Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-21 / 68. szám, csütörtök

DICSTELEN GYŐZELEM Dicstelen tehát ez a győzelem Gorbacsov számára, magában hordja a potenciális vereség csíráit. De bízom abban, < hogy a hallgató elnök most azon gondolkodik, hogyan kell megszüntetni, a központi politika gyengéit, melyeket a referendum feltárt. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1991. március 21 Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 68. szám MINDEN JÓ, HA A VÉGE JÓ (LESZ) Egy német cég kíváncsi kollektoraink felületi kezelésére, mert ez az elektrokémiai jobb mint az övék, a ragasztott fóliás módszer. (9. oldal) HOVÁTARTOZZANAK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK? KÉT SZAVAZATON MÚLOTT AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐI KLUBJA MÓDOSÍTÓ JAVASLATÁNAK ELFOGADÁSA • EGYETÉRTÉS A KATONAI DOKTRÍNÁVAL • (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülése Milan Šútovec alelönk irányításával tegnap folytatta tanácskozását. A képviselők, Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter indok. lása, illetve a két kamara bizottságainak véleményét összegező alőadók jelentése után jóváhagyták a CSSZSZK és Nagy-Britannia, Észak-Írország közti, a kettős adóztatás megelőzésére vonatkozó adóügyi egyezményt. Ezután a pénzügyminiszter és az előadók indoklása, illetve jelentése alapján jóváhagyták a csehszlovák-tunéziai adóügyi egyezményt, amelynek célja ugyancsak a kettős adóztatás megelőzése. Ezt követően Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes megindokolta a kormány, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát, a sajtóra és más tájékoztató eszközökre vonatkozó hatáskörnek a föderáció, illetve a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti elosztására. A törvényjavaslat szerint a CSSZSZK hatáskörébe tartozna a tájékoztatási eszközökkel kapcsolatos állami politika alapelveinek meghatározása, természetesen a tagköztársaságokkal összhangban. Továbbá a föderáció hatáskörébe tartozna az időszaki sajtó, a rádió- és tévéadás, az audiovizuális programok terjesztése és a hírügynökségi tevékenységre vonatkozó törvényalkotás, valamint a rádió- és tévéadások, audiovizuális programok terjesztésének engedélyezése, ugyancsak összhangban a tagköztársaságokkal. A Cseh, illetve a Szlovák Köztársaság hatáskörébe tartozna az állami sajtó- és tájékoztatási politika elveinek gyakorlati megvalósítása, az engedélyek odaítélése hazai rádió- és tévészervezeteknek, valamint e szervezetek jogi helyzetének szabályozása. A föderáció hatáskörébe tartoznának, természetesen a tagköztársaságok egyetértésével, a külföldre irányuló adások. A törvény szabályozza a föderáció illetékességét a Csehszlovák Rádió, a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Sajtóiroda vonatkozásában is. A törvényjavaslat elfogadását támogatták a kamarák bizottsági előadói, Pavel Čičmanec és Josef Meči is. A vitában Michal Prokop, a Polgári Fórum és Gyimesi György, az MKDM-Együttélés képviselői klub nevében terjesztettek elő módosító javaslatokat. Gyimesi György javaslatának lényege: a múlt év decemberében jóváhagyott illetékességi törvény szerint a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő törvényalkotás a föderáció hatáskörébe tartozik, s ugyancsak ide tartozik a kisebbségek anyanyelvén történő szabad véleménynyilvánítás, az információkhoz, az információszerzéshez és -terjesztéshez való joguk is, aminek tükröződnie kellene ebben a törvényben is. A módosító javaslat nem kapta meg a szükséges számú (Folytatás a 2. oldalon) BRÜSSZEL MA VARJAK HAVELT A NATO-KÖZPONTBA A belgiumi látogatáson tartózkodó Václav Havel köztársasági elnök és kísérete tegnap rendkívül gazdag programot bonyolított le. Felesége, Olga asszony társaságában először a brüsszeli városházára látogatott, ahol Hervey Brouhon polgármester cseh nyelven köszöntötte őket. Az elnök ezt követően Kari Schwarzenberg kancellár, Pavel Tigrid tanácsadó és Karel Lukáš nagykövet társaságában a belga parlamentbe látogatott. A csehszlovák vendégeket itt Frank Schwaelen, a szenátus elnöke és Charles Ferdinand Nothomb, a képviselőház alelnöke köszöntötte. Szívélyes légkörű eszmecserét tartottak a belga parlament kamarái elnökségeinek tagjaival is. A következő napirendi pont két jelentős nemzetközi intézmény vezetőivel megtartott találkozó volt. Havel elnök és kísérete Jacques Delors-al, az Európai Közösségek bizottságának elnökével, valamint Enrique Baron Crespoval, Európa Parlament elnökével tárgyalt. A megbeszélések eredményeiről rövid sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat. Tegnap este csatlakozott a küldöttséghez Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter, aki ma Havel elnökkel együtt részt vesz a NATO Tanácsának rendkívüli ülésén. A belga sajtó bő terjedelemben tájékoztat a Havellátogatásról, külön kiemelve, hogy a cseh-szlovák államfőt kedden avatták a brüsszeli egyetem díszdoktorát. Meg kell jegyezni, hogy vele együtt ugyanebben az elismerésben részesült még Göncz Árpád magyar államfő, Andrej Jablokov, a Greenpeace környezetvédő szervezet szovjet tagozatának volt elnöke, Bronislaw Geremek, lengyel történész, a Szolidaritás egyik ismert vezetője és Doina Cornea asszony, az emberi jogok ismert román élharcosa. Michael Žantovský elnöki szóvivő tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy Václav Havel elnök március 23-án, szombaton útban hazafelé hollandiai látogatásáról, megállót tesz Párizsban, eleget téve Francoius Mitterrand elnök meghívásának. ÜLÉSEZETT AZ SZNT TÖRVÉNY A KÖZSÉGEK VAGYONÁRÓL LANGYOS VITA A TERVEZETRŐL - HEVES SZÓVÁLTÁS IDŐSZERŰ POLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL (Munkatársunktól) - Az előre meghatározott program szerint a községek vagyonáról szóló törvény tervezetének megvitatásával kezdődött az SZNT tegnapi ülése. A törvény tervezetét Michal Kováč pénzügyminiszter terjesztette elő. HangMIT ÉR AZ ÉRTELMISÉGI, HA POLITIKUS? LAPUNKNAK NYILATKOZIK RUDOLF CHMEĽ, A CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETE Rudolf Chmelt szlovák irodalomtörténészként, a szlovák-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok jeles kutatójának ismerjük. Idestova fél éve több más cseh és szlovák értelmiségihez hasonlóan diplomáciai szolgálatot vállalt. Kérdéseim közül ezúttal azokra válaszolt írásban, amelyek az értelmiségi és a politikus kapcsolatát érintik. Az interjút a Národná obrodával együtt közöljük. • Nagykövet úr, mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy az értelmiségiek Közép-Európában különösen az elmúlt két esztendőben meghatározó szerepet töltöttek be a politikai életben. Véleménye szerint hol a helye, mi a küldetése az értelmiséginek a mai közép-európai politikai folyamatokban? - Ha visszatekintenénk a múltba és megvizsgálnánk, hogy a művészek, az írók milyen szerepet játszottak, miként álltak helyt értelmiségiként és politikusként, akkor bizony nem lenne különösebb okunk a derűlátásra. Jozef Miroslav Hodža 1849 őszén találóan állapította meg: az ember most csak politizál, a tanulmányok és a múzsák elszenderültek. Fontos szempont az is, hogy miként változott az életük. Kissé leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy bizony nem a legjobban alakultak a dolgok, sőt nem ritkán kimondottan rosszul, olykor pedig tragikusan ... Sokan szembekerültek azokkal az eszmékkel, amelyek szellemében vállalták a politikai feladatokat, meghasonlottak önmagukkal, s mindez alkotásaikban is súlyos következményekkel járt. Az igazi értelmiségiek, az írók is a mindenkori hatalommal szemben mindig megingathatatlanok és megvesztegethetetlenek akartak lenni, s ez teljesen helyénvaló. Ám látni kell, hogy a gyakorlati politikában azért ma sem moralizálnak annyira, mint ahogy azt egyesek hangoztatják vagy feltételezik. A politika konkrét - társadalmi és egyéni érdekeket - szolgál, éppen ezért mindig kockázatos, ha az értelmiségi közvetlenül részt vesz a politizálásban. Erre már sok szlovák és minden bizonnyal magyar író is ráfizetett. Vagy az életmű sínylette meg azt, hogy az íróból politikus lett, s még talán ez a jobbik eset, vagy az író-politikus gerince, tartása roppant meg. Ezért úgy vélem, helyes, ha az értelmiségi nem apolitikus, de mindenképpen fölülemelkedik a napi politikán. • Igen ám, de azért az értelmiségiek értékrendje is tartalmaz politikai szempontokat. Miként értelmezhető hát az a megállapítása, hogy az értelmiségi emelkedjék fölül a politikán. - Nézze, évtizedeken át uniformizáltak bennünket, s ez természetellenes. A sokszínűség, az eszmei, politikai differenciáltságot tartom természetesnek. Számomra a napi politikán való fölülemelkedés azt jelenti, hogy elsősorban független vagyok. Napjainkban például a szlovák és részben a cseh újságírás (ahol, ugye, értelmiségiek végzik hivatásukat) túlontúl pártos, csupán kis mértékben független. Mindez talán abból is ered, hogy nálunk túl sok a napilap, a különböző pártlap. Magyarországon például természetesebb folyamat ment végbe, ma négy-öt olyan napilap jelenik meg, amely valóban független, tehát egyaránt bírálhatja a kormányt és az ellenzéket, habár nyilván az előbbi mindig népszerűbb. Ilyen a sajtó szerkezete a fejlett nyugati országokban is, s úgy vélem, nekünk is ehhez hasonló független sajtóstruktúra mielőbbi kialakítására kellene törekednünk. Ami pedig az értelmiségi és a politika kapcsolatát illeti, megszívlelendőnek tartom. C. Wright Mills gondolatát: ,,a politika minősége, színvonala nagymértékben azoknak az embereknek az intellektuális képességétől függ, akik közvetlenül részt vesznek e folyamatban, s alakítják azokat". Talán nem lesz érdektelen tovább idézni a neves amerikai szociológust: ,,Ha egy társadalomban filozófus lenne az uralkodó, akkor bizony komoly késztetést éreznék ahhoz, hogy elhagyjam ezt a közösséget, ám ha ezeknek a politikusoknak nincs semmilyen filozófiájuk, nem bölcsek, akkor vajon képesek-e felelősségteljesen uralkodni?" Annak az értelmiséginek, aki részt vesz a politikában, föl kell oldania ezt a dilemmát. • Ugyanakkor nyilván arról sem feledkezhetünk meg, hogy az értelmiségi ember a maga tudásával, tehetségével szeretne részt vállalni a társadalmi folyamatok alakításában. - Igen, az embernek hinnie kell abban, hogy a történelmi folyamatok befolyásolhatók, s ezért a közösségi feladatok valóra váltásához megfelelő és konkrét pozíciót kell találnia, mellőzve mindenfajta megalomániát. Jómagam például jelenleg diplomataként szeretném megváltoztatni, de legalábbis befolyásolni, azaz megjavítani a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság, ezen belül különösen a Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatokat, mert főleg az utóbbi viszonylatban a kelleténél, vagyis a reális valósághoz képest jóval több a feszültség és a különböző (Folytatás a 4. oldalon) MÁR CÁFOLNI SEM ÉRDEMES... A Rádiožurnal című műsor és annak nyomán néhány napilap is ismertette Ladislav Fabiánnak és Jozef Olejárnak, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Szlovákiai Tanácsához intézett nyílt levelét, amelyben kétségbe vonják a NYEE és az FMK választási koalíciójának szabályszerűségét. Mi a véleménye erről Gyurovszky Lászlónak; az FMK Országos Választmánya tagjának? - Tény, hogy az FMK koalíciós megállapodást kötött a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal. A Fedor Gál és Tóth Károly által aláírt szerződés szerint jelöltjeink a NYEE listáján indultak. Ez nyilvánvaló volt a szavazólapok alapján is, ahol a koalíciós partnerek között tüntettek fel bennünket. Erről tehát Fabiánnak és Olejárnak is tudnia kellett. Az első megállapodás úgy szólt, hogy a szavazatokért járó pénz 11,2 százalékát kapjuk meg, de a választások után be kellett ismerni, hogy sajnos ennyien nem szavaztak a magyarok közül a listára, ezért az arányokat módosítottuk s eszerint osztottuk el a pénzt. • A nyílt levél szerzői szerint a mozgalom tanácsa nem ismerte az FMK programját. -Ez valótlan állítás. 1989. november 24-én közreadtuk nyilatkozatunkat, az megjelent szlovákul is. Ezután a sajtóban programtervezetünket is ismertettük. A választásokon pedig a NYEE programjával indultunk • Szó szerint azt állítják, hogy a mozgalomnak csak ködös elképzelései voltak. -Terveink, elképzeléseink világosak, hogy a levélírók nem ismerik nézeteinket, arról mi nem tehetünk. • Milyen célt szolgálhat az ilyen valótlan állítások terjesztése? - Megrökönyödve figyelem a sajtót, az utóbbi hetekben megjelent különböző nyilatkozatokat. Kampány folyik Vladimír Mečiar támogatására. A valótlanságok terjesztésével Fedor Gált és a mozgalom többi vezetőjét támadják tulajdonképpan. Olyan sok hazugság jelenik meg, hogy már szinte nem is érdemes cáfolni. -rBUSH-WALESA TALÁLKOZÓ Az Egyesült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó Lech Walesa lengyel államfő tegnap találkozott George Bush elnökkel. A hivatalos fogadtatáson Bush bejelentette, hogy az USA elengedi a lengyel tartozások 70 százalékát. Ezzel értékeli, hogy Varsó a demokrácia útjára lépett és hozzálátott a piacgazdaság megteremtéséhez. Bush hangsúlyozta: az Egyesült Államok azt kívánja, hogy a lengyel gazdasági reform sikeres legyen. SZLOVÁK POLITIKUSOK BÉCSBEN František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Milan Zemko, az SZNT alelnöke és Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök-helyettes tegnap Bécsben tárgyaltak az osztrák-szlovák kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. A nem hivatalos látogatás során a szlovák politikusok találkoztak Kurt Waldheim államfővel, továbbá Josef Riegler alkancellárral, az Osztrák Néppárt elnökével, Heinz Fischerrel, a parlament elnökével, valamint Franz König bíborossal. A Hofburgban folytatott megbeszéléseken elsősorban a szlovákiai eseményekről, a szomszédos országok közötti kapcsolatok problémaköréről és a Közel-Keleten kialakult helyzetről volt szó. súlyozta, hogy a törvény megszabja, a Szlovák Köztársaság vagyonából mi kerül a községek tulajdonába, szabályozza a községek vagyonjogi helyzetét és gazdálkodásának módját. Nem egyszerű vagyon- és tulaj(Folytatás a 2. oldalon)