Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-16 / 64. szám, szombat
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1991. MÁRCIUS 589. A VILÁGSAJTÓ A POZSONYI ESEMÉNYEKRŐL VÁLÁS SZLOVÁK MÓDRA... A világsajtó továbbra is figyelemmel kíséri a hazánkban történő eseményeket. A Guardian cimü brit lap tudósítója azt írta Pozsonyból, hogy ,,a szlovák nacionalisták durván bántalmazták Václav Havel köztársasági elnököt, aki villámlátogatásra érkezett Szlovákiába, hogy megakadályozza az ország kettészakadását A nacionalista hullámverés Szlovákiában az alkotmányos reformokról szóló viták során és a nácik által támogatott szlovák állam megalakításának 52. évfordulója alkalmából csapott a magasba. Hétfőn szlovákok tízezrei tüntettek a függetlenségért" - írja a napilap. Ezúttal mintegy 4 ezer, többnyire idősebb polgár gyűlt össze, hogy tisztelegjenek Jozef Tiso és a szlovák bábállam emléke előtt. ,,A szlovákok a náci korszakra emlékeznek" - ilyen címmel közölt rövid beszámolót a Financial Times. A napilap tájékoztatott róla, hogy a tüntetők meghallgatták Jozef Tiso hangszalagra rögzített beszédét. Mintegy 7 ezerre becsülte a résztvevők számát. A pozsonyi tüntetésekről és Havel elnök ellenséges fogadtatásáról Írtak vezető helyen a lengyel napilapok. A részletes beszámolók a következő címeket kapták: ..Majdnem lincselés" (Gazeta Wyborcza), ,,A kettészakadás szélén" (Rzeczpospolita), .,Havel a föderációt védi" (Zycie Warszawy) . A lapok emlékeztetnek a Maticaslovenskánakafüggetlenség kikiáltására tett javaslataira, hangsúlyozzák, hogy a nacionalizmus kirobbanása a nemzeti panaszok, óhajok és ambíciók ellenséges légkört teremtenek a két köztársaság között. Azt kérdezi a Rzeczpospolita, az eseményekben milyen szerepet játszanak az állambiztonság volt munkatársai, akik még mindig a hivatalokban és a parlamentben ülnek, és Mečiar kormányfő, aki Moszkvában vitázik a szlovák-orosz barátságról abban az időben, amikor Szlovákiában tetőznek az események. Amíg a Polgári Fórumban barátsággal váltak szét a jobboldali erők és a liberálisok, addig a „válás szlovák módra" durva volt, jegyzi meg a Komszomolszkaja Pravda tudósítója. Rámutatott: Vladimír Mečiar bevágta maga után az ajtót, amikor létrehozta a Demokratikus Szlovákiáért platformot. A napilap véleménye szerint az itteni helyzet nagyon kezd hasonlítani a Szovjetunióban a vasárnapi referendum előtt kialakult helyzethez. ERDÉLYI MEGEMLÉKEZÉSEK 1848-RÓL Románia magyar lakossága is megemlékezett tegnap az 1848-as magyar szabadságharc 143. évfordulójáról. Erdély magyarok lakta városaiban és falvaiban ez alkalomból megkoszorúzták az 1848as emlékműveket, továbbá Petőfi Sándor, Nicolae Balcescu és más forradalmárok szobrait. Szinte mindenütt istentiszteleteket is tartottak. Hargita és Kovászna megyékbe ellátogatott Rudas Ernő, Magyarország budapesti nagykövete is, ahol találkozott a megyék prefektusaival és Sepsiszentgyörgyön megkoszorúzta az 1848-as emlékmüvet, valamint Petőfi és Balcescu szobrát. Nagyváradon ez alkalomból új Petőfi-szobrot avattak fel. A megemlékezések mindenütt rendezettek, méltóságteljesek voltak és a délutáni órákig incidensekről nem érkezett jelentés. Csupán Szatmáron volt egy kisebbfajta Vatra-ellenakció, amelyen mintegy száz ember vett részt. A Vatra egyik főnökének, Vasile Mois szenátornak a vezetésével a résztvevők a város központjában egy hármas fakeresztet állítottak fel, - úgymond - azoknak a románoknak az emlékére, akik 1848-ban és a későbbiek folyamán a magyarok elleni harcban estek el. Nem kétséges, hogy az akció időzítése nyilvánvaló provokáció. Sepsiszentgyörgy felett a nap folyamán helikopterek cirkáltak és a közelben hadgyakorlatot tartottak. Mindenütt szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. KOKES JÁNOS, Bukarest AZ UTOLSÓ GESZTUS? Csütörtökön már hiába keresték az ügyvédek Erich Honeckert a beelitzi szovjet katonai kórházban. Kerek perec közölték velük, hogy nagybeteg védencüket ismét sürgősen meg kell műteni, s mivel a szanatóriumban ehhez nincsenek meg a műszaki feltételek, Honeckert feleségével, Margottal együtt átszállították a Szovjetunióba. Bombaként robbant a hír; a berlini ügyészség politikai botránynak, a közelmúltban aláírt német-szovjet megállapodás megsértésének nevezte Moszkva lépését, a szövetségi kormány pedig az azonnal berendelt szovjet nagy-. követ révén követelte az átcsempészett exállamfő haladéktalan visszaszállítását. Honecker ellen még tavaly letartóztatási parancsot adtak ki, eljárást indítottak ellene, azért, mert többek között bűnrészességgel vádolják a belnémet határokon elkövetett gyilkosságokért. Hónapokig gyanúsan húzódott kiadatása, a német sajtó pedig már arról pusmogott, hogy e kényes ügyben esetleg valami titkos megállapodás született Bonn és Moszkva között. Erre egyelőre nem derült fény, arra viszont igen, hogy a szovjet fél egy nappal korábban tájékoztatta Bonnt a tervezett akcióról. Persze Moszkva, konkrétan Gorbacsov elnök szóvivője sietett hozzáfűzni, hogy az egykori kommunista vezető „nem az államfő vendége", csak humanitárius okok miatt döntöttek az átszállítás mellett. Visszapergetve az eseményeket úgy tűnik, hogy a Kremkmégiscsak egy utolsó gesztust tett Honecker felé. És érdekesek az első német kommentárok is: arra engednek következtetni, hogy talán a szövetségi kormány sem bánja Honecker eltűnését német földről, hiszen ha a volt NDK és a hajdani német-német kapcsolatok még megannyi titkát őrző vádlott nem kerül hazai bíróság elé - ami most már szinte bizonyos -, akkor a bonni vezetők is sok kellemetlenségtől szabadulnak meg. (ug) S emmi kifogásom az OK 3 csatorna létrehozása, műsorai ellen, sőt, kimondottan örülök ennek a tallózó programnak, csak azt sajnálom, hogy emiatt nem láthatom a szovjet televízió első programját. Igaz, megmaradt a Vremja hírműsor, de - minek? Az, persze, nem az OK 3 hibája, hogy a Vremja egyre bosszantóbb, hanem Leonyid Kravcsenkóé, a szovjet tévé elnökéé. Novemberben nevezte ki ót Gorbacsov államfő a televíziós és rádiós állami bizottság élére. A bizottságot februárban egy újabb elnöki rendelet össz-szövetségi állami társasággá keresztelte át, de ez a lényegen mit sem változtatott, főleg, hogy Kravcsenko maradt a helyén. Mégpedig azt követően, hogy az újságíró-kongresszuson nagyon nyíltan és nagyon keményen bírálták őt, a cenzúra bevezetésével vádolták. Az elnöknek ez a döntése úgy hatott, mintha odadobta volna a kesztyűt az újságíróknak. Megvoltak ennek az előzményei. A szovjet parlament augusztusban fogadta el a sajtótörvényt, s az elnök már novemberben a mellett ágált, hogy nem lehet összevissza írni-beszélni, mert ezzel csak félrevezetik az embereket. Vagyis azt bírálta, amit ő maga teremtett, s visszasírta a tömegtájékoztató eszközök „egyenhangját". Pedig a glasznoszty az egyetlen, ami Gorbacsov eredeti elképzeléseiből megvalósult, s ráadásul működik is. De már nem a szovjet televízióban, a legfontosabb tömegtájékoztató eszközben. Kravcsenko egy kész tervet örökölt elődjétől, Mihail Nyenasevtől a központi televízió átszervezésére. Eszerint az első csatorna az állami információs-művészeti program, a másodikon a köztársaságok jutnak főszerephez, a harmadik csatorna Moszkváé, a negyediken pedig _ __ * •m^^t oktató műsorokat LJ I A |L| W C B 7 CT sugároznak. HozzániHIl • E h I h M í E b I tette a távozó elnök: az első csatorna irányítói az államfő, a parlament és a kormány. Kravcsenko hitvallása: „Azért vagyok itt, hogy az államfő akaratát teljesítsem". Megteszi. Ehhez ma már nem fér semmi kétség. Kravcsenko az információs jobbkeze lett annak az elnöknek, aki a jelek szerint a konzervatívok uszályába került, s mind jobban belegabalyodik abba a sleppbe, amelyet a pangás idején szabtak jó hosszúra, s amelynek egykoron a megnyirbálását ígérte. Először a péntek este sugárzott, milliókat vonzó Vzgljad című műsort szüntette meg. Ez január elején történt, a műsor fiatal szerkesztői „meg akarták kaparni" Sevardnadze lemondásának hátterét. Kétszeri halasztás után végleg lekerült a Vzgljad a műsorról, nyilvánvalóan azért, mert a szerkesztők által képviselt és közreadott nézetek nem egyeztek az új főnök műsorpolitikájával. Ö maga azt állította, azért szüneteltetik(l) a műsort, mert - miután a távozó Sevardnadze nem vállalta az interjút - a szerkesztők nem voltak hajlandók meghívni az újonnan megválasztott alelnököt, Gennagyij Janajevet sem. Valódi hiányérzetem akkor kezdett lenni, amikor a Vremja az év elején visszaváltozott azzá az állóvízzé, azzá a tömény mellébeszéléssé, ami Gorbacsov előtt volt. A hír megszűnt szent lenni, az érdektelen diplomáciai események csicsás tálalást kaptak, az ország szempontjából sorsfordító történéseket régről felmelegített ideológiai szósszal öntötték nyakon, a világpolitika meghatározó eseményeit sajátosan szovjet fénybe állították. Két példát idéznék. A január 13-i vilniusi dráma képei bejárták a világot. De kitiltattak a szovjet televízió fő hírműsorából! Ami akkor már nem is lett volna olyan feltűnő. De néhány nap múlva arra figyeltem fel, hogy a szovjet lapokban vita kerekedett arról, hogyan történhetett, hogy még a késő esti pergő hírműsorból, a TSZN-ből is kimaradt a riportfilm, helyette pedig csak a hivatalos kormánynyilatkozatot olvasták fel, s a néhány másodperces képanyagban érdekes módon csak az öklüket rázó litvánokat lehetett látni, szovjet fegyveres katonát egy szálat sem. A másik példa: az öböl-háború első napjaiban a Vremja szinte kizárólag a szövetségesek kegyetlen bombázásainak ártatlan iraki áldozatait siratta, a kuvaitiak hónapok óta tartó szenvedéseiről szót sem ejtett, s az Izrael elleni értelmetlen rakétatámadásokról is el-elfeledkezett. Nem is szólva arról, hogy a CNN-től átvett képanyagban is nagyon tendenciózusan válogattak a szerkesztők, s mindig csak olyan katonai szakértőt találtak, aki elítélte az amerikaiak vezette szövetségesek akcióit, mint feleslegesen pusztítóakat, s előre amiatt aggódott, hogy kivonulnak-e a harcok után. Beteljesedni látszik a TSZN sorsa is. Hétfőn a szerkesztő nem jelent meg a képernyőn, nem akarta műsorában megismételni azt, amit a Vremja készítői megtettek: bár a parlament nem voít hajlandó foglalkozni a Jelcin-üggyel, a híradó rászánta műsorideje egyharmadát. Pontosan 17 perce volt arra, hogy felvonultasson mindenkit, akinek rossz véleménye van az orosz elnökről. S ez még csak a bemelegítés volt, A Gorbacsov-csatorna, ahogyan újabban az 1-es műsort nevezik egyre többen, napról napra tovább megy, mindig rátesz egy lapáttal. Az ok: a vasárnapi népszavazás. A Vremját nézve az embernek az a benyomása, itt csak igent lehet mondani, aki ellenzi a szocialista szövetséget, az vagy kötözni való bolond, vagy valami gyanús elem, elvakult nacionalista, akinek eddig sikerült lepleznie terrorista hajlamait. Esetleg demokrata - de nem az igazi. Hiányérzetem van. Hiányzik a glasznoszty, amit még jó másfél éve is olyan nagyon irigyeltünk a szovjetektől. A televízióról azt mondják, maga a dobozba zárt világ. A szovjet televízióban az objektív tájékoztatást tartják újabban lakat alatt. A kulcs Kravcsenkónál van, aki kitiltotta az 1-esről Jelcint, s aki azt állítja, hogy az elnököt szolgálja. Jó lenne tudni, hogy a pótkulcs kinek a zsebében lapul. Mert az, meggyőződésem, más zárakba is illik. GÖRFÖL ZSUZSA F/G/fL W UJ rewészrí/ thmsztxm/VAC tet/eros'cač A BABOCJVA/ G-A Z£>4 A/A P OK OAS f 7991 w/itn>s79-22> A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát bemutat: - keltető berendezéseket - daráló és takarmánykeverő berendezéseket - takarmány behordó vonalakat - itató berendezéseket - tojófészkeket - ellenőrző és vezérlő berendezéseket - kis erőgépeket csatolható felszerelésekkel kínál: - állattartási rendszereket - tápanyagokat - rovarirtó vegyszereket - patkány irtó szolgáltatást - fertőtlenítő szereket - vetőmagokat - tenyészállatokat A kiállítás alatt szaktanácsadást biztosítunk. Lehetőséget nyújtunk az üzletkötésre. A megrendelt áruk és szolgáltatások koronában térítendők a szervezésben közreműködő vállalatnál NEXUS Ltd. Dunajská Streda ÚP-212 JELCIN VISSZAVÁGOTT Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke tegnap délután a Radio Rosszija rádióban mondott beszédet a Szovjetunió jövőjéről szóló vasárnapi népszavazással összefüggésben. Ugyancsak szólt arról az orosz referendumról is, amely a köztársasági elnöki tisztség létrehozásáról dönt. Jelcin meglepetésszerű rádiónyilatkozatára azután került sor, hogy Leonyid Kravcsenko, a szövetségi televízió vezetője nem volt hajlandó a tévé képernyője elé engedni Oroszország legfelsőbb képviselőjét. Elutasító döntését az „országban kialakult kedvezőtlen helyzettel" magyarázta. Az Oroszországi Föderációnak március 31-től saját tévéállomása lesz. Ezt Mihail Poltoranyin, a hírközlő eszközök minisztere közölte. Elmondta, hogy az adó napi hat órán át fog közvetíteni a szovjet központi televízió második programján. Poltoranyin egyébként azzal vádolta Gorbacsov elnököt, hogy megpróbálta megakadályozni az új orosz tévé létrehozását. Tájékoztatott arról is, hogy az Oroszországi Föderációnak már van egy távközlési műholdja, s a közeljövőben egy újabbat is felbocsátanak. Az orosz televíziónak saját stúdiói vannak Moszkvában, s ezekben a szovjet televízió egykori munkatársait alkalmazzák. NÉHÁNY SORBAN H ol van az az agyondicsért demokrácia? - ezzel a címmel közölt cikket a szovjet hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda Lidia Zincsekova és Vlagyimir Storozsuk esetéről, akik hiába utaztak Csehszlovákiába, nem tudtak találkozni fiaikkal. Mindkettejük gyereke ugyanis otthagyta alakulatát és politikai menedékjogot kért hazánkban. A cikk idézi Michaela Frejovát, a csehszlovák kormány menekültügyi biztosát, aki szerint a két katona nem volt hajlandó találkozni a szüleivel. A napilap megállapítja, a két szülő egy hónapon át fölöslegesen járta a hivatalokat, s még azt sem engedték meg nekik, hogy telefonon beszéljenek gyerekükkel. „Már nem számít egyedi esetnek, hogy a középső hadseregcsoport katonáit, akik különböző okok miatt megszöktek alakulataiktól, kényszerítik arra, hogy politikai menedékjogot kérjenek Csehszlovákiától". S a végső következtetés: milyen demokrácia az, ahol az anyának és az apának nem engedik meg, hogy találkozzon a gyermekével. G enscher német külügyminiszter vasárnap érkezik kétnapos látogatásra Moszkvába - jelentette az IAN szovjet hírügynökség. A szovjet vezetőkkel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet berlini külügyminiszteri találkozójának előkészítéséről, valamint közel-keleti problémákról fog tárgyalni. A Genscher-látogatás alkalmával a két fél kicseréli a tavaly novemberben aláírt szovjet-német együttműködési szerződés ratifikációs okmányait. Gorbacsov államfő a tervek szerint hétfőn fogadja őt. L ehet, hogy a közeljövőben szovjet-amerikai űrhajóscsere lesz. A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal csütörtöki nyilatkozata szerint szívesen látná, ha egy szovjet űrhajós részt venne az amerikai űrrepülőgépek valamelyik útján, s ezért cserébe amerikai kozmonauta látogathatna a Mir űrállomásra. William Lenoir, a Shuttle-program igazgatója szerint e tranzakció feltételeit a soron következő csúcstalálkozón meg lehetne vitatni. D ouglas Hurd külügyminiszter lesz az első brit kormánytag, aki az 1989-es véres pekingi események óta Kínába látogat. Hurd útjának pontos dátuma egyelőre nem ismeretes. A kétoldalú kapcsolatok mellett elsősorban Hongkongról fognak tárgyalni, amelyet London 1997-ben - 150 évi gyarmati igazgatás után - ad vissza Pekingnek. Hongkong kérdésével egyébként egy kínai-brit vegyesbizottság is foglalkozik, amely évente átlagban három tanácskozást tart. B ettino Craxi, az olasz Szocialista Párt elnöke, volt kormányfő, csütörtökön új kormány megalakítására szólított fel,' s ezzel jelezte: ismét politikai válságra van kilátás Olaszországban. A szocialisták számítanak az 1989-ben megalakított ötpárti koalíciós kormány második legjelentősebb erejének. Amikor Craxi lemondásra szólította fel Gíulio Andreotti kabinetjét, hozzátette, hogy szerinte új parlamenti választások kiírására ennek ellenére nem lesz szükség. T egnap az úgynevezett Párizsi Klubba tömörült nyugati hitelezők úgy döntöttek, hogy leírják a lengyel adósságállomány felét. Varsó összesen 33 milliárd dollárral tartozik a Párizsi Klub tagországainak. A maga nemébe ez az első ilyen döntés egy közepesen fejlett ország esetében. A hitelezők hangsúlyozták, tisztában vannak Lengyelország rendkívüli helyzetével. P eter Arnett, a CNN televízió tudósítója az öböl-háborúban világhírnévre tett szert. És még valamire: A 60 éves veterán újságíró, aki megjárta Vietnamot is, a konfliktus idején az egyedüli külföldi tudósító volt Bagdadban, s korábban egy évig tudósította Jeruzsálemből A CNN-t. Arnett a napokban jegyezte el az izraeli televízió 23 éves kommentátorát. A menyasszony, Kimberley Moore, az izraeli televízió angol nyelvű adásának a moderátora. Még két dolgot közöltek róla: azt, hogy szőke, és hogy rendkívül büszke vőlegényére, aki egyébként Pulitzer-díjas.
