Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-14 / 62. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1991. MÁRCIUS 14. TÖBB MINT VÉTEK... • Egy politikus sohasem hazu­dik, egyszerűen csak politizál. Politikai felelősségének szem­pontjából, teljesen érdektelen körülmény, tudatosan vagy téve­désből állít-e valótlan dolgokat. Mindkettő egyforma súllyal esik a latba. Mert, ha egy politikus sorozatban követ el tárgyi téve­déseket, pusztán csak hordó­szónok, akinek ugyanúgy semmi keresnivalója a politikában, mint a tudatosan vagy célzatosan ha­zudozó politikusnak - oktatott ki nemrég "interjúm kapcsán egy olvasónk. Persze, elhiszem én, hogy a parlamentáris demokrá­ciában így is van. Hétről hétre viszont azt tapasztalom, a ná­lunk alakulgató, inkább nemzeti mint parlamentáris demokráciá­ban, a valótlan állítások rend­szerint csak felpörgetik a kar­riert. Mindazonáltal, mégsem írom le ezentúl, hogy akadnak hazug politikusok is. Pedig ked­vem ugyancsak lenne hozzá. Itt van például Mária Jakabo­va nyilatkozata, amely a cseh Rudé právoban jelent meg. Ha ezt összehasonlítom azzal, amit Vladimír Mečiar mondott a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen mind többet emlegetett nagytapolcsá­nyi országos közgyűlésén, leg­alábbis azt kell feltételeznem, a szlovák kormányfő nem létező tapasztalatairól adott számot sa­ját mozgalma előtt. Beszámoló­jába ugyanis, miután megfeddte a szövetségi „anyóst" (aki a „fiatalokra" szeretne ráparan­csolni, mit tartsanak jónak), elő­vette a karrierje kezdetétől alkal­mazott nemzeti-nemzetiségi kérdést is: Könnybelábadt a sze­mem - mondta Vladimír Mečiar -, amikor láttam, mi van a ma­gyaroknál ... mert amikor a szlo­vák szervezetekben való tagság regisztrálásáról beszélgettünk, többen is elmondták: azért nem hagyják magukat a szervezetnél bejegyeztetni, mert attól tarta­nak, hogy pogromoknak lenné­nek kitéve, ha a taglajstromok nyilvánosságra kerülnek. Mária Jakabová viszont töb­bek között azt nyilatkozta, hogy az elmúlt hónapok során több­ször is érezte: egyes politikai erők olykor manipulálni akarnak a nemzetiségekkel és a saját céljaikra kívánják felhasználni őket. „Azok az urak, akik ránk mutogatnak azzal, hogy milyen borzasztó helyzetben vagyunk, sohasem látogattak meg ben­nünket. Most, amikor talán sze­mélyi ambíciókról vagy politikai hatalmukról, esetleg pártjuk poli­tikai hatalmáról van szó, egysze­riben eszükbe jut; lám ott szlová­kok élnek, gyerünk hát a magya­rok ellen ezzel a módszerrel..." A két nyilatkozat közül az egyik aligha felel meg a valóság­nak. Egyesek nyilván magyar nacionalistának tartanak, ha azt mondom; én inkább Mária Jaka­bovának hiszek. Hinnem kell ne­ki, mert Magyarországon ő az egyik legismertebb szlovák - mégsem követtek el ellene semmilyen atrocitást. Sőt, nem követtek el gyilkolással és más jogsértéssel járó nemzetiségi in­díttatású atrocitásokat (pogro­mokat) a maticás körökben oly szívesen látott Alexander Kor­moš vagy Papuček Gregor, a Magyar Néphadsereg egykori bizalmi tisztje ellen sem. Es, ha még fokozhatom a „sőtöt", a Vatra Romaneasca által meg­rendezett marosvásárhelyi pog­romot sem követte egy magyar­országi románellenes pogrom. Persze, elvben ismét felme­rülhet a lehetőség: talán csak arról van szó, hogy a szónok hitelt adott egy üldözési mániára valló, és a leginkább a lakhplyi­leg illetékes elmegyógyító inté­zet iratai közé tartozó aggoda­lomnak. Nem létező tapasztala­tokról beszámolni vétek. Hitelt adni egy elmezavarodott szavai­nak hiba. Állítólag éppen Mečiar egyik francia elődjétől, Fouché rendőr- (.vagy belügy?)-minisz­tertől származik a mondás: „Ez több a véteknél, ez hiba!" FEKETE MARIAN AZ ALFÖLDÖN POGROMOKTÓL TARTANAK? Valóban pogromoktól tartanak a nemzeti kisebbségek, ponto­sabban a szlovákok Magyarországon? - ezzel a kérdéssel kerestük meg telefonon Mária Jakabovát, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetségének elnökét, aki a következőt mondta az Új Szónak: - Nem tudom, hol, mikor és kitől hallotta ezt Vladimír Mečiar. A magyarországi szlovákok tu­domásom szerint ilyet nem mondtak. Tény viszont, hogy a nemzetiségek részéről tapasz­talható bizonyos tartózkodás. Nem szeretnék, ha bármilyen politikai helyzetben valaki elő­húz(hat)na egy „listát". A ki­sebbségek nem akarnak semmi­lyen lajstromon szerepelni. Hogy pogromoktól tartanak-e vagy sem? Egyszerűen csak a névso­roktól tartanak, amelyeket a poli­tikai helyzet radikalizálódásakor, esetleg elő lehetne venni azzal, hogy a lajstromokon szereplőkei kollektíven lehetne büntetni... De ezt az érzést bizonyára a csehszlovákiai magyarság is ismeri. (gágyor) FELLÉLEGEZHET VÉGRE A TÁTRAI TERMÉSZET? (Munkatársunktól) - Első és mindmáig leghíresebb természetvé­delmi területünk, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) egyre égetőbb gond­jairól és a megoldás lehetőségeiről tartott tegnap délelőtt sajtóértekez­letet Viliam Oberhauser, a szlovák kormány erdő- és vízgazdálkodási minisztere és Ivan Vološčuk, a TA­NAP igazgatója. A természetvédel­mi terület egyre szaporodó gondjai megoldásának érdekében a kor­mány által tavaly jóváhagyott 33 fel­adatból csak a TANAP Felügyelősé­ge számára kiadottakat sikerült tel­jesíteni. A területfejlesztéssel és a tulajdonjog-rendezéssel megbízott nemzeti bizottságok az átszervezé­sek következtében nem voltak képe­sek teljesíteni feladataikat. Ezt elkerülendő az idén szükség van az összes érdekelt fél összefo­gására. A TANAP Felügyelősége ki­dolgozta a természetvédelmi terület legégetőbb gondjai megoldásának tervét. így például az újonnan ala­kult, ótátrafüredi székhelyű Magas­Tátra város önkormányzatával kar­öltve megszervezi az autóközleke­dés lényeges korlátozását. A leglé­nyegesebb változás pedig, hogy a magashegységi részt zónákra osztják, majd a turisták számára hozzáférhető és amiatt leginkább veszélyeztetett részeken belépődíjat fognak szedni. Az így befolyt össze­get a TANAP szolgáltatásainak fi­nanszírozására használják fel. Lényeges problémát jelent a re­privatizáció kérdése is. A terület 60 százaléka állami, 35 százaléka kol­lektív (városi és bérletes), illetve 5 százaléka magántulajdonban van. A természetvédelmi területet sem­milyen körülmények közt sem szán­dékoznak felparcellázni, e téren a régi-új tulajdonosokkal sikeresnek mondható tárgyalások folynak. A Tatragate-botránnyal kapcsolat­ban megtudtuk, hogy az érintett amerikai vállalat mind ez ideig hiva­talosan nem vette fel a kapcsolatot a TANAP Felügyelőségével, de te­vékenységük legfeljebb a létező ob­jektumok felújítására korlátozódhat. Ezen a területen különben is óriási össze-visszaság uralkodik, ezért a szlovák kormány biztosítani szán­dékozik a területen található beren­dezések (üdülők, szállodák stb.) tu­lajdonjogi helyzetének áttekinthető rendezését, illetve indokolt esetek­ben átmeneti jellegű felügyelet biz­tosítását. -tl­A SZOCIALISTÁK KIEGYEZTEK AZ ELLENZÉKKEL (Folytatás az 1. oldalról) hogy van ellenzék, eddig ezt nem akarták tudomásul venni. El sem tudták képzelni, hogy az ellenzéki pártok beleszóljanak az irányításba. Számunkra is meglepő volt: a szocia­lista és az ellenzéki képviselők is valami testvéri megbékélésről beszéltek a parla­mentben, arról, hogy senki nem akarja Szerbia vesztét, hogy szükség van az ellenzékre, mert ez egy konstruktív dolog. • Én közös eszmei alapot nem lá­tok, akkor mi lehet az? A naciona­lizmus? - Azt hiszem, megijedtek a nagy tö­megtől, meg a szombati vérontástól, s at­tól hogy ez megismétlődhet. Ugyanakkor még egy dolgot kéli látni a háttérben: Boriszav Jovics, az államelnökség elnö­ke, aki nagyon szorosan együttműködik Milosevics szerb elnökkel, tegnap kiadott egy közleményt. E szerint az államelnök­ség nem tud működni, mert a hon/át és a szerb elnök nem vesz részt az ülése­ken, s ezért ő összehívta a honvédelmi tanácsot. Amit egy katonai puccs jelzése­ként is fel lehetett fogni. Úgy fogalmaz­nék, ha nem is volt ez valóságos veszély, mindenesetre hatásos fenyegetésnek számíthatott. • Tegnap Belgrádban még sokan tartottak a rendkívüli állapot bevezeté­sétől. És ma? - Szerintem pillanatnyilag elhárult en­nek a veszélye, éppen az említett kiegye­zés miatt. Ha nem lesznek újabb nagy megmozdulások, akkor egy átmeneti idő­re nyugalom lesz. De a helyzet minden pillanatban változhat. • Próbáljuk elméletileg továbbgon­dolni a dolgokat. Ha az utca nem enge­di félbeszakítani a forradalmat, akkor Vuk Draskovicsból lehetne-e szerb el­nök a szocialista Milosevics helyett? - Azt hiszem, hogy igen, az elnökvá­lasztáson is ő volt Milosevics ellenfele, de nagyarányú vereséget szenvedett. Kide­rült ugyanis, hogy néhány szélsőséges nacionalista kijelentésével félelmet kel­tett, jelentós tömegeket hangolt maga ellen. De én még nála is esélyesebbnek tartanám az ellenzék egy másik vezetőjét, Dragoljub Micsunovicsot, a Demokrata Párt elnökét. Ö egy karizmatikus egyéni­ség, a decemberi elnökválasztáson csu­pán azért nem játszott nagyobb szerepet, mert a szocialisták nem engedték a nyil­vánossághoz. De mivel az ellenzék kikö­vetelte, hogy a parlamenti ülésekről a té­vé közvetítsen, ezért, ha most tartanának választásokat, akkor szerintem Micsuno­vics, ha nem is győzne, de annyi szava­zatot biztos kapna, mint Milosevics. • Milosevics nacionalista program­jának köszönhetően győzött. Vuk Draskovics még nála is nacionalistább szólamokat hangoztat. És Micsuno­vics? - Milosevics és Draskovics esetében két nacionalista koncepcióról beszélhe­tünk. Az első amolyan bolsevik, szocialis­ta jellegű, a másik jobboldali, vallásos­romantikus nacionalizmus. Micsunovics az, aki európai színt képvisel, az ő pártja egy liberálisabb kapitalizmust hirdet. • Hogyan érzik magukat a vajdasá­gi magyarok? -Természetesen mindenki aggoda­lommal figyeli a eseményeket, senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége, különösen akkor, ha nacionalista jelszavakat is kia­bálnak. A Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közössége azt hirdeti, hogy a ma­gyaroknak nem kell beleszólniuk az ál­lamalkotó nemzetek torzsalkodásába, a magyarok megítélésem szerint kissé tartózkodóak, testületileg nem mennek el semmilyen tüntetésre. • Gondolom ez a vajdasági ma­gyarság helyzetében érthető is, hiszen tartaniuk kell attól, hogy ők lehetnek a szenvedő harmadikok. - Én is pontosan így látom, hiszen az utóbbi időben sorozatos támadások vol­tak a magyarok ellen. • Az a tény, hogy a belgrádi televí­zió vezetőit eltávolították, javíthat-e a vajdasági magyar televíziózás hely­zetén? Tudjuk, hogy a magyar adás több liberálisan gondolkodó munka­társát elbocsátották. - Szerintem segíthet, éppen a legna­gyobb változások kellős közepén tartunk, az előbb beszéltem telefonon a tévések­kel. Ott is rendkívüli üléseket tartanak. Az utóbbi időben a tévé magyar szerkesztő­ségébe is olyan embereket ültettek, akik­nek nem az objektív tájékoztatás volt az elsődleges céljuk, szigorú pártcenzúra ér­vényesült. Minden jel szerint nagyon gyorsan leáldozik az ő csillaguk. • Köszönöm a tájékoztatást. (malinák) ROMÁNIA MAGYARELLENES HANGULATKELTÉS MÁRCIUS 15-E ELŐTT Az 1848-as magyar forradalom évfor­dulójának közeledtével Romániában a szélsőséges nacionalista erők újra ma­gyarellenes hangulatot szítanak. Már ko­rábban elhangzottak olyan nyilvános kö­vetelések, hogy az állam hivatalosan tiltsa jneg a romániai magyaroknak március 15-e megünneplését, mert ez - úgymond - csak Magyarország nemzeti ünnepe. Másrészt pedig az 1848-as forradalomról nem illő az ősi román földön megemlé­kezni, mert akkor a magyarok állítólag tömegesen mészárolták le a békés romá­nok ezreit Erdélyben. Szóval, minden érv jó, s nem számít, hogy nem felel meg a történelmi valóságnak. Hivatalosan nem tiltották be a megemlékezést, azonban valószínű, hogy szigorú biztonsági intéz­kedéseket foganatosítanak a hatóságok. Napok óta jelen van a téma a román parlamentben, ahol nemcsak a szélsősé­ges Román Nemzeti Egységpárt, hanem a kormányzó Nemzeti Megmentési Front szenátorai és képviselői részéről is több­ször éles magyarellenes kirohanások hangzottak el, s etnikai feszültségek szí­tásával vádolták a Romániai Magyar De­mokrata Szövetséget. Újra a magyarokat vádolták a tavalyi marosvásárhelyi ro­mán-magyar etnikai összetűzésekért, s ismét - isten tudja hányadszor - el­hangzott Erdély elszakításának vádja is. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezúttal a parlamentben és a sajtóban megfontolt, egyetértésre és toleranciára felhívó fel­szólalások is elhangzottak. Az RMDSZ ezúttal felkészült az előre várható támadásokra és higgadtan rea­gált rájuk. Azonkívül kiadott egy hosz­szabb, érvekben gazdag nyilatkozatot, melyben a széles közvélemény tudtára akarta hozni, miért is ünneplik a magya­rok március 15-ét, a népek tavaszát. Egyes lapok a megértés szorgalmazá­sa helyett ismét provokálnak. Nem lehet másnak nevezni például azt az ún. doku­mentumot, melyet a Tineretul Liber füg­getlen országos napilap közölt március 15-ével kapcsolatban. A lap nacionalista irányvonala egyébként ismert. A „vádira­tot" a magát Transilvania csoportnak ne­vező személyek állították össze, akiknek a kilétét állítólag érthető biztonsági okok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni. Véleményem szerint inkább a követke­zőkről van szó: ha ehhez a „dokumen­tumhoz" valaki szerzőként nyilvánosan jelentkezne, bírósági eljárást lehetne elle­ne indítani rágalmazás vádjával. Nos, a csoport célja, hogy a román közvéle­mény előtt leleplezze a magyar irredentiz­mus Románia-ellenes akcióit. Szinte mondani sem kell, hogy a „dokumentum" állításai valótlanok, hazugok, mert ha egy kevés igazság is lenne bennük, akkor azonnal le kellene váltani, sőt be kellene csukatni a román belügy- és hadügymi­nisztert, amiért ilyesmit megengednek. Mert ha Románia különböző stratégiai pontjain állandóan katonailag jól kiképzett magyar „turistacsoportok" találhatók, melyek szükség esetén lezárják a közle­kedést, megsemmisítik a telefon-össze­köttetéseket, elfoglalják a tévé- és rádió­adókat - ahogy ezt a „dokumentum" állítja - miért nem lépnek közbe a román hatóságok? A téma abszurd, kár folytatni. A fájó és bántó azonban az, hogy sokan részben vagy egéozen bedőlnek neki, s újra lesznek olyanok, akik ismét készek megvédeni Románia „veszélyeztetett" függetlenségét. Na, de ki veszélyezteti? Az RMDSZ felhívásban fordult tagjai­hoz, hogy a megemlékezések rendezet­tek, méltóságteljesek és nyugodtak le­gyenek, s tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, ami bármiféle módon negatív reakciókat válthatna ki a románok körében. Erdély-szerte istentiszteletek lesznek, az ünnepségekre, koszorúzásra meghívást kaptak a román pártok, szer­vezetek, valamint a helyi állami szervek képviselői is. így a helyszínen győződhet­nek meg arról, hogy volt-e valamiféle rendbontás, államellenes tevékenység. Az RMDSZ többször hangsúlyozta: a ma­gyarok részéről, akárcsak tavaly, az idén sem lesz semmiféle rendbontás, provoká­ció, a rendre az RMDSZ emberei njinde­nütt felügyelnek. Csak remélni lehet, hogy a román szélsőséges erők is tartózkodni fognak a provokációktól. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORRAN M ár áprilisban megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Lengyelországból. Ezt Mihail Moj­szejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari parancsnoka közölte az újságírókkal varsói tárgyalásai­nak vegén. Megállapította: az egyezmény lehetővé teszi, hogy a következő szovjet-lengyel tárgya­lási fordulókon meghatározzák a csapatkivonás legkésőbbi dá­tumát. G enfben az Olajexportáló Orszá­gok Szervezetének (OPEC) képviselői keddi tanácskozásuk vé­gén határozatot hoztak, hogy április­tól júniusig a napi 23,4 millió barrel­ről 22,3 millióra csökkentik az olajki­termelést. Az OPEC főtitkára tájé­koztatott róla, hogy Algéria és Irán ellenezte a további tíz résztvevő ál­tal elfogadott határozatot. O roszország elnöke, Borisz Jel­cin közölte: holnap nyilatkozni kíván a szovjet televízióban, hogy megmagyarázza a polgároknak a vasárnapi országos népszavazás­sal kapcsolatos álláspontját. Közvet­lenül a referendum megtartása előtt - valószínűleg szombaton este - Mi­hail Gorbacsov államfő mond be­szédet a televízióban. Ľ uboš Dobrovský hazánk védel­mi minisztere a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak adott inter­jújában azt hangsúlyozta, hogy a csehszlovák hadsereget soha nem fogják az állampolgárok ellen bevet­ni. Egy demokratikus államban ugyanis a katonaság nem avatkoz­hat be a belpolitikai ügyekbe. Tájé­koztatott arról, hogy az új csehszlo­vák katonai doktrína tervezete felté­telezi: hadseregünket. kizárólag a védelmi stratégia érdekeinek ren­delik alá. A VSZ katonai szervezeté­nek felszámolása kapcsán leszö­gezte, hazánknak nem áll szándé­kában, hogy az egyik tömböt a má­sikkal váltsa fel, s Lengyelországgal és Magyarországgal sem kíván kö­zös katonai erőt létrehozni. Az együttműködés e téren a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célozza. A Szovjetunióban élő németek Volga menti köztársaságuk tel­jes rehabilitálását és megújítását kö­vetelik. Ez a legfontosabb téma az ottani németek első kongresszusán, amely kedd óta tart Moszkvában. A jelenlévők figyelmeztettek arra, a szovjet szervek döntése az auto­nómiáról papíron maradt, s a gya­korlatban óriási akadályokba ütköz­nek. Emlékezhetünk 1989-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elismerte az ott élő németek jogát az államalakulatra, egy évvel később pedig határozatban ítélte el korábbi üldöztetésüket. B uenos Airesben tegnap közöl­ték: a falklandi háború 1982-es befejezése óta most először utazhat a szigetekre 365 argentin állampol­gár - többnyire az ott elesett és eltemetett katonák hozzátartozói. Az akciót a Vöröskereszt közvetítésével sikerült megszervezni, az argentin kormány nem vett részt benne. Hi­vatalos adatok szerint 235 argentin katonát temettek el a Falkland-szi­geteken. T avaly több mint hatvan országból érkeztek bevándorlók Izraelbe - írta tegnap a Jerusalem Post című napilap a központi statisztikai hiva­taltól kapott bizalmas adatokra hi­vatkozva. A Szovjetunióból az elmúlt évben 185 ezer, Etiópiából 4100, Argentínából 2045, Bulgáriából 1900, az USA-ból 1370, Romániá­ból pedig 1200 zsidó érkezett az őshazába. R obert Maxwell brit sajtómág­násnak hat napon át tartó tár­gyalások után sikerült megállapod­nia a Daily News New York-i lap szakszervezeti vezetőivel arról, hogy milyen feltételek között vásá­rolja meg az egykori legnagyobb amerikai bulvárlapot. A szakszerve­zetek belementek abba, hogy a na­pilap alkalmazottainak számát 2300-ról 800-ra csökkentsék, a költ­ségvetést - főleg a béralap - pedig 72,8 millió dollárral lesz alacso­nyabb. I ndia államfője, Ramaszvami Ven­kataraman tegnap feloszlatta a képviselőházat. Erre egy héttel azután került sor, hogy lemondott Csandra Sekhar miniszterelnök ki­sebbségi kormánya. Várható, hogy az elnök hamarosan idő előtti parla­menti választásokat ír ki.

Next

/
Thumbnails
Contents