Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám, szombat

1991. FEBRUÁR 9. . ÚJ SZÓ, HAZAI KÖRKÉP JÓZANUL EGYÜTTELNI JÁN ČARNOGURSKÝ DÉL-SZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Ján Čarnogurský, a szlovák kormány alelnöke csütörtökön Érsekúj­várba és Párkányba látogatott. Néhány óra alatt találkozott a járási hivatal vezetőivel, a politikai pártok és mozgalmak képviselőivel, a Csemadok és a Matica slovenská helyi és járási szervezetének vezetőivel, sőt öt további vegyeslakosságú járás járási hivatalainak igazgatóival is. Hogyan összegezné tapasztalatait? - kérdeztük meg a kormány alelnökét a rendkívül zsúfolt program két pontja közti rövid szünetben. -Azért jöttem Érsekújvárba és Párkányba, hogy saját szememmel győződjek még a dél-szlovákiai helyzetről, egyrészt az új államigaz­gatási szervekről, a gazdaságról és a nemzetiségi kérdésekről, ponto­sabban a szlovákok és a magyarok együttéléséről. Nem akarok általá­nosítani, mert úgy tartom, hogy az a pár óra amit itt töltöttem, nem jogosít fel erre, de azért néhány fontos információt kaptam. Az itteni lakosok szerint a városokban és a falvakban a szlovákok és magya­. rok jól kijönnek egymással, meg­szokták az együttélést, meg tudnak abban is egyezni, mikor, milyen nyelvet használjanak. Ugyanakkor tudomást szereztem arról, hogy bi­zonyos magábazárkózás tanúi lehe­tünk, olyan irányzat tapasztalható, hogy a szlovákok csak egymással tartanak fenn kapcsolatokat és ugyanígy a magyarok is. A helyható­sági választásokkal kapcsolatban szlovák és magyar részről is azzal a nézettel találkoztam, hogy a jövő­ben legalább a vegyes lakosságú területeken az arányos képviseleti rendszer érvényesüljön és ne a többségi, mint jelenleg. Érsekúj­várban a Csemadok és a Matica egy közös akciót szervezett, egy buda­pesti történész tartott előadást a ma­gyar-szlovák kapcsolatokról, ezt mind a két fél pozitívan értékelte. Én is úgy gondolom, hasznosak az ilyen közös rendezvények. El kell érni, hogy a szlovákok és a magyarok a jövőben is józanul együttéljenek és a kormány is mindent megtesz a súrlódásmentes kapcsolatokért. • A nemzetiségi problémákon kí­vül más kérdések is szóba kerültek a találkozókon? - Igen. Igy gazdaságunk helyzete is. Napjaink legjelentősebb kérdése a gazdaság átalakítása. A mai válla­latok termelési programjait meg kell változtatni. Ezen a téren nehézsé­gek merülnek fel, főleg a nagyobb vállalatok alkalmazkodnak nehezeb­ben az új körülményekhez. • ön nemcsak mint a kormány alelnöke, hanem mint a KDM veze­tője is ellátogatott Dél-Szlovákiába. Véleménye szerint pártja gazdasági programját ezen a területen is meg­valósíthatná? - Igen. Erről is beszéltünk. Véle­ményem szerint a KDM nem keres­het új termelési programokat azok az üzemek számára, amelyeknek meg kell változtatniuk termékszer­kezetüket. Ebben mi amatőrök len­nénk. De amennyiben a vállalatok vezetői olyan nyugati országokban választanak ki maguknak partnere­ket, ahol a kereszténydemokraták­nak erős pozíciójuk van, mi valószí­nűleg segíthetnénk a közvetítésben, megnyerhetnénk számukra a ke­reszténydemokrata pártok támoga­tását az együttműködés kiépítésé­ben. (esi) Ján Čarnogurský a Csemadok érsekújvári székházában (Horváth György felvétele) A JÁRÁSOKBAN MÁR KÉSZÜLNEK A NÉPSZÁMLALASRA KÉSIK A MAGYAR MAGYARÁZÓSZÖVEG Amint már megírtuk, a nyelvtör­vényre hivatkozva az illetékesek úgy döntöttek, hogy az idei népszámlá­lás kérdőívei csak szlovák nyelvűek lesznek. Józanul végiggondolva a kérdést, rá kellett azonban jönniük, hogy a szlovák nyelvű ív, különösen a személyi ív kitöltése sok magyar és rutén lakosnak okozhat gondot. A szlovák nyelvtudás még nem je­lenti minden esetben, hogy az illető ki tud tölteni egy olyan, huszonhá­rom kérdésből álló kérdőívet, amely­hez a népszámlálás szervezői pon­tonként részletes magyarázatot csa­toltak annak érdekében, hogy min­denki pontosan, az elvárásoknak megfelelően tüntethesse fel a kért adatokat. Ezért aztán úgy határoz­tak, hogy a kérdőív A részét a ma­gyarázatokkal együtt, valamint a számlálóívek kitöltésére vonatko­zó útmutatást magyarul is kinyom­tatják. Amint Marian Horeckýtól, a Szlovák Statisztikai Hivatal nép­számlálási osztályának vezetőjétől szerdán megtudtuk, a fontos segéd­anyag 227 ezer példányban ma­gyarul és 17 ezer példányban ukrá­nul már el is készült. (Mivel egy kérdőívet egy-egy család, illetve háztartás tölt ki, nagyjából mindenki­nek jut belőle, akinek gondot okoz­hat a szlovák nyelvű szöveg pontos értelmezése). Elmondta, hogy a ma­gyar, illetve ukrán magyarázószöve­get a vegyeslakosú járások hivatalai juttatják el az egyes községekbe. Kérheti a magyar segédanyagot a számlálóbiztos is, amennyiben úgy látja, hogy arra szüksége lesz. Végül pedig maguk a lakosok is igényelhetik a biztosoktól vagy a községi hivatalokban. Milyen a helyzet azonban a járá­sokban? Csütörtökön megkérdeztük három járási hivatal illetékesét, ho­gyan folynak az előkészületek a fon­tos eseményre. ULRICH GYULA, az Érsekújvári Járási Hivatalnak a népszámlálás előkészítésével megbízott mun­katársa: - Még amikor hivatalosan a ma­gyar nyelvű ívekkel is számoltak, bejelentettük igényünket, hogy a kérdőívek 40 százaléka legyen magyar, a többi szlovák. Lakossá­gunk nemzetiségi összetételéből in­dultunk ki. A nyelvtörvény elfogadá­sa után megváltozott a helyzet, de megtudtuk, hogy legalább a magya­rázatot a kitöltéshez magyarul is kiadják. Már többször, legutóbb ked­den érdeklődtünk a Belügyminiszté­riumban, de azt a választ kaptuk, hogy most nyomtatják ezeket. A szlovák nyelvű íveket egyébként már három hete megkaptuk. Amint hozzájutunk a segédanyaghoz, egy napon belül elszállítjuk az összes községbe, hiszen elkészítettünk egy kimutatást, hol, mennyire van szük­ség. Azért is várjuk türelmetlenül a szállítmányt, mert megkezdtük a számlálóbiztosok oktatását és jó lenne, ha bemutathatnánk nekik a magyar nyelvű útmutatást is. KURA SÁNDOR, Komárom - Mi a mai nap folyamán megkap­tuk a magyar nyelvű segédanyagot. Úgy vélem azonban, hogy a 40 ezer példány kevés lesz a Komáromi já­rásban. Azzal számolunk, hogy a mindkét nyelven beszélő számlá­lóbiztosaink, ha kell, útbaigazítják polgárainkat. JÁN GOČIK, Tőketerebes: - Ma Királyhelmecen találkoztam a körzet számlálóbiztosaival. Infor­máltam őket, hogy a járás olyan íveket is kért, amelyeken a magya­rázószöveg magyar. Ezeket fogjuk használni a magyarok által lakott községekben. Sajnos, szétosztani vagy legalább bemutatni ezt a nyomtatványt nem tudtam, mert eddig még nem kaptuk meg. Felmé­réseink szerint járásunkban a nyom­tatványok 42 százalékának részben kétnyelvűeknek kellene lenniük és mi ennek megfelelő mennyiséget rendeltünk. A járási statisztikai hiva­tal igazgatója úgy tájékoztatott, hogy rövidesen megkapjuk őket. Felké­szültünk szétosztásukra, hogy min­den községbe idejében eljussa­nak. (esi, gyor, gj) VILÁGKERESKEDELMI KÖZPONT LESZ POZSONYBAN (Munkatársunktól) - Sajtótájé­koztatón jelentették be tegnap Po­zsonyban, hogy Szlovákia fővárosá­ban világkereskedelmi központot hoznak létre. Imrich Mazanec, a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipa­ri Kamara Területi Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az elkép­zelést egyrészt a város kedvező ge­opolitikai és földrajzi fekvése, más­részt Szlovákia világ felé történő nyitásának szükségessége hívta életre. Tavaly a szövetségi kormány jó­váhagyásával a kamara kérte a New York-ban székelő Világkereskedel­mi Központok Szövetségébe való felvételét. Ennek eleget tettek a kor­mánytámogatásból finanszírozott 70 ezer dolláros belépő fizetése után, és október elsejétől rendes tagként tartják nyilván a Csehszlovák keres­kedelmi és Ipari Kamarát, amely jogot szerzett arra, hogy Prágában és Pozsonyban világkereskedelmi központot létesítsen. Pozsonyban már ki is választották a majdani központ színhelyét: a Du­na jobb partján, a többcélú kiállítási létesítményben épül fel. Szeptem­bertől önálló részvénytársaságként működne, majd vállalkozással tarta­ná fenn magát. Feltételezhetően a létesítmény 1994-re készül el, hogy egy évvel később már szolgál­hassa a Pozsonyba is ellátogató Expo '95 világkiállítás vendégeit. (jmk) KÖZÖS ÉRDEK A VAGYONJOG TISZTÁZÁSA A Pozsonyi Főpolgármesteri Hivatal legutóbbi sajtótájékoztatóján megtudtuk, a főváros statútumát megszövegező bi­zottság a központ és a városrészek kö­zötti konstruktív kapcsolat kiépítésére tö­rekedik, de ahhoz, hogy céljukat elérjék, mindenekelőtt a községek és városok vagyonáról szóló törvényt kell jóváhagyni. Az új gazdasági feltételeket figyelembe véve egy-egy nagyüzem területi hovatar­tozása lényegesen befolyásolja a város­részek költségvetésének alakulását. A fő­polgármester helyettese szerint a másik égető kérdés a város közbiztonsága, illet­ve tisztasága. Orvoslásának egyedüli módját egy száz-, esetleg háromszáz ta­gú városi rendőrség felállításában látja, ami nem lesz olcsó vállalkozás, de teljes mértékben megfelelne az elvárásoknak, mert nemcsak a lakosság biztonságát, hanem a közrendet és a tisztaságot is szavatolhatná. Kikből toborozzák tagjai­kat? Az egyik alternatív javaslat: 30-40 év közötti aktív sportolókból, akik rátermet­tek, erkölcsileg feddhetetlenek, s jártasak az önvédelemben is. Mindegyiküknek meglenne a saját körzete, ahol ismernék a környezetet, a mindennapi életet, sőt a lakókat is, s így felfigyelnének a legki­sebb rendellenességre is. Felmerült a va­lamikori lovasrendőrség felújítása. František Jánoš főpolgármester-he­lyettes arról számolt be, hogy a privatizá­ciós bizottság további 24 kereskedelmi egységet választott ki án/erésre, melyek jegyzékét a magisztrátus épületének be­járatánál tekinthetik meg az érdeklődők. Keserű szájízzel mondta el viszont, hogy a lakosság által annyira várt élelmiszerüz­letek, zöldséges- és hentesboltok helyett most is csak cipőjavító és fodrászműhe­lyek, ruházati és ékszerüzletek kerülnek magánkézbe. Peter Kresának főpolgármester két késő délutáni tárgyalás között szakított időt arra, hogy az újságírókat tájékoztas­sa a kormányüléssel kapcsolatos állás­pontjáról. A Mečiar-kabinet tanácskozá­sának egyik fő pontja a községek és városok vagyonáról szóló törvényjavaslat volt. A nézetek két hónapja folyó kemény ütköztetése után sem született eredmény, ami sok tekintetben akadályozza a konst­ruktív munka megkezdését, a „vállalko­zások" révbejutását. Mivel több kiegészí­tő javaslat hangzott el, a téma azzal került le a napirendről, hogy a megjegyzéseket figyelembe véve egy hét múlva ismét megtárgyalják. Remélhetőleg addig meg­állapodás születik, s az annyira várt tör­vény április elsejével életbe lép. TÓTH ÁGNES ÚJ TEXTILÁRAK Az árak liberalizálása a žilinai Textil kereskedelmi vállalat boltjaiban is megnyilvánult. Annak érdekében, hogy a vásárlók jobban tájékozód­hassanak, nemcsak az 1990 évi kiskereskedelmi árakat közöljük, hanem azt is, hogy az Otex ezeket a termékeket napjainkban mennyiért árusítja. Feltüntetjük azt is, hogy mennyit fizetnek a termelőknek az egyes termékekért. Az alábbi árak kötelező érvényűek az említett vállalat valamennyi boltjában. Azok számára, akik más boltokban vásárolnak csak eligazítást adhatnak. Árufajta kiskereske­felvárás­értékesí delmi ár 90 lási ár 91 ár 91 Farmeranyag 105 124,30 166 Elmosa pamutflanel 24 41 55 Deus kordbársony 84 145 195 Florena angín 70 106,30 145 Demestik lepedővászon 26 43 57 Iriská bélésanyag 17 43,10 58 Oldi lakástextília 32 101,20 135 Carolina műselyem anyag 53 79,40 106 Mintás lenvászon 34 69,40 93 Pamutflanel 160 188 250 Meka, Makwa bársony 180 225 300 Dulka trikó III. 30 39 52 Csecsemő-kezeslábas 111 109 146 Csecsemőrékli 49 64,70 87 Rugdalózó 60 90,50 121 Daulo melegítőnadrág II. 36 79 106 Daulo melegítőnadrág III. 46 102 136 Melegítő-garnitúra I. 96 162,50 217 Melegítő-garnitúra II. 105 203,30 272 Melegítő-garnitúra felnőtteknek 145 360 480 Zora atlétatrikó II. 18 34 45 Goro atlétatrikó II. 18,50 31,50 42 Olmolan férfi hosszú újjú atlétatrikó 44 62,50 83 Olvanus hosszú férfi alsónadrág 44 57,50 76 Ovidek férfi alsónadrág 42 39 52 Bohdan hosszú alsónadrág 37 80 107 Vanara női alsónadrág 30 52,50 70 Műselyemkombiné I. 36 62,50 83 Vertika alsószoknya ill. 29 45,50 61 Štestík gyermek harisnyanadrág 19 31 41,50 Laryt gyermek-harisnyanadrág 23 34 45,50 Prváčik gyermekkesztyű II. 19 28 40 Karélie női harisnya 9 16,50 22 Belisa női harisnyanadrág 23 27.50 37 Csecsemőkabátka 31 41 53 Meleg férfiing 120 131 180 Gyereking I. 64 71 96 Gyerekpizsama 95 108 147 Férfipizsama 171 181 243 Zuzanetka ágynemű-garnitúra 193 240 455 Gyerekágynemű-garnitúra 98 154 205 Lepedő 58 110 150 Tetra pelenka 5,50 990 13,50 Bárka törülköző 10,50 23,90 32 ­Tetros fürdőlepedő 14 32,30 43 Pólyabetét 17 44,90 60 Uveta abrosz 40 76,90 103 Nilis törlőruha 11 21,90 30 Női fejkendő 12 23,50 32 Berenika frotétörülköző 22 40,30 54 Froté fürdőlepedő 44 90,20 121 Lenvászon törülköző 14 37 50 Super gumi padlóburkolat 74 133 180 Pehelypaplan 500 1000 1300 Gyermekkocsi-garnitúra 85 131 175 Diona gyapjútakaró 155 357 480 Larisa takaró 130 228 305 Astoria szőnyeg 2x3 m 1610 3122 4010 Lada II. molitan matrac 480 810 1030 Molitanlapok 30 mm 45 110 155 Cérna 7 24,40 35 Összecsukható női esernyő 155 225 320 Magyarázat: I. - 6 éves korig - 6-12 éves korig III. - 12-15 éves korig

Next

/
Thumbnails
Contents