Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-18 / 65. szám, hétfő

1991. MÁRCIUS 18. HÍREK - VÉLEMÉNYEK VLADIMÍR MECIAR TÉVÉBESZÉDÉBŐL Beszéde bevezető részében Vladimír Mečiar külföldi útjáról beszélt, hangsú­lyozva, hogy fontos látogatást tett Olasz­országban és a Szovjetunióban. Tolmá­csolta a Szentatya üdvözleteit és pozití­van értékelté az olasz politikusokkal foly­tatott tanácskozásait. Célszerűnek minő­sítette szovjetunióbeli útját, mivel, amint hangsúlyozta, szükségünk van a keres­kedelmi gazdasági kapcsolatokra. Visz­szautasított minden arra vonatkozó talál­gatást, hogy titkos tárgyalásokat folytatott Szlovákia szuverenitásának kérdésé­vel kapcsolatban leszögezte, érdekünk, hogy közös államban éljünk, de tisztázni kell, milyen legyen ez az állam. A népsza­vazás csak arra adna választ, hogy meg­maradjon-e a föderáció, de hogy milyen legyen, arra már nem. Ezért egyesíteni kell a pártok és mozgalmak nézetét eb­ben a kérdésben. A március 14-i pozsonyi eseményekről elmondta, hogy a köztársasági elnök elle­ni támadás megengedhetetlen, ezért az ügyészségnek és a többi szervnek fel kell lépniük azok ellen, akik megsértették a törvényt. - Ha tudtam volna, hogy az elnök úr Pozsonyba jön és elmegy a térre, félbeszakítottam volna utamat és szava­toltam volna biztonságát - mondta. -Ami a NYEE-t illeti, már régen tu­dom, hogy van egy irányzata, amely a le­váltásomra törekszik - hangsúlyozta. A döntés a Szlovák Nemzeti Tanács ha­táskörébe tartozik, a képviselőktől függ, hogyan döntenek. Nem érthetek azonban egyet azzal, hogy a mozgalom problémáit átvigyék az állami szervekbe. A Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Szövetségi Gyűlésben vannak képviselők, akik támo­gatják a Demokratikus Szlovákiáért plat­formot. Nem zárhatók ki valamennyien azért, mert másképp gondolkodnak. Visz­szautasította azt a vádat, hogy Szlovákiá­ban balolali puccs veszélye fenyeget. Vé­gezetül leszögezte: - Az elmúlt hét sok rosszat hozott magával. Otthon marad­hattam volna és egyes problémákat meg­akadályozhattam volna. Elsőrendű köte­lességem azonban, hogy munkát teremt­sek önök számára. Kötelességem szem előtt tartani Szlovákia érdekeit. Ez sokkal magasabb érdek, mint saját személyem­mel törődni. Az SZNT szerveire tartozik, hogyan döntenek. Becsületesen dolgoz­tam, mindenkinek bátran a szemébe néz­hetek. KOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOK Tegnap az esti órákban kezdődtek meg a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Demokrata Párt, a Kereszténydemokra­ta Mozgalom valamint a Független Ma­gyar Kezdeményezés koalíciós tárgyalá­sai. A tárgyalás napirendjén természete­sen a legerősebb koalíciós pártban kiala­kult helyzet szerepel, tekintettel a NYEE Szlovákiai Tanácsának szombati határo­zataira. A tárgyalások eredményeiről la­punk zárásáig semmilyen hírt nem kap­tunk. -ász­KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNK LUXEMBURGBAN Václav Havel feleségével és kíséreté­vel kétnapos hivatalos látogatásra Lu­xemburgba utazott. A Jean nagyherceg meghívására megvalósított kétnapos lá­togatás után a köztársasági elnök a Belga Királyságba utazik. Brüsszelben ellátogat a NATO-székházába is. Várhatóan tár­gyalni fog az Európai Közösségek bizott­ságának elnökével, és a NATO főtitkárá­val is. Václav Havel lesz az első, aki a Varsói Szerződés tagországainak kép­viselőjeként beszédet mond a NATO mi­nisztertanácsának ülésén. VISSZAHÍVJÁK A KORMÁNYFŐT? (Folytatás az 1. oldalról) képpen, milyen program szerint akarnak tovább működni. A tárgya­lás utolsó részében Fedor Gál, a NYEE Szlovákiai Tanácsának el­nöke hat pontba foglalta össze a ha­tározati javaslatot. A gyűlésen 52 szavazatképes tisztségviselő közül a túlnyomó többség a határozati ja­vaslatot elfogadta. Ezek közt több­ségben voltak az egyes járások kép­viselői is, akik járási szerveik véle­ményét tolmácsolták a vitában. A határozat szerint a NYEE Szlová­kiai Tanácsa javasolja a mozgalom parlamenti képviselőinek, hogy az SZNT Elnökségének ülésén vizsgál­ják meg Vladimír Mečiar és Milan Kňažko legutóbbi lépéseinek jogos­ságát és legitimitását. Továbbá: ala­kuljon parlamenti bizottság a szlo­vák belügyminisztérium 1989 no­vembere óta végzett munkájának felülvizsgálatára. A határozatban ki­mondatott, hogy Milan Kňažko és Vladimír Mečiar nem képviselik töb­bé a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Politikai Mozgalmat sem a kormány­ban, sem a nyilvánosság előtt. A szlovákiai tanács megbízza a leg­felsőbb szerv hattagú küldöttségét, hogy a kialakult helyzetről kezdemé­nyezzenek tárgyalásokat a szlovák kormány elnökével. A Demokratikus Szlovákiáért plat­form képviselői nevében Roman Ze­lenay kijelentette: nem ért egyet a határozati javaslat konfrontációs megfogalmazásával. Természete­sen e platform tanácstagjai a határo­zat ellen szavaztak. Az ülés rendkívüli fontosságára való tekintettel a küldöttek meg­egyeztek, hogy a közeljövőben ope­ratívan hívják össze a tanács ülése­it. Az ország jövője és egyben a tér­ség békéje forog kockán, ezért a fe­lelősség óriási. A tegnapi koalíciós tárgyalásokra azzal a feladattal in­dultak a mozgalom képviselői, hogy partnereikkel, a Kereszténydemok­rata Mozgalommal, a Demokrata Párttal és a Független Magyar Kez­deményezéssel tárgyalják meg a ki­alakult helyzetet. Egyelőre nem tud­ni, hogy az ülés határozatainak ér­telmében megvonható-e a bizalom Vladimír Mečiar kormányfőtől és a külügyi kapcsolatokért felelős mi­nisztertől, Milan Kňažkótól. Annak ellenére, hogy a NYEE Szlovákiai Tanácsa ennyire határozott lépésre szánta el magát, várható, hogy to­vábbi feszültségek alakulnak ki az országban. LOVÁSZ ATTILA VESZÉLYES SZAKASZBAN A CSEH ÉS A SZLOVÁK NEMZET EGYÜTTÉLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) bírósága döntsön, és a törvényt egészítsék ki a mandátum megszű­nését indokló további okokkal. Mind­ebből kiindulva a szövetségi kor­mány azon a véleményen volt, vajon nem lenne-e helyesebb, ha a java­solt alkotmánytörvény helyett más megoldási módot alkalmaznának, így például határozatot hozna a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. Módosította a kormány a bérezés területén alkalmazott szabályozó befizetésekre vonatkozó rendeletét. Ez a módosítás lehetővé teszi az alapszerződés azon részének meg­valósítását, amely a béreknek a lét­fenntartási költségektől függő növe­lésére vonatkozik. A kormány foglalkozott gazdasá­gunk mai helyzetével, majd nyilatko­zatot fogadott el a szlovákiai fejle­ményekről. A nyilatkozat leszögezi, tevékeny­ségének legfontosabb célja a prog­ramnyilatkozat megvalósítása. A né­zetkülönbségek nem jelentettek akadályt a koalíciós kormány kiala­kításában, sem a feladatok teljesíté­sében és nincs ok arra, hogy a jövő­ben a helyzet megváltozzon. A nyilatkozat leszögezi, hogy az elmúlt 43 év örökségeként a szlovák vagy a cseh gazdaság fogalmaknak nem volt konkrét tartalmuk. Vélemé­nye szerint a tényleges döntéshoza­talt és az irányítást ott kell végezni, ahol az a leghatékonyabb, vagyis a vállalatoknál, községekben illetve az egyes vállalkozóknak kell ezt megtenni. A szlovák vállalkozók ugyanolyan feltételeket akarnak, mint a csehek vagy osztrákok. Az emberek gazdasági érdekei világ­szerte azonosak. A feltételek sajá­tosságai azáltal alakulnak ki, hogy a köztársaságok gazdaságai eltávo­lodnak egymástól. Gazdaságunk előnye és nem hiányossága az, hogy nálunk egységes a termékek, a munka és a tőke piaca, egységes a pénz és az alapvető gazdasági stratégiánk. Teljes mértékben azo­nosulunk a szlovák nemzet azon vágyával, hogy szuverénnek érez­hesse magát - állapítja meg a nyilat­kozat. A nemzeti programok azon­ban csak akkor lehetnek eredmé­nyesek, ha összhangban állnak az állampolgárok gazdasági érdekei­vel. Az állam szétesése nemcsak az együttélés hagyományait bontaná meg, hanem nagymértékben befo­lyásolná az emberek életszínvonalát Szlovákiában és Csehországban is. A szövetségi szervek egyedüli ér­deke a szlovák és a cseh nemzet valamint a területünkön élő nemzeti­ségek méltó élete - hangsúlyozza a nyilatkozat. Elfogadhatatlan, hogy mesterségesen határt állítsanak a szövetségi és köztársasági szer­vek közé. Az a kísérlet, hogy a szö­vetség vezetőit ellenségnek tekint­sék, az elmúlt évek tapasztalataira emlékeztet, aniikor ellenségképet alakítottak ki saját hibáik elkendőzé­sére. Nemzeteink együttélése vészé-, lyes szakaszba került - szögezi le befejezésül a nyilatkozat. Az ilyen konfliktusok során polarizálódnak az erők, és a polgárok nagyobb hajlan­dóságot mutatnak a konszenzusra, mint vezetőik. Valamennyiünk érde­kében a polgárok józan gondolko­dásmódjára kell támaszkodnunk. ÚJ HELYZETBEN VÉLEMÉNYEK A NYEE SZLOVÁKIAI TANÁCSÁNAK ÜLÉSÉRŐL Vladimír Ondruš, a szlovák kormány alelnöke: - Alelnök úr, ön megemlítette, hogy az ország belpolitikai helyzete nem stabil. Lát megoldást? - Akárhol fordultam meg a világban, a gazdasági tárgyalásokon egyértelmű volt a partnerek igénye: stabil belpolitikai helyzet Szlovákiában. Feltehető a kérdés, ki az, aki a mozgalom programját és a belőle táplálkozó kormányprogramot teljesíti és ki az, aki a mozgalmat azzal vádolja, hogy a választási programtól el­hajlott. Sokszor éppen azok, akik kiváltak mozgalmukból, jobban mondva egy egye­lőre meghatározhatatlan új platformot képviselnek. Belpolitikai stabilitásunk helyreállításáért felelünk, akár itt, a Szlo­vákiai Tanácsban, akár a Demokratikus Szlovákiáért platformban. Remélem, a ta­nácsülés megoldást hoz. Roman Zelenay, parlamenti képviselő - Képviselő úr, ismeri a NYEE Szlo­vákiai Tanácsának határozatait. Ho­gyan tekint rájuk? - Nagyon szomorú vagyok. Ama már­cius negyedikei eltávozásomnak is egyik oka az volt, hogy a gyűlés konfrontációs hangnemben, személyes támadásokkal tűzdelve zajlott. Hogy ezen az ülésen az új platform képviselői megjelentek, kéz­nyújtásnak fogható fel. A kinyújtott kezet viszont nem fogadták el. -A NYEE képviselői azt szorgal­mazzák, hogy az SZNT Elnöksége vizs­gálja felül néhány ember politikai fele­lősségét a kialakult helyzetért. Ameny­nyiben meg van győződve igazáról, nincs mitől tartania. - Nem félek, a vizsgálat eredményé­től. De akkor vizsgáljuk meg a másik felet is! A Szlovákiai Tanács és személyesen Fedor Gál politikai döntésekben vesz részt, politikai tárgyalásokat folytat, tehát neki is van politikai felelőssége. Szeret­ném, ha bármilyen felelősség vizsgálata minden felelős tisztségviselőre vonat­kozna. Jozef Kučerák, a szlovák kormány alel­nöke -Alelnök úr, az ön ellen felhozott vádakban szerepel többek közt az, hogy a mozgalom programjának nem­zeti vonatkozásait elhanyagolja, ön szerint léteznek nemzeti szempontok egy gazdaságban? - A gazdaságnak egyértelműen van­nak nemzeti vonatkozásai. Az ökonómia bizonyos térségben zajlik, nem elhanya­golandó például a tradíció sem. De: a pia­ci mechanizmus nemzetek és államok fölötti törvényszerűségek szerint mű­ködik. - Az elszakadást szorgalmazók azt hangoztatják, hogy Szlovákia önállóan virágozna. On szerint el tudja ma egy polgár dönteni, hol az igazság? - Ha a referendumra gondol, nem fé­lek tőle. A szlovák polgárok nem szélső­ségesek. Azt hiszem viszont, jelenleg van olyan politikai reprezentációja az ország­nak, hogy ezt a kérdést a politikai kon­szenzuskeresés útján meg tudja oldani. A referendumot az utolsó lehetőségnek tartom a vélemények kinyilvánítására. -lovász­SZERBIA NEM ISMERI EL A KOLLEKTÍV VEZETÉS DÖNTÉSEIT Az amúgy is feszült jugoszláviai hely­zetet szinte drámaian kiélezte Szlobodan Milosevics szerb elnök szombati beje­lentése, miszerint Szerbia ezentúl nem ismeri el az ország élén álló kollektív vezetés döntéseit. Hozzáfűzte, hogy ő maga nem vesz részt az államelnökség munkájában, mivel az „Jugoszlávia szét­bomlasztására törekszik". Közölte, hogy Szerbia éppen ezért törvénytelennek te­kinti ennek a testületnek a döntéseit. Üdvözölte ugyanakkor Boriszav Jovics­nak, az államelnökség elnökének pénteki lemondását, s azt olyan felelős politikus lépésének minősítette, aki nem akar köz­reműködni országának szétbomlasztá­sában. Az államelnökségben Macedóniát kép­viselő Vaszil Tupurkovszki élesen bírál­ta Milosevics kijelentéseit. A macedón politikus a testület belgrádi foghíjas ülése után hazatérve nyilatkozott (a tanácsko­záson nem vettek részt Szerbia, Crna­Gora és a Vajdaság képviselői). Tupur­kovszki Szerbia magatartását úgy érté­kelte, hogy ilymódon akar nyomást gya­korolni a törvényes szövetségi szervekre. Hiányos összetételben többször is ta­nácskozott az ország élén álló kollektív testület, s péntek késő este elutasította a hadsereg vezérkarának a rendkívüli állapot bevezetésére tett javaslatát, ame­lyet az időközben lemondott Jovics is erőteljesen támogatott. A szombati ülésen úgy határoztak, hogy csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartanak az ország jövőjéről az egyes tagköztársaságok képviselői, de egyálta­lán nem biztos, hogy ebben a feszült helyzetben erre sor kerül. A meglehetősen összekuszált jelenté­sek is érzékeltették az utóbbi órákban azoknak az aggodalmaknak a jogosságát - főleg Szlovéniában és Horvátország­ban -, hogy intervencióra készül az a hadsereg, amely az egyes köztársasá­gok közötti konfliktusokban már többé­kevésbé nyíltan a szerb vezetés pártjára állt. Horvátországban szombaton egyéb­ként a hadsereg beavatkozásától tartva legnagyobb harci készültségbe helyezték a rendőrségi alakulatokat, közölték hiva­talosan Belgrádban. Az Európa Parlament kilátásba helyez­te, hogy zárolja a Közös Piac Jugo­szláviának szánt kölcsönét, ha ez az ország nem politikai eszközökkel oldja meg a belső válságot. BUSH: HUSSZEIN SZAVAHIHETŐSÉGE EGYENLŐ A NULLÁVAL Bush elnök a hétvégén a Bermudákon találkozott John Major brit kormányfővel, s a megbeszéléseken egyetértettek ab­ban, hogy a Bagdad-ellenes koalíció tag­jainak nincs szándékában felújítani a har­cokat az iraki hadsereg ellen, Szaddam Husszeinnek azonban tartania kell magát a tűzszüneti feltételekhez, és nem vethet be repülőgépeket, illetve helikoptereket. Ez a figyelmeztetés azért hangzott el, mert az iraki vezérkarból szerzett értesü­lések szerint Husszein azt tervezi, hogy a még megmaradt mintegy 60 repülőgé­pét beveti a felkelők ellen. Az amerikai elnök egyidejűleg üdvö­zölte Husszeinnek a demokratikus refor­mokra tett ígéretét, de leszögezte: Szad­dam Husszein szavahihetősége egyenlő a nullával, s ezért kétes értékűek ígéretei. Husszein a hét végén a szent ünnep, a ramadán első napján mondott tévébe­szédet, s ebben hamarosan bekövetkező demokratikus változásokat ígért, sót a po­litikai pluralizmus bevezetését is. Az Irak­ban folyó harcokért azonban ismét az ellenséges külföldi erőket okolta, mert szerinte ezek állnak az ország északi és déli részében folyó zavargások hátteré­ben. Hírügynökségek tegnap egyébként arról számoltak be, hogy a Husszein egy­ségei ellen harcoló kurd felkelők az északi területek mintegy 90 százalékát ellenőr­zik. Délen viszont a Husszeinhez hű erők folyamatosan ágyúzzák Bászrát, paran­csot kaptak a Kirkuk környéki városok bombázására, s itt napalm és foszfor­bombákat is bevetettek. Az iraki felkelők közölték, hogy a Husszeinhez lojális erők bombáztak két szent muzulmán várost, Nadzsafot és Karbanát. IGEN VAGY NEM (Folytatás az 1. oldalról) parlament elnöke a Radio Rosszijá­ban bírálta a népszavazást, mint kísérletet a közvélemény megté­vesztésére. Bukarestben szombaton több mint 10 ezren tüntettek és támogat­ták Moldávia függetlenségét. A megmozdulás résztvevői elítélték a szovjet népszavazást, s úgy vél­ték, hogy Moszkva beavatkozik Mol­dávia belügyeibe, „amelyet erő­szakkal csatoltak a Szovjetunióhoz és lényegében megszállt román te­rületnek tekinthető". Élesen bírálták a román vezetést azért, hogy nyilvá­nosan nem áll ki Moldávia és Romá­nia újraegyesítéséért. Az átalakítás egyik kezdeménye­zője, Alekszandr Jakovlev korábbi KB-titkár lett Gorbacsov tanácsadói csoportjának a vezetője. A tanács­adók között van az egykori PB-tag, Vagyim Medvegyev, aki a pereszt­rojka kezdeteitől Gorbacsov legkö­zelebbi munkatársai közé tartozott. Mindketten a reformok legkövetke­zetesebb hívei voltak egészen tava­lyig, amikor az ortodox kommunista irányvonal hívei ellentámadásba lendültek és mindkettőjüket me­nesztették. KI KIVEL JÁTSZIK ÖSSZE? Bukarestben a hétvégén tartotta meg első országos kongresszusát a kormá­nyon lévő Nemzeti Megmentési Front. Petre Roman kormányfő általában pozití­van értékelte a kormány eddigi tevékeny­ségét. Hangsúlyozta: az ország nehéz helyzetén csak radikális gazdasági re­formmal és a demokratizálódási folyamat folytatásával lehet javítani. A megfigyelők egyébként Románt az ún. pragmatikus liberális szárny vezéreként tartják szá­mon. Ezért nem volt meglepő, hogy az ún. populista irányvonal fő képviselője. Nico­lae S. Dumitru élesen bírálta a kormányt és a frontvezért, mert - szerinte - kevés figyelmet szentel a szociális problémák megoldásának. Figyelemre méltó, hogy Claudiu lora­che, a frontelnök első helyettese még a kongresszus előestéjén kijelentette: már nem vállal semmiféle tisztséget, és bírálta a front politikai irányvonalát, mert - szerinte - enged a nacionalista erők­nek, sót összejátszik a szélsőséges na­cionalista mozgalmakkal. Megjegyzendő, hogy több erdélyi román küldött felszóla­lásában bírálta a front vezetését, mond­ván: az nem törődik eleget az erdélyi románokkal, akiket a magyar többségű megyékben elnyomnak és diszkriminál­nak. Újra megkapta a magáért a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség is, amelynek vezetőségében úgymond sok a szélsőséges magyar nacionalista és szeparatista. A kongresszus egyébként elvi nyilatkozatot fogadott el a nemzetisé­gi kérdésről és a nemzetiségi kapcsola­tokról Romániában. A frontnak hosszú idő után ez az első ilyen irányú megnyilvánu­lása. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a front ezt a kérdést' az alapvető emberi jogok betartásának szemszögéből, a nemzetállam keretében ítéli meg, mely­ben alapvető értéknek számít a területi integritás és a függetlenség biztosítása. A nemzeti kisebbségi jogokat a front az európai normáknak megfelelően kívánja kezelni. Kiindulva a kisebbségek etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitása meg­őrzésének szükségességéből, ugyanak­kor elítéli a szélsőséges, a sovén nacio­nalizmust, a fajgyűlöletet és elhatárolja magát azoktól a szervezetektől, melyek Hyen alapon politizálnak. De vajon érvé­nyes-e ez a Vatra Romaneascára is? Valószínűleg nem, mert a frontprogram egyik bekezdésében az ezekkel való együttműködést hangsúlyozza. Az elvi nyilatkozatot gyakorlatban tehát másként értelmezik. A nyilatkozat szerint a front nem fogja megengedni a hamis etnikai elsóbbrendűség hirdetését, valamint a demokratikus jogok előjogokká, kivált­ságokká változtatását. A kongresszus en­nek ellenére úgy döntött, hogy a front keretén belül állandó bizottságot állítanak fel, amely a nemzeti kérdést és a nemze­tiségi kapcsolatokat fogja figyelemmel kí­sérni, elemezni. A kongresszus továbbá nyilatkozatban ítélte el azt a tényt, hogy Moszkva - a kisi­nyovi vezetés döntése ellenére - Molda­vában is megrendezte a szövetségi refe­rendumot. KOKES JÁNOS, Bukarest

Next

/
Thumbnails
Contents