Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-15 / 63. szám, péntek

SZOLGÁLNI, SNEM PARANCSOLNI ... bizonyára közösen kellene munkálkodnunk .egyebek között azon is, hogy az itteni, vagyis a szirénfalvi kutakból falvainkba is eljusson a földgáz... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. március 15. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 63. szám MADAREURÓPA Kocsma - középeurópa nem kedvez a szabad érzelmeknek. Mitteljurop vidékén csak sírokat illik kiforgatni, anyakönyvek lapjait kitépni, címert, emléktáblát, vesét leverni, fecskefészket lepiszkálni az eresz alól. (5. oldal) BOTRÁNY AZ ELNÖKI LÁTOGATÁSON BÁNTALMAZTÁK HAVELT POZSONY FŐTERÉN Tárgyalás a várban František Mikloškóval - még békés körülmények között (Mépy Gábor felvétele) Egynapos munkalátogatásra Szlovákiába érkezett kíséretével Václav Havel, a CSSZSZK köztársasági elnöke. A pöstyéni repülőtéren, ahol díszőrség tisztelgett neki, František Mikloško, az SZNT elnöke fogadta, valamint Jozef Tuchyňa vezérőrnagy, a keleti katonai körzet parancsnoka. Pöstyén város nevében pedig Viliam Hájovský polgármester, aki az államfőt a város meglátogatására invitálta. A köztársasági elnök megköszönte a meghívást, és megígérte, ha ideje lesz, a városba is és a fürdőbe is ellátogat. Trencsénben a keleti katonai körzet jelenlevő képviselői előtt Jozef Tuchyňa üdvözölte a vendéget. Elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy a körzet történetében első alkalommal üdvözölhetik a Csehszlovák Hadsereg főparancsnokát. Egyben üdvözölte František Mikloškót és Ľuboš Dobrovskýt, a CSSZSZK védelmi miniszterét. Köztársasági elnökünk ezután beszédet mondott, amelyben egyebek között megállapította: Hadseregünk egyes feladatairól és jövőjéről akarok önökkel beszélgetni. Mielőtt rátérnék ezekre a kérdésekre, ki szeretnék emelni három fontos, általános dolgot. 1. Fiatal demokráciánk ma drámai pillanatokat él át. Új politikai rendszert, olyan államjogi rendezést keresünk, amely megfelelne nemzeteink és valamennyi polgárunk akaratának, átalakítjuk gazdaságunkat, keressük új helyünket a világban. Hadseregünknek semmiképpen sem szabad beavatkoznia ebbe a bonyolult folyamatba. Senki sem fenyegethet vagy spekulálhat ezzel a lehetőséggel. A hadseregnek az a feladata, hogy megvédje államunkat az esetleges külső támadással szemben, segítsen a polgári szektoroknak a rendkívüli helyzetekben. Borzalmas képet nyújtanak a városi utcákon látható tankok. Ha valaki azzal a gondolattal játszik, hogy a hadsereg befolyásolhatja a belpolitikai eseményeket, az tagadja demokratikus forradalmunk eszméit és azokat az értékeket, amelyekben hiszünk. Véleményem szerint Csehszlovákiában nem áll fenn az utcai zavargások és összetűzések veszélye. Kijelentem azonban, ha valami ilyen elő is fordulna, nem engedem meg, hogy a hadsereg teremtsen rendet. 2. Továbbá hangsúlyozni szeretném, hogy a mai helyzetben a Csehszlovák Hadsereg csakis egységes hadseregként teljesítheti a védelem feladatait. Ez a hadsereg keletkezése óta egységet képez és határainkat csakis egységben tudja megvédeni. Ez ma hatványozottan érvényes, a párizsi egyezményekkel összhangban erőink jelentősen csökkentek. Jogosnak tartom azt a követelést, hogy a szlovákiai fiatalok Szlovákiában teljesítsék tényleges katonai szolgálatukat. Ez összhangban áll azzal a régi meggyőződésemmel, hogy a fiataloknak, amennyiben az lehetséges, otthonaik közelében kell szolgálniuk. Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy a két nemzeti hadseregre vonatkozó elképzeléseket nagyon könnyelműeknek és védelmi képességünk szempontjából nagyon veszélyeseknek tartom. Amennyiben országunkat bármilyen irányból ka(Folytatás a 2. oldalon) A SZLOVÁK-OROSZ ÁRUCSERÉRŐL MEČIAR: Nincsenek hátsó szándékaim... Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök, aki Valentyin Pavlov szovjet kormányfő meghívására szerdán este érkezett Moszkvába, tegnap délelőtt Ivan Szilajevvel, az Oroszországi Föderáció kormányának elnökével tárgyalt. Áttekintették Szlovákia és Oroszország gazdasági együttműködésének lehetőségeit, valamint a kölcsönös kereskedelemmel összefüggő problémák megoldásának módjait. Mečiar még e találkozó előtt újságíróknak azt mondta, mind Moszkvában, mind Kijevben a konkrét gazdasági problémák megoldására kívánja összpontosítani a figyelmet. Jelenleg a cserére felajánlott szlovák árumennyiség egyharmadát kötötték még csak le szerződésekben. Egyelőre nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek szabáMa bizonyára ismét sokan lesznek Petőfi Sándor ligetfalui szobránál, ahol fél ötkor kezdődik a koszorúzási ünnepség. Hasonló megemlékezést tartanak több szlovákiai emlékhelyen is, többek között a Somorja melletti Pipagyújtónál, ahol a koszorúzás öt órakor lesz. (Gyökeres György felvétele) r

örténelmünk egyetlen eseményéről sem írtak annyian és annyiszor, mint az 1848-as szabadságharcról. Ezt a tényt bízvást tarthatjuk törvényszerűnek, hiszen Hegedűs Géza találó megállapítása szerint a 143 évvel ezelőtti nap a magyar történelem legvilágtörténelmibb pillanata volt. A forradalmi eszme azon a viharos kora tavaszon is tudvalévően Párizsban lobbant lángra, majd továbbterjedve Frankfurtba, Münchenbe, Bécsbe, Prágába, Pesten és Budán olyan lángot vetett, amely - a nemzeti és a világszabadság eszményének összekapcsolásával - felvillantotta az egész emberiség boldogulásának egyetlen járható útját. 1848 elsősorban ezért szellemi erőforrása kései koroknak, valamennyi nemzedéknek. Méltatlan lenne e nap jelentőségéhez mindenfajta szószátyár verbalizmus, melldöngető szólam vagy harsogó retorika. Ünnepelni értelmesen úgy lehet, ha máig érő tanulságokat elevenítünk föl. Azon a forradalmi tavaszon a Nyugat-Európában kavargó vágyak és társadalmi folyamátok e földrész középső részében ujabb dimenziókkal gazdagodtak. A közép-európai kis nemzetek identitástudatuk kifejezésére és megerősítésére, függetlenségre, autonómiára, illetve önálló államiságra törekedtek, igyekezvén felzárkózni Európának ahhoz a részéhez, amely már akkor is jóval fejlettebb volt. Ritka történelmi pillanat: teljesen azonosak voltak e kis nemzetek érdekei, s fölsejlett a halvány remény, hogy összefogással, heroikus erőfeszítés árán talán-talán győzhet érő gyűlölködés és marakodás Bábelében - ahogy Arany László ecsetelte az akkori valóságot - nyilvánvalóan csak minden, már megerősödött vagy éppenséggel formálódó nemzet jogainak érvényesítésével lehetett volna fokozatosan békességet teremteni. Nagyon-nagyon későn, csak 1849 nyarán születik meg az a nemzetiségi törvény, amely az akkori EuMÁRCIUS ÜZENETE a progresszió, szebb napok virradhatnak a vérrel áztatott, sokat szenvedett tájra. Szívünkben élnek a dicső csaták, a fölemelő tettek emlékei, százszor, ezerszer elmondtuk, leírtuk: az egyesült nagyhatalmak eltiporták a forradalmakat. Azért is, mert a közép-európai kis nemzetek politikusai képtelenek voltak önös nemzeti érdekeiken fölülemelkedni. Csak kevesen, s közülük is a legtöbben csupán a tragikus események hatására döbbentek rá, hogy a kor európai eszménye, a nemzetállam ebben a régióban az akkori minta szerint végül is megvalósíthatatlan. A véget nem rópában a népek egyenlőségét elismerő egyik leghaladóbb jogi alkotásnak minősíthető. Ám megkésve érkezett, s ez a lépés nem tudta meggátolni a tragédiát. A törvény ugyan megkésett, de ez a tett nem volt egészen hiábavaló, mert csaknem másfél évszázad múltán is példaértékű. A történelem tudvalévően ugyanolyan formában sohasem ismétli meg önmagát, ám olykor érdekes helyzetet teremt. így van ez most is, amikor a közép-európai nemzetek évszázados eszméket, álmokat valóra váltva rendszerváltást hajtanak végre. Megadatott számukra a történelmi alkalom, hogy súlyos megpróbáltatások és lemondások árán ugyan, de megkezdjék a demokratikus, szabadelvű társadalom építését. Remények, kételyek és növekvő aggodalmak jellemzik napjainkat. Tájainkon újra erősödnek a nacionalista szenvedélyek, mind hangosabbak azok a politikai erők, amelyek azt harsogják hogy jogot védenek, holott valójában jogot sértenek. A nemzetállam bálványa, a szociális demagógia újra kísért nálunk. Ma, amikor felkeressük a magyar szabadságharc szlovákiai emlékhelyeit, felidézzük e forradalom örök tanulságát: azt, hogy a haladás, a szabadság egy és oszthatatlan. Ha elbukik az egyetemes haladás, előbb-utóbb odalesz a nemzeti szabadság is. Ezt itt és most különösen fontos hangsúlyozni, hiszen Közép-Kelet-Európában az európai integrációs folyamatokat elsősorban az ordas nacionalizmus, az egymás iránti türelmetlenség és gyűlölködés veszélyezteti. riási a tét, ezért óriási min1/ den politikus, sőt minden állampolgár felelőssége azért, hogy mivé lesznek vágyaink és terveink, s hogy e viharos, huzatos tájon végre győzedelmeskedik-e a józan ész, az emberiesség, legkülönbözőbb ostoba feneségek fölött. SZILVÁSSYJÓZSEF lyoznák, miként lehessen a Szlovákiában kitermelt árut, amelyek iránt a szovjet vállalatok érdeklődést tanúsítanak, a Szovjetunióba szállítani. Ha ez így folytatódik, akkor az év végéig Szlovákiában 104 ezerre nőhet a munkanélküliek száma. „Nincs más lehetőségünk, mint felszabadítani a kereskedelmet" - hangsúlyozta Vladimír Mečiar. Emlékeztetett arra is, hogy szerződéses úton csak 7,5 millió tonna kőolaj szállítása van lekötve, márpedig Csehországban és Szlovákiában a zavartalan üzemeléshez összesen 13 millió tonnára lenne szükség. A végén még hozzáfűzte: „Megalázó a számomra, bár sokan tudják, hogy milyen a gazdasági helyzet, mostani moszkvai látogatásom mögött mégis olyan hátsó szándékokat keresnek, amilyenek nem léteznek." TEMETIK A KGST-T A moszkvai KGST-székházban tegnap délután megkezdődött a tagországok képviselőinek kétnapos tanácskozása, amelyen a csehszlovák küldöttséget Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter vezeti. Bronislaw Sowa, a Tanács szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére azt felelte, hogy nem határozták meg előre a pontos programot, a napirendről az ülésen fognak dönteni. Várható azonban, hogy egyrészt a KGST felszámolásáról, másrészt egy alapvetően új utódszervezet létrehozásáról tanácskoznak. Egyes források nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy csupán az első kérdéskört vitatják meg. A KGST Titkárságának munkatársai a kora délelőtti órákban még azt sem tudták megerősíteni, hogy minden tagország jelen lesz-e, csak később érkezett meg a hír arról, hogy igen. Tehát a hat európai tagország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió mellett jelen van a kubai, a mongol és a vietnami delegáció is. Sok vita folyik arról, hogy e három nem európai ország tagja legyen-e az utódszervezetnek és arról is, hogy az európaiak számára elfogadható lenne-e, ha ők hárman - gazdasági fejlettségükre való tekintettel - ugyanolyan előnyöket élveznének, mint a KGST-ben. BAKER MOSZKVÁBAN James Baker amerikai külügyminiszter tegnap befejezte kétnapos szíriai látogatását és a Szovjetunióba repült. Röviddel elutazása előtt azonban még találkozott Fariz Buaiz libanoni külügyminiszterrel. Az amerikai diplomácia vezetője délután érkezett a szovjet fővárosba, ahol kollégájával, Alekszandr Besszmertnihhel és Gorbacsov államfővel tárgyal a közel-keleti helyzetről, valamint a februárban elhalasztott szovjet-amérikai csúcs új időpontjáról. Moszkvában találkozik 1 ^ szövetségi köztársaság vezetőivel, s a tervek szerint a három balti köztársaság képviselőivel is tárgyalni fog. A New York Times című napilap tegnapi kommentára szerint ez a lé(Folytatás a 2. oldalon)