Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám, csütörtök

1991. FEBRUÁR 28. iÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP VPN-KÜLDÖTTSÉG VÁCLAV HAVELNÁL Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom küldöttségét, amelyet Fedor Gál elnök vezetett. A küldöttség tájékoztatta Václav Havelt a mozgalom eredményeiről. Havel kifejezte elégedettségét a közgyűlés eredményeit és a mozgalom további fejlődését illetően. TÖBB ÖNÁLLÓSÁGOT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK . (Munkatársunktól) - Több mint 1100 polgármester fogadta el a Szlovákiai Városok és Községek Egyesületének felhívását, s jött el tegnap a szervezet első közgyűlésére. A besztercebányai tanácskozáson a kormány, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségét Ján Čarnogurský, az SZK kormányának első elnökhelyettese és A. Nagy László, az SZNT alelnöke vezette. Feszült várakozás előzte meg az SZVKE tegnapi közgyűlését. Annál is inkább, mert az utóbbi napokban, hetekben mind több polgármester és választott képviselő kifogásolta, hogy korlátozzák hatáskörüket. A kormány körzeti és járási hivatalokat hoz létre, melyeknek nagyobb a hatalmuk, mint a helyi problémákat legjobban ismerő önkormányzati testületeknek. S mint arról beszámolójában Miloslav Heteš, az SZVKE elnöke is szólt, a kormányok és a törvényhozó testületek eddig nemigen vették figyelembe a községek és a városok valós érdekeit. Kritikus észrevételek hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy késik a községek vagyonáról szóló törvény, illetve a helyi önkormányzatok működéséhez nincsenek meg az anyagi leltételek. Több " járás képviselője ezért követelte: a kormány mindaddig fagyassza be a kisprivatizációt, amíg nem születik meg a községek vagyonát szabályozó törvény. A közgyűlésen felszólalt Ján Čarnogurský is. Megígérte, hogy a kormány ezentúl jobban odafigyel majd az SZVKE által tolmácsolt észrevételekre. Az SZVKE-nek elnökévé a közgyűlés ismét Miloslav Hetest választotta meg. G. A. Népszámlálás '91 KÉRDEZZEN-VÁLASZOLUNK Jóváhagyta-e a parlament, hogy a népszámlálási ivek magyar nyelvűek is legyenek. Kitölthetjük a szlovák íveket magyarul? Kérdezi Kovács Ferenc dunaszerdahelyi és számos más olvasónk. Ebben a kérdésben nem a parlament döntött. A Szlovák Statisztikai Hivatal és a belügyminisztérium illetékesei a nyelvtörvényre hivatkozva úgy határoztak, hogy mivel szerintük a kérdőívek' hivatalos okiratnak számítanak, csak a hivatalos nyelven, tehát szlovákul jelenhetnek meg Ezért háztartásainkba a számlálóbiztosok szlovák nyelvű íveket hoztak, amelyeket szlovákul kell kitölteni. A vegyes lakosságú települések számára azonban segédanyagként kinyomtatták az ív személyi adatokra vonatkozó részét és a kitöltésben segítő útmutatásokat magyarul is (ezt lapunkban is közöltük). Hangsúlyoztuk, ezt csak Segédanyagnak szánják, amelyet nem tölthetünk ki. A parlament egyébként nem foglalkozott a népszámlálással. Szabó Rezső az Együttélés képviselője ugyan interpellált ebben a kérdésben, választ kért arra miért nincsenek magyar nyelvű kérdőívek, de az illetékesek még nem reagáltak interpellációjára. P. S.: 1948-ban születtem Csehországban. 1969. január elsejével a Cseh Szocialista Köztársaság állampolgára lettem, de még ugyanabban az évben szlovák állampolgárságot kértem. Most milyen állampolgárságot írjak a kérdőívbe? Ha 1969 óta nem változtatott másodszor is állampolgárságot, a Szlovák Köztársaság állampolgára. Cs. J.: A szüleimet a háború után Csehországba deportálták. Én is ott születtem. Milyen állampolgárságot kell beírnom? Az állampolgárságot szabályozó törvények értelmében azok, akik 1969. január elsején csehszlovák állampolgársággal rendelkeztek, az említett napon megszerezték annak a tagköztársaságnak állampolgárságát, melynek területén születtek. Mivel ön Csehországban született, a Cseh Köztársaság állampolgárának tekintik. NYILATKOZAT A FOLDTÖRVÉNYJAVASLATOKRÓL NE KERÜLJENEK A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS NAPIRENDJÉRE A Független Szlovákiai Közgazdászok Mozgalma és a Gyökerek (Korene) Szlovákiai Értelmiségiek Társasága a Csehszlovák Sajtóirodához eljuttatott nyilatkozatban követeli a földtörvényjavaslatok megtárgyalásának visszavonását a Szövetségi Gyűlés hatásköréből. Nyilatkozatukban megállapítják: ,,A szakemberekkel való konzultációk, széles körű megbeszélések alapján javasoljuk, hogy á Szövetségi Gyűlés programjából vonják ki az összes eddig benyújtott földtörvényjavaslat (nevezetesen a kormány által előterjesztett 393-as számú javaslat, a 225-ös számú, Tyl-féle törvényjavaslat és a 380-as számú, Borgul'a-féle törvényjavaslat) megtárgyalását, tekintettel az erőszakos kollektivizáció előtt létre jött tulajdonviszonyok közötti különbségekre a Szlovák Köztársaságban és a Cseh Köztársaságban. A Cseh Köztársaságban az osztrák törvényhozás alapelvei érvényesültek, amely nem osztotta fel a tulajdonjogot. (Mindig csak egy leszármazott örökölt, s a többi öröklésre jogosultat ki kellett fizetnie). így az örökölt tulajdon nem osztódott, egészben maradt. Szlovákiában az osztrák-magyar dualizmus következtében a magyarországi törvények voltak érvényben. A szülök hagyatékából származó földtulajdon öröklési jogát minden leszármazott egyenlő joggal örökölte. Nyolc testvér esetében például (amely nem volt egyedi eset), a tulajdont nyolc részre osztották. Ennek következtében Szlovákiában ún. törpegazdaságok jöttek létre. A Szövetségi Gyűlés által „unifikált", egységesített törvényes megoldás tekintettel az említett különbségekre (figyelembe véve a privatizációt és reprivatizációt) nem venné tekintetbe a csel} és a szlovák mezőgazdaság hosszú távú, az erőszakos kollektivizáció előtti fejlődésének jellegzetességeit, és olyan mértékben károsíthatná a szlovák mezőgazdaságot, hogy az tönkremenne. Legmegfelelőbb megoldásnak azt a belátó hozzáállást tartjuk, amelyet csak a Cseh Nemzeti Tanács és a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Köztársaság valósíthat meg. KEREKASZTAL HELYETT: MORVA KÉRDÉS? (Folytatás az 1. oldalról) az ország gazdasági stabilitásának építése. Ez kéne hogy legyen a hajtóerőnk, a „motorunk". - A morva követelések tárgyalásánál szóba került, hogy bárminemu morva érdekek érvényesítése sérthetné a szlovák érdekeket. Mit gondolni lehet húzni ez ügyben a „nemzeti kártyát"? -Szlovákiát és a szlovák szuverenitás kérdését nem kezelném úgy, mint opponens kérdést. Azt hiszem, nagy az információszegénység a lakosság körében, akár a működő szövetségi államok, akár hazánk szövetségi elrendezésének kérdésében. Nézze: én nem vagyok híve annak, hogy itt még egy kormánnyal több legyen. Mi nem ezzel a programmal indultunk a választásokon. Ha a Morva Sziléziai Társaság nevének első felét veszem figyelembe, mi az önkormányzati demokrácia mellett tettük le a garast. Ez az a momentum, amellyel teljesíthetjük a választóknak tett ígéreteket: az állampolgár csak egy működő önkormányzati rendszerben lehet a politika valódi alkotója. Ezért vagyok híve a régiócentrikus adómodellnek, amely lehetővé tenné, hogy egyes régiók valóban önállóan gazdálkodjanak. -Az ön által is képviselt Morva-Sziléziai Társaságban két alapvető eszmei irányzat különült el. ön a mérsékeltebb szárny képviselője. Most, hogy a Polgári Fórumban bekövetkezett a szakadás, és minden mozgalomnak meg kell küzdenie bizonyos differenciálódási folyamatokkal, nem fél attól, hogy szakadás következik be az önök mozgalmában is? - Nem szeretném, ha a mozgalom tagjai és támogatói a véleménykülönbségeket katasztrófának tekintenék. Szeretném viszont, ha a tagbázisunk továbbra is élne törvény adta jogaival, figyelmeztetné a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat Morvaország részproblémáira. Szervezzenek akár nagygyűléseket, tüntetéseket, hiszen bőven akad mondanivalójuk. Csak egyetlen dolog zavar. Mi, a mozgalom képviselőiként, sőt hivatásos politikusokként, nem állhatunk az állampolgári kez-) deményezések, megmozdulások élére. Mindaddig, amíg képviselőtársaim a nagygyűléseken szónokolni fognak, időszerű marad az a vád, hogy irányítják, diktálnak a tömegnek. Ezt a vádat nem vállalhatjuk. Nem mi alkotjuk a problémákat, de nekünk kell megoldanunk azokat! L. A. A törvénytisztelet ára Az egész még tavaly kezdődött, de az ügy a mai napig nincs lezárva. A pénzhamisítót és társait az első fokú bíróság elítélte, ami nyilván a legnagyobb rendben van. Kevésbé van rendben az, ami a károsulttal történt, aki gyanút fogva, hogy a tulajdonában lévő bankjegy hamis, elment a rendőrségre és... De vegyük sorjában a dolgokat. Egy 18 éves pozsonyi fiú úgy gondolta, hogy több pénzre lenne szüksége. A heti száz korona zsebpénzből egy kisebb szórakozásra sem futotta. Egy fizetési napon odahaza kezébe került az apja által hazahozott pénzből egy ezerkoronás. Sokáig nézegette, s rrtegfordult a fejében a gondolat, mi lenne, ha... Néhány napra eltűnt a városból. Külföldre ment, s amikor visszajött, olyan jó kedve volt, hogy madarat lehetett volna fogatni vele. Nem állta meg, hogy a hamisított ezreseket és a tuzexutalványokat meg ne mutassa rögtön a barátjának, aki mindjár azzal kezdte: - Mennyi van belőle? - Éppen elég ahhoz, hogy ezután urasan élhessünk... - Mikor kezdjük? -Azt hiszem, holnap... A hétvégén jót mulatunk, lányokat is hozhatsz magaddal, a számlát én állom... A rendőrségi kihallgatáson a „barát" mindent tagadott, (gy érvelt: „Én csak az újságban olvastam, hogy Púchov és Pőstyén környékén hamis ezerkoronások kerültek forgalomba!" A szembesítés során egymást hibáztatták. Egy ideig tagadtak, de hiába. A hamis pénzből még tetemes mennyiséget találtak náluk, így volt elég bizonyíték... Elkészült a vádirat, s végül is bíróság elé került a dolog. A büntetőtanács nem fukarkodott az ítélettel. Az elsőrendű vádlottat hat és fél, a két társát pedig öt, illetve három évre ítélte. Itt akár pontot is tehetnénk az esét után, de furcsa körülmények között belekeveredett ebbe az ügybe a Nová Dubnica-i Peter Krajíček is. Az egészre így emlékszik vissza: -A nyár elején fiam a személyi számítógépihez akart valamit venni. Háromezer koronát kért tőlem. Mivel más kiadásaink is voltak, bementem a takarékpénztárba, hogy 4500 koronát vegyek ki a betétkönyvről. A pénztáros kétszer is megszámolta a pénzt. Ezért aztán, amikor elém tette, szó nélkül a pénztárcámba tettem. Hazaérve kirakta a pénzt. A fia, az ezerkoronásokat látva megjegyezte: „Furcsán néznek ki ezek az ezresek." - Valóban, mintha kimosták, kivasalták volna őket, a színüket pedig mintha kifakította volna a nap. A fiam bogarat ültetett a fülembe, fogtam magam és visszamentem a takarékpénztárba. A pénztáros, akitől a pénzt kaptam azt mondta, tényleg furcsán néznek ki, majd a takarékpénztár vezetőjéhez ment, de az kategorikusan kijelentette, hogy mivel egyszer már elmentem, nincs jogom a reklamálásra. Rövid telefonbeszélgetés után azt tanácsolta, hogy elvihetik, megnézettetni a bankba, de kicserélésükre nincs lehetőség és jogot sem formálhatok a cserére, ha a bankjegyek hamisak. Még megtoldotta azzal, hogy a bankjegyeken semmi különöset nem lát. Ezt hallva eltöprengett azon, hogy mi tévő legyen. A pénzre szüksége volt. Az egyik ezerkoronást felváltotta a postán, a másikat a drogériában, ahol festéket vásárolt. Mindkét helyen szó nélkül elfogadták. Este a családi körben a két megmaradt ezerkoronás bankjegy újra az asztalra került. Forgatták, nézegették, akkor vették észre, hogy mindkét bankjegyen ugyanaz a sorszám olvasható. Fogta magát, ment a rendőrségre. „Ha már pénzhamisításra adta a fejét, inkább márkával próbálkozott volna, nem pedig hazai pénzzel" ugratták. Aztán jött a fényképész, hogy elkészítse a szokásos fényképeKet profilból meg szemtől szembe. ÉS beindult a gépezet. Gyanúsított lett. A nyomozók a postáról és a drogériából bevonták a hamis bankjegyeket. A takarékpénztárban már egyet sem találtak. Aztán mégis elengedték. Aztán végre kézre került az igazi pénzhamisító. Igen ám, de a két ezerkoronás bankjegy, bizonyítékként a rendőrségen maradt. Nem kapott helyettük térítést. A pozsonyi rendőrkapitányságon dr. Dušan Krajčovič százados által kiállított igazoláson ez áll: ,,... a károsultak kőzött volt Peter Krajíček is, született... lakos... stb., akinek az önök takarékpénztára fiókjában 1990. június 25-én négy hamis ezerkoronás bankjegyet kifizettek..." Csakhogy a takarékpénztár erről hallani sem akar, nem fizet, védi a mundér becsületét. Csakis erről lehet szó, hiszen az ilyen pénzintézménynek kétezer korona nem jelentene érezhető veszteséget. Ha tehát a károsult vissza akarja kapni a pénzét, bírósághoz kell fordulnia. - A mai áremelések mellett bizony jól jönne az a két ezres. Az eset óta minden ezerkoronást jól szemügyre veszek, s állíthatom, hogy felismerném a hamisítványt? így zárult le, azaz még nem egészen, ez a hazai első nagyobb pénzhamisítási afféra. Az ember azért valahogy mégis nehezen tudja elhinni, vagy elfogadni, hogy egy pénzintézetben kaphat hamisított pénzt, de ha ezért feljelentést tesz, saját magát károsítja meg. Ennyire érdemes hát a törvényt tisztelni? NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ MINDENKI IDEGES Áremelések, háború, munkanélküliség, családi problémák - mindenki ideges. Mit is takar ez a kifejezés? (Az általam ismert nyelvek közül egyedül a magyarnak van saját, ősi szava az idegre, az összes többi a latin nervus szót honosította meg.) Az idegességnek valójában nincs sok köze az idegekhez, ezekhez a vékony szálakhoz, amelyek behálózzák egész testünket és továbbítják az információt a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) és az egyes szervek között. Amikor idegesek vagyunk, nem az idegekben, hanem a központban van a hiba. A biológusok és az informatika szakemberei sokat vitatkoznak azon, felfogható-e az agy számítógépként (és fordítva), vagy pedig nem. A gép sokkal gyorsabban számol, mint az ember, nem követ el hibát, és emlékezete tökéletes. A computer sohasem ideges, dühös, nem örül semminek és nem is bánkódik semmin. Aki ebből azt a következtetést vonja le, hogy az emberi agy egy tökéletlen számítógép, nagyon téved. Az alapvető különbség nem az, hogy a gépet az emberi agy gondolta ki, szerkesztette meg és látta el programmal. Ettől még lehetne tökéletesebb alkotójánál. Az emberi szervezet állandó harcban áll környezetével és az agy feladata e harc irányítása, koordinálása. A megoldandó feladatok állandóan újak és az agynak képesnek kell lennie minden új feladatra megtalálni a legmegfelelőbb megoldást. A kisbaba éhes - az agy utasítást ad a hangképző szerveknek a kiabálásra. (Ha a computer „éhes" - vagyis nem kap áramot, csendben leáll.) Ha a gyerek egyest kap matematikából, örül - a computer a legnehezebb feladat megoldása után is szenvtelenül várja a következő utasítást. Ha valaki megtámad, védekezek, visszaütök - az IBM amelyen ezt a cikket írom, még soha nem mutatta ki ellenszenvét, akármilyen oktalanságot közöltem vele. Ha az emberi agy nem képes valamit kiszámolni, kigondolja a computert. Az emberi agy nagysága éppen abban rejlik, hogy le tudja győzni azokat a nehézségeket is, amelyekre nem „programozták" be, de végső soron ez érzékenységének, sérülékenységének forrása iá. Nem minden feladat oldható meg. Ez a számítógépet nem zavarja, az embert, akit megmagyarázhatatlan erő hajt az ismeretlen dolgok feltárására, legyőzésére, annál inkább. A sikertelenség miatt dühös, szomorú, vagy éppen ideges lesz. (Há a konfliktushelyzet soká tart, akkor esetleg kóros állapot, neurózis is létrejöhet.) Az idegrendszer képes a sikertelenség okozta sztresszhelyzet kivédésére is. A kellemetlen élményeket hamarabb felejtjük el, mint a kellemeseket, más területen elért sikerek helyreállítják kezdeményező kedvünket, javítják hangulatunkat. Hajlandóak vagyunk arra is, hogy a kudarcot rajtunk kívül álló okoknak tulajdonítsuk. A végeredmény mindig két tényező egyensúlyától függ: az egyik a konfliktus nagysága, a másik az idegrendszer ellenállóképessége. Ez utóbbi tanulással, gyakorlással nagy mértékben fokozható. Egy nehéz számtanpélda idegessé teszi a diákot, aki nem tanulta meg az elemi matematikát, de gyerekjáték annak, aki annakidején figyelt az órán. A kezdő sofőr megizzad, amikor jeges úton kell vezetnie, a profi óvatosan, de nyugodtan vezet ilyen körülmények között is. Természetesen minden tudás, edzés és gyakorlás ellenére is előfordul olyan helyzet, amikor az egyensúly megbomlik, a hangulat a fagypont alá süllyed, apróságokon robbanunk, mindenkivel összeveszünk. Mit lehet ilyenkor tenni? Vigyük el agyunkat futni, síelni, korcsolyázni, biciklizni, szörfözni, golfozni... stb. Akármennyire is tökéletesek agysejtjeink, mégiscsak ugyanabból az anyagból gyúrták őket, mint testünk többi, kevésbé arisztokratikus részét. Ami jó a munkás szívizomnak, az jót tesz az agysejtnek is. Az sem mellékes, hogy a sport mindig sikerélményt jelent és segít elfelejteni a megoldatlan konfliktust. Menjünk el koncertre, moziba, színházba, esetleg olvassunk el egy jó könyvet, fejtsünk keresztrejtvényt. A kifáradt sejtek megpihennek és a háttérben meghúzódó tudatalatti tartalékok újra feldolgozzák a problémát. A gyógykezelés és megelőzés legfontosabb módját nem az okos orvosi könyvekben találtam meg, hanem a Taizéi Közösségről szóló rendezvény meghívójának a hátlapján. A közösség megalapítója, Roger atya így ír: „Ifjúságom olyan korszakban telt, amikor Európa

1 szerte számos szakadék és ellentét választotta el az embereket egymástól ... Ezt kérdeztem magamtól: van-e ezen a földön olyan út, amely elvezet ahhoz, hogy a másik embert teljesen megértsük? Akkor eljött egy nap, amikor döntöttem. Azt mondtam magamban: ha létezik ilyen út, indulj el. rajta, határozd el magad, hogy megpróbálsz minden embert megérteni, bármi lakozik is benne." Dr. RÁCZ OU VÉR