Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. FEBRUÁR 1. Franjo Tudjman horvát államfő, aki hivatalos látogatáson járt Ausztriában, bécsi sajtókonferenciáján arról beszélt, hogy a jugoszláv válság már nemzetközi méreteket öltött, s két fő aspektusa van. Az egyik a nemzetiségi válság, a másik pedig az egykori kommunista rendszer visszaszorításából adódó problémák összessége. Ismét hangsúlyozta, hogy az államelnökség január eleji utasítása az úgynevezett illegális félkatonai alakulatok lefegyverzésére egyértelműen Szlovénia és Horvátország ellen irányult. Az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a gazdasági támadásról, amelyet Szerbia indított a jugoszláv pénzügyi rendszer ellen. Horvátország létrehozta a saját rendőri alakulatait, de mivel kevés volt a fegyverük, a szövetségi szervektől, valamint a kragujevaci fegyvergyártól kértek. De nem kaptak, s ezért a horvát kereskedelmi szervezeteket utasították: szerezzenek onnan, ahonnan lehet - jegyezte meg Tudjman a mostani fegyverbehozatali affér kapcsán. A horvát védelmi tanács tegnap nyilatkozatot adott ki, s ez hangsúlyozza: nem látnak okot arra, hogy letartóztassák Martin Spegelj védelmi minisztert, vagy a horvát kormány más minisztereit, mivel ők csak azt tették, amit a kormány jóváhagyott. A zágrábi katonai ügyészség bírája ugyanis szerdán olyan értelmű utasítást adott ki, hogy Spegeljt - aki belekeveredett a fegyverbehozatali botrányba, s fegyveres lázadás előkészítésével vádolták - vegyék őrizetbe. Tudjman elnök tegnap levelet intézett George Bush amerikai elnökhöz, kérte őt támogassa a négy jugoszláv tagköztársaságban demokratikus úton megválasztott kormányok harcát a szerb kommunista diktátor, Milosevics ellen. Belgrádban tegnap összeült a jugoszláv államelnökség, hogy rövid időn belül, immár másodszor tárgyaljon az ország jövőjével kapcsolatos kulcsfontosságú problémákról. A tanácskozáson részt vesz a parlament elnöke, a kormányfő és az összes tagköztársaság elnöke. A jugoszláv csúcson összegzik a köztársaságok vezetőségei közötti kétoldalú tárgyalások eredményeit, s foglalkoznak a Horvátországban kialakult helyzettel. A jugoszláv hadsereg kész harcolni a kommunizmus és a szocializmus megvédéséért. Ezt tartalmazza a hadseregnek az a titkos dokumentuma, amelyet szerdán tett közzé a Szlovén Köztársaság Elnöksége. A szlovén vezetés ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláv hadsereg egységeivel már a múlt csütörtökön ismertették a dokumentum tartalmát. Vagyis egy nappal azelőtt, hogy a belgrádi televízió műsorra tűzte „dokumentumfilmjét", amely katonai puccs előkészítésével vádolja Horvátországot. venció, ezt 1950-ben fogadták el, s tulajdonképpen az emberi jogok védelmének, ellenőrzésének egységes rendszeréről van szó. Említést kell még tenni a szociális chartáról, a szociális biztosítás európai törvénykönyvéről, a kulturális, továbbá a terrorizmus elleni, meg a környezetvédelmi konvencióról. Teljes mértékben támogatja az ET az európai integrációs folyamatokat, amelyekre szélesebb összefüggéseikben kell tekinteni. Dienstbier külügyminiszter nemrégiben azt hangsúlyozta, ahhoz, hogy az Európai Közösségektől különleges (társult tagsági) státust kapjunk, előbb az ET tagállamává kell válnunk, bizonyítandó, hogy az „azonosan gondolkodók" táborába tartozunk. Catherine Lalumiére asszony, az ET főtitkára, aki nemrégiben körutat tett Kelet-Európában, azt mondotta: jelenleg az ET az egyedüli olyan szervezet, amely felveheti tagjai közé a kelet-európai országokat. Az Európai Közösségek is tud segíteni nekik különböző szerződések útján, de nem épülhetnek bete azonnal az EK struktúráiba. (Ennek elsősorban nagyon kemény gazdasági feltételei vannak.) Néhány adat az Európa Tanácsról. Jelenleg ez a legnagyobb nemzetközi szervezet kontinensünkön, huszonnégy tagja van. Az 1948-as Brüsszeli Szerződés kezdeményezésére jött létre 1949. május 5-én, a Londonban tíz ország által aláírt megállapodással. A kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lett teljes jogú tagja, tavaly novemberben. Ami a többi keleti országot illeti: 1989-ben megfigyelőként („különleges vendégként"), tehát szavazati jog nélkül, már a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia is részt vehetett a munkájában, ezt 1990 májusában kiterjesztették Csehszlovákiára és a volt NDK-ra. Románia kérelmét viszont tavaly októberben elutasították. Csehszlovákia tehát a második a sorban. Automatikusan felvetődhet a kérdés, hogy Lengyelország még miért nem tagja az Európa Tanácsnak. Az ok egyszerű - a lengyel belpolitikai helyzet egyik nagy ellentmondása, vagy inkább sajátossága ez, Lengyelországban ugyanis még nem voltak teljesen szabad és demokratikus parlamenti választások, a varsói honatyák 65 százalékát még mindig a volt kommunisták alkotják. (-nák) W

ashington azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan hátráltatja a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló, úgynevezett START-szerződés előkészítését. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „ördögi körbe kerültünk és nem tudunk elmozdulni. Azt sem tudjuk bizonyosan, hogy mi nevezhető szovjet belső problémának." Az amerikai szakértők aggódnak: vajon az a szóbeli ígéret, amelyet még Sevardnadze volt külügyminiszter tett az ellenőrzési problémák megoldására most nem vesztette-e érvényét, hiszen úgy néz ki, hogy a keményvonal moszkvai hívei az egészet lesöpörték az asztalról. N

émetországban, a volt NDK területén jelenleg 380 ezer szovjet katona állomásozik. A kivonásukat koordináló szovjet-német munkacsoport tegnapi megállapodása szerint ezek egynegyedét még az idén hazahívják, s rajtuk kívül kivonnak még ezer tankot és ágyút, 3000 páncélozott szállítójármüvet, 100 harci repülőgépet és helikoptert. Az első szovjet egységek már a múlt héten elindultak hazafelé a rostocki kikötőből. B

ár csak két nap telt el azóta, hogy Dél-Afrikában a két legnagyobb apartheidellenes fekete szervezet vezetői, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi felszólították híveiket a hónapok óta tartó körzsi háború beszüntetésére, tegnap reggel ismét összecsaptak az ANC és az Inkatha tagjai. Hat ember életét vesztette, 60 megsebesült, s 150 lakóházat leromboltak. E két szervezet közötti összecsapásokban már több mint négyezren vesztették életüket. B

rüsszelben a 24 fejlett ország szakértői szerdán úgy döntöttek, hogy az eddigi 5 kelet-európai ország mellett Romániára is kiterjesztik segélyakcióikat. A huszonnégyek csoportja eddig Csehszlovákiának, Bulgáriának, Jugoszláviának, Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtott támogatást. Románia kérelmét a múlt év júliusában, a bányászok bukaresti rendcsinálása utan utasították el. Az Európai Közösségek, amely a huszonnégyek segélyakcióit koordinálja most már megelégedéssel nyugtázta a romániai helyzet alakulásáról szóló két jelentést. H

ét évi kutatómunka és 24 milliárd dollár ráfordítás után sikeresen próbálta ki az USA az egyik új rakétát, amely 160 kilométer magasságban semmisítette meg egy támadórakéta fejét. A hírt a Pentagonra hivatkozva a New York Times közölte. A kísérletet a Csendes-óceán fölött hajtották végre; a szakértők szerint a siker óriási. Hozzá kell tenni, hogy e rakétát az úgynevezett csillagháborús program keretében fejlesztették ki. P

henjanban KNDK-japán tárgyalásokat tartottak a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A megbeszélések első fordulója tegnap ért véget. A külügyminiszter-helyettesi konzultációk után közzétett hivatalos nyilatkozat szerint a felek most csak megismerkedtek egymás álláspontjával, s úgy határoztak, hogy a második fordulóra március elején kerül sor Tokióban. A vitatott kérdések közé tartozik például az az észak-koreai követelés, hogy Japán fizessen kártérítést a Korea feletti japán uralom éveiért (1910-1945), valamint az ország megosztása után következő évtizedekért is. R

ómában tegnap megkezdődött až Olasz Kommunista Párt XX. kongresszusa. Ezen a tanácskozáson kell dönteni a névváltoztatásról és az új szimbólumokról is. A párt új neve a Demokratikus Baloldal Pártja lenne. Nem kétséges, hogy Achille Occhetto főtitkár ilyen értelmű javaslatát elfogadják. A néwáltozta'ást az OKP tagságának 71,4 százaléka helyesli. A pártnak jelenleg 1 320 000 tagja van, félmillióval kevesebb, mint 1976-ban, de a Kereszténydemokrata Párt után még így is az ország második legnagyobb politikai erejének számít. A HORVÁTOK NEM ADJÁK KI VÉDELMI MINISZTERÜKET NEMZETKÖZI MÉRETEKET ÖLTÖTT A JUGOSZLÁV VÁLSÁG TUDJMAN SEGÍTSÉGET KÉRT BUSHTÓL MAGYAR MAFFIA „Másfél héttel ezelőtt négy jól öltözött férfi keresett meg" - emlékezett vissza a történtekre az esztergomi Koktél-bár tulajdonosa a helyi rendőrkapitányságon - „azzal, hogy havi 50 ezret fizessek akkor nem bántanak, sőt megvédenek. Komolyan gondolták: következő este kényszerzárórát kellett elrendelni, mert felfegyverzett emberek rontottak be a bárba és ismét megfenyegettek." Pintér László esztergomi városi rendőrkapitányt és munkatársait a panaszos arra kérte, segítsenek neki. Felkészült a rendőrség. A pénzbeszedők előre bejelentett érkezési idejét - múlt hét csütörtökét - ismerték. Röviddel sötétedés után a rejtőzködő rendőrök észlelték, hogy Lada gépkocsik köröznek a helyszínen, este fél tízkor pedig egész karaván érkezett, összesen mintegy negyvenen voltak a „látogatók". Körülvették a mulatót, fényszórókkal megvilágították és tokba zárt fegyvereikkel - mint utóbb kiderült, tőrökkel, késekkel, szamuráj karddal és lőfegyverekkel - léptek be a bárba. Ott akkor mindenki elnémult, dermedten figyeltek a vendégek, akik közt nem kevés civilruhás rendőr volt. A kívül rejtőzködő nyomozók megérezték a gáz szagát és akcióba léptek: addigra már működésbe léptek odabenn a gázpisztolyok, előkapták a gázsprayt is. Elmenekülni a zsarolók nem tudtak, a helyszínen negyven maffiózót, köztük hat román és szír állampolgárt fogtak el, s egész arzenálnyi fegyvert foglaltak le. A maffiózókkal együtt fogtak el egy rendőrtisztet és egy közrendőrt, akik személyükben is illusztrálják a szervezett bűnözés beépülését a rendőrségbe. A banda egyik vezetője egyébként az üzleti életben is megbecsült helyet töltött be: egy „vagyonvédelmi szolgáltató betéti társaság" igazgatója... A nyomozás vezetői elégedettek lehetnének, de nem azok: szerintük ez még csak a jéghegy csúcsa. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest SZKP KB-ÜLES GORBACSOV A HADSEREGGEL OSZTOZIK A HATALMON? NÉHÁNY SORBAN Moszkvában tegnap összeült az SZKP Központi Bizottsága. Napirendjén mindenekelőtt belpolitikai kérdések szerepelnek. Meghívták az ülésre a köztársasági kommunista pártok, a területi, kerületi és körzeti pártbizottságok első titkárait, valamint a katonai körzetek parancsnokait és a politikai főcsoportfőnököket. A KB-ülés, amelyet Mihail Gorbacsov nyitott meg nyilvánvalóan összefügg a Föderációs Tanács, a kulcsfontosságú szovjet végrehajtó szerv mai ülésével, amely gazdasági problémákkal, minden valószínűség szerint az árak módosításával fog foglalkozni. Egy magát megnevezni nem kívánó szovjet képviselő Besszmertnih szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása idején azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy Gorbacsov lényegében a hadsereggel osztozik a hatalmon, nem ellenőrzi a helyzetet, nem hozhat önállóan döntéseket, s nem reménykedhet abban, hogy azokat teljesitik. A nyilatkozó szerint Gorbacsovot a legfelsőbb katonai vezetés kényszeríti a megtorló intézkedések elfogadására, a rendcsinálás érdekében. Jól értesült moszkvai források szerint aláírásra kész az az elnöki rendelet, amely felfüggeszti a tavaly nyáron jóváhagyott sajtótörvény hatályát. Ez a törvény megszüntette a cenzúrát és jelentős szabadságot biztosít a tömegtájékoztatásnak. Elfogadása idején a peresztrojka egyetlen reális eredményének nevezték. Megszólalt a titokzatos lett társadalmi megmentési bizottság vezetésének egyik tagja. A Postfactum hírügynökségnek adott nyilatkozatában Alekszej Litvinyenko azt állította, hogy a köztársaság lakossága többségének érdekeit védelmezik és tevékenységükről csak azért nem lehetett tudni semmit, mivel a lett sajtó a népfront kezében van. MAROSVÁSÁRHELYI JELENTÉS BELPOLITIKAI BOMBA Romániában közzétették a tavaly márciusi marosvásárhelyi román-magyar nemzetiségi konfliktusokról szóló parlamenti jelentést. Az eseményeket kivizsgáló bizottság tagjai a parlamenti politikai pártok képviselői voltak. A terjedelmes, mintegy 160 oldalas szöveg lényegében elvi síkon mozog, tanulmány jellegű, kiegyensúlyozott, tárgyszerűen vizsgálja az események előzményeit és lefolyását. Konkrétan nem nevezi meg a vétkeseket, amit mindkét részről hibának rónak fel. A dokumentum rámutat arra, hogy a konfliktus általános hátterét a történelmileg létező bizonyos román-magyar ellentétek alakították ki, konkrétan bizonyos szélsőséges erők, volt párt- és állami aktivisták, funkcionáriusok, a hadsereg, a Securitate ügynökei stb., akik azért, hogy átmenthessék hatalmukat, pozíciójukat, tudatosan félremagyarázták a különböző eseményeket. Tevékenységükkel gyakorlatilag megszervezték és kiprovokálták a románok és a magyarok összecsapását. A nemzetiségi kapcsolatok megromlásához a dokumentum szerint a magyar fél néhány kellőképpen át nem gondolt akciója, képviselőinek több kijelentése és a nyugati magyar emigráció bizonyos tevékenysége is hozzájárult. Magyar részről itt, Romániában pozitívan értékelik, hogy többékevésbé világosan kimutatja a dokumentum: az erdélyi, nagyrészt magyarok lakta városokban a márciusi magyar polgári forradalom (1848) évfordulójának ünnepségein nem tűztek ki magyar zászlót, a marosvásárhelyi 28. számú gyógyszertár sem utasította el a románok kiszolgálását és nem vetette le a román cégtáblát, hanem a román mellé magyart is kitett, s legenda az is, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irredenta propagandát folytat és államellenes tevékenységet szervez. Mindezek tavaly tavasszal a román propaganda fő fegyverei voltak. Mágyar részről a mai romániai belpolitikai helyzetre való tekintettel elfogadhatónak és általában objektívnak tartják a jelentést, s csak néhány részletet szeretnék kiegészíteni, illetve pontosítani. Román nacionalista körökben viszont azonnal éles ellenvetéseket váltott ki a jelentés. A Vatra Romaneasca, ez a szigorúan „kulturális" szervezet, valamint a Románok Nemzeti Egységpártja és ezek szellemi szövetségesei már nyíltan tiltakoztak, a dokumentumot pedig egyenesen „nemzetgyalázónak", „nemzeti érdekeket sértőnek" nevezték. Az ellenzéki politikai pártok egyenlőre nem nagyon nyilatkoztak, de képviselőik mind aláírták a jelentést. Az ellenzéki és a független sajtóban megjelent irások azt is felróják, hogy a jelentés elhallgatja a jelenlegi politikai vezetés, a kormány és a Nemzeti Megmentési Front felelősségét a konfliktus kirobbanásáért. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi véres események alkalmával hat ember életét vesztette, 278 megsebesült, s az anyagi kár több mint négymillió lej. Tegyük hozzá, hogy a politikai, emberi tudatokban okozott kár bizonyára ennek a többszöröse. A Vatra Romaneasca már meg is kezdte az ellenakciók szervezését. Mintegy 1500-2000 híve több erdélyi megyéből Bukarestbe jött és tüntetett a jelentés ellen, követelve, annak revízióját. Képviselőiket fogadták a parlamentben és Iliescu elnökkel is találkozni akarnak. Figyelemre méltó, hogy a nacionalista tüntetők nem nyerték meg a bukarestiek rokonszenvét. Már megküldték az Európa Tanácsnak ezt a jelentést, amely bombaként robbant a román belpolitikai életben, s nem kétséges, hogy szenvedélyeket szít majd. Ezt már többek közt az is jelzi, hogy a Nemzeti Megmentési Front nyíltan kijelentette: a dokumentum a bizottság műve - bár a legtöbb tagja Front-képviselő -, s nem mindenben egyezik a Front véleményével. KOKES JÁNOS, Bukarest HÁTTÉR BELÉPŐNK AZ EURÓPA TANÁCSBA Már csak az egyenes tévéközvetítés miatt is emlékezetes maradt számomra az a beszéd, amelyet Václav Havel tavaly május 10-én mondott Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti gyűlésének ülésén. Akkor több nyugati lap is úgy kommentálta a nagy sikert aratott beszédet, hogy egy író filozofikus látomásai, álmai európai jövőjéről, államfői megalapozottsággal - és ami nem elhanyagolható -, őszintén előadva. Két mondatot idéznék: „ Szilárdan hiszem, eljön az a nap, amikor minden európai ország teljesiti az önök kritériumait és a Tanács teljes jogú tagjává válik. Hiszen az ET összeurópai intézményként jött létre, s csak a történelem szomorú menetének tudható be, hogy ilyen sokáig csupán nyugat-európai intézményként kellett működnie." Csehszlovákia számára eljött ez a nap. Pontosabban: a szerdai jóváhagyás, illetve ajánlás után február 21-én Madridban az ET külügyminiszterei mondják ki a végső szót. Nem kétséges, ez a szó az lesz, hogy igen. Az ünnepélyes felvétel során az új tagállam kormánya köteles aláírni az Európai Emberjogi Egyezményt, ós határozatban vállalni e dokumentum alapelveinek tiszteletben tartását. A Havel által is említett további kritériumok: a politikai pluralizmus érvényesülése az illető országban, és természetesen egyet kell érteni a szervezet alapvető céljaival. A statútum szerint e célok közé tartozik a tagországok egységének az erősítése annak érdekében, hogy szavatolni tudják a tagállamok közös hagyományaiból fakadó gazdasági, szociális, kulturális, tudományos és jogi együttműködés fejlesztését. (Szűkebben vett katonai kérdésekkel az ET nem foglalkozik.) E szervezet jelentőségét érzékelteti, hogy eddig 135 jogilag kötelező erejű európai konvenciót vagy szerződést dolgozott ki, ezek többségéhez azon államok is csatlakozhattak, amelyek nem tagjai az ET-nek. A legfontosabb dokumentumok egyike a már említett emberjogi kon-