Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. FEBRUÁR 1. Franjo Tudjman horvát államfő, aki hivatalos látogatáson járt Auszt­riában, bécsi sajtókonferenciáján ar­ról beszélt, hogy a jugoszláv válság már nemzetközi méreteket öltött, s két fő aspektusa van. Az egyik a nemzetiségi válság, a másik pedig az egykori kommunista rendszer visszaszorításából adódó problé­mák összessége. Ismét hangsúlyoz­ta, hogy az államelnökség január eleji utasítása az úgynevezett illegá­lis félkatonai alakulatok lefegyverzé­sére egyértelműen Szlovénia és Horvátország ellen irányult. Az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a gazdasági támadásról, ame­lyet Szerbia indított a jugoszláv pénzügyi rendszer ellen. Horvátor­szág létrehozta a saját rendőri ala­kulatait, de mivel kevés volt a fegy­verük, a szövetségi szervektől, vala­mint a kragujevaci fegyvergyártól kértek. De nem kaptak, s ezért a horvát kereskedelmi szervezete­ket utasították: szerezzenek onnan, ahonnan lehet - jegyezte meg Tudj­man a mostani fegyverbehozatali af­fér kapcsán. A horvát védelmi tanács tegnap nyilatkozatot adott ki, s ez hangsú­lyozza: nem látnak okot arra, hogy letartóztassák Martin Spegelj vé­delmi minisztert, vagy a horvát kor­mány más minisztereit, mivel ők csak azt tették, amit a kormány jóvá­hagyott. A zágrábi katonai ügyész­ség bírája ugyanis szerdán olyan értelmű utasítást adott ki, hogy Spe­geljt - aki belekeveredett a fegyver­behozatali botrányba, s fegyveres lázadás előkészítésével vádolták - vegyék őrizetbe. Tudjman elnök tegnap levelet in­tézett George Bush amerikai elnök­höz, kérte őt támogassa a négy jugoszláv tagköztársaságban de­mokratikus úton megválasztott kor­mányok harcát a szerb kommunista diktátor, Milosevics ellen. Belgrádban tegnap összeült a ju­goszláv államelnökség, hogy rövid időn belül, immár másodszor tár­gyaljon az ország jövőjével kapcso­latos kulcsfontosságú problémákról. A tanácskozáson részt vesz a parla­ment elnöke, a kormányfő és az összes tagköztársaság elnöke. A ju­goszláv csúcson összegzik a köztár­saságok vezetőségei közötti kétol­dalú tárgyalások eredményeit, s fog­lalkoznak a Horvátországban kiala­kult helyzettel. A jugoszláv hadsereg kész har­colni a kommunizmus és a szocializ­mus megvédéséért. Ezt tartalmazza a hadseregnek az a titkos dokumen­tuma, amelyet szerdán tett közzé a Szlovén Köztársaság Elnöksége. A szlovén vezetés ezzel összefüg­gésben felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláv hadsereg egysé­geivel már a múlt csütörtökön ismer­tették a dokumentum tartalmát. Vagyis egy nappal azelőtt, hogy a belgrádi televízió műsorra tűzte „dokumentumfilmjét", amely kato­nai puccs előkészítésével vádolja Horvátországot. venció, ezt 1950-ben fogadták el, s tulajdonképpen az emberi jogok védelmének, ellenőrzésének egysé­ges rendszeréről van szó. Említést kell még tenni a szociális chartáról, a szociális biztosítás európai tör­vénykönyvéről, a kulturális, továbbá a terrorizmus elleni, meg a környe­zetvédelmi konvencióról. Teljes mértékben támogatja az ET az európai integrációs folyama­tokat, amelyekre szélesebb össze­függéseikben kell tekinteni. Dienst­bier külügyminiszter nemrégiben azt hangsúlyozta, ahhoz, hogy az Euró­pai Közösségektől különleges (tár­sult tagsági) státust kapjunk, előbb az ET tagállamává kell válnunk, bi­zonyítandó, hogy az „azonosan gondolkodók" táborába tartozunk. Catherine Lalumiére asszony, az ET főtitkára, aki nemrégiben körutat tett Kelet-Európában, azt mondotta: je­lenleg az ET az egyedüli olyan szer­vezet, amely felveheti tagjai közé a kelet-európai országokat. Az Eu­rópai Közösségek is tud segíteni nekik különböző szerződések útján, de nem épülhetnek bete azonnal az EK struktúráiba. (Ennek elsősorban nagyon kemény gazdasági feltételei vannak.) Néhány adat az Európa Tanács­ról. Jelenleg ez a legnagyobb nem­zetközi szervezet kontinensünkön, huszonnégy tagja van. Az 1948-as Brüsszeli Szerződés kezdeménye­zésére jött létre 1949. május 5-én, a Londonban tíz ország által aláírt megállapodással. A kelet-európai országok közül elsőként Magyaror­szág lett teljes jogú tagja, tavaly novemberben. Ami a többi keleti országot illeti: 1989-ben megfigyelő­ként („különleges vendégként"), te­hát szavazati jog nélkül, már a Szov­jetunió, Lengyelország és Jugoszlá­via is részt vehetett a munkájában, ezt 1990 májusában kiterjesztették Csehszlovákiára és a volt NDK-ra. Románia kérelmét viszont tavaly ok­tóberben elutasították. Csehszlovákia tehát a második a sorban. Automatikusan felvetőd­het a kérdés, hogy Lengyelország még miért nem tagja az Európa Tanácsnak. Az ok egyszerű - a len­gyel belpolitikai helyzet egyik nagy ellentmondása, vagy inkább sajá­tossága ez, Lengyelországban ugyanis még nem voltak teljesen szabad és demokratikus parlamenti választások, a varsói honatyák 65 százalékát még mindig a volt kom­munisták alkotják. (-nák) W ashington azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan hátráltatja a hadászati támadófegy­verek csökkentéséről szóló, úgyne­vezett START-szerződés előkészí­tését. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „ördögi körbe kerültünk és nem tudunk elmozdulni. Azt sem tudjuk bizonyosan, hogy mi nevezhető szovjet belső problémá­nak." Az amerikai szakértők aggód­nak: vajon az a szóbeli ígéret, ame­lyet még Sevardnadze volt külügy­miniszter tett az ellenőrzési problé­mák megoldására most nem vesz­tette-e érvényét, hiszen úgy néz ki, hogy a keményvonal moszkvai hívei az egészet lesöpörték az asztalról. N émetországban, a volt NDK te­rületén jelenleg 380 ezer szov­jet katona állomásozik. A kivonásu­kat koordináló szovjet-német mun­kacsoport tegnapi megállapodása szerint ezek egynegyedét még az idén hazahívják, s rajtuk kívül kivon­nak még ezer tankot és ágyút, 3000 páncélozott szállítójármüvet, 100 harci repülőgépet és helikoptert. Az első szovjet egységek már a múlt héten elindultak hazafelé a rostocki kikötőből. B ár csak két nap telt el azóta, hogy Dél-Afrikában a két leg­nagyobb apartheidellenes fekete szervezet vezetői, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi felszólítot­ták híveiket a hónapok óta tartó körzsi háború beszüntetésére, teg­nap reggel ismét összecsaptak az ANC és az Inkatha tagjai. Hat ember életét vesztette, 60 megsebesült, s 150 lakóházat leromboltak. E két szervezet közötti összecsapások­ban már több mint négyezren vesz­tették életüket. B rüsszelben a 24 fejlett ország szakértői szerdán úgy döntöt­tek, hogy az eddigi 5 kelet-európai ország mellett Romániára is kiter­jesztik segélyakcióikat. A huszonné­gyek csoportja eddig Csehszlováki­ának, Bulgáriának, Jugoszláviának, Magyarországnak és Lengyel­országnak nyújtott támogatást. Ro­mánia kérelmét a múlt év júliusában, a bányászok bukaresti rendcsinálá­sa utan utasították el. Az Európai Közösségek, amely a huszonné­gyek segélyakcióit koordinálja most már megelégedéssel nyugtázta a romániai helyzet alakulásáról szó­ló két jelentést. H ét évi kutatómunka és 24 milli­árd dollár ráfordítás után sike­resen próbálta ki az USA az egyik új rakétát, amely 160 kilométer magas­ságban semmisítette meg egy táma­dórakéta fejét. A hírt a Pentagonra hivatkozva a New York Times közöl­te. A kísérletet a Csendes-óceán fölött hajtották végre; a szakértők szerint a siker óriási. Hozzá kell tenni, hogy e rakétát az úgynevezett csillagháborús program keretében fejlesztették ki. P henjanban KNDK-japán tárgya­lásokat tartottak a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A megbe­szélések első fordulója tegnap ért véget. A külügyminiszter-helyettesi konzultációk után közzétett hivata­los nyilatkozat szerint a felek most csak megismerkedtek egymás állás­pontjával, s úgy határoztak, hogy a második fordulóra március elején kerül sor Tokióban. A vitatott kérdé­sek közé tartozik például az az észak-koreai követelés, hogy Japán fizessen kártérítést a Korea feletti japán uralom éveiért (1910-1945), valamint az ország megosztása után következő évtizedekért is. R ómában tegnap megkezdődött až Olasz Kommunista Párt XX. kongresszusa. Ezen a tanácskozá­son kell dönteni a névváltoztatásról és az új szimbólumokról is. A párt új neve a Demokratikus Baloldal Pártja lenne. Nem kétséges, hogy Achille Occhetto főtitkár ilyen értelmű javas­latát elfogadják. A néwáltozta'ást az OKP tagságának 71,4 százaléka helyesli. A pártnak jelenleg 1 320 000 tagja van, félmillióval ke­vesebb, mint 1976-ban, de a Ke­reszténydemokrata Párt után még így is az ország második legna­gyobb politikai erejének számít. A HORVÁTOK NEM ADJÁK KI VÉDELMI MINISZTERÜKET NEMZETKÖZI MÉRETEKET ÖLTÖTT A JUGOSZLÁV VÁLSÁG TUDJMAN SEGÍTSÉGET KÉRT BUSHTÓL MAGYAR MAFFIA „Másfél héttel ezelőtt négy jól öltözött férfi keresett meg" - emlé­kezett vissza a történtekre az esz­tergomi Koktél-bár tulajdonosa a he­lyi rendőrkapitányságon - „azzal, hogy havi 50 ezret fizessek akkor nem bántanak, sőt megvédenek. Komolyan gondolták: következő es­te kényszerzárórát kellett elrendelni, mert felfegyverzett emberek rontot­tak be a bárba és ismét megfenye­gettek." Pintér László esztergomi városi rendőrkapitányt és munkatár­sait a panaszos arra kérte, segítse­nek neki. Felkészült a rendőrség. A pénz­beszedők előre bejelentett érkezési idejét - múlt hét csütörtökét - ismer­ték. Röviddel sötétedés után a rej­tőzködő rendőrök észlelték, hogy Lada gépkocsik köröznek a helyszí­nen, este fél tízkor pedig egész karaván érkezett, összesen mintegy negyvenen voltak a „látogatók". Kö­rülvették a mulatót, fényszórókkal megvilágították és tokba zárt fegy­vereikkel - mint utóbb kiderült, tő­rökkel, késekkel, szamuráj karddal és lőfegyverekkel - léptek be a bár­ba. Ott akkor mindenki elnémult, dermedten figyeltek a vendégek, akik közt nem kevés civilruhás rend­őr volt. A kívül rejtőzködő nyomozók megérezték a gáz szagát és akcióba léptek: addigra már működésbe lép­tek odabenn a gázpisztolyok, elő­kapták a gázsprayt is. Elmenekülni a zsarolók nem tudtak, a helyszínen negyven maffiózót, köztük hat ro­mán és szír állampolgárt fogtak el, s egész arzenálnyi fegyvert foglaltak le. A maffiózókkal együtt fogtak el egy rendőrtisztet és egy közrendőrt, akik személyükben is illusztrálják a szervezett bűnözés beépülését a rendőrségbe. A banda egyik veze­tője egyébként az üzleti életben is megbecsült helyet töltött be: egy „vagyonvédelmi szolgáltató betéti társaság" igazgatója... A nyomozás vezetői elégedettek lehetnének, de nem azok: szerintük ez még csak a jéghegy csúcsa. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest SZKP KB-ÜLES GORBACSOV A HADSEREGGEL OSZTOZIK A HATALMON? NÉHÁNY SORBAN Moszkvában tegnap összeült az SZKP Központi Bizottsága. Napirendjén minde­nekelőtt belpolitikai kérdések szerepel­nek. Meghívták az ülésre a köztársasági kommunista pártok, a területi, kerületi és körzeti pártbizottságok első titkárait, vala­mint a katonai körzetek parancsnokait és a politikai főcsoportfőnököket. A KB-ülés, amelyet Mihail Gorbacsov nyitott meg nyilvánvalóan összefügg a Föderációs Tanács, a kulcsfontosságú szovjet végre­hajtó szerv mai ülésével, amely gazdasá­gi problémákkal, minden valószínűség szerint az árak módosításával fog foglal­kozni. Egy magát megnevezni nem kívánó szovjet képviselő Besszmertnih szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása idején azt nyilatkozta az AP hírügynök­ségnek, hogy Gorbacsov lényegében a hadsereggel osztozik a hatalmon, nem ellenőrzi a helyzetet, nem hozhat önállóan döntéseket, s nem reménykedhet abban, hogy azokat teljesitik. A nyilatkozó szerint Gorbacsovot a legfelsőbb katonai vezetés kényszeríti a megtorló intézkedések elfo­gadására, a rendcsinálás érdekében. Jól értesült moszkvai források szerint aláírásra kész az az elnöki rendelet, amely felfüggeszti a tavaly nyáron jóvá­hagyott sajtótörvény hatályát. Ez a tör­vény megszüntette a cenzúrát és jelentős szabadságot biztosít a tömegtájékozta­tásnak. Elfogadása idején a peresztrojka egyetlen reális eredményének nevezték. Megszólalt a titokzatos lett társadalmi megmentési bizottság vezetésének egyik tagja. A Postfactum hírügynökségnek adott nyilatkozatában Alekszej Litvi­nyenko azt állította, hogy a köztársaság lakossága többségének érdekeit védel­mezik és tevékenységükről csak azért nem lehetett tudni semmit, mivel a lett sajtó a népfront kezében van. MAROSVÁSÁRHELYI JELENTÉS BELPOLITIKAI BOMBA Romániában közzétették a tavaly már­ciusi marosvásárhelyi román-magyar nemzetiségi konfliktusokról szóló parla­menti jelentést. Az eseményeket kivizs­gáló bizottság tagjai a parlamenti politikai pártok képviselői voltak. A terjedelmes, mintegy 160 oldalas szöveg lényegében elvi síkon mozog, tanulmány jellegű, kiegyensúlyozott, tárgyszerűen vizsgálja az események előzményeit és lefolyását. Konkrétan nem nevezi meg a vétkeseket, amit mindkét részről hibának rónak fel. A dokumentum rámutat arra, hogy a konfliktus általános hátterét a történelmileg létező bizonyos román-magyar ellentétek alakították ki, konkrétan bizonyos szélsőséges erők, volt párt- és állami aktivisták, funkcioná­riusok, a hadsereg, a Securitate ügynökei stb., akik azért, hogy átmenthessék hatal­mukat, pozíciójukat, tudatosan félrema­gyarázták a különböző eseményeket. Te­vékenységükkel gyakorlatilag megszer­vezték és kiprovokálták a románok és a magyarok összecsapását. A nemzetisé­gi kapcsolatok megromlásához a doku­mentum szerint a magyar fél néhány kellőképpen át nem gondolt akciója, kép­viselőinek több kijelentése és a nyugati magyar emigráció bizonyos tevékenysé­ge is hozzájárult. Magyar részről itt, Ro­mániában pozitívan értékelik, hogy többé­kevésbé világosan kimutatja a dokumen­tum: az erdélyi, nagyrészt magyarok lakta városokban a márciusi magyar polgári forradalom (1848) évfordulójának ünnep­ségein nem tűztek ki magyar zászlót, a marosvásárhelyi 28. számú gyógyszer­tár sem utasította el a románok kiszolgá­lását és nem vetette le a román cégtáblát, hanem a román mellé magyart is kitett, s legenda az is, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irredenta propa­gandát folytat és államellenes tevékeny­séget szervez. Mindezek tavaly tavasszal a román propaganda fő fegyverei voltak. Mágyar részről a mai romániai belpolitikai helyzetre való tekintettel elfogadhatónak és általában objektívnak tartják a jelen­tést, s csak néhány részletet szeretnék kiegészíteni, illetve pontosítani. Román nacionalista körökben viszont azonnal éles ellenvetéseket váltott ki a je­lentés. A Vatra Romaneasca, ez a szigo­rúan „kulturális" szervezet, valamint a Románok Nemzeti Egységpártja és ezek szellemi szövetségesei már nyíltan tiltakoztak, a dokumentumot pedig egye­nesen „nemzetgyalázónak", „nemzeti érdekeket sértőnek" nevezték. Az ellen­zéki politikai pártok egyenlőre nem na­gyon nyilatkoztak, de képviselőik mind aláírták a jelentést. Az ellenzéki és a füg­getlen sajtóban megjelent irások azt is felróják, hogy a jelentés elhallgatja a je­lenlegi politikai vezetés, a kormány és a Nemzeti Megmentési Front felelősségét a konfliktus kirobbanásáért. Mint ismere­tes, a marosvásárhelyi véres események alkalmával hat ember életét vesztette, 278 megsebesült, s az anyagi kár több mint négymillió lej. Tegyük hozzá, hogy a politikai, emberi tudatokban okozott kár bizonyára ennek a többszöröse. A Vatra Romaneasca már meg is kezdte az ellenakciók szervezését. Mint­egy 1500-2000 híve több erdélyi megyé­ből Bukarestbe jött és tüntetett a jelentés ellen, követelve, annak revízióját. Képvi­selőiket fogadták a parlamentben és Ilies­cu elnökkel is találkozni akarnak. Figye­lemre méltó, hogy a nacionalista tüntetők nem nyerték meg a bukarestiek rokon­szenvét. Már megküldték az Európa Tanácsnak ezt a jelentést, amely bombaként robbant a román belpolitikai életben, s nem kétsé­ges, hogy szenvedélyeket szít majd. Ezt már többek közt az is jelzi, hogy a Nem­zeti Megmentési Front nyíltan kijelentette: a dokumentum a bizottság műve - bár a legtöbb tagja Front-képviselő -, s nem mindenben egyezik a Front véleményé­vel. KOKES JÁNOS, Bukarest HÁTTÉR BELÉPŐNK AZ EURÓPA TANÁCSBA Már csak az egyenes tévéközve­títés miatt is emlékezetes maradt számomra az a beszéd, amelyet Václav Havel tavaly május 10-én mondott Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti gyűlésének ülé­sén. Akkor több nyugati lap is úgy kommentálta a nagy sikert aratott beszédet, hogy egy író filozofikus látomásai, álmai európai jövőjéről, államfői megalapozottsággal - és ami nem elhanyagolható -, őszintén előadva. Két mondatot idéznék: „ Szilárdan hiszem, eljön az a nap, amikor minden európai ország telje­siti az önök kritériumait és a Tanács teljes jogú tagjává válik. Hiszen az ET összeurópai intézményként jött létre, s csak a történelem szomorú menetének tudható be, hogy ilyen sokáig csupán nyugat-európai intéz­ményként kellett működnie." Csehszlovákia számára eljött ez a nap. Pontosabban: a szerdai jóvá­hagyás, illetve ajánlás után február 21-én Madridban az ET külügymi­niszterei mondják ki a végső szót. Nem kétséges, ez a szó az lesz, hogy igen. Az ünnepélyes felvétel során az új tagállam kormánya köte­les aláírni az Európai Emberjogi Egyezményt, ós határozatban vállal­ni e dokumentum alapelveinek tisz­teletben tartását. A Havel által is említett további kritériumok: a poli­tikai pluralizmus érvényesülése az illető országban, és természetesen egyet kell érteni a szervezet alapve­tő céljaival. A statútum szerint e cé­lok közé tartozik a tagországok egy­ségének az erősítése annak érdeké­ben, hogy szavatolni tudják a tagál­lamok közös hagyományaiból faka­dó gazdasági, szociális, kulturális, tudományos és jogi együttműködés fejlesztését. (Szűkebben vett kato­nai kérdésekkel az ET nem foglal­kozik.) E szervezet jelentőségét érzékel­teti, hogy eddig 135 jogilag kötelező erejű európai konvenciót vagy szer­ződést dolgozott ki, ezek többségé­hez azon államok is csatlakozhattak, amelyek nem tagjai az ET-nek. A legfontosabb dokumentumok egyike a már említett emberjogi kon-

Next

/
Thumbnails
Contents