Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám, kedd

1991. FEBRUÁR 5. tÚJSZÓA RIPORT-KRITIKA 4 M iután a Szlovák Nemzeti Tanács októberben jóváhagyta a nyelvtörvényt, a parla­ment elnöksége bizottsá­got nevezett ki a hivatalos nyelvről szóló törvény ér­vényesítésének ellenőrzé­sére. A 22 tagú bizottság összetétele megfelel a poli­tikai pártok és mozgalmak parlamenti képviseletének. Elnöke Ivan Brndiar, az SZNT Elnökségének tagja. Vele beszélgettünk a bi­zottság feladatairól és ed­digi munkájáról. • Milyen céllal hozták létre a b/­zottságot? - Feladata: figyelemmel kísérni a nyelvtörvény gyakorlati érvényesí­tését és közbeavatkozni ott, ahol nem tartják be. Egyszerűbb esetek­ben elegendő megmagyarázni a tör­vény rendelkezéseit, bonyolultabb ügyekben fel kell tárni a törvénysér­tés okait. Ha szükséges, alkalmazni kell a vitás kérdésekre vonatkozó 7. paragrafust. • Kiterjed a bizottság jogköre az ilyen kérdések tisztázására? -Nem, erre az államigazgatási szervek vagy a bíróságok jogosul­tak, de a képviselők ugyanúgy, mint minden állampolgár, kezdeményez­hetik az egyes esetek kivizsgálását. Meg kell mondanom, hogy eddig egy ilyen esettel sem találkoztunk. Több kisebb szabálysértés fordult elő, ezek főleg abból eredtek, hogy sokan, becslésem szerint a lakos­ságnak mintegy a fele, nem ismeri a nyelvtörvényt. Azzal is találkoz­tunk már, hogy tévesen értelmezik a törvény rendelkezéseit. Ésszerű és kevésbé ésszerű észrevételeket tartalmazó leveleket kapunk, ezeket kivizsgáljuk. Ezenkívül szociológiai felméréseket végeztünk. Már együttműködünk a Maticával és fel akarjuk venni a kapcsolatot a ma­gyar és a rutén lakosság szerveze­teivel is. • Állandó bizottságról van szó? - Valószínűleg nem, csak egy bi­zonyos ideig működik majd, ele hogy meddig, azt nem tudom megmonda­ni. Amint általánosítani tudjuk ta­pasztalatainkat, befejezzük mun­kánkat. HÁROM HÓNAP UTÁN BESZÉLGETÉS IVAN BRNDIARRAL, A NYELVTÖRVÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉT ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL • Rendszeresen számot adnak eredményeikről a parlament elnök­ségének. Hogyan fogadták múlt heti jelentésüket? - Jóváhagyták, de hosszabb vita bontakozott ki előterjesztésünk kap­csán. Több észrevételt tettek az el­nökség tagjai, beszámoltak saját ta­pasztalataikról és tolmácsolták párt­jaik véleményét is. • A szlovák parlament az elmúlt fél év alatt rendkívül sok törvényt hozott. Létesült hasonló bizottság más törvény érvényesítésének ellenőrzésére? Ha nem, miért tartot­ták ezt szükségesnek a nyelvtör­vény esetében? - A parlamentekben szokásos gyakorlatról van szó, de tavaly csak ez az egy bizottság alakult, illetve továbbiak is működnek, de azok egy-egy kérdést vizsgálnak ki. Bi­zottságunk létét az indokolja, hogy a törvény elfogadása előtt és után rendkívül szenvedélyes légkör ala­kult ki. Több párt, így a KDM javasol­ta létesítését, abból indultak ki, hogy ez hozzájárul a feszültségek enyhí­téséhez. • Sikerült ezt elérni? - Reméljük, hogy igen, de még korai lenne felmérni hatását, hiszen csak decemberben tartottuk első ülésünket. • Említette, hogy sok levelet kap­nak. Hogyan jellemezné ezeket? - Valóban sokan fordulnak hoz­zánk és mi dolgozzuk fel a bizottság megalakulása előtt a parlamentnek címzett leveleket is. Milyenek ezek a levelek? Sokfélék, vannak köztük egyetértőek, bírálóak, sőt egyene­sen militáns nézeteket tolmácsoló­ak. Támadják a parlament és a kor­mány vezetőit vagy éppen dicsérik őket. Hasznos észrevételeiét is tar­talmaznak, de egyes levélírók nem látják tisztán a helyzetet. Fontosnak tartom, hogy a polgárok elmondják véleményüket és többnyire alá is írják leveleiket. Jellemző, hogy a névtelen levelek általában táma­dóak. • Mit tehet bizottságuk a levelek alapján? Milyen a hatáskörük? - Először is kiválasztjuk a megva­lósítható javaslatokat. A konkrét pa­naszokat kivizsgáljuk, konfrontáljuk a panaszos és az illetékes szerv véleményét. Megtörtént, hogy a leírt esetek nem igazolódtak be. Ha egy helyről több azonos panasz érkezik, akkor ez jelzi, hogy orvoslásra szo­ruló jelenségről van szó. • Januárban találkoztak a Matica képviselőivel. - Féltem ettől, mert a képviselők és a Matica egyes vezetői között bizonyos feszültség van, de aggá­lyaim alaptalanok voltak. Természe­tesen nem értettünk egyet minden­ben, még a képviselők sem Ítélik meg az összes kérdést egyformán, de tanácskozásunk tárgyszerű volt. • Márkus úr a napokban a Prav­dának adott interjújában kifejtette, hogy a nyelvtörvény elfogadása után még bonyolultabbá vált a hely­zet és már dolgoznak a nyelvtörvény új alapelveinek megfogalmazásán. Elképzelhető, hogy új nyelvtörvényt fogadjanak el, amely nyilván kemé­nyebb lenne az eddiginél, pedig a je­lenleg érvényben levő is csak ép­penhogy megfelel a nemzetközi szerződések kritériumainak? - A társadalom bizonyos része szerint a törvény nem felel meg a követelményeknek. Márkus úr nem vett részt a martini találkozón­kon, ahol ilyen nézet nem is merült fel. Ott inkább arról volt szó, hogy a törvény érvényesítésével kapcso­latos tapasztalatokat fel kell hasz­nálni a szlovák és a szövetségi al­kotmány előkészítése során. Olyan alapelveket kell az alkotmányban rögzíteni, amelyekkel a polgárok döntő többsége egyetért és amelyek megfelelnek a nemzetközi szerző­déseknek is. Igaz viszont, a polgá­roknak jogukban áll, hogy kezdemé­nyezöen törvényjavaslatot dolgoz­zanak ki és azt átadják a képviselők­nek. Ha Markuš úr azt állítja, hogy új törvényen dolgoznak, ez az ő dol­guk. Ammenyiben ésszerű javasla­tot terjesztenek elő, foglalkozunk majd vele, ha nem, akkor megindo­koljuk, miért nem fogadhatjuk el. • A bizottság munkájával kap­csolatban gyakran kerül szóba, hogy tapasztalatait tükrözni fogja az új alkotmány. Előfordulhat, hogy a nyelvhasználat kérdésében keve­sebb jogot adjon a kisebbségeknek, mint a nyelvtörvény? - Hosszú folyamat, kollektív mun­ka eredménye az új alkotmány elfo­gadása. Az alapvető szabadságjo­gok alkotmánylevelét, így harmadik fejezetet is hosszas vita előzte meg, és ennek alapján változásokat esz­közöltek az eredeti javaslatban. így lesz ez az alkotmány esetében is. Előkészítésébe a mi bizottságunk szintén bekapcsolódik. Hogy szigo­rúbb lesz-e vagy sem azt nem tu­dom, de mindenesetre, ha társadal­munk pozitív irányba fog fejlődni, törvényeink is egyre jobbak lesznek. • Egy közvéleménykutatás ered­ményei szerint a lakosság többsé­gének. nem okoz problémát a szlo­vák nyelv használata a vegyes la­kosságú területeken. Pozsonyban az így vélekedők aránya alacso­nyabb. A többi adat is azt tanúsítja, hogy a szlovák fővárosban a nyelv­kérdést sokkal radikálisabban Ítélik meg, mint a többi területen. - Ezt a kutatást novemberben vé­gezték, azóta a helyzet bizonyára változott, de személyes tapasztala­tom szerint is, azokon a területeken, ahol nem élnek nemzetiségek, pél­dául Detvában, Žilinában, Martin­ban, Dubnicában, Prievidzában, Po­važská Bystricában, sokkal szélső­ségesebben ítélik meg ezt a kérdést. Nem lehet véletlen, hogy ezeken a helyeken szociális feszültség ural­kodik, nyilván összefüggés van a két jelenség között. • De Pozsonyra ez nem vonat­koztatható. - Részben igen, ám itt más körül­mények is szerepet játszanak. Tény, hogy a politikát a fővárosban csinál­ják, így az itt élők előbb jutnak az információkhoz, előbb foglalnak ál­lást az egyes kérdésekhez Ebben kell keresni az eltérő adatok okát. • Információkat említett. Ezek egy része nem elferdített híresz­telés? - Egyaránt gondoltam az objektív tájékoztatásra és a hamis hírekre is. Ez összefügg bizonyos politikai erők tevékenységével, de a külföld hatá­sával is. Sokszor abból indulnak ki, hogy mit mondanak problémáinkról Kanadában, Amerikában vagy má­sutt. Sok mindent kell még megta­nulnunk, így azt is, hogy az informá­cióáradatban elválasszuk az ocsút a búzától. • Szólt arról, hogy kapcsolatba akarnak lépni a nemzetiségekkel. Bizottságuk munkája eddig talán in­kább a szlovák nemzetre irányult. - Bizottságunknak az Együttélés két képviselője, egy ukrán és egy magyar is tagja. Jogkörömbe tarto­zik, hogy további két-három olyan taggal bővítsem a bizottságot, aki nem szlovák nemzetiségű. Egyes felméréseinkbe más képviselőket is bevonhatunk. Amint már mondtam, együtt akarunk működni a nemzeti­ségek szervezeteivel. Tervezzük, hogy a vegyes lakosságú területe­ken különböző felméréseket, kutatá­sokat végeztetünk majd. • Személy szerint ön optimista vagy pesszimista a nemzetiségek együttélésének jövőjét illetően? - A viszonyok azután bomlottak meg, a feszültségek azután jelent­keztek, hogy a társadalomban de­mokratikus változások mentek vég­be. Pedig ezek azelőtt is léteztek, csak elhallgatták őket. Egyébként egész Közép- és Kelet-Európában előfordulnak ilyen gondok. Derűlátá­som abból ered, hogy nálunk sok bonyolult kérdést sokkalta könnyeb­ben oldottunk meg, mint a balkáni országokban vagy a Szovjetunió 1 ban. Utóvégre a gyengéd forrada­lom fogalom is tükrözi, mi ment ná­lunk végbe és hogyan ítéli ezt meg a világ. Jogos tehát az optimizmu­som, hogy a gondokat simábban tudjuk majd megoldani, mint sok más országban. Pesszimizmusom abból táplálkozik, hogy tudom, ez nem hetek vagy hónapok kérdése. Sok függ majd attól, hogyan sikerül előrehaladnunk más területeken, el­sősorban a gazdaságban. Hogy a mai bonyolult helyzetből megtalál­juk-e a fellendülő társadalomba ve­zető utat. CSIZMÁR ESZTER R itka az olyan színházi elő­adás, amely minden erőlte­tettség nélkül, a színpadi megjele­nés formájával, a drámai tartalom­mal és a drámaíró lírai eredeztetésű szövegével együtt közvetlenül szól a gyerekekhez és a felnőttekhez. Weöres Sándor A holdbeli csóna­kos címú kalandos játékának drá­maformai és drámatartalmi jegyeit vizsgálva könnyűszerrel megállapít­ható, hogy ugyanaz a mítoszokhoz való vonzódás szülte, mint hosszú verseinek többségét. A drámaíró költő nem bújhatott ki a bőréből akkor sem, amikor ezt az eredetileg bábjátéknak szánt opuszát megal­kotta. Végigtekintve a szerepeken, nemcsak a magyar népmese és a mítoszok világának hőseit találjuk bennük, hanem az európai és az ázsiai mítoszok számos ismert alak­ját is. Már az a tény, hogy a szépséges Pávaszem és a daliás Medvefia ka­landos története az Óperencián túl, de még az Üveghegyeken túl is játszódik, jelzi Weöres szintetizáló szándékát. Tette ezt oly eredménye­sen, hogy A holdbeli csónakos me­seszövésében egymással szerves egységet alkot a mítoszos látomás, a népmesei kaland, a líra metafori­kussága és a drámai feszültség. Ez a strukturális és nyelvi összetettség igazi színpadi feladatot jelent min­den társulat számára. Mindenekelőtt az óhatatlanul többrétegű játék (in­nen a felnőtteknek és gyerekeknek egyszerre üzenő megjelenítés kény­szere) megteremtése járhat számos buktatóval. Hiszen színészi játék­nak; színpadi térnek, jelmezben, díszletben és mozgásban megnyil­vánuló látványnak, az akusztikus hatások (zörejek, zene, ének) egy­ségének kell szervesülnie a já­tékban. Vándorfi László m. v. rendezői munkáját vizsgálva megállapítható, hogy ezeknek az alkotóelemeknek a többségét magas szinten szinteti­SZÍNPADI TÜNDÉRVILÁG WEÖRES SÁNDOR A HOLDBELI CSÓNAKOS CÍMŰ KALANDOS JÁTÉKA A JÓKAI SZÍNHÁZBAN zálta. A színészi játékra, a jelmezek­re, a mozgás kidolgozottságára kü­lön kitérek. Elöljáróban viszont szót kell ejtenem azokról az elemekről, amelyek - ha nem is nagymérték­ben -, de lerontják a színpadon megszületett mű egész értékét. A meseszerűség ebben az eset­ben kulcsfontosságú. Sajnos, van a produkciónak néhány olyan lát­ványeleme, amely ezt sérti. Igen­csak illúziót romboló a Holdbeli csó­nakos megjelenése az üveges szek­rényhez hasonlító dobozban. Jól lát­ható, hogy a szimultán játékra is alkalmat adó díszletben felnagyított bábszínpadi elemeket használt Mi­kes: Eszter m. v. díszlettervező. Ez a szándéka érthető, ha tudatosítjuk az eredeti darab megírásának szán­dékát és a kalandos játék figuráinak bábszínpadi előéletét. Viszont ez az effektus aligha érvényesíthető siker­rel a „rendes" színházak színpa­dán. Talán nem kellett volna a dísz­let megtervezésekor mindenáron a népi bábjáték provizórikus terveire figyelni. Ebben a produkcióban is elő­fordul az a hiba, amelyet általában a rosszul behangosított nézőtér és a gépzene együttesen okoz. Az éneklő színészek hangját gyakran elnyomja a túlságosan hangosan bejátszott zenei felvétel. Kár, mert Rossa László kiváló zenéje és a ver­sek nem illusztrálják, de tovább is viszik a cselekményt; amolyan lírai kiszólások ezek a dalbetétek. Az utóbbi bemutatók során egyre többször láthattunk olyan jelmeze­ket, amelyek sokkalta méltóbbak az egyre inkább kőszínházi körülmé­nyek között dolgozó társulathoz, mint voltak a régebbi produkciók jelmezei. A Rátkay Erzsébet m. v. tervezte ruhák harmonizálnak a já­Rancsó Dezső f. h. (Medvefia) és Varga Szilvia f. h. (Pávaszem) az előadás egyik jelenetében (Nagy Teodor felvétele) tékkal és pontosan kiegészítik a me­sejáték illúziótkeltő színészi játékát.­Márpedig ez nem kevés, hiszen a színészcsapattal Vándorfi László egy, minden elemében egységes stílusú játékot prezentált. Felfigyeltető volt, hogy a Medvefi­át játszó Rancsó Dezső és a Páva­szemet alakító Varga Szilvia főisko­lai hallgatók dinamikus játéka mellett mennyire azonos értékeket hordoz­nak Ropog József (Vitéz László), Pőthe István (Bolond Istók) s Ho­locsy István (Paprika Jancsi) alakí­tásai. A komáromi társulat szinte valamennyi tagja játszik kisebb-na­gyobb szerepet. Bálint Beáta, Var­sányi Mária, Bugár Béla, Bajcsi La­jos, Szabó Nóra, Mák Ildikó, Németh István, Németh Ica, Petrik Szilárd, Tóth László, Csontos Róbert, Borsá­nyi László több szerepben is képe­sek illúziótkeltően játszani. Ez nem kis teljesítmény, hiszen Vándorfi László színpadra vitt elképzelése mindvégig mozgalmas, feszes tem­pójú játékot kíván a színészektől. Varga Szilvia és Rancsó Dezső erőteljes fiatal színészei lesznek a társulatnak, ami a pozsonyi Szín­művészeti Főiskolán végzett fiata­lokra eddig is jellemző volt. Rancsó fizikai állóképessége, élvezetes szö­vegmondása, illetve Varga Szilvia lírai alkata és szép énekhangja mindkettőjük esetében jó fizikai készségekkel, a színész játék moz­gáselemeinek biztos birtoklásával jár együtt. így jelent meg a színpa­don összetett emberi jellemként Medvefia, s így született minden varázsos tévelygése ellenére is szí­vünkbe zárható Pávaszem. A Ropog, Pőthe, Holocsy szí­nésztrió ritkán látható eleven módon komédiázik. Nemcsak komikusak, de líraian tiszták is. Figuráik esendő­ségükben is bátrak, butáskodásuk ellenére is igazságszeretőek és se­gltőkészek. DUSZAISTVÁ N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents