Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám, csütörtök

1991. FEBRUÁR 28. ÚJ SZÓ. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 ILLETÉKESSÉG ÉS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai tegnapi, együttes ülésükön foglalkoztak azzal a törvénytervezettel, amely meghatározza a Cseh és a Szlovák Köztársaság illetékességét a tömegtájékoztatásban. Ismét bebizonyosodott, hogy az illetékesség megállapítása nem egyszerű kérdés. A Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke által ismertetett törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselőknek számos észrevételük volt. Mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy az SZNT még októberben törvénytervezetet dolgozott ki, amelyet azonban a szövetségi kormány elutasított, és nem is terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé. Követelték, hogy a szövetségi parlament foglalkozzon a szlovák képviselők előterjesztésével. • Magát a törvényt illetően elsősorban két kérdés körül bontakozott ki vita. Többen megkérdőjelezték, hogy a köztársaságok televíziója és rádiója mellett szükség van-e csehszlovák televízióra és rádióra is. Optimális megoldásnak azt tartották, hogy a két köztársaság tévé- és rádióadásait az ország egész területén vehessék, ami műszakilag megoldható, viszont nem olcsó, és így beletelne néhány év, míg ez megvalósulna. Míg a tervezet a frenkvenciák odaítélésének jogát szinte kizárólag a szövetség kezébe adná, a képviselők úgy vélekedtek, hogy a frekvenciák részei a nemzeti vagyonnak, s így csak az adott köztársaságok rendelkezhetnek felőlük. Rózsa Ernő (Együttélés) felvetette, hogy a törvény meg sem említi a nemzetiségek azon jogát, hogy anyanyelvükön jussanak az információkhoz. Jozef Mikloško alaptalannak tartotta az észrevételt, de , válaszát. Rózsa Ernő nem fogadta el. Többen kompromisszumos megoldást sürgettek a kérdésben, hangsúlyozva, hogy a nézőket ós hallgatókat semmiképpen sem szabad megrövidíteni az illetékesség rendezésével. A bizottságok külön-külön foglalnak majd állást a Szövetségi Gyűlés törvénytervezetével kapcsolatban. -esiKÉPVISELŐK A KELETI VÉGEKEN (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi, etnikai és emberjogi bizottsága a Turócszentmártoni, Losonci és Svidníki járásban tett munkalátogatása után Ivan Brdiar vezetésével tegnap Szlovákia legkeletibb részére - a Tőketerebesi járásba érkezett, hogy a helyszínen szerezzen tapasztalatokat a magyar-szlovák együttélésről, a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásáról, továbbá az 1944-45-ben a szovjet munkatáborokba elhurcolt áldozatokról és a deportálást túlélők teljes rehabilitálásának megvalósításáról. Ez utóbbi témakörrel kapcsolatosan a bizottság tagjai Tóketeberesen tegnap hosszú beszélgetést folytattak Juraj Kičinka, Július Terčák, Jozef Molnár és Ján Rusnák egykori deportáltakkal, akiket 1945-ben minden ok nélkül, éjszaka az ágyból kicibálva vittek el szovjet munkatáborba. Az autentikus, megrázó, tényfeltáró visszaemlékezéseket a további politikai foglyok nevében Michal Pavlík és Stanislav Hadác egészítette ki, akik egyben a Politikai Foglyok Szövetsége járási bizottságának elnöki, illetve alelnöki tisztségét töltik be. Az SZNT nemzetiségi, etnikai és emberjogi bizottságának egyik csoportja este a bodrogközi Leleszre is ellátogatott, ahonnan az eddig feltárt adatok szerint a hírhedt „malenkij robotra" 123 embert hurcoltak el, s közüiük 88-an sohasem jöttek haza. A parlamenti bizottság tagjai ma délelőtt Zemplínska Teplicára mennek, ahol azzal az új tervvel ismerkednek meg, amelyet a roma lakosság lakáskérdésének megoldása érdekében készítettek -a helybeliek, délután pedig Királyhelmecre utaznak, ahol egyebeken kívül a magyar nemzeti kisebbség és a város mindennapi életére kíváncsiak. (-szák) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A JOGÁLLAM TARTÓOSZLOPA (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a célt szolgálta a nemrég jóváhagyott, az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevél. A napirenden szereplő, s Václav Havel által a parlament elé terjesztett, a CSSZSZK Alkotmánybíróságáról szóló alkotmánytörvényjavaslat is azt célozza, legyen nálunk olyan intézmény, amelyhez mindenki bizalommal fordulhat, ha úgy látja, hogy alkotmányos jogaiban és szabadságjogaiban az állami szervek korlátozzák. Az Alkotmánybíróságnak olyan helynek kellene lennie, ahol alkotmányos eszközökkel előzik meg például az illetékességi vitákból fakadó alkotmányválságot. Pavel Rychetský a továbbiakban visszautasította egyes képviselők véleményét, miszerint a Szövetségi Alkotmánybíróság veszélyeztetné a tagköztársaságok azonosságát, s erősítené az állam centralista jellegét. Az Alkotmánybíróság mindkét tagköztársaság közös létesítménye. A javaslat, hogy az Alkotmánybíróság tagjait a köztársasági elnök nevezze ki, nem az elnöki jogkör erősítését, hanem a bírák tekintélyének kidomborítását jelenti. A független bíróság arra hivatott, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmi szervek tevékenységét az ember és a polgár természetes jogainak . védelme szempontjából. Az Alkotmánybíróság feladata lesz egyebek közt a nemzetközi egyezségokmányokban feltüntetett, Csehszlovákia által is jóváhagyott jogok betartásának ellenőrzése. Az állampolgárok, szervezetek és csoportok az emberjogi egyezmény alapján, bizonyos feltételek betartásával panaszaikkal közvetlenül is az Európai Emberi Jogi Bizottsághoz, esetleg az európai emberi jogi ügyekben illetékes bírósághoz fordulhatnak. Az' előterjesztett alkotmánytörvény-javaslatból kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság döntene például az országos hatáskörű politikai pártok és mozgalmak feloszlatásáról. Az Alkotmánybíróság a javaslat szerint hat Cseh Köztársaság-beli és hat szlovákiai bíróból állna. A bírák a köztársasági elnök kezébe tennék le a hivatali esküt. Beszéde végén Pavel Rychetský kifejezte reményét, hogy a képviselők jóváhagyják a köztársasági elnök alkotmánytörvény-javaslatát, mert az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam egyik fontos tartóoszlopa. A módosító javaslatok egy részét a képviselők elfogadták, majd sor került a köztársasági elnök alkotmánytörvény-javaslatáról, mint egészről szóló szavazásra. A javaslat mindkét kamarától megkapta a szükséges háromötödös többséget. A délutáni szünet után Milan Šútovec alelnök vezette az ülést. A képviselők interpellációira adott válaszok, illetve újabb interpellációk következtek. Lapzártánk idején ezek előterjesztése még tartott. SOMOGYI MÁTYÁS A KÉPVISELŐK NYILATKOZNAK A Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésén megkérdeztünk három képviselőt, milyen jelentőséget tulajdonítanak az alkotmánytörvénynek. SZÓCS FERENC (MKDM), Népi Kamara - Feltétlenül szükség van erre a törvényre. Minden jól működő nyugati típusú demokratikus országban a hatalom hármas megoszlású: törvényhozás - végrehajtó hatalom - alkotmánybíróság. Ennek a három hatalmi pólusnak az összműködése az alapja a demokratikus rendszer jó működésének. A gyakorlatban felmerülhet számos olyan probléma, amelyet az alkotmánybíróság hivatott megoldani, így egyének és közületek egyaránt hozzá fordulhatnak olyan ügyekben, amelyeket más módon nem lehet orvosolni. A nemzeti kisebbségek szempontjából különösen fontos lehet ez a törvény, mert ha úgy érzik, hogy a hozott törvények és rendeletek nincsenek összhangban az alkotmányban lefektetett alapelvekkel, az alkotmánybírósághoz fordulhatnak, amelynek joga van hatálytalanítani őket. -vaGYIMESI GYÖRGY, (Együttélés) Népi Kamara: Sok más képviselőtársammal együtt türelmetlenül vártam az alkalmat, hogy elfogadhassuk az Alkotmánybíróságról szóló alkotmánytörvényt, mert az Alkotmánybíróság intézményét a törvényesség és a demokrácia egyik alappillérének tekintjük. A KDM egyik módosított javaslatának elfogadása következtében azonban az Alkotmánybíróság nem illetékes a CSNT és az SZNT törvényeinek az elbírálására. Az én véleményem szerint így elméletileg helytelenné válik a Szövetségi Gyűlés által elfogadott, az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevéllel nem teljesen egyező, esetleg a kisebbségekre hátrányos nemzeti törvények kétségbe vonása. (sm) VILÁGI OSZKÁR (FMK), Népi Kamara Az Alkotmánybíróság létrehozása fontos mérföldkő a demokratikus intézményrendszer kialakításának folyamatában. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb garanciája egy országon belül. Jogkörébe tartozik nemcsak annak a vizsgálása, hogy az adott törvény összhangban áll-e a szövetségi alkotmánnyal, hanem az egyénnek, tehát az állampolgárnak is jogot ad arra, hogy amennyiben úgy érzi: az az eljárás, amely őt érinti, ellentétben áll az alkotmánnyal, az alapvető emberjogokat szabályozó törvényekkel, az alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslásért. E törvény elfogadását az FMK célkitűzése egyik fontos állomásának tekinti, mivel jogilag és politikailag az egyén, az állampolgár személyi jogainak védelmét nagyban megnöveli. A fentiekből következik, hogy minden kisebbséghez tartozó egyén valódi jogbiztonságának megteremtését szolgál ja. -vav SZNT-BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN: A MEGFORMÁLÓDOTT TYL-TERVEZET (Munkatársunktól) - Az SZNT nemzetgazdasági és költségvetési bizottságának tegnapi ülésén ismét napirenden szerepelt a földtörvénytervezet, ezúttal harmadszor. Mivel a bizottság a szövetségi kormány (Dlouhý-tervezet) és a Szövetségi Gyűlés kommunista képviselői egy csoportjának javaslatát előző ülésein már leszavazta, tegnap csak az időközben több vonatkozásban megreformálódott Tyl-tervezetet vitatta meg. Vélemények és ellenvélemények sokasága - jellemezhetjük a tegnapi kétórás vitát, amelyen a tervezet egyik kidolgozója is részt vett. Amint elmondta, az elmúlt hetekben több paragrafust pontosítottak, illetve kiegészítettek. A nem mezőgazdasági célú épületek, lakóházak, nyaralók, kerttelepek és vízgazdálkodási létesítmények földterülete helyett a tulajdonos pótterületet kap. A tervezet szerint a mezőgazdasági szervezetnek a földdel együtt elvett vagyonrészét meghaladó vagyonát privatizálni kell. A privatizációs tervezet e vagyonrész keretében külön választja a mezőgazdasági termeléshez szükséges és az ezen felüli vagyonrészt. Az előbbi a földhöz kapcsolódik, az utóbbi pedig a földműves-szövetkezetek esetében a privatizációs tervezet szerint az állam és a földműves-szövetkezet között oszlik meg. A tervezet harmadik fejezete részletesen foglalkozik a transzformáció módjával. Kiemeljük még ,a tervezet ötödik részét, amely a nemzetiségeket 1948 előtt ért tulajdonosi sérelmek rendezésével foglalkozik, s ilyen összefüggésben három változatot javasol. Ezek közös jellemzője, hogy azok vagyonjogi sérelmeit, akik semmiféle államellenes dolgot sem követtek el, külön törvény rendezze. Ennek életbe lépése előtt a Tyl-féle törvénytervezet elfogadása esetében az 1945-1948 közötti vagyonjogi átruházásokat semmisnek kellene tekinteni. A nemzetgazdasági és költségvetési bizottság saját javaslataival kiegészítve a Tyl-féle tervezetet javasolja a Szövetségi Gyűlésbe megvitatásra. (egri) KUVAIT FELSZABADULT BAGDAD AZ ÖSSZES BT-HATÁROZATOT ELFOGADJA (Folytatás az 1. oldalról) A CBS amerikai televíziós állomás tudósítói szerint ebben az időben a kuvaiti fővárosban már egyetlen iraki katona sem volt. John Major brit kormányfő szerda délelőtt közölte, hogy a brit katonák szintén elfoglalták országuk nagykövetségét. Kuwait Cityben az iraki katonák az utolsó napokban a hírek szerint mindent megtettek azért, hogy a várost a lehető legjobban lerombolják. Hírszerzési adatok szerint az iraki parancsnokok már január 17-én, a háború kirobbantásának napján utasítást kaptak, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák és az olajmezőket is tegyék tönkre. A Pentagonban kedden este olyan műholdfelvételeket mutattak be, melyekről kiderült, az olajkutak már a szárazföldi offenzíva elindítása előtt égtek. A felvételek alapján megállapíthatták, a 950 kuvaiti olajkút közül kedden több mint 500 égett. Ezen a sajtóértekezleten közölte Thomas Kelly tábornok, hogy kedd estig az amerikaiak a harcokban négy katonát vesztettek, kettő eltűnt, 21 pedig megsebesült. Az iraki hadifoglyok száma akkor meghaladta a 30 ezret. AZ OPERATŐR IS FOGLYOT EJTETT Tegnap a délutáni órákban Rijadban már 35 ezerre becsülték az iraki hadifoglyok számát. „Olyan ütemben adják meg magukat, többnyire önként, hogy képtelenek vagyunk olyan gyorsan számolni" - mondta az amerikai katonai szóvivő annak indoklására, hogy nem tud pontos adatokkal szolgálni. Elmondta, eiég ha egyetlen helikopter átrepül az iraki lövészárkok fölött, az irakiak máris felemelt kézzel vonulnak ki onnan. Kedden egészen meglepő, sőt humoros jelenetekre is sor került a frontvonalon, az iraki katonák az amerikai tévétársaságok civil operatőreinek adták meg magukat. Vagyis nem az irakiak komoly ellenállása a probléma, hanem az, hogy hol őrizzék és hogyan lássák el vízzel és élelemmel a háborúba beleúnt irakiakat. MIKOR LEGYEN VÉGE? Washingtonban közölték: James Baker külügyminiszter találkozni fog nyugateurópai partnereivel, hogy megvitassa velük a háború befejezésének időpontját, és döntsenek a tűzszünet utáni eljárásról. Douglas Hurd brit külügyminiszter kedden megszakította portugáliai látogatását és Washingtonba repült. Tegnap tárgyalt Bakerrel, aki ma találkozik Roland Dumas francia külügyminiszterrel, holnap pedig Hans-Dietrich Genscherrel, a német diplomácia vezetőjével. Az amerikai külügyminisztérium közölte, az USA Szaddam Husszein „nyilvános és hivatalos" bejelentésére vár, arra vonatkozóan, hogy Irak elfogadja a Biztonsági Tanács valamennyi határozatát. Amíg ez nem történik meg, a harcok folytatódnak. Az Irak-ellenes koalíción belül is eltérnek a vélemények arról, mi legyen Szaddam Husszein és Irak sorsa a háború után. Kuvait washingtoni nagykövete egyértelműen Szaddam megdöntése, sőt fizikai likvidálása mellett szállt síkra. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter ellenzi, hogy a háború után amerikai egységek iraki területeket foglaljanak el. Szerinte csak a Köztársasági Gárda leszerelésére van szükség, ezután az amerikaiaknak ki kell vonulniuk Irakból még abban az esetben is, ha Szaddam hatalmon marad. Robert Dole republikánus szenátor úgy vélekedett, ideje hogy Moszkva felhagyjon a beavatkozással a konfliktusba, követelései a kivonulásra Szaddamot védik. Sam Nunn demokrata szenátor ezzel szemben úgy vélekedett, a háború után is egységesnek kell maradnia a koalíciónak, amelynek mindenképpen része a Szovjetunió is. Husszein jordán király felszólította a Biztonsági Tanács állandó tagjait, támogassák Moszkva erőfeszítéseit a mielőbbi tűzszünetre. FÉLNEK A PALESZTINOK Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke attól tart, hogy Kuvait felszabadítása után a népharag esetleg az ott élő 170 ezer palesztin ellen fordul. Tévényilatkozatában közölte, mészárlástól tartva védelmet kért az algériai elnöktől a Kuvaitban élő palesztinok számára. A Kairóban megjelenő Szaut Al-Kuvait című kuvaiti napilap tegndp hangsúlyozta, hogy az ilyen félelmek teljesen megalapozatlanok. Akik konkrét bűntetteket követtek el, azokat a kuvaiti törvények alapján megbüntetik, a többi palesztinnak viszont nem kell aggódnia biztonsága miatt. A lap rámutatott arra, hogy a Kuvaitban élő palesztinok jelentős része segített az iraki megszállóknak az adminisztráció vezetésében, sőt az ország kifosztásában is. Többen részt vettek a kuvaiti katonatisztek és rendőrök felkutatásában, elárulták az ellenállási mozgalmat. Másrészt a palesztinok közül nagyon sokan saját életük kockáztatásával segítettek a kuvaiti hazafiaknak az agresszorok elleni harcban. Bagdad tegnap két fontos bejelentést tett. Először azt közölte, nemcsak a 660. számú ENSZ-határozatot fogadja el, hanem még további kettőt is. Erre az Egyesült Államok úgy reagált, hogy ez még mindig nagyon kevés. Fitzwater szóvivő kijelentette, Bush elnök szintén kívánja a tűzszünet meghirdetését, „amint az katonailag lehetségessé válik", de ez az iraki javaslat még mindig feltételekhez kötött. Tegnap délután hat órakor kaptuk a gyorshírt, amely szerint Irak ENSZképviselője közölte, kormánya „legfelsőbb szinten úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács összes határozatának hajlandó eleget tenni." CSEHSZLOVÁK-MAGYAR BANKMEGÁLLAPODÁS Josef Tošovský, a Csehszlovák Állami Bank és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap megállapodást- írt alá arról, milyen fizetőeszközt alkalmazhatnak a Csehszlovákiába látogató magyar, illetve a Magyarországra látogató csehszlovák állampolgárok. E megállapodás értelmében mindkét bank biztosítja állampolgárai számára a saját nemzeti valuta használatát a másik országban való tartózkodás során A nemzeti valuta vásárlását és eladását a piaci árfolyam szerint bonyolítják le a pénzintézetek, vagyis a kereslet és a kínálat alapján. A bankok megállapodtak abban is, milyen mennyiségben lehet kivinni, illetve behozni a nemzeti fizetőeszközt. A csehszlovák állampolgárok esetében egy személyre és egy útra számítva ez 2000 forint, ugyanakkor ötszáz forintosnál nagyobb címletű bankjegyet nem lehet ki-, illetve bevinni. Hasonló feltételek mellett a magyar állampolgárok is vihetnek magukkal mindkét irányba 1000 koronát, de a legnagyobb bankjegy az ötszáz koronás lehet. A tegnapi megállapodással legalizálták a január elseje óta érvényben lévő állapotot, amely a két bank közötti szóbeli megállapodás értelmében alakult ki. AZ ÚJ EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) érni, amíg minden ország között olyanok nem lesznek a kapcsolatok, mint például Svédország és Norvégia között - tette hozzá. A NATO főtitkára méltatta Václav Havel és Jirí Dienstbier személyes hozzájárulását az Észak-atlanti Tömb és Csehszlovákia viszonyának alakításához. Egon Lanský, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, a NATO-nak érdeke, hogy Csehszlovákia szabad, szuverén és demokratikus állam legyen. Brüszszelben mindent megtesznek azért, Csehszlovákia azzal az érzéssel kapcsolódjon be az új európai biztonsági struktúrák építésébe, hogy a NATO mögötte áll. Dienstbier külügyminiszter az Európa Parlament külügyi és gazdasági bizottságának tagjaival találkozva szintén elemezte a csehszlovák külpolitika prioritásait. Beszédében azt mondotta, három olyan veszélyforrás van, amelyek fenyegethetik a jelenlegi európai fejlődést. Az első a nacionalizmus és a gazdasági problémák robbanásveszélyes kombinációja a volt kelet-európai kommunista országokban, a második a szovjet helyzet bizonytalansága, a harmadik pedig az Észak és Dél között mélyülő szakadék.