Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-23 / 70. szám, szombat

I ÚJ szó. HÍREK - VÉLEMÉNYEK BUNBAKKERESES A PARLAMENTBEN - KÉRDŐJELEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) A tizenöt tagú parlamenti bizott­ság jelentése az alábbi képviselőkről állapítja meg, hogy a titkosrendőr­ség ügynökei voltak: Petr Burian, Josef Bartončík, Zdenék Maso­pust, Jaromír Gebas, Ľubomír Lédi, Jan Kavan, Rudolf Zukal és Vojtéch Filip. Annak ellenére, hogy a Prága 7. városkerületi bírósága úgy döntött, hogy a Szövetségi Gyű­lés vizsgálóbizottsága tagjainak nincs joga Boleslav Bárta és Vác­lav Tomis képviselőkről közzétenni azt az állítást, hogy a titkosrendőr­séggel együttműködtek, a jelentés így is megállapítja, hogy a két képvi­selő (mindketten az MSZT képvise­lői) neve szerepel a regiszterben. Jelentése végén Petr Toman kö­szönetet mondott azoknak a képvi­selőknek, „akik elismerték a Szövet­ségi Gyűlés érdekeit, valamint an­nak a politikai pártnak az érdekeit, amely őket a Szövetségi Gyűlésbe választotta. Azon belső meggyőző­désük ellenére, hogy sosem működ­tek együtt a titkosrendőrséggel, le­mondtak mandátumokról." Amint várható volt, széles körű vita bontakozott ki. Az estig húzódó vita első szakaszában felszólaló Petr Burian, Jan Kavan, Rudolf Zu­kal, Boleslav Bárta, Václav Tomis és Ľubomír Lédl visszautasította a meg­állapítást, hogy együttműködtek volna a titkosrendőrséggel. Más fel­szólalók, például Zdenék Jičínský, Petr Uhl, Milan Čič, Jiŕí Černý egyebek közt arra hívták fel a figyel­met, hogy a lusztrálásnak ez a mód­ja ellent mond a jogállam építésének alapelveivel, az alapvető emberi jo­gokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevéllel. Petr Bródský képviselő a kérdés keresztény szel­lemű megközelítésének fontosságát hangoztatta. Ján Mlynárik viszont a politikai rendőrség által elkövetett törvénysértések és gaztettek felmér­hetetlen következményeire mutatott rá, és jelezte, semmi sem akadá­lyozhatja meg, hogy Szlovákiában is elvégezzék a feddhetetlenségi vizs­gálatot. Milan Čič visszautasította egyes képviselők elejtett meg­jegyzéseit, hogy a parlament alkot­mányjogi bizottsága az ügynökök gyűjtőhelye lenne. Javasolta: a par­lament utasítsa vissza Jirí Rumi és Petr Toman jelentését. Jan Sokol felszólalásában arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a feddhetetlenségi vizsgálat nem magánügy, hanem kísérlet a parlament megtisztítására annak érdekében, hogy megszilárduljon az emberek bizalma e testület iránt. A képviselők derültséggel fogadták Daniel Kroupa indítványát, hogy a Szövetségi Gyűlés szólítsa fel mindazokat, akiket a bizottság gya­núsnak ítélt, mondjanak le mandátu­mukról, s akkor nem tekintik őket titkosügynököknek. Erre Jan Svo­boda képviselő felidézte azt az ese­tet, amikor az ötvenes években Ka­rol Bacílek szlovák pártvezér fehér egyenruhában kereste fel cellájuk­ban az ítéletükre várókat, s arra biztatta őket, hogy a párt érdekében tegyenek töredelmes" vallomást. Emanuel Mandler hangoztatta, hogy a mostani feddhetetlenségi vizsgálat csupán kezdete egy folya­matnak. Mivel délután fél ötkör a három­száz tagú parlamentből csupán 95­en voltak jelen, az elnöklő Milan Őútovec berekesztette azzal, hogy a vitát keddi tanácskozáson foly­tatják. SOMOGYI MÁTYÁS VÁCLAV HAVEL HOLLANDIÁBAN LESZ-E ERO A MEGÚJULÁSHOZ? KÖZGYŰLÉST TARTOTT A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA Talán a közelgő húsvéti ünnepek han­gulata, a rosszul időzített időpont, vagy az általános érdektelenség okozta, hogy a 72 regisztrált tag közül mindössze 25 író tartotta fontosnak, hogy megjelenjék a Csehszlovákiai Magyar írók Társasága tegnap Pozsonyban megtartott közgyűlé­sén. Aki a piacgazdaság farkastörvényei közt vergődő irodalom, a csőd szélén álló könyvkiadás, a csehszlovákiai magyar sajtó lassú agóniája izgató kérdéseinek megvitatását remélte a közgyűlésen, va­lószínűleg csalódott, mivel a csehszlová­kiai magyar írók többségét (már a megje­lenteket) egyelőre a múlt sebeinek és ótvarainak vakargatása érdekli, s ezért a Csemadok nagytermében megtartott közgyűlés inkább hasonlított feszült han­gulatú kvaterkázásra, amelyen számon­kérő kérdések és védekező válaszok hangzottak el, bizonyítva, hogy a negyven éves múltat nem lehet olyan könnyedén lezárni, mint azt sokan képzelték. „Nem lehet számunkra érdektelen, kultúránk, irodalmunk további sorsa", mondta Fónod Zoltán, a CSMÍT titkára beszámolójában, utalva a tarthatatlan helyzetre, amely irodalmunk puszta létét kérdőjelezi meg, „mivel a Madách könyvkiadó fizetésképtelenné vált, könyvei terjesztését a Slovenská kniha könyterjésztő két kerületben nem vállalja, mivel a raktárkészlet telítettsége és a fize­tésképtelenség a csőd szélére juttatja a terjesztőt. A piacgazdaság mechaniz­musa kegyetlen, lehetőségeink kilátásta­lanok, az anyagi önállóság és a kisebbsé­gi kultúra önfenntartó ereje szinte képte­lenség". Építőszándékú reménnyel kecsegtető javaslatok ugyan aligha hangzottak el, s a társaságnak, úgy tűnik, alig van elkép­zelése, hogyan lehetne kilábalni a re­ménytelennek tűnő helyzetből, mivel könyvkiadásunkat magyarországi forrá­sokból pénzelni politikai okokból nem le­het, hazai források pedig egyelőre nincse­nek, az állambácsi nem ad, tehát marad a patthelyzet: leszálló ágban vagyunk ugyan, de bízzunk a jövőben. Hogy ilyen helyzetben oldódnak-e a rossz érzések, s hogy sikerül-e belátható időn belül vala­miféle alapítványt létrehozni, mecénáso­kat találni a könyvkiadás támogatására, kérdéses. A hazai magyar írók mindenesetre na­gyobb szerepet kellene, hogy vállaljanak a politikai kérdésekben, hangzik az elfo­gadott határozatban. Az írók vállaljanak közírói feladatokat is a bonyolult belpoliti­kai helyzetben. A CSMÍT választmánya tiltakozó levelet küld Ladislav Pittner belügyminiszter úrhoz, amelyben számon kéri rendeletét a kétnyelvű feliratok ügyé­ben. Politikai kérdésekben tehát szerepet kell vállalniuk a csehszlovákiai magyar íróknak. De ki vállalja a hazai magyar könyvkiadás, az irodalom ügyét? (k-y) APOKALIPTIKUS KÁROK IRAKBAN ÖSSZEFOGÁSSAL KELL MEGELŐZNI AZ ÚJABB KATASZTRÓFÁT 1991. MÁRCIUS 642 . ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A feddhetetlenségi vizsgálatok eredményei ismertek. A Szövet­ségi Gyűlésen viszont meddő vita indult, amelyben többnyire a vizs­gálatok ellenzői szólaltak meg. Ebben a légkörben kértem ki egyes képviselők véleményét. Petr Burian (PK): Képtelenségnek tartom, hogy ez a parlament, amely egy jogállam alapjait szándékozik lerakni, alapvető emberi jogokat sért meg. Szöllős Ilona (fMK): Az általam is képvi­selt mozgalom álláspontjával azonosulok. A bizottság még nem fejezte be a munkát, csak az egyik eredményt ismerjük. Ha a társadalmat meg akarjuk tisztítani, azt elsősorban a legfelsőbb törvényhozó szervben, itt a parlamentben kell kezdeni. Boleslav Bárta (Morva-Sziléziai Társa­ság) Nem voltam az állambiztonság em­bere. Bíróság előtt jelentettem be, hogy nem létezik ellenem egyetlen kompromit­táló anyag sem. A regiszterbe a nevem adminisztratív módon került be. Ezt az engem beszervezni akaró rendőrtiszt iš bizonyítja. Ennek ellenére - és nem elő­ször - megbélyegeztek, és ezt nem tu­dom elfogadni. Jan Šoíc (PM): A bizottság senkit nem vádolt, hanem tényeket közölt. Feladatát teljesítette, és talán nem is sejtette, mibe vágja a fejszéjét. Ennek ellenére állítom, hogy a jogászoknak kell ma hangot adni. És a törvénynek kell döntenie. Marian Farmaš (NYEE): A parlamentre jellemző hangulat abból ered, hogy az emberek nem rendelkeznek, megfelelő in­formációkkal. Egyszerűen nem tudják, hogyan dolgozott a parlamenti bizottság. És nem tudják azt sem, miképp működött az állambiztonság. Az egyik legjobban szervezett intézmény emberei ma is jelen vannak, és nem tudhatjuk van-e és mek­kora a veszély arra, hogy működésbe lépjenek. Ami a dolog jogi oldalát illeti: ki­ki döntse el, hogy elsősorban polgár-e vagy parlamenti képviselő. Tehát, hogy a bíróság vagy a parlament határozatait helyezi előtérbe. Milan Čič (NYEE): Két dologra hív­nám föl a figyelmet. Először is: a mai tárgyalás menete sok esetben nem felelt meg a jogi előírásoknak. Az, hogy két képviselővel kapcsolatban a bíróság dön­tését nem vették figyelembe, egyszerű jogsértés. Másrészt viszont pozitívan ér­tékelem, hogy sok képviselő emelte föl hangját az állampolgár jogainak védelme­zése ügyében. -lovász­KÖZLEMÉNYEK A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ és az Ifjú Szívek közös rendezésében 1991. március 25-én, hétfőn 17 órakor a pozsonyi Klarisszák templomában Bar­tók Béla emlékhangversenyre kerül sor. A zeneszerző és népzenekutató Bar­tók Béla születésének 100. évfordulójára rendezett emlékhangversenyen fellép­nek: Ágh Lívia és Német Imre - ének, Agneša Ferienčíková és Helena Gáffo­rová - zongora, Németh Edit és Lévai Jenő - hegedű, valamint a Filharmónia vonósnégyes. Műsoron: Bartók: magyar népdalok, 44. Duo, Szlovák Népdalok, Három rondó népi dallamokkal és VI. vonósnégyes. Minden zenebarátot szeretettel várunk. A belépés díjtalan. xxx A Csemadok Tőketerebesi Járási Vá­lasztmánya II. Rákóczi Ferenc születésé­nek 315. évfordulója alkalmából vasárnap 14 órai kezdettel koszorúzási ünnepséget rendez Borsiban, a fejedelem szülőváro­sában, a kastély udvarán, ahol történel­münk e jeles személyiségének mellszob­ra áll. A koszorúzási ünnepség után a helyi művelődési házban dr. Benda Kál­mán, R. Várkonyi Ágnes Rákóczi-kuta­tók és Göndöcs László, a Rákóczi Szö­vetség elnöke tartanak előadást, (szák-) ÉRVÉNYBEN 1991. március 25-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,71 Francia frank 5,37 Német márka 18,31 Olasz líra (1000) 24,59 Osztrák schilling 2,60 Svájci frank 21,29 USA-dollár 29,94 (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdezték az elnököt az újságí­rók, hogyan vélekednek a holland vállalkozók a csehszlovákiai beru­házásokról, azok kockázatosságáról a jelenlegi politikai helyzetben. Az elnök azt válaszolta, a vállalkozók, akikkel csütörtökön találkozott, nem is annyira a politikai helyzet, mind inkább a beruházásaikat garantáló törvények miatt aggódnak. Havel közölte, biztosította őket arról, hogy Csehszlovákiában már megszület­tek a feltételek a külföldi tőke megje­lenéséhez. Ehhez Bakšay miniszter hozzáfűzte, hogy áprilisban Hollan­(Folytatás az 1. oldalról) gen a város nagy szülöttének, Márai Sándornak életét, alkotómunkája eredményeit Pomogáts Béla buda­pesti irodalomtörténész méltatta, aki egyebek mellett a következőket mondta. - Európa az ő számára nem az egyik kontinens volt, mégcsak nem is egy kultúra műhelye, és otthona, hanem egy életforma, tartás, böl­cselet, amelynek érvényességét a legkevésbé sem sérti, hogy köz­ben maga a valóságos Európa áta­lakult. Ez, az álmokban, nosztalgiák­ban élő Kassa és Párizs volt Márai Sándor számára az igazi realitás, és ha itt, a Kárpát-medencében szinte sohasem lehetett konfliktusok nélkül összeegyeztetni a magyarságot és az európaiságot, Márainál ez az egyeztetés magától értetődően vég­bemehetett. Az ő Kassája és az ő Párizsa, az ő magyarsága, az ő Európája nemcsak megfért egy­mással, szervesen össze is tarto­zott. Hasonló szellemben méltatta Má­rai Sándor életművét a Csehszlová­kiai Magyar írók Társasága nevében Grendel Lajos író is, aki más egyéb mellett a következőket hangsú­lyozta: - Kassa magyar, szlovák és más nemzetiségű lakosai egyformán diával aláírjuk a megállapodást a beruházások kölcsönös támogatá­sáról és védelméről, s ezzel meg­születik az eddig hiányzó garancia. Arról is megkérdezték az újságí­rók az elnököt, miért rendelték visz­sza olyan rövid időn belül Miroslav Abrhámot, hazánk hollandiai nagy­követót. Havel válasza: ennek na­gyon komoly okai voltak, s Abrhám nem az első és nem is az utolsó nagykövet, akit ilyen okok miatt visz­szahívtak. Elutasította azokat a spe­kulációkat, hogy a nagykövet visz­szahívásának oka szlovák nemzeti­sége volt. a magukénak vallhatják Márai Sán­dor életművét. A közép-európai na­cionalizmusok gyűrűjében ez a vá­ros mindig egy kicsit kozmopolita volt. De úgy volt kozmopolita, hogy sohasem szakadt el a magyar, szlo­vák nemzeti gyökerektől, sőt belőlük táplálkozott. Márai magyarsága so­sem volt arrogáns, sosem sértett más nemzetet, ezért lehet szellemi kapocs két sokat próbált és sokszor egymás ellen uszított nemzet között. A két ünnepi beszéd elhangzása után Jókai Anna, a Magyar írószö­vetség elnöke, Gál Sándor kassai költő és Süli János polgármester közösen leplezte le az emléktáblát, melyen magyar és szlovák nyelven ez áll: Ebben a házban élte gyer­mekkorát a jeles magyar író, Márai Sándor. (1900-1989). Az emléktáblát elsőként Varga György, a Magyar Köztársaság prá­gai nagykövete, utána Taba Lajos, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulja, majd a Csemadok Orszá­gos Választmánya nevében Sidó Zoltán elnök koszorúzta meg. A Má­rai-emléktábla avatóünnepélyét a Szózat eléneklésével fejezték be. Az ünnepség után a Kazinczy-na­pok a Hutník Szálló bankett-termé­ben a Szép beszéd országos verse­nyének döntőjével folytatódtak, melynek eredményeit ma hirdetik ki. (-szák) Az iraki kormány csütörtökön Bagdadban elrendelte a rendkívüli állapotot - jelentette tegnap a BBC az iraki rádióra hivatkozva. A hivata­los indoklás szerint erre azért volt szükség, hogy megakadályozzák a Szaddam-rezsim elleni tiltakozá­sok továbbterjedését. Mint ismeretes, északon a kurd felkelők harcolnak a bagdadi diktátor ellen, délen pedig a síita muzulmá­nok. A tegnap délutáni hírek szerint Dzsallal Talabani kurd vezető és az ellenzék több más képviselője az iraki Kurdisztánba érkezett, ahol csatlakoztak á felkelőkhöz. A hírt a Reuter damaszkuszi tudósítója je­lentette. Ugyancsak Kurdisztánba utaztak a közös akciócsoport képvi­selői, vagyis egy 17 tagú csoport, amelyben kurdok, vallási és politikai pártok képviseltetik magukat. Szíriai források szerint e csoport feladata az északon és délen folyó harcok koordinálása a diktátor megdöntése érdekében. A Biztonsági Tanács tagállamai jóváhagyólag tudomásul vették, hogy Edouard Brunner svájci diplo­matát nevezték ki az ENSZ-főtitkár rendkívüli közel-keleti megbízottjá­vá. Brunner, aki jelenleg Svájc egye­sült államokbeli nagykövete, Gun­nar Jarringot váltja fel ebben a tisztségben. Martti Ahtisaarinak, az ENSZ­főtitkár helyettesének a vezetésével az ENSZ humanitárius missziója járt Irakban. Az ott tapasztaltakról ké­szült jelentést Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnapra virradó éj­szaka terjesztette a BT elé. A doku­mentumban Ahtisaari megállapítja: mindaz, amit előzetesen hallottunk vagy láttunk a tévében, semmiség ahhoz képest, amit ott tapasztaltunk, a hírek nem készítettek fel bennün­ket Irak ilyen nagymérvű lepusztulá­sára. A konfliktus az ország gazda­sági infrastruktúrájában csaknem apokaliptikus károkat okozott, visz­szavetette a preindusztriális állapot­ba. Irakot a járványok és az éhínség akút veszélye fenyegeti. A bekövet­kezhető katasztrófa ugyanakkora, vagy talán még nagyobb is lehet, mint a háború közvetlen következ­ményei. A dokumentum szerint sür­gősen mozgósítani kell az erőket az újabb katasztrófa elhárítása érde­kében. Tegnap tért haza 118 kuvaiti ka­tona, akiket az irakiak még tavaly augusztusban, az invázió kezdetén ejtettek fogságba. A hadifoglyokat Szaddam szülővárosától, Takrittól nem messze őrizték egy katonai táborban. Egyébként Iraknak öt na­pon belül, a Nemzetközi Vöröske­reszt ellenőrzése mellett 5040 kuvai­tit kell szabadon bocsátania. Egy F 15-ös amerikai vadászgép tegnap lelőtt egy iraki harci repülő­gépet, amely megsértette az öböl­háború befejezésekor a szövetsége­sek által meghatározott szabályokat, " jelentették tegnap hivatalos wa­shingtoni források. Az incidens Tak­rit mellett történt, majdnem ugyanott, ahol az amerikaiak szerdán egy SU 22 típusú iraki gépet már lelőttek. A szaúd-arábiai Hafdzsi várostól nem messze súlyos légibaleset tör­tént csütörtökön, s ennek következ­tében több mint 90 szenegáli katona vesztette életét. Az öböl-háborúban Szenegál is részt vett az Irak-elle­nes nemzetközi koalícióban. A kato­nák Mekkában jártak, s egy C 130 típusú katonai szállítógép vitte őket Dzsiddából állomáshelyükre. A gép lezuhant, s a katasztrófát csak né­hányan élték túl. A szaúdi védelmi minisztérium közleménye szerint az égő kuvaiti olajkutakból felszálló füst miatt nagyon rosszak voltak a látási viszonyok, s a gép ezért csapódott a földnek leszállás közben. A dakari védelmi minisztérium közölte, a sze­negáli katonákat Szaúd-Arábiában temetik el, hogy a legszentebb mu­zulmán városok közelében aludják örök álmukat. A szenegáli vezetés nyolcnapos állami gyászt rendelt el. Tegnap este kaptuk a hírt, hogy Irak és a szövetséges erők képvise­lői megállapodtak abban, a követke­ző hetek során kicserélik az összes hadifoglyot. Ezt a Nemzetközi Vö­röskereszt képviselője jelentette be Rijadban azzal, hogy a kb. 58 ezer fogságba esett iraki, akiket jelenleg a szaúdi területen létesített fogolytá­borokban tartanak, folyamatosan fog autóbuszokon hazatérni. Napon­ta ezer katona térhet haza, az elsők már ma. A szóvivő nem volt hajlandó rész­leteket közölni Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait és az Egyesült Államok kato­nai képviselőinek tárgyalásairól, csak annyit mondott, hogy azok nor­málisan folytatódnak. Arról sem szólt, hogyan sikerült megoldani a hadifoglyok cseréjét eddig késlel­tető technikai problémákat. Közölte viszont, hogy a folyamatos fogoly­cserét többek között akadályozza az üzemanyaghiány. Az autóbuszok­nak ugyanis 24 órás utat kell meg­tenniük Irakba és vissza. MÁRAI-EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK KASSÁN VALUTAÁRFOLYAMOK

Next

/
Thumbnails
Contents