Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám, szerda

1991. FEBRUÁR 6. HAZAI KÖRKÉP 4 »• ii ii / KULON TÖRVÉNY ORVOSOLJA A KISEBBSÉGEK SÉRELMÉT BATTA ISTVÁN NYILATKOZATA A Szövetségi Gyúlés a közeljövőben tárgyalja a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az 1948. február 25-e azaz a kommunista hatalomátvétel utáni tulajdonjogi sérelmek rendezése. A szövetségi kormány áltaľ kidolgozott eredeti törvényjavaslatot a képviselők, eleget téve a közvélemény követelésének, elutasították, s így a kormány az újabb átdolgozott javaslatot terjesztett a törvényhozók elé. A képviselők mindkét változathoz számos kiegészítő javaslatot tettek. Köztük van Batta Istvánnak, az MDKM-Együttélés képviselői klubja nevében előterjesztett módosító javaslata is. Megkértük a Nemzetek Kamarájának 'képviselőjét, ismertesse javaslatának hátterét. - Klubunk nagyon fontosnak tartja, hogy ez a törvény a nemzeti kisebbségeket érintő tulajdonjogi sérelmeket is orvosolja. Miről is van sző. 1945-ben vette kezdetét a német és a magyar nemzeti kisebbség alapvető jogaitól való megfosztása és meghurcoltatása. Mindehhez az SZNT 1945. február 27-én - tehát még a kassai kormányprogram kihirdetése előtt - hozott 4/1945 sz. illetve az 1945. augusztus 23-án elfogadott 104. számú rendelete volt a nyitány. E rendeletek alapján a magyar nemzetiségűeket megfosztották minden mezőgazdasági ingatlanuktól. Ezt követték a további jogszabályok, amelyek értelmében nem kapták vissza a csehszlovák állampolgárságot, s hosszú időre, egészen 1948-ig jogfosztottakká váltak. 1948 végén törvényt hoztak arról, hogy a magyar nemzetiségűek ha leteszik a hűségesküt, visszanyerik a csehszlovák állampolgárságot. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Csehszlovákiából kitelepített németekre és magyarokra már nem vonatkozott a hűségeskü letételének lehetősége, tehát a most napirenden levő törvény hatálya a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság mai állampolgáraira korlátozódna. • Tehát mi a lényege a kiegészítő javaslatnak? - Javaslatunk arra irányul, - válaszolta Batta István képviselő, - hogy külön törvény rendezze azoknak a tulajdonjogi és más sérelmeknek az enyhítését, amelyek a nemzeti kisebbségek tagjait érintették, az 1945. februjár 27-étől a csehszlovák állampolgárság elnyerése feltételét jelentő hűségeskü letételének dátumáig terjedő időszakban. Javasoljuk, mondja ki a jogszabály, hogy e törvényes rendezésig a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvény hatályba lépésétől számítva e tulajdonok minden átruházása érvénytelen. Azaz, a szóban forgó tulajdonhoz a külön törvény jóváhagyásáig nem lehetne hozzányúlni, mégpedig azért, hogy ne kerülhessen sor újabb jóvátehetetlen sérelmekre. • Képviselő úr, ön szerint van remény e módosítás jóváhagyására a parlamentben? - Úgy vélem a parlamentben ma még nehéz elérni, hogy a képviselők többsége felismerje: külön törvényben kell rendezni a nertizeti kisebbségeket közvetlenül érintő sajátos kérdéseket. Az össz-európai folyamatokat figyelembe véve a háború utáni jogfosztottság olyan görcs a csehszlovákiai magyar és német kisebbség múltjában, aminek feloldása nélkül aligha képzelhető el az európai, s különösen a közép-európai nemzetek közti felhőtlen együttműködés. Mindenkinek el kell ismerni, nincsenek bűnös nemzetek, csak bűnös egyének. Ma nem elég a kollektív felelősség elve alkalmazásának elítélése, mindent meg kell tenni következményeinek enyhítéséért. Módosító javaslataink is ezt a célt szolgálják. Ha a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvény nem veszi tekintetbe a kisebbségek jogos követeléseit, újból megerősítjük másodrendű múltukat, kétségessé tesszük demokratikus céljainkat, a CSSZSZK valamennyi polgárának egyenjogúságát. SOMOGYI MÁTYÁS NEM VAGYUNK ELLENSÉGEK BESZÉLGETÉS KOMLÓS ATTILÁVAL, A MAGVAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK FŐTITKÁRÁVAL • A csehszlovákiai magyar közvélemény ismeri a Magyarok Világszövetségét, de nálunk inkább az a kép alakult ki róla, hogy a nyugati emigráns magyarokkal foglalkozik, azokat tömöríti. Csak az elmúlt néhány hónapban tekinthető komolyabbnak az érdeklődés a szomszédos országok magyar kisebbségei iránt. - Ez a helyzet azért állt elő, mert az előző rendszer sajátosságai közé tartozott, hogy a nemzetiségi kérdést megoldottnak tekintette. Az egymás közötti politikai és kormánykapcsolatokban a nemzetiségi kérdés nem lehetett téma. Éppen azért, az olyan szervezetek, mint a miénk, nem foglalkozhattak a „nagy politika" által nem létezőnek tekintett gondokkal. A Magyarok Világszövetségének soha nem volt politikai felhatalmazása arra, hogy a környező országokban élő magyar kisebbségi tömbökkel kapcsolatot tartson fenn, kizárólag csak a nyugati gazdasági és politikai emigrációba vonult magyarokkal foglalkozhatott. • Mi ún. „testvéri" országokban éltünk, az emigráció viszont az uralkodó politika számára ellenség volt. Nem volt szkizofrén ez a helyzet? - Nem egészen. Az államnak eminens érdeke fűződött ahhoz, hogy Magyarországnak az emigráció köreiben olyan kapcsolatai legyenek, amelyek segítenek jobban megértetni a korabeli magyar politikai gondolkodásmódot. Sőt: gazdasági és kulturális téren segítettünk hazahívni az embereket és személyes kapcsolatokat létesíteni az emigrációval. • Értsem úgy, hogy a szövetség propaganda-szerephez jutott? - Túl sommás megfogalmazás lenne. Az elmúlt évtizedekben a mindenkori hatalom természetesen ezt akarta kisajtolni - ez volt az ára annak, hogy fenntartotta a Világszövetséget. Eme hátsó szándék ellenére igenis komoly és gyümölcsöző kapcsolatokat teremtettünk meg, aminek egyértelműen pozitív következményei lettek. Gondolok itt pl. az Anyanyelvi Konferenciára vagy a Magyar Fórum rendezvényeire. Olyan magyar szakemberek kaptak találkozási, tanácskozási lehetőséget, akik más formában nem tudtak volna kapcsolatokat teremteni. Arról nem is szólva, hogy mi többnyire politikai emigrációról beszélünk, de Amerikában vagy Ausztráliában egy sor olyan magyar csoport működik, amely egyáltalán nem politizáló emberekből szerveződött. A századforduló óta létező gazdasági emigrációra gondolok. Az ő számukra a Világszövetség a legjobb kapcsolati lehetőség volt. Csak tőlünk várhattak anyanyelvi tankönyveket, hanglemezeket, kulturális szakembereket. • A Magyarok Világszövetsége kulturális és érdekvédelmi szervezet. Kulturális tevékenységét nagy vonalakban ismerjük. Az érdekvédelemhez viszont társadalmi, politikai súlyra van szükség. Milyen nemzetközi szervezeteken keresztül és milyen kapcsolatrendszerben tud ma a szövetség eleget tenni érdekvédelmi funkciójának? - Az érdekvédelemnek két csatornája van. Az egyik eleve az a tény, hogy az MVSZ nemzetközi színtű, globális szervezet. Ebből eredően van jogosítványa arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban, társszervekkel való közreműködésében kifejtse véleményét, állást foglaljon. Amire céloztál, az a másik csatorna, s ennek kiépítése most van folyamatban. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének van egy olyan szerve, amely a nem kormányszintű szervezeteknek ad lehetőséget és fórumot arra, hogy elmondják véleményüket, függetlenül esetleg saját kormányunktól is. A világszövetség megfelel azon követelményeknek, amelyek alapján tagjai lehetünk e szervnek, ha ez sikerül, módunk lesz komoly nemzetközi fórumokon minden olyan problémáról beszélni, amely összefügg a helsinki Záróokmány határozataival pl. az anyanyelvhasználat vagy az információáramlás terén. • A külföldön élő magyarok túlnyomó része nem emigráns. A szomszédos államok magyar kisebbségeire gondolok, akik fölött „a határok költöztek". Ezen országok kormányszintű szervezeteivel milyen kapcsolatokat ápoltok? - Pillanatnyilag semmilyen kapcsolataink nincsenek. A világszövetség viszont szeretne kapcsolatokat teremteni a környező országokban működő, hasonló, nemzeti alapon szerveződő, nem kormányszintű szervezetekkel, örülnénk, ha módunk nyílna beszélgetni pl. a Matica Slovenská képviselőivel, készségünk van arra, hogy együttműködjünk a szovjetunióbeli, romániai vagy jugoszláviai szervezetekkel is. Nemcsak az a feladatunk, hogy elősegítsük a magyar-magyar párbeszédet, törekednünk kell arra is, hogy a magyar-nem magyar párbeszéd kiépüljön. Segítenünk kell abban, hogy itt, Kelet-Európában oldódjanak azok a feszültségek, amelyek kikerülhetetlenül és törvényszerűen jelentkeztek negyven év után. Ha nem sikerül elhitetnünk egymással, hogy nem vagyunk ellenségek, akkor ez a térség örök feszültséggóc lesz. • Nem titok, hogy a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik rendezvényén találkoztunk. A MISZ dunamocsi helyi csoportját felvették a Magyarok Világszövetségébe. Hogyan értékeled ezt a lépést? - Ez a belépés a csehszlovákiai magyar csoportosulások számára példaértékű lehet. A világszövetség mindenki felé nyitott, aki egyetért alapvető célkitűzéseinkkel, mi társadalmi súlyunkat s többszáz magyar csoportosulással működő kapcsolatainkat tudjuk nyújtani. • Köszönöm a beszélgetést. LOVÁSZ ATTILA A SIRÁNKOZÁS NEM SEGÍT LÉVAI TEJKOMPROMISSZUMOK - KINEK JÓK, KINEK ROSSZAK? Az nevet igazán, aki utoljára nevet - tartja a közmondás, s ez minden bizonnyal tejügyben is beválik. A szerencsés kilétét egyelőre homály fedi, hiszen ha tejről van szó, akkor pillanatnyilag mindenki sir, legyen az termelő, feldolgozó, forgalmazó vagy éppen vásárló. A felhős égbolton itt-ott azonban már áttör némi (remény)sugár, a versengés ugyanis már megindult, aminek mi, fogyasztók, csak örülhetünk. A részletekről és kilátásokról a Milex lévai üzemében érdeklődtem. - Sok tej, megcsappant vásárlói igény - sűrítette egyetlen mondatba a problémák lényegét Zuzana Vácziová mérnök, termelésfelelős. - A siránkozás nem segít, tejügyben kompromisszumokra és határozott lépésekre van szükség. Előbb a kompromisszumokat vettük sorra. Az első és legfontosabb, hogy a termelők, feldolgozók és a forgalmazók termelési költségeiket a minimálisra csökkentsék, a nyereségképzésben pedig mértékletesek legyenek. A piacgazdasági feltételek között ugyanis mindenki annak ad el és attól vesz, akinek árai kedvezőbbek, s ezzel a régi szép időknek végképp befellegzett. Amíg a múltban a lévai tejüzem szlovákiai testvérüzeme csak a lévai termékekből készíthetett ömlesztett sajtot, addig nem okozott problémát, hogy a lévai körzet mezőgazdasági üzemei legfeljebb 5,40 koronáért, a morvaországi tejtermelők pedig 5 korona alatt is hajlandók eladni a tej literjét. Most viszont igen, mert a testvérüzem nem a drágább tejből készült drágább lévai sajtot vásárolja, hanem az olcsóbbat. Igy a lévai a raktáron marad, a sajtgyártást kényszerből szüneteltetik, a mezőgazdasági üzemektől pedig (ugyancsak kényszerből) kevesebb tejet vásárolnak fel. Hasonló érdek- s főleg árellentéték vannak a gyártók és a forgalmazók, vagy a forgalmazók és a vásárlók között is. Ránk, fogyasztókra például azért neheztelnek az illetékesek, hogy a Zdroj és a Jednota tágas boltjai helyett előnyben részesítjük az üzemek lyuknyi nagyságú boltjait, sőt még az utcán, teherautókról is képesek vagyunk vásárolni. Ez, persze, minket nem zavar, s mindennapi tejadagunkat továbbra is onnan szerezzük be, ahol az olcsóbb. A lévai tejüzem konkrét és határozott lépései egyre inkább lehetővé teszik ezt. Saját boltjukban és autóikról a bolti ár alatt kínálják a tejet és a tejtermékeket is. Ezzel a hivatásos forgalmazókat is az árak mérséklésére kényszerítik. - Első lépésként az üzem mellett nyitottunk boltot. Szinte tenyérnyi helyen nagy forgalmat bonyolítunk le. A pénteki bevétel megközelíti a 60 ezer koronát. Ezen túlmenően megegyeztünk a város élelmiszeripari üzemeivel, hogy termékeinket üzemi büféinkben kölcsönösen árulni fogjuk. Párhuzamosan felhívtuk a magánboltok vezetőit, valamint az óvodák és iskolai étkezdék figyelmét, hogy termelői áron nekik is szállítunk tejet és tejtermékeket. Már a közeljövőben, ugyancsak üzemünk mellett egy nagyobb boltot nyitunk, ahol csökkentett áron saját termékeinket és a város többi élelmiszeripari üzemének termékeit fogjuk árulni. Mindennek elsősorban a Léván lakók örülnek majd, de a tejüzem a falvakon élőkre is gondol. A mezőgazdasági üzemeknek felkínálta a lehetőséget, hogy amennyiben saját boltot nyitnak, termelői áron kapnak tejet és tejtermékeket. Jellemző, hogy eddig csak hat helyen élnek a lehetőséggel. Kár, mert ezzel a mezőgazdasági üzemek többszörösen is jót csinálnának. Tagjaik és a faluban élők olcsóbban vásárolhatnának, ezért több tej és tejtermék fogyna, s így a tejüzem a termelőktől több tejet tudna átvenni. Az sem mellékes, hogy a földműves-szövetkezetek boltjai a Jednota boltjait is az árak mérséklésére kényszerítenék, mivel ezek - mert nem kerülnek privatizációra - a falun továbbra is monopolhelyzetben maradnak. Felmerül a kérdés, hogy a mezőgazdasági üzemek miért mellőznek ilyen előnyös ajánlatot? Azért, mert a tejüzem kilátásba helyezett intézkedéseiben nem a piacgazdasági kényszert, hanem a kellemetlenkedő partnert látják? Nem vitás, a termelésfelelős szavai valóban további megszorításokat helyeznek kilátásba, dehát az sincs rendjén, hogy az átvett tejnek a tavalyinál kisebb hányadát mindössze 60 százalékát lehet besorolni az I. minőségi osztályba. -Januárban a szerződésben lekötött és a szerződésen felüli menynyiséget is átvettük, literjét 5,40 koronáért. Az összmennyiség a tavalyi januári tételnek megközelítőleg a 86 százaléka. Februárban 5,40-et már csak a szerződésben meghatározott mennyiségért fizetünk, ami a tavalyinak mintegy a 80 százaléka lesz. Ugyancsak csökkent a III. minőségi osztálynál rosszabb tej ára, három koronáról 2,80-ra. Az átvételben a mezőgazdasági üzemeket rangsoroljuk majd, vagyis előnyben részesítjük azokat, ahol a tejnek legalább 80 százaléka az I. minőségi osztályba tartozik. Nem vitás, a termelők számára ezek valóban szokatlan intézkedések. Dehát a piacgazdaság felé menetelés is szokatlan, és ebben a jobbak jobban, a rosszabbak pedig kevésbé érvényesülnek. Az egyre gyakrabban és több helyen felbukkanó, olcsóbb és jó minőségű termékeket kináló morvaországi gyártók és forgalmazók a Milexet is kiüthetik a ringből. EGRI FERENC AZ ELSŐ (Munkatársunktól) - A környezetvédelmi programmal induló Harmadik Évezred Irányzata párt tevékenységéről a parlamenti választások óta nem sokat hallhattunk. Ezt a hiányt volt hivatott pótolni az a tegnapi sajtóértekezlet, amelyet a párt elnöke, Peter Múdry mérnök és elvbarátai tartottak. Elmondották, bár pártjuk kicsi és nem rendelkezik tömegtámogatással, mégis több jelentős eredményt értek el. így például két Selmecbányái szakközépiskolában és egy gimnáziumban sikerült megkezdeniük a középszintű ökológusképzést. Új programot dolgoztak ki a felsőszintű környezetvédelmi szakemberképzés terén is. Többek között pártjuk volt az egyik kezdeményezője annak, hogy az állami közigazgatástól független környezetvédelmi hivatalokat hozzanak létre. - Sajnos, Szlovákiaszerte több helyütt a hivatalok vezetői posztjának betöltésénél nem a szakértelmet, a rátermettséget, hanem a helyi politikai és csoportérdekeket vették figyelembe - jelentetté kí a párt elnöke. Az sem titok, hogy a hivatalok létrehozása, tevékenységük beindítása nem halad zökkenőmentesen. Az is előfordul, hog/ a közigazgatási szervek nehezítik munkájukat. Sőt, olyan elképzelések is vannak - mégpedig kormányszinten -, hogy függetlenségüket felszámolják, s beolvasszák őket a helyi közigazgatásba - hangzott el a sajtóértekezleten. A jelenlévők felhívták Peter Múdry figyelmét arra, hogy pártjának más mozgalmakkal és pártokkal együtt nyilvánosan és határozottan kellene fellépnie az ilyen törekvésekkel szemben, kezdeményezőjük legyen bár maga a szlovák kormány elnöke, mivel azok az SZNT által tavaly decemberben jóváhagyott és jogerőre emelkedett törvény ellen irányulnak. Követendő példa az is, hogy a prosperáló nyugati társadalmakban a felügyeleti szervek munkája független a közigazgatástól. - pr NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KONGRESSZUS A COMENIUS Páneurópai Kulturális, Művelődési és Tudományos-Műszaki Társaság az IBMBI-vel (International Businnes Management and Banking Inštitút) közösen Kereskedelem, együttműködés és beruházási lehetőségek Csehszlovákiában címmel nemzetközi kongresszust rendez Prágában február 6-8-a között Marián Čalfa szövetségi kormányfő védnökségével. A találkozó előadói jeles külföldi és hazai közgazdászok lesznek, de részt vesznek a kongresszuson az Európai Közösségek képviselői is. - Tavaly februárban volt az elsó ilyen jellegű kongresszus, amely Csehszlovákiára nézve sokkal kedvezőbb körülmények között zajlott le. A gyengéd forradalom után hazánk iránt óriási volt az érdeklődés. Az idén összehasonlíthatatlanul nagyobb energia ráfordításával és alaposabban készültünk, az eredmény mégis gyengébb - mondotta a sajtótájékoztatón Karel Muzikár mérnök, a COMENIUS igazgatótanácsa és az előkészítő bizottság elnöke. Az okokat elemezve, kiemelte az öböl-háború negatív hatását. Az amerikaiak pl. teljes létszámban lemondták részvételüket, mert félnek a terrorizmustól. A terrorizmustól való félelem Európára is kiterjedt, egyes svájGi és skandináv cégek is visszaléptek. De amint a továbbiakban hallottuk, a távol maradáshoz valószínű az is hozzájárult, hogy hazánk tavalytól sokat veszített jóhíréből, és már nem olyan vonzó a külföldiek számára. Hiányoznak a jogszabályok, a törvények, amelyek nélkül a külföldi beruházó nem biztos a dolgában. A bőkezű külföldi és hazai szponzoroknak köszönhetően a kongresszus azt is lehetővé teszi, hogy gyors személyi és szakmai kapcsolatok jöjjenek létre. Negyven számítógép áll a jelenlévők rendelkezésére; Igy minden résztvevőről azonnal információt tudnak nyújtani. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a külföldi üzletemberek, bankárok, vállalkozók és a hazai menedzserek, igazgatók helyben megtalálják az utat egymáshoz. Remélhetőleg a kongresszus további lépést jelent majd annak a különbségnek a leküzdéséhez, amely a gazdaságilag fejlett országok és Csehszlovákia között ma még létezik. -va