Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-21 / 68. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ROSSZ ÓMEN? A sajtóra és más hírközlő eszközökre vonatkozó hatásköri törvényjavaslat tárgyalásakor a MKDM-Együttélés képviselői klub módosító javaslatot nyújtott be. Lényege: a törvény rögzítse a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén való tájékoztatást. A Szövetségi Gyűlés két szavazat híján az indítványt elvetette. Megkérdeztük Gyimesi Györgyöt, a módosító javaslat előterjesztőjét és Duray Miklóst, az MKDMEgyüttélés parlamenti klub elnökét, milyen érzésekkel fogadták a döntést. GYIMESI GYÖRGY: - Módosító javaslatunk előterjesztésekor abból indultunk ki, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek anyanyelvükön is joguk van az információkra. Ezt lehetővé teszi az illetékességi alkotmánytörvény, illetve az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevél is. Az említett alkotmánytörvény szerint a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő törvényalkotásban a Szövetségi Gyűlés az illetékes, tehát javaslatom, a törvény tanúsítson különleges figyelmet a nemzeti kisebbségek nyelvén történő információszerzés és -terjesztés jogára. A szavazást megelőzően egyeztető megbeszélésekre került sor a javaslattevő, az előadók, a Szövetségi Gyűlés két alelnöke és Jozef Mikloško miniszterelnök-helyettes jelenlétében. Az volt az ellenvetésük, hogy ez a javaslat nem ebbe az információs illetékességi törvénybe illik, hanem a rádióról és a televízióról szóló illetékességi törvénybe. Én azzal replikáztam, hogy mi ezt a törvényt politikai törvénynek tekintjük. Ugyanis negatív tapasztalataink vannak az utóbbi időben. A Szlovák Televízió háromnegyed óráról 15 percre csökkentette a magyar adás műsoridejét. Érvelésemet el is fogadták, s így a plénum előtt támogatták is javaslatunkat. Nem tagadom, csalódott vagyok, hogy javaslatunk nem került a törvénybe, jóllehet a képviselők elsöprő többsége támogatta azt. A javaslat ellen az egész parlamentben csupán 4 képviselő szavazott, s 45 tartózkodott. Azért is szomorú vagyok, mert ezt rossz ómennak tartom a földtörvényről, annak 21. paragarafusáról való szavazás elótt, amely a nemzetiségektől igazságtalanul elvett földtulajdon visszaszolgáltatását tenné lehetővé. DURAY MIKLÓS: - Ilyen javaslatot képviselőink már egyszer interpelláció formájában az SZNT-ben is benyújtottak, de kezdeményezésükre még választ sem kaptak. Mi egyetértésben velük újítottuk fel és nyújtottuk be módosító javaslatunkat. A javaslat két szavazaton bukott meg. Ellene elsősorban a kommunisták, az SZNP képviselői s néhány KDM- és NYEE-képviselő szavazott. Ellentétben a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsoridejének csökkentésével mi azt szeretnénk, ha bővebb műsor foglalkozna a nemzeti kisebbségekkel. A magyar kisebbség egyes képviselőit bírálat éri amiatt, hogy a magyarországi televízióban lépnek fel. De mit is tegyenek, ha arra nincs lehetőségük, hogy a Csehszlovák Televízióban nyilatkozhassanak meg anyanyelvükön. (sm) CSAK AZ ÚJSÁGÍRÓK GYANÚSAK? Szokatlan látványt nyújtottak az újságírók tegnap a parlament épületében. Kezükben jegyzetfüzeteket, tollat, magnót, zsebkendőt szorongatva igyekeztek a portáról a sajtóterem felé. A biztonsági intézkedések ugyanis rendkívüliek voltak - a bebocsátás, a detektoros vizsgálat elótt mindennemű táskát le kellett adni, és csak a legszükségesebb ,,munkaeszközöket" vihettük magunkkal. Sok epés megjegyzést kellett lenyelniük a biztonság őreinek, de hajthatatlanok maradtak. A tanácskozás szünetében megkérdeztük Ladislav Pittner belügyminisztert, mi a véleménye az újságírókkal szemben alkalmazott szigorú intézkedésekről. Megértésüket kérte, mondván, a biztonság valamennyiünk közös érdeke. Mindenesetre a következő ülésre azt a ruhánkat veszszük fel, amelyen a legtöbb zseb van... -ár VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. március 21-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában 'Angol font 53,48 Francia frank 5,36 Német márka 18,27 Olasz líra (1000) 24,49 Osztrák schilling . 2,56 Svájci frank 21,15 USA-dollár 30,09 ÚJ szói AZ ORSZÁG JÓ KÖZÉRZETE FOROG KOCKÁN POLITIKAI PÁRTOK ÉS MOZGALMAK KÉPVISELŐI NYILATKOZNAK A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a szlovák belpolitikai helyzettel kapcsolatban határozatot hozott. Megkérdeztük A. Nagy Lászlót, az SZNT alelnökét, valamint néhány politikai párt és mozgalom vezetőit, hogyan ítélik meg jelentőségét. 1991. MÁRCIUS 21. EH A. NAGY LÁSZLÓ - A határozat megjelölte a rendezések felé vezető utat. Négy fő feladatot körvonalaz - így felül kell vizsgálni a kormány külügyi tevékenységét, a belügyi szervek munkáját. A harmadik feladat a kormányelnök néhány kijelentésének kivizsgálása, és külön bizottság alakult a kormány egész tevékenységének értékelésére. • ön tagja ennek a bizottságnak. - Igen, az SZNT elnöke, alelnökei és az alkotmányjogi bizottság elnöke alkotja. Felelősségem teljes tudatában dolgozom majd, mert érzékelem, hogy csak az igazságot, az objektív valóságot szabad elmondani. Ki kell szűrni minden szubjektív mozzanatot, a politikai pártok és mozgalmak értékeléseit, mert nemcsak az ország jó közérzete, hanem a nyugodt belpolitikai légkör is kockán forog. A fő kérdés az, hogy az SZNT biztosítani tudja-e a demokrácia további kibontakozását. • Véleménye szerint van remény arra, hogy nyolc napon belül tisztázódnak a kérdések? - Feltételezésem szerint valamennyit nem lehet tisztázni, de úgy érzem, hogy ezt a közvélemény sem várja. Elvárhatja viszont, hogy választ kap a legfontosabb kérdésekre. Ezek: a külföldi kapcsolatok, a kormány belső munkamegosztása, valamint a kormányelnök és egyes miniszterek kijelentése. Ami a honvédelmi és biztonsági bizottság tevékenységét illeti, olyan bonyolult kérdéseket kell megoldania - a Belügyminisztérium tevékenységének kivizsgálását -, hogy előfordulhat, nyolc nap alatt nem tudja befejezni munkáját. Feltételezem azonban, hogy legalább a részeredményeket nyilvánosságra hozza addig. • A parlamentnek nemcsak törvényhozási, hanem ellenőrzési szerepe is van. Az SZNT-nek jogában áll a kormány ellenőrzése. Nem gondolja, hogy e tekintetben mulasztás történt? Egyesek úgy fogalmaznak, a parlamentnek is szerepe van abban, hogy a helyzet ennyire elmérgesedett. - Az SZNT Elnöksége a kormány ellenőrzésének kérdésével nem most kezdett foglalkozni. Az elnökség októbertől folyamatosan kérte a miniszterelnököt, helyetteseit és a minisztereket, hogy vegyenek részt ülésein, és számoljanak be tevékenységükről. Ennek a kérésnek csak kivételes esetekben tettek eleget. Emlékezetem szerint Zászlós Gábor kétszer, Vladimír Mečiar talán szintén kétszer fogadta el meghívásunkat. A többi miniszter egyetlenegyszer sem jött el s számolt be a tárcák munkájáról. Az SZNT Elnöksége a helyzetet tarthatatlannak tartotta, ezért februárban külön figyelmeztettük a kormány elnökét, hogy éljen ezzel a jogával. Februárban František Mikloško levélben arra kérte a miniszterelnököt, hogy április 10-ig adjon átfogó jelentést a kormány munkájáról. Demokratikus országokban íratlan szabály, hogy az új kormányok száz nap elteltével beszámolnak tevékenységükről. A mi kormányunk valahol a 150 napnál tart, az SZNT-nek ennek ellenére nincs a kormányprogram teljesítéséről szóló jelen(ggg PETER TATÁR (NYEE): - Mozgalmunk teljes mértékben egyetért az elnökség határozatával. Bízunk abban, hogy olyan intézkedések foganatosítására kerül sor, melyek stabilizálják a jelenlegi politikai helyzetet. • Nem gondolja mint elnökségi tag, hogy a parlament ellenőrzési funkciójának háttérbe szorítása következtében éleződött ki a jelenlegi belpolitikai helyzet? - Nagyon is indokolt a kérdés, vajon miért nem kerültek mindmáig nyilvánosságra azok a tények, melyeket én és kollégáim, illetve a koalíciós partnerek ismerünk. Mára eljutottunk odáig, hogy azt tartjuk: ezen a helyzeten változtatni kell. MILAN FTÁČNIK (Demokratikus Baloldal Pártja): - Mi azt tartottuk és tartjuk: indokolatlan a miniszterelnök, illetve Kňažko miniszter visszahívása a tények jelenlegi állása mellett. Úgy véljük, a kormány összes tagjának munkáját felül kell vizsgálni, nem-" csak az övékét. Az elnökség keddi ülését úgy értékeljük mint a jelenlegi feszült belpolitikai helyzet stabilizálására tett igyekezetet. • Tehát teljes mértékben egyetértenek az elnökség határozatával? - Ezt nem állítanám. Az elnökség a patthelyzetből keresi a kiutat. A mi képviselőink ésszerű érveket akarnak hallani és nem holmiféle általános vádakat. Fedor Gál úgy nyilatkozott, hogy az érveket az elnökségi, illetve a plenáris ülésen előadják. Erre eddig nem került sor. IVAN BRNDIAR (Demokrata Párt): - Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kormányon belüli problémák idáig fajultak, s hogy megoldásukkal az SZNT Elnökségének kellett foglalkoznia. De ha már ilyen helyzet előállt, a megoldást optimálisnak tartjuk. • Ez önbírálat, hiszen a parlamentnek, tehát önöknek kellett volna folyamatosan ellenőrizniük a kormány munkáját... -Természetesen, az ellenőrzés a parlament feladata, kötelessége, s mi követeljük is, hogy a kormány a meghirdetett programja szerint cselekedjen. • A NYEE képviselői azt állítják, hogy súlyos Mečiar-eilenes érvek állnak birtokukban. Mi erről önnek a véleménye? - Az eddig elénk tárt érvek nem voltak ilyenek, illetve azok alapján nem lehetett olyan radikális lépéshez folyamodni, mint a miniszterelnök, vagy a kormány egyes tagjainak visszahívása. A nyilvánosság előtt eddig elhangzottakat azonban súlyos vádaknak tartjuk, melyeket alá kell támasztani vagy cáfolni kell. VLADIMÍR MIŠKOVSKÝ (Szlovák Nemzeti Párt): -Csak a saját nevemben beszélek. Úgy vélem, egy mozgalom belviszályáról van szó, melyet a NYEE-n belül kellett volna megoldani. Az SZNP-n belül is voltak hasonló problémák, mégsem teregettük ki azokat. Ami a parlament ellenőrző szerepét illeti, a képviselők nem rendelkeznek elegendő információkkal a kormány tevékenységét illetően. Az elnökségi határozatban az áll, hogy 4- vagy 5-tagú bizottság fogja vizsgálni a kormány működőképességét. A bizottságot ismét a kormánykoalíció tagjaiból állították össze. Az ellenzéket tehát ismét háttérbe szorították. JÁN KLEPÁČ (Kereszténydemokrata Mozgalom): - A 21 tagú elnökségben 6 kereszténydemokrata foglal helyet, akik egyértelműen támogatják az elnökség határozatát. Ma az a legfontosabb, hogy a kedélyeket lecsillapítsuk. • Ján Čarnogurský, a napokban azt nyilatkozta, amennyiben parlamenti vizsgálóbizottság felállítására kerül sor, a kereszténydemokraták terhelő Mečiar-eilenes észrevételekkel szolgálnak majd. Ma sokan megkérdezik tőlünk; vannak-e ilyen észrevételeik, s ha igen előállnak-e majd velük? - Úgy vélem, politikai színterünkhöz nem illik a problémák fekete-fehér megítélése. Nem lehet egyértelműen megmondani, ki van Mečiar mellett vagy ellene. Eljött az ideje annak, hogy értékeljük a miniszterelnök munkáját. • Nem válaszolt kérdésemre... - Kifogásaik elsősorban a KDM-es minisztereknek lehetnek. Ök fejthetik ki igazából, vajon konstruktívan dolgozik-e a kabinet, van-e a kormánynak programja vagy nem. Természetesen nem vagyunk elégedettek az Andráé-ügy rendezésével, a miniszterelnök autokratikus megnyilvánulásaival, s kifogásaink vannak az ellen is, hogy a kormányüléseken monológ folyik. Erről azonban a kormány tagjainak kellene nyilatkozniuk. (csi-gyor) TÖRVÉNY A KOZSEGEK VAGYONAROL (Folytatás az 1. oldalról) donjogi kérdéseket kell rendezni, főleg a kisprivatizáció és a kártalanítás vonatkozásában. - Sajnos nem tehettünk eleget a Községek és Városok Egyesülete kérésének, hogy a községek kapják vissza teljes egészében azt a vagyonukat, amellyel 1949 előtt rendelkeztek - mondotta bár ennek a vagyonnak egy részét visszakapják. A törvény vitájában a bizottságok által előterjesztett több mint hatvan módosításon kívül továbbiakat is indítványoztak a képviselők. A legtöbb a privatizálással, a Z akcióban épült létesítményekkel és az oktatási intézményekkel volt kapcsolatos. Javasolták, hogy az önsegélyes alapon felépült létesítmények maradjanak a községek tulajdonában, és a kisprivatizáció ne károsítsa meg a községeket. Szóba került Pozsony és Kassa kerületeinek vagyoni helyzete, és javaslat hangzott el, hogy a kommunista párt vagyonát kapják meg a községek. A törvénytervezetet a képviselők néhány módosítással elfogadták. Az elnökség tevékenységéről szóló jelentés előterjesztése fordulatot hozott a tanácskozásban. A sajtóban is publikált elnökségi határozat éles vitát váltott ki. A pártok képviselői klubjai nevében felszólalók a már ismert álláspontokat tolmácsolták a NYEE-n belüli nézeteltérésekkel, a Mečiar-kormány tevékenységével és az elnökség által javasolt lépésekkel kapcsolatban. Felsorolni lehetetlen, ki mindenki szólalt fel és hány témát boncolgatott. Kétségtelenül a legtöbben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmon belüli szakadásról, az ebből fakadó nézeteltérésekről, illetve a személyes ellentétekről beszéltek. Meglepetésszerűen hatott az a bejelentés, hogy a mozgalmon belül megalakult a harmadik párt is: a Közép Kezdeményezés. Vladimír Mečiar kormányfő betegsége miatt nem vett részt a tanácskozáson, de a vitán egy rövid ideig jelen volt, amíg elmondta a tőle megszokott hangnemű, támadó, a bírálatokat visszautasító beszédét. Felszólalása lavinaszerűen elindította a személyeskedéstől sem mentes felszólalások sorozatát, amelyben a NYEE egymással szembenálló csoportjai voltak a hangadóak. Egyébként a vitában kívülük elsősorban az SZNP képviselői tartották szükségesnek, hogy állást foglaljanak a többi párt, sőt nem egy NYEE-képviselő által is belső pártügynek minősített kérdésekben. A több órás meddő vitának Ivan Hudec vetett véget azzal a javaslatával, hogy a parlamenti klubok tisztázzák a vitatott kérdéseket. A szünet után a képviselők a jelentést, így az elnökség határozatát is jóváhagyták. Az ülés utolsó napirendi pontjaként interpellációk hangozttak el. Többek között Berényi József (FMK), a Heti Ifi folyóirat gondjairól beszélt azzal kapcsolatban, hogy az ifjúsági sajtónak ígért támogatást kiadójuk még mindig nem kapta meg. Lapzártakor még nem fejezte be munkáját a parlament. -esiKÉT KÉRDÉS PIROVITS LÁSZLÓ KÉPVISELŐHÖZ • Képviselő úr, a községi vagyonról szóló törvény vitájában több társa által támogatott indítványt tett. Miről beszélt? - Felszólalásomban szorgalmaztam a privatizáció meggyorsítását. Ha egyszer kimondták, hogy privatizálni kell a szolgáltatóüzemeket, azok nem kerülhetnek át a községek tulajdonába. A kisprivatizációról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy mi esik a privatizálás alá, és ezt pontos időponthoz kötötte. Ami november 1-ig állami tulajdonban volt, az mind magántulajdonba mehet át. Ha tehát valami formálisan a községek tulajdonába kerülne, az sem vonható ki a privatizálás alól, vagyis csak átmeneti megoldás lenne. • Egy további javaslatát el is fogadta a plénum? - Meggyőződésem hogy a mezőgazdasági területek, erdők, mezők, bizonyos objektumok Európában mindenütt a községek tulajdonában vannak s ez fontos, mert ezáltal bérleti díjhoz juthatnak. Azt javasoltam, hogy az iskolai étkezdék, helyi szociális létesítmények és hasonlóak, melyek Z akcióban épültek, kerüljenek a községek tulajdonába. Nem támogattam viszont, hogy a jelenlegi helyzetben a műszaki infrastruktúra a községeké legyen, ennék nek üzemeltetésére ugyanis a községek nincsenek felkészülve. Cs. E. RÖVIDEN - Az Obroda Klub március 20-án feljelentést tett a Szlovák Köztársaság Főügyészségén Milan Žitný, az Echo című, kéthetenként megjelenő lap főszerkesztője ellen, az indoklás szerint rémhírterjesztés és rágalmazás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. -A Szövetségi Külügyminisztérium közli, hogy 1991. március 20-án Csehszlovákia és a Malawi Köztársaság között diplomáciai kapcsolat létesült. HOVÁ TARTOZZANAK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK? (Folytatás az 1. oldalról) szavazatot. Gyimesi György javaslatát a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája cseh képviselőinek elsöprő többsége támogatta, ám a Nemzetek Kamarája szlovák képviselőitől nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Csupán két szavazaton múlott, hogy nem fogadták el az MKDM-Együttélés képviselői klub módosító javaslatát, amelynek elfogadását pedig Jozef Mikloško és a két kamara előadója is támogattak. A képviselők végül is az előterjesztett törvényjavaslatot, mint egészet jóváhagyták. Következő napirendi pontként Václav Valeš szövetségi miniszterelnök-helyettes megindokolta a kormány javaslatát az Államvédelmi Tanácsról szóló alkotmánytörvény módosítására és kiegészítésére. A változtatásokra a múlt évi választások után megvalósított új területi elrendezés s a föderáció és a tagköztársaságok közti új hatáskörmegosztás miatt van szükség. A kormány alkotmánytörvény-javaslatát a két kamara bizottságainak előadói, Tomáš Hradílek és Milan Pohanka is támogatták. A képviselők a javaslatot a szükséges háromötödös szótöbbséggel jóváhagyták. Ugyancsak jóváhagytak Ľuboš Dobrovský szövetségi védelmi miniszter indoklása alapján egy, két hivatásos katonai bíró felmentésére vonatkozó indítványt. A CSSZSZK védelmi minisztere ezután a január 31-ei együttes ülésen már napirenden szereplő katonaidoktrína-javaslathoz tért vissza. Akkor több lényeges módosítást kezdeményeztek vele kapcsolatban. Ezek a miniszter szerint nincsenek ellentétben az eredeti javaslattal, sőt kiegészítik vagy kedvezően módosítják. A Szövetségi Gyűlés két kamarája újabb módosító javaslatok megvitatása s több vitafelszólalás után nyilatkozatban fejezte ki egyetértését a CSSZSZK katonai doktrínájával. A szerdai ülés napirendje ezzel kimerült. Ma délelőtt a kamarák bizottságai üléseznek, délután két órakor pedig önálló tanácskozást tart a Népi Kamara, valamint a Nemzetek Kamarája. A kamarák együttes ülése pénteken a november 17-ei eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésének és a volt államrendőrséggel együttműködő képviselők mandátuma megszüntetése kérdésének megvitatásával folytatódik. SOMOGYI MÁTYÁS