Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám, péntek

, ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP VITA A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOMBAN Szlovákiai magyar közéletünkben ismét felizzott a lég­kör. Az országos gondokon kívül a politikai mozgalmaink között, esetenként egyes mozgalmon belül tapasztalható elvi ellentétek, nem ritkán személyi ellentétek okozzák a feszültséget. Az elmúlt napokban szerkesztőségünkbe is különböző állásfoglalásokat, véleményeket juttattak el. Mi semmiképpen sem kívánunk részesei lenni az ellenté­J'ACCUSE Nem véletlenül választottam Zola híres cikkének a címét. Vádolom Sugár Bélát, Rajczy Lászlót és Püs­pöki Nagy Pétert azzal, hogy miután az Együttélés Politikai Mozgalom­maľegyütt viszonylag sikeresen sze­repeltünk az országos választáso­kon, rendszeresen megakadályozták a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom további kibontakozását és a mostaninál jóval eredménye­sebb munkáját. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság politikai rendszerében teljes mértékben megtalálhatók a Nyugat-Európából ismert alapvető eszmei irányzatú pártok és politikai mozgalmak: a liberálisok, a konzer­vatívok, a szocialisták, a kommunis­ták, a zöldek és mások. Nálunk a helyzetet az bonyolítja, hogy egyik-másik pártban, vagy politikai mozgalomban egyszerre több irány­zat is létezik. Példaként a Polgári Fórumot említhetem - habár ott már fölerősödött a differenciálódás - és természetesen a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmat. Ebben a bonyolult politikai rendszer­ben kellett volna a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalomnak ön­magát azonosítania. Nyugat-Euró­pában tudvalévően a keresztényde­mokrata mozgalmak vagy pártok a konzervatív irányzathoz tartoznak. Az MKDM egészen napjainkig elmu­lasztotta megtenni azokat a lépése­ket, amelyek az önazonosításhoz szükségesek. Ennek okát jómagam a három megnevezett úr politikai dilettantizmusában látom. Az MKDM viszonylag kis mozga­lom. Teljes mértékben indokolt te­hát, ha természetes szövetségest keres. Ezt a nemzeti liberális irány­zatú Együttélés Politikai Mozgalom­ban találta meg. Magyarországon a Magyar Demokrata Fórumon belül jól megférnek egymás mellett a nemzeti, a liberális és a kereszté­nyi értékrend alapján szerveződő irányzatok. Mindezek ellenére a há­rom megnevezett úr mindenáron üt­közőpontokat keresett az MKDM és az Együttélés között, s ezzel rontot­ták a szlovákiai magyarság politikai esélyeit Csehszlovákiában. Meggyőződésem szerint a sike­res parlamenti választásokat köve­tően á Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalomnak meg kellett volna nyernie, s aktív munkára ösztönöz­nie a hazai magyar keresztény értel­miséget. Ebből a létszámában is számottevő, tiszteletet parancsoló szellemi szinten gondolkodó réteg­ből kellett volna megalakítani olyan munkaközösséget, amelynek leg­fontosabb feladata egy tudományo­san megalapozott, életképes prog­ram kidolgozása lett volna. Ebben a programban kellett volna megha­tározni az MKDM alapértékeit (sza­badság, szolidaritás, igazságosság) értékrendjét az emberről, a szemé­lyiség kibontakozásáról (család, ne­velés, művelődés, munka, szabad­idő, gazdasági rendszer, környezet­védelem, szociális rendszer a nyil­vánosság feladatai stb. ). Ehhez ha­sonlóan meg kellett volna fogalmaz­ni az MKDM viszonyát államunkhoz, s természetesen azt is, hogy ez a mozgalom miképpen kívánja való­ra váltani programját, elképzeléseit a gyakorlatban. Mindehhez hasznos segítséget jelenthettek volna a nyu­gat-európai kereszténydemokrata pártok és mozgalmak tartalmas programjai, nem utolsósorban pedig a keresztény filozófia, szociológia, politológia, esetleg más tudományos ágazatok közismert értékei. Sajnos, ezt a fontos lépést sem tettük meg, s ezért is elsősorban a három urat hibáztatom. Szerintem mindhárman tek elmélyülésének, a személyeskedésbe fulladó viták elmérgesedésének. Szeretnénk viszont segíteni az elvek és jó szándékú vélemények ütköztetésében, mert ez hozzájárulhat a különböző politikai programok és erővo­nalak tisztázásához, amely valamennyiünk jól felfogott érdeke. Ezzel a szándékkal tesszük közzé alábbi összeál­lításunkat is. gyűlölik az értelmiséget. Pedig kép­viselőink parlamenti munkájában és a népünk között kifejtett gyakorlati politikai tevékenységben egyaránt nélkülözhetetlen olyan program, amely tudományosan megalapozott válaszokat nyújt társadalmunk és az egyén égető kérdéseire. A mozgalom programjához ha­sonlóan nem nélkülözhetjük a szer­vezeti szabályzatot sem, amely le­hetővé tenné az MKDM teljes háló­zatának kiépítését, ezzel együtt a mozgalom munkájának, szervezeti életének fellendítését. Elengedhe­tetlennek tartom, hogy a mozgalom élén kellően felkészült, filozófiai, szociológiai és politológiai ismere­tekkel is rendelkező elnök és két hasonló felkészültségű, ugyancsak az egész tagság bizalmát élvező alelnök álljon. Szükségünk van to­vábbá olyan ügyvezető titkárra, aki­nek két fontos feladata lenne: egy­részt a tudományos munkaközös­ség munkájának szervezése, más­részt pedig a helyi szervezetek irá­nyítása, s velük együtt a tagtobor­zás. Hiányzik a vezetésben a köz­gazdasági szakértő is, holott tudva­lévően nehéz gazdasági gondok szorításában élünk és egy jó ideig sajnos nem nagyon javul majd a helyzet. Ebből adódóan a szociális problémák hozzáértő szakemberét is meg kell keresnünk, hiszen ve­szélyes szociális viharok is bekövet­kezhetnek. Ugyancsak szükségünk van alkotmányjogászra, éspedig nem is egyre, mert rövidesen nyilvá­nos vitára bocsátják az új alkotmá­nyok elveit, tervezetét. Fontos fela­datkört láthatna el a nemzetközi jog­tudományokkal foglalkozó szakem­ber is, mivel elképzelhető, hogy bi­zonyos nemzetiségi problémákat az európai dokumentumok és a nem­zetközi jog alapján orvosolnak majd. Halaszthatatlan feladatnak tartom azt is, hogy kapcsolatot teremtsünk a nyugat-európai kereszténydemok­rata pártokkal, mozgalmakkal és nemzetközi szervezeteikkel, ame­lyek munkájába ugyancsak mielőbb be kell kapcsolódnunk. Ezek a lépések jelentik azt a mini­mumot, amelyeket követően a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom végre működőképes lehet. Bu­gár Béla, Rajczy László és Püspöki Nagy Péter önös érdekből ilyen lé­péseket nem tett. Meggátolták moz­galmunk kibontakozását, ezért ón követelem távozásukat az MKDM vezetőségéből. NOVITZKY BÉLA, a Szövetségi Gyűlés képviselője (MKDM) AZ MKDM ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA Tagságunk közóhajával egyetértve Novitzky Béla képviselő úr megalapozatlan vádaskodásaira - amelyek egyértelműen tükrözik, hogy a mozgalom alapvető célkitűzéseit, programját, helyzetét és tevékenységét nem ismeri kellőképpen - szükségtelennek találjuk a magyarázkodást. A mozgalom Novitzky képviselő úr nyilatkozatát a soron követ­kező országos közgyűlésen megtárgyalja és állásfoglalását megfe­lelő módon a tudomására hjozza. NYÍLT LEVÉL A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM KÖZPONTI ELNÖKSÉGÉHEZ ÉS ALAPSZERVEZETEIHEZ 1991. FEBRUÁR 1. REND ÉS BIZTONSÁG HÁROM KÉRDÉS SÁNDOR ELEONÓRÁHOZ Sándor Eleonóra (FMK) képvi­selőnő, a honvédelmi és közbizton­sági parlamenti bizottság tagja. A testület munkájáról beszélgetünk, s először egy nem katonás kérdést teszek föl: Hogy érzi magát mint nő a bizottságban? " - Nem én vagyok az egyedüli, a Polgári Fórumnak is van a testület­ben két képviselőnője. Ahhoz, hogy valaki itt dolgozhasson, nem kell aprólékosan ismernie a hadsereg belső életét. Végül is mi ott törvény­javaslatokkal foglalkozunk, ugyan­úgy, mint bármely más bizottság. Az embernek elsősorban elképzelé­sének kell lennie, hogy kell kinéznie e'gy ország védelmének és közbiz­tonságának. • Milyen aktuális és a nyilvános­ságot érintő kérdésekről tárgyalt az utóbbi időben a bizottság? - Természetesen a legaktuáli­sabb kérdés most a nemzetközi helyzet, a balti államok, az öböl­válság és mindezeken túl az utóbbi­val összefüggő hazai biztonsági in­tézkedések. Van néhány olyan kér­dés, amellyel már hónapok óta fog­lalkozunk, és amely a közvéleményt talán a nemzetközi helyzetnél is job­ban érdekli. Azokról a törvényjavas­latokról van szó, amelyek már hóna­pok óta ott fekszenek a bizottság asztalán, különböző változatokban a rendőrségről szóló törvény, a szö­vetségi hírszerző szolgálatról szóló törvény és Csehszlovákia katonai doktrínája. Főleg a rendőrségről és a szövetségi hírszerző szolgálatról szóló törvény olyan jellegű, hogy egyformán fontos a rendőrség, illet­ve a hírszerző szolgálat tagjaínak és az állampolgároknak. És most már szükséges mindkét fél biztonságát, kötelességeit és jogait törvénnyel védeni, illetve általa rögzíteni. Az illetékességi törvény tárgyalása mi­att azt hiszem, immár a hatodik változat került a bizottság elé. A köz­vélemény nyomása hatalmas, és minket hibáztatnak azért, hogy ezek a törvények még mindig nem láttak napvilágot. Úgy érzem, ebben az esetben a parlament képviselői és a biztonsági bizottság tagjai a legki­sebb mértékben sem hibásak. A kompetenciatörvény előtt mindkét javaslatot már több alkalommal tár­gyaltuk, egy részét jóvá is hagytuk. Most a minisztériumnak a kompe­tenciák megosztása miatt az egész törvénycsomagot újra kell fogalmaz­nia, mert a közbiztonság már teljes­séggel a köztársaságok hatásköré­be került. • Mi a véleménye arról, hogy a Szaúd-Arábiában lévő csehszlo­vák egységet olyan katonákkal egé­szítik ki, akik őrszolgálatot fognak teljesíteni? - Ez szükséges gyakorlati intéz­kedés a Honvédelmi Minisztérium részéről, és nincs ellentétben a Szö­vetségi Gyűlés által elfogadott hatá­rozattal. Egyszerűen arról van szó, hogy az eredeti terv szerint ennek a vegyvédelmi egységnek együtt kellett volna maradnia, és ennek megfelelően számították ki azt is, hány katona szükséges a csoport védelmére. A helyzet viszont úgy alakult, hogy a szaúdi hadsereg ve­zetése mérlegelve a pillanatnyi hely­zetet javasolta a vegyvédelmi egy­ség négy részre való osztását, kö­vetkezésképpen a védelmüket biz­tosító katonákat is több csoportra kellett osztani. Ezért maga az egy­ség kérte, hogy küldjenek még ki katonákat a védelmükre. Ez tehát nem áll ellentétben sem a szaúdiak­kal aláírt szerződéssel, sem a Szö­vetségi Gyűlés határozatával. KIS ÉVA Mindnyájan tudjuk, hogy a MKDM és az Együttélés parlamenti választásainak viszonylagos sikere a közös összefogás eredménye volt. Ezért érthetetlen szá­munkra az a tény, hogy az élet által is igazolt egységet a választások után az MKDM néhány vezető tagja (Rajczy László főtitkár, P. Nagy Péter főtanács­adó és Bugár Béla megbízott ügyvezető elnök megpróbálja mindenben akadá­lyozni és az együttműködést lehetetlenné tenni. Széthúzási politikájuk következmé­nye a helyhatósági választásokon elért gyenge szereplés az MKDM részéről. Ez arra figyelmeztet, hogy saját erdekünkben még inkább össze kell fognunk a magyar nemzeti kisebbség jogainak védelmében. Természetes, hogy ebben a szövetség­ben elsőrendű kötelességünknek tartjuk a keresztény eszmék érvényre juttatását a tagság életében és a lakosság széles körében egyaránt. A saját nevemben szeretnék állást foglalni az Új Szóban megjelentetett,, az MKDM-ről szóló cikkhez. Saját vélemé­nyemet írom le, de így gondolkodik az MKDM járási képviselete is. Először arra szeretnék megkérni mindenkit, aki a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja: legyen már vége a piszkálódásnak. Szégyelljük magunkat, hogy a sok mun­kánk ellenére, amit a mozgalomban vég­zünk, a rossz szellem diktál egyes embe­reknek. Mikor lesz már végre vége en­nek? Aki igazi keresztény, az nem fog az újságokon keresztül vádaskodni, ítélkez­ni, ellennyilatkozatokat közzétenni, mert azt a szeretet vezérli és nem a düh, a sekélyes indulat és harag. A fentiekből következik, hogy a jelen­legi vezetőség említett tagjai nem tettek eleget a mozgalom valós érdekeinek. Ezért februári közgyűlésünkön számot kell vetnünk az MKDM eddigi tevékenysé­gével és meg kell tárgyalnunk az előttünk álló feladatokat és azok végrehajtásának módjait. A határozatok pedig mindenkire egyformán kötelezőek legyenek. Szűnjön meg végre az a gyakorlat, mely a múltban valójában néhány ember önkényes ural­mát jelentette. Nyíltan fel kell tárnunk az eddigi hibákat, meg kell nevezni név sze­rint azok felelőseit és le kell vonni az ebből adódó következtetéseket. Ehhez az szükséges, hogy el kell távolítani e moz­galom életének gátló tényezőit, beleértve a személyi jellegűeket is. Új elnökségre van szükség, új emberekkel! Olyan sze­mélyeket kell tisztségviselőknek választa­ni, akik a mozgalom érdekeit becsülete­Bocsánatot kérek mindenkitől, akit ez érint, de talán saját maguk sem tudatosít­ják, hogy helytelen szellem befolyása alatt cselekszenek. Ez belülről akar meg­osztani minket. Ne engedjük ezt. Mi a Ko­máromi járásból kérünk mindenkit, hogy ezt máshol se engedjék. Van alapsza­bályzatunk, annak szellemében az orszá­gos választmányi gyűléseken oldjuk meg problémáinkat és ne teregessük ki a szennyeseinket, hanem ~ orvosoljuk a felmerülő problémákat a szeretet jegyé­ben. Nem kell sem a főtitkárt, sem a füg­getlen főtanácsost elítélni, hiszen sokat tettek mozgalmunkért. Lehet, hogy van­nak hibáik, de azt csak akkor tudják sen fogják képviselni és akikben a tagság megbízik. Fontosnak tartjuk az MKDM szervezeti hálózatának kiépítését egy átdolgozott szervezeti szabályzat keretében. Szük­ség van egy sokoldalúan kiművelt, tudo­mányosan képzett, idegen nyelveket is beszélő elnökre és a két alelnökre. Az utóbbiak jelölésénél figyelembe kell venni tagságunk területi képviseletének biztosí­tását. Szükség van azonkívül egy központi és két kerületi iroda létesítésére, továbbá egy központi és két regionális ügyvezető titkárra. Feladatuk lenne a szervezeti há­lózat kiépítése, a helyi szervezetek irányí­tása, valamint a szakértők munkájának megszervezése. Mozgalmunk munkájába elsősorban közgazdasági, szociális és jogi szakértő­ket kell bevonni. Emellett fontos lenne egy kiküszöbölni, ha mi segítünk nekik. Leg­többet a munkánkkal és nem pedig a foly­tonos bírálatokkal érhetünk el. Akiket bí­ráltak, és akik kritizáltak, kérem, szálljanak magukba és vonják le a szükséges követ­keztetéseket. Gondolják meg: mit tettek jól és mit rosszul? Miért éppen mi, keresz­tények hadakozunk? Jöjjünk össze és a szeretet szellemében higgadtan oldjuk meg problémáinkat. Aki igazi keresztény, az nem lép ki a mozgalmunkból. Aki igazi keresztény, az meg tud bocsátani és kezet tud nyújtani. Nem széthúzásra, ha­nem együttműködésre van szükség. Még ha százszor is igazam van, akkor sem fogom megtámadni atestvéremet, hanem nemzetközi jogi szakértő is, mivel várha­tóan a magyar közösség kérdéseinek nemzetközi-jogi megvitatása már a közel­jövőben napirendre kerülhet. Javasoljuk, hogy a közgyűlésen meg­választott központi ügyvezető titkár - em­lített kötelezettségein kívül - vegye fel hivatalosan is a kapcsolatot az európai kereszténydemokrata mozgalmakkal, il­letve szervezetekkel és igyekezzen mun­kájukba bekapcsolni a mi mozgalmunkat is. Végül felhívjuk tagságunk figyelmét arra, hogy csak azokat a javaslatokat támogassa, melyek a keresztény értékek szellemében a szlovákiai magyarság egyetemes érdekeit képviselik. Az MKDM kassai szervezetériek elnöksége nevében: HAVASI PÉTER elnök s. k. Dr. GÖRCSÖS MIHÁLY s. k. . MAGYAR FERENC mérnök, a tudományok kandidátusa s. k. NOVITZKY BÉLA, a tudományok kandidátusa, s. k. Kassán, 1991. január 28-án jóindulattal és szeretettel megmondom neki a véleményemet ott, ahol annak ideje és helye van. A hadakozások nem segíte­nek, hanem ártanak mozgalmunknak. Még van tűrőképességük a kereszté­nyeknek, de ezt nem szabad a végletekig próbára tenni. Még egyszer bocsánatot kérek min­denkitől, hogy ilyen hangnemben szól­tam, de úgy nem lehet élni és dolgozni, ahogy eddig tettük. Remélem, a legköze­lebbi tanácskozásunkat a szeretet, a hit és a remény vezérli majd, és elégedetten térünk haza, mert sikerült megoldanunk azokat a problémákat, amelyek már több hónapon keresztül nyomasztanak ben­nünket. Dr. NAGY GÉZA, az MKDM komáromi képviseletének elnöke VALÓBAN JÓL VAN EZ ÍGY?

Next

/
Thumbnails
Contents