Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám, hétfő

1991. FEBRUÁR 11. .ÚJ SZÓM SZOCIÁLPOLITIKA ÁRAK HATALMA Tapintatos kopogtatás után egy hetvenegynéhány eszten­dős férfi lépett be kassai fiók­szerkesztőségünk ajtaján. Sap­káját , leemelte kopaszodó fejé­ről, majd a télikabátjához szorí­totta, s néhány óvatos, kis lépést tett előre. Köszönt is közben, és bemutatkozott. - Eddig még nem jártam itt... most vagyok először... pedig a kenyerem javát már meget­tem. Kezdettől fogva előfizetője, rendszeres olvasója vagyok... voltam az Új Szónak.. . - kezdte kissé szaggatottan, fátyolos hangon mondanivalóját. Hellyel kínáltam, de nem ült le. - Nem akarok én zavarkodni, megyek én azonnal, hiszen tu­dom, hogy munkájuk van, csak.!. Hangja ismét elakadt egy pil­lanatra. Láttam rajta, valami bántja, gyötri. - ... csak azért tértem be most, hogy közöljem; lerende­lem a kedvenc újságomat... Újabb lélegzetvételnyi szüne­tet tartott. ... - Egyúttal elnézésüket kérem ezért... - folytatta majdnem szégyenkezve. - Sajnos, bár­hogy is számolok az utóbbi idő­ben, ilyen árak mellett nem telik rá a nyugdíjamból... Nehéz le­mondani róla, de higgyék el, nem tehetek, mást... Ugye, megértenek... Nem pörölt, nem lázadozott. Sőt! Leplezni igyekezett fáj­dalmát. - Nem akarok teljesen hűtlen lenni hozzá... Néha-néha sze­retném megvenni, elolvasni egy-egy számát... Ugye, meg­értenek... - nézett rám tiszta tekintettel, reménykedve. Éreztem, nem vár tőlem, tő­lünk anyagi segítséget, „csu­pán" megértést. És talán azt sem várta, amit felajánlottam: hogy az irodánkban ott talál min­ket - bármikor szívesen látjuk, s elolvashatja az Új Szót. Talán nem várta, de a szeme elárulta, jólesett neki. (gazdag) -„Tv-i! • •. «v: A NYUGDÍJAK EMELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése až alábbi törvényt hagyta jóvá: 1-8 Ez a törvény a nyugdíjbiztosítás szerinti nyugdíjak emelését szabá­lyozza. Vonatkozik az öregségi, rok­kantsági, részleges rokkantsági, a szolgálati évekért járó és az özve­gyi nyugdíjakra, illetve az árvajára­dékokra. ELSÓ RÉSZ A NYUGDÍJAK EMELÉSE 2-§ (1) Az 1991. december 31 -ig oda­ítélt nyugdíjak 8 százalékkal emel­kednek az 1991. február 28-a után esedékes nyugdfjrészlet kifizeté­sétől. (2) Az 1. bekezdésben említett nyugdíjemelés mellett további 3 szá­zalékot számítanak hozzá az 1978. december 31-ig odaítélt nyugdijak­hoz, további 2 százalékot az 1979. január 1-től 1985. december 31-ig odaítélt nyugdíjakhoz és további 1 százalékot az 1986. január 1-től 1988. szeptember 31-ig odaítélt nyugdíjakhoz. (3) Az 1. és 2. bekezdésben emlí­tett nyugdíjemelés alapja az a havi nyugdíj, amelyre a polgárnak igénye van azon a napon, amelytől nyugdi­ját emelik. (4) Az öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági és a szolgála­ti évekért járó nyugdíj odaítélésének éve alatt az az év értendő, amelybe beleesik az a nap, amelytől a nyug­díjat megítélték, ha a nyugdíjra való igény szakadatlanul fennállt az ese­dékes nyugdíjemelés napjáig. Az özvegyi nyugdíj; és az árvajáradék odaítélésének éve alatt azon nyugdíj megítélésének éve értendő, amely­ből az említett nyugdíjakat megálla­pították, vagy a polgár elhalálozásá­nak éve, aniennyiben nem folyósí­tottak számára nyugdíjat. (5) Az 1988. szeptember 30-ig odaítélt nyugdíjaknak minősülnek a későbbi keltezéstől folyósított nyugdíjak is, ha áz igény rájuk 1988. október 1-je előtt keletkezett s a társadalombiztosításról szóló 121 /1975 Tt, sz. törvény szerint szá­mították ki őket, arrjennyiben szó van: a) olyan polgárok öregségi nyugdí­járól, akik az ilyen nyugdíjra való igényük keletkezése után nem voltak szakadatlanul foglakozta­tottak; b) olyan polgárok öregségi, rokkant: sági, illetve részleges rokkantsági nyugdijáról, akik még 1988. szep­tember 30-a után táppénzt kaptak; (6) A nyugdíjemelés havonta leg­alább a) 190 korona az öregségi rokkant­sági vagy a szolgálati évekért járó nyugdíjnál; b) 114 korona az özvegyi nyug­díjnál; c) 95 korona a mindkét szülőjét el­vesztett gyermek árvajáradékánál vagy a részleges nyugdíjnál; d) 57 korona a félárvák árvajáradé­kánál; e) az a-d pontokban feltüntetett összegnek a fele, ha több nyugdíj egyidejű folyósításáról van szó. (7) A 6. bekezdés a-b pontjának rendelkezései nem vonatkoznak azokra az öregségi 1' a szolgálati évekért járó, valamint az özvegyi nyugdijakra, amelyeket a kereseti tevékenységből származó párhuza­mos jövedelem miatt csökkentettek. (8) Az özvegyi nyugdíj és az árva­járadék nem emelkedik, ha az 1. bekezdés szerint megemelt nyugdí­jakból számították kí őket. 3§ Az egyetlen jövedelmi forrást ké­pező nyugdíjak emelése (1) Az egyetlen jövedelmi forrás­nak minősülő nyugdíjak minimális összege a 110/1990. Tt. sz. törvény és a 180/1990. Tt. sz. törvény által módosított 100/1988. Tt. sz. társa­dalombiztosítási törvény (a továb­biakban társadalombiztosítási tör­vény) 54. §-ának 1, bekezdése sze­rint és 68. §-ának 1. bekezdése szerint havi 1440 korona, és a társa­dalombiztosítási törvény 54. §-ának 2. bekezdése, valamint 68. §-ának 2. bekezdése szerint pedig havonta 2400 korona. (2) Az e törvény hatályba lépésé­nek napjáig az egyetlen jövedelmi forrásként megemelt és folyósított nyugdíjakat az 1991. február 28-a utáni nyugdíjrészlet esedékességé­től kezdve emelik. (3) Az egyetlen jövedelmi forrás­ként még nem módosított, s az 1. bekezdésben meghatározott össze­get el nem érő öregségi, rokkantsági ós özvegyi nyugdíjakat, illetve a tel­jesen árvák árvajáradékait kérvé­nyezés • alapján leghamarabb az 1991. február 28-a után esedékes nyugdíjrészlettól kezdve módosítják. 4.8 A SZOCIÁLIS NYUGDÍJAK EMELÉSE • (1) A társadalombiztosítási tör­vény 52. §-ának 2. bekezdése sze­rint a szociális nyugdíj legfeljebb havi 1440 korona, és ha erre a nyug­díjra megélhetésével a nyugdíjas családtagja is ráutalt, a szociális nyugdíj legfeljebb havi 2400 korona. (2) A társadalombiztosítási tör­vény 52. §-ának 2. bekezdése sze­rint a szociális nyugdíj kérésre odaí­télhető vagy az 1. bekezedésben említett összeg emelhető, leghama­rabb az 1991. február 28-a után esedékes nyugdíjrészlettól kezdve. 5,8 KÖZÖS RENDELKEZÉSEK (1) Több nyugdíjra való párhuza­mos igénynél mindegyik nyugdíjnál külön ítélik meg az emelésükre vo­natkozó igényt. (2) A nyugdíjemelés megilleti a nyugdíjast a nyugdíj, illetve a nyugdíjhalmazat, valamint az össznyugdij és a magatehetetlensé­gi nyugdíj felső határa fölött is; a nyugdíj, illetve a többi nyugdíj összege azonban, a magatehetet­lenségi pótlékkal együtt is, e törvény szerint nem haladhatja meg a havi 3800 koronát. (3) Az emelést összevonják azzal a nyugdíjjal, amelyhez tartozik és ezzel a továbbiakban egyetlen összeget képez. (4) A nyugdíjemelés azt a napot követően esedékes nyugdíjrészlettól jár, amelytől a nyugdíjat emelik. > a. 6. § (1) A folyósított nyugdíj havi összegéből számítják ki az emelést, ha a nyugdíjat más nyugdíjjal vagy a kereseti tevékenységből származó jövedelemmel való egybeesése mi­att csökkentették. Ha a nyugdíjcsök­kentés okaival összefüggésben első ízben módosítják a folyósított nyug­díj összegét, akkor a megemelt nyugdíj e változás napjától jár. (2) Ha a nyugdíjat nem folyósítják abban a hónapban, amelybe belee­sik a nyugdíjak emelésének napja, az emelés összegét az e törvény hatályba lépésének napja után fo­lyósított első nyugdíjrészlet összege szerint állapítják meg. 7-8 (1) Ha a társadalombiztosítási törvény 54. és 68. S-ai szerint egyet­len jövedelmi forrásként emélt nyugdíjról van szó, a nyugdíjemelés egyetlen jövedelmi forráskénti eme­lés előtti nyugdíjösszeghez jár, (2) A nemzetközi szerződés alap­ján odaítélt részleges nyugdíjaknál az emelés összegét a belföldi kifize­tő által folyósított nyugdíj összege szerint állapítják meg. 8-8 Ha a törvénynek ez a része nem rendelkezik másképp, a nyugdíjak emelésére hasonlóan vonatkoznak a társadalombiztosítási törvény ren­delkezései. MÁSODIK RÉSZ A NYUGDÍJAK RENDSZERES EMELÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS MÓDJA 9.8 Az 1.§-ban említett nyugdíjakat ismételten ós haladéktalanul emelik, leghamarabb azonban a legutóbbi nyugdíjemeléstől számított három hónap elteltével, ha ettől az emelés­től a létfenntartási költségek leg­alább 10 százalékkal emelkedtek, vagy legalább 5 százalékkal emel­kedett a bérátlag. , 10.8 (1)A konkrét összegű nyugdíj­emeléseket a létfenntartási költsé­gek növekedése alapján határozzák meg, a nyugdíjak százalékos emelé­sét pedig az átlagbér növekedésé­nek figyelembe vételével. (2) A létfenntartási költségek és az átlagbér növekedését a Szövet­ségi Statisztikai Hivatal statisztikai adatai szerint, illetve az 1. bekez­désben említett célra a következő hat hónapra feltételezett növekedé­sük alapján állapítják meg. (3) A nyugdíjemelés konkrét összegét, illetve százalékos össze­gét külön törvény határozza meg, amely tekintetbe veszi a különbsé­get a létfenntartási költségek és az átlagbér tényleges növekedése, il­letve a korábbi nyugdíjemeléskor feltételezett növekedésük között. 11-§ A nyugdíjak 9. és 10 S-ok szerinti emelésére vonatkoznak a 2. § 3. bekezdésének, valamint az 5-8. 8­ok rendelkezései. 12,8 Hatályát veszíti a 110/1990 Tt. sz. törvény által módosított a 100/1988 Tt. sz. társadalombiztosítási tör­vény. 160 S-a. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 13. 8 Ez a törvény 1991. március 1-jén lép hatályba. 1) A CSSZSZK kormánya 118/1988 Tt. sz., az öregségi nyugdíjak rendkívüli folyósításáról szóló rendeletének 3. S-a. SEGÍTENI A RÁSZORULÓKON KASSÁN MEGALAKULT A JÓAKARATÚ EMBEREK TÁRSASÁGA Karitatív tevékenység végzésére a múlt év novemberében Kassán megalakították a Jóakaratú Embe­rek Társaságát. Jótékonysági elkép­zeléseikről, megalakulásuk körül­ményeiről, munkájukról beszélge­tünk elnöknőjükkel, Marta Hrabovs­ká asszonnyal. - Mi ösztönözte önöket a társa­ság létrehozására? - Mindenekelőtt az a szomorú re­alitás, hogy Kassán is jelentős azok­nak az embereknek a száma, akik valamilyen oknál fogva egy életre szóló bélyeget viselnek magukon, s ennek következtében a társada­lom perifériájára kerültek. Mi vala­hogy segíteni szeretnénk rajtuk. Kezdetben csak öten voltunk, aztán napról napra bővültek soraink. Úgy gondoltuk, csatlakozunk az Olga Havlová kezdeményezésére Prágá­ban megalakított Jóakaratú Embe­rek Társaságához. A társaság kas­sai központját akarjuk létrehozni. A jelentkezésünket örömmel vették, de a statútumuk értelmében hozzá­juk csak a csehországi területekről csatlakozhatnak. Nos, ezért döntöt­tünk úgy, hogy a Jóakaratú Emberek Társaságát Szlovákiában is megala­kítjuk. Szervezetünket 1990. no­vember 29-én regisztrálták a bel­ügyminisztériumban. - Mit tartanak a legfontosabb fel­adatuknak? - Elsősorban a testi- és a mentá­lisan sérült gyerekek és felnőttek megsegítését. Később, ha anyagi lehetőségeink megengedik, segíteni szeretnénk a toxikománíában, alko^ hólizmusban szenvedőkön is. Olyan kommunákat szeretnénk kiépíteni számukra, mint amilyenek a nyugati országokban jó eredményeket fel­mutatva már évek óta működnek e káros szenvedélyek fokozatos mérséklésére és megszüntetésére. - Hány tagja van jelenleg a társa­ságuknak? -Pillanatnyilag 130-an vagyunk, s azt is elmondhatom, hogy tevé­kenységünk már egész Kelet-Szlo­vákiára kiterjed, sőt három embe­rünk Nyugat-Szlovákiában is végez szervező munkát. A kérvényünk ott van a belügyminisztériumban, felte­hetőleg napokon belül megkapjuk az engedélyt arra, hogy egész Szlová­kia területén végezhessük mun­kánkat. - Az önök tevékenysége a humá­numból táplálkozik, de a munkájuk­hoz pénz is kell... - Saját bevételi forrásainknak csak azokat a jótékonysági koncer­teket és más hasonló rendezvénye­ket tekinthetjük, amelyeket mi szer­vezünk. Persze ez kevés, és mivel termelési és üzleti tevékenységet alapszabályzatunk értelmében nem fejthetünk ki, a különböző alapítvá­nyok, vállalatok, üzemek, kollektí­vák, illetve magánszemélyek anyagi támogatásával is számolunk. A vál­lalatokkal és intézményekkel haté­kony kapcsolat kiépítésére törek­szünk. Itt Kassán már azt is elértük, hogy például a mozgássérült fiatalo­kat korszerű német és japán kötőgé­peken tanítják dolgozni. A szakkép­zettség megszerzése után számuk­ra azt is lehetővé teszik, hogy ezeket a gépeket hazavigyék, bedolgozói munkára vállalkozzanak. A mozgás­sérültek számára Kassán a Tóparti lakótelepen és a Déli városnegyed­ben rövidesen olyan lakásokat ad­nak át, amelyekben tolókocsival is kísérő nélkül tudnak majd közleked­ni. Elmondhatom, hogy a nehezen beszerezhető gyógyszerek, egész­ségügyi és kompenzációs segéd­eszközök előteremtését is ma­gunkra vállaltuk, s aránylag eredmé­nyesen végezzük. -Mit tart a legnagyobb ered­ménynek eddigi munkájukban? - Talán azt, hogy sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Kassán a mozgássérült gyerekek Opátka ut­,cai intézetében milyen körülmények vannak. A múlt év végén Marian Čalfa kormányfő is ellátogatott ide, s azóta már megkezdődött a műsza­ki ellátottság felújítása és bővítése. Ebben az intézetben a mozgássérült gyerekeknek óvodájuk, alapiskolá­juk, két szakmunkásképzőjük van, valamint egy közgazdasági szakkö­zépiskolájuk. Az iskola olyan pado­kat is kapott már, melyek a tanulók szükségletei szerint állíthatóak, te­hát elérhető, hogy a gyerekek ké­nyelmesen ülve, zavarmentesen összpontosítsanak a tanulásra. Az iskola megsegítésére a Kelet-szlo­vákiai Vasmű Rt. is műszaki és anyagi támogatást ajánlott fel. Olga Havlová pedig a minap jelentette be a televízióban, hogy két IBM gyárt­mányú számítógépet kaptak, s az egyiket ebbe az iskolába küldik. - Nem szóltunk még arról, hogy kik lehetnek a Jóakaratú Emberek Társaságának tagjai? - Politikai nézetre, vallási meg­győződésre, nemzetiségi hovatarto­zásra, nemre való tekintet nélkül minden jóakaratú egyén jelentkezé­sét szívesen várjuk, amennyiben hajlandó részt vállalni humanitárius tevékenységünkből, örülnénk, ha a magyarlakta vidékekről is társul­nának hozzánk, ugyanis a regionális tennivalókra azok tudják a legjobban felhívni figyelmünket, akik az adott környezetben élnek. - Végezetül már csak egy kérdés: hol jelentkezhetnek az érdeklődők? - A Jóakaratú Emberek Társasá­gának irodája Kassán a Fő utca 27 szám alatt, a megyeházán van. A te­lefonszámunk: 646 68. Kassa hívó­száma: 095. Mindehhez azt tenném még hozzá, hogy nagyon jó kapcso­latot építettünk ki a Független Ma­gyar Kezdeményezéssel. A magyar­lakta vidékekről a jelentkezők név­sorát rajtuk keresztül is eljuttathatják hozzánk. Szeretném még felhívni a figyelmet arra is, hogy Társasá­gunkban tagsági díjat nem kell fizet­ni, s az alapszabályzatunk szerint háromféle tagságot különböztetünk meg: egyénit, kollektívet és tisztelet­belit. SZASZÁK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents