Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám, kedd

1991. FEBRUÁR 26. iÚJSZQM HAZAI KÖRKÉP Népszámlálás '91 KÉRDEZZEN -VÁLASZOLUNK önszámlálás lesz - írtuk le többször a népszámlálással kapcsolatban. Megpróbáltuk megmagyarázni, mit kell ez alatt érteni, de sokan mégis azt kérdezik, mit jelent ez a gyakorlatban. Mindenekelőtt azt, hogy mindenki saját maga tölti ki a kérdőívet (egy háztartás, illetve család egy ívet), maga dönt arról, milyen válaszokat ír be a rubrikákba. Ez különösen fontos a nemzetiséggel, anyanyelvvel és vallással kapcsolatban, mert egyedül, minden befolyásolás nélkül dönthetünk ezekben a fontos kérdésekben. Az önszámlálás azonban sokaknak gondot okoz, hiszen a terjedelmes ív számtalan kérdésének megválaszolása nem lesz egyszerű dolog. Ezt nyilván a statisztikusok is tudatosították, ezért fűztek az egyes kérdésekhez magyarázatot, ezért adtak útmutatást. Mivel a kérdőívek szlovák nyelvűek, mi is olvasóink segítségére siettünk azzal, hogy a statisztikai hivatal által kiadott magyar nyelvű magyarázószöveget lapunkban kétszer is közöltük (egyszer a járásokba kiküldött hibás fordításban, a Vasárnapban pedig -a félreértésekre is okot adó hibák nélkül). Itt jegyezzük meg, hogy ez csak segédanyag, az íveket szlovákul kell kitölteni. Ha az ív gondos áttanulmányozása után sem értünk valamit, a számlálóbiztosoktól is segítséget kérhetünk. Nekik feladatuk, hogy magyarázatot adjanak. Kötelességeikről és jogaikról már szóltunk. Még egy fontos tudnivaló: ha bárkinek valamilyen fenntartása van munkájukkal és általában a népszámlálás lebonyolításával kapcsolatban, panaszával forduljon a helyi vagy járási hivatalokhoz, amelyeknek kötelességük kivizsgálni a panaszokat. -esi DRÁGÁBBAN, MÉGIS OLCSÓBBAN A KGST felbomlásával megszűnt a szocialista országok közötti nemzetközi vasúti forgalomra vonatkozó szerződés érvényessége is. A szerződés a MÁV-ra sem érvényes. Éppen ezért az év elejétől olyan feltételeket kellett teremteni a ČSD és a MÁV között, amilyenek korábban a nyugati országokkal lebonyolított forgalomra voltak érvényben. Ez okozta az árak lényeges emelését, mely eléri a korábbiak öt sőt többszörösét. A nagy áremelkedés mindkét ország utasait sújtotta, s ezért a két ország vasútjainak illetékesei úgy döntöttek, hogy kedvezményt vezetnek be. A kedvezmények három csoportra oszthatók és csak a retúrjegyek vásárlása esetén érvényesek. Érvényesek a kishatár-forgalomban, vagyis mindkét vasút határmenti állomásai esetében. Párkány, Fülek és Csanya állomásairól az utas a MÁV határmenti állomásáig a retúrjegyért 30 koronát fizet, s Oroszvár, Komárom, Lénártfala és Sátoraljaújhely állomásáról 20 koronáért utazhat a magyar állomásokra. Az ilyen menetjegy három napig érvényes, a kiadás napját is beleszámítva. Negyvenszázalékos kedvezményt kap az utas az alábbi városokba váltott retúrjegyekre: Prága -Budapest, Brünn-Budapest, Pozsony-Budapest, Kassa-Budapest, Kassa-Miskolc és Pozsony-Győr. Egyéb retúrjegyek vásárlása esetén a jegy ára 30 százalékának felel meg a kedvezmény. Részletesebb tájékoztatást az utasok azokon a vasútállomásokon kaphatnak, amelyek illetékesek a nemzetközi utasforgalom lebonyolítására. Ezeknek a névsora megtalálható a menetrendben. Az utazási irodák is tájékoztatást nyújtanak. KONSZENZUS VAGY KONFRONTACIO? REFLEX (Folytatás az 1. oldalról) ra jutni. Ilyen többek között a nemzetállam kérdése, melyet mi kategorikusan elutasítunk. Nem tudunk közös álláspontra helyezkedni azokkal a szlovákiai pártokkal, amelyek a nemzetállam pozícióján állnak. Reméljük, hogy a polarizálódás a szlovákiai politikai életben nem azokat az erőket juttatja túlsúlyba, amelyek ezt a koncepciót vallják. • Az egyik leggyakrabban felvetett kérdés a parlamenti képviselők munkája volt. Többen elmarasztalták a nyelvtörvényt megszavazó SZNT-képviselőket, de bírálat érte azokat a képviselőket is, akik a Szövetségi Gyűlésben támogatták a kártalanítási törvényt. - Két különböző törvényről van szó. A nyelvtörvény specifikusan a kisebbséget sújtja. A kártalanítási törvény nem a kisebbséggel, hanem az egész társadalommal kapcsolatos. A vita arról folyt, hogy elfogadhatjuk-e a törvényt, ha nem mondja ki az 1945 és 1948 közötti jogsértések helyrehozását. Ez a vita máig eldöntetlen, de ha elméletileg sikerült volna megakadályoznunk a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvény elfogadását, ezzel a kisebbség nagy részét sújtottuk volna, ugyanis 1948 után szintén károk, jogtalanságok érték. • Ugyancsak gyakori téma volt a két másik magyar mozgalom iránti viszonyuk. Az MKDM legutóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy független szervezetként dolgozik, az FMK pedig a napokban közölte, hogy a kormánykoalíció önálló tagjaként működik ezentúl. Hogyan befolyásolják ezek a tények, valamint a most véget ért tanácskozás kölcsönös kapcsolataik alakulását? - Az FMK iránti viszonyunk nem változik, hiszen az FMK eddigi pozíciója sem változott meg. Az MKDM eddig is független volt, ezt nem kellett külön kinyilvánítania. A probléma abban van, hogy az MKDM vezetőségében azok jutottak túlsúlyba, akik ellenzik az Együttéléssel folytatott együttműködést. Tapasztalataink szerint ugyanakkor az MKDMben tevékenykedők többsége támogatja az együttműködést, úgy érzem, hogy a mozgalmon Délül nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ha ez így lesz a jövőben is, akkor a legrosszabtól tartok. Szerintünk egy szuverén, jól működő kereszténydemokrata mozgalomra szükség van. Sokan jelentkeztek az utóbbi időben, hogy át szeretnének hozzánk lépni, de mi ezt nem fogadtuk el azzal, hogy saját mozgalmukon belül fejtsenek ki tevékenységet. • Többen elmarasztalták a sajtót, konkrétan az Új Szót. Nagyon igazságtalannak tartom azt a vádat, hogy lapunk támogatás fejében eladta magát a kormánynak. - Tény, hogy több milliós támogatást ígértek az Új Szónak és az is igaz, hogy a többi kisebbségi laphoz viszonyítva éppen a legkevésbé van rászorulva a támogatásra. Figyelembe kell vennünk, hogy a csehszlovákiai magyarság többsége az Együttélésre adta szavazatát, így az Új Szónak függetlensége mellett ki kellene fejeznie, hogy a magyarság többségének lapja, és ez sajnos nem így van. Joggal bírálják a lapot azok, akik azt várják, hogy az Új Szó az ö újságuk legyen és politikai informálásukat szolgálja. Helyénvalónak tartom a bírálatokat, kifogásolom, hogy belső munkatársaktól olyan írások jelennek meg, amelyek egyértelműen kormánypártiak, ez ellentmond a függetlenségnek. • Hogyan értelmezi ön a függetlenséget, mert véleményem szerint nincs ellentétben a szabad véleménynyilvánítással. - Ebben egyetértek, de ha a független sajtó döntőbíróként akar szerepelni bizonyos kérdésekben, például egy ellenzéki és egy kormánypárti vélemény között, akkor ez már nem függetlenség. • Az előbb említett anyagi támogatáshoz visszatérve, a kormány dotációt helyezett kilátásba az egész nemzetiségi sajtó számára. Miért gondolja, hogy éopen az Új Szó van legkevésbé rászorulva erre? -Többek között azért, mert példányszáma alapján a nemzetiségi sajtótermékek közül éppen az Uj Szónak van viszonylag a legjobb anyagi helyzete. Nem vonom kétségbe azonban a támogatás szükségét, csak félek, hogy nem veszélyezteti-e majd a lap függetlenségét. CSIZMÁR ESZTER FELHÍVÁS A VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK POLGÁRMESTEREIHEZ Tisztelt polgármesterek! Kérem önöket, vegyenek részt azon az 1991. február 27-én Besztercebányán tartandó kongresszuson, amelyet a Városok és Községek Egyesülése szervez. A városok és községek polgármesterei úgy érzik, hogy nem létezik összekötő kapocs a községi hivatal és a kormány között; nincs aki kiálljon a polgármesterek mellett. Tevékenységünkhöz nincsenek meg az anyagi eszközök, és úgy érezzük, önállóságunkban korlátoznak bennünket, mindenekelőtt a különböző pénzbeli alapok megteremtésében. , Ezért kérjük önöket, hogy harcoljunk együtt a községi és városi helyhatóságok jogaiért, hogy községeink és városaink ne csak az állampolgároktól befolyt adójából és az ebadóból éljenek. A polgármesterek jogaiért való kiállásra is hívjük önöket. Csak így tudjuk teljesíteni választópolgárainknak tett ígéretünket, akik bizalmukat igazolva adták ránk szavazataikat. Schmidt Ferenc, Szina község polgármestere PÁRTFEGYELEM - DEMOKRATIKUS KÖNTÖSBEN? A Polgári Fórum kettéválása immár valóság. Tovatűnt az az időszak, amikor még sokan, nem is akárkik - köztársasági elnökünk szintén - úgy vélték, vétek lenne a legközelebbi választásokig megbontani a pártállam lebontásában főszerepet játszó, majd az első szabad választásokon is győztes szervezet egységét. Alighanem itt is arról van szó, amit a francia politika klasszikusa így fogalmazott meg: Ha egy folyamat nem állítható meg, fel kell gyorsítani. Úgy tűnik, tavalyi hóvá vált az az 1989 végén megkérdőjelezhetetlennek tartott tétel, miszerint a politikában mostantól már nem a pártok játsszák a főszerepet, hanem á széles társadalmi skálán szerveződő mozgalmak. A múlt hét végén így Václav Klaus vezetésével, létrejött a Polgári Demokratikus Párt, a másik politikai erő - Pavel Rychetskývel az élen - pedig a Polgári Mozgalom nevet vette fel. Mindkét szervezet vezetősége kidolgozta a programnyilatkozatot, és megegyeztek abban, hogy - elsősorban az alkotmányos válság elkerülése érdekében - a legközelebbi választásokig mind a parlamentben, mind a kormányzati munkában együttműködnek. Most az a kérdés, Szlovákiában is bekövetkezik-e az a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban, ami Csehországban.a Polgári Fórumban már valóság. A szlovákiai sajátosságokra hivatkozva még a múlt hét elején is sokan tagadták a NYEE kettéválásának a lehetőségét. Az egység fennmaradásában azonban a szervezet tegnapelőtt befejezett tapolcsányi közgyűlése óta már távolról sem vagyunk annyira biztosak. Úgy tűnik, mintha Vladimír Mečiar is Václav Klaus nyomdokaiba kívánna lépni. Például megpályázta az elnöki tisztségét. Igaz, nem választották meg, továbbra is Fedor Gál maradt a NYEE élén. Az azonban már teljesen nyilvánvaló, hogy a cseh példa követésének gondolata megfogalmazódott, és számos jelből arra következtethetünk, mintha a párttá válás már nem is egyéni óhajok függvénye lenne, hanem törvényszerűség, amely ideig-óráig figyelmen kívül hagyható ugyan, huzamosabban azonban nem söpörhető szőnyeg alá. A mozgalom átalakulásának, az ez iránti igények megfogalmazásának van egy közös vonása: mind Csehországban, mind Szlovákiában a járási küldöttek szorgalmazzák a két részre szakadást. Ezek az erők a másik félnél sokkal erőteljesebben síkraszállnak a gazdasági reform „könyörtelenebb" végrehajtása mellett. Közgazdaságilag ezt Václav Klaus úgy fogalmazta meg, hogy „nem engedhetjük meg magunknak, hogy megint nekilendüljünk egy gazdaságátalakításnak, és megint félbehagyjuk, mint ahogy azt már az utóbbi évtizedek alatt legalább féltucatszor tették". Ezért van szükség a pénzügyminiszter szerint egységes pártra. Tételesen nem mondta ki, hogy fegyelmezett, sőt megfegyelmezett pártra gondol, az OF múlt hétvégi „válópere" óta nem kétséges. Vladimír Dlouhý, a pénzügyminiszteri irányzat egyik kulcsembere egyértelműen kijelentette: „Feltétlenül szükség van pártfegyelemre, különösen a kormányjavaslatokról való parlamenti szavazások során". A Liberális Klub hívei Klaus gazdaságpolitikájával egyetértenek, politikai stílusával azonban nem. Hónapokkal ezelőtt - a pártállami tapasztalatok birtokában - szinte még le sem mertük írni ezt a szót, hogy „pártfegyelem". Csak óvatosan utaltunk arra, hogy Václav Klaus pártkoncepciójának egyes tételei a demokratikus centralizmus gondolatát evokálják. A Liberális Klubba tömörült, többnyire a prágai értelmiségiekből kikerülő, szociálisan érzékenyebb Polgári Fórum-tagok éppen emiatt nyugtalankodnak. Nincsnek egyedül, más pártokban és mozgalmakban is gyanakodva szemlélik ezt a jelenséget az emberek. És mi a helyzet magyar vonalon? A nemzetiségi alapon politizáló mozgalmakra nem érvényesek az általános törekvések? Úgy látszik bizonyos vonatkozásokban igen, másban nem. Az Együttélés kassai közgyűlése kimondottan az egységkovácsolás jegyében zajlott. Viszont ami a pártfegyelmet illeti - egyesek e téren az országos „törvényszerűségeket" igyekeznek érvényesíteni. A mozgalom vezetője és több felszólaló néhány máshogy gondolkodó parlamenti képviselőt alaposan megdorgált. Elvégre lépést kell tartani az országos politikai széljárással. De a demokratikus centralizmus beiktatásáról még nem esett szó. TÓTH MIHÁLY 7 A NÉGYESFOGAT ÉS A TÖRVÉNYESSÉG TÉNYEK A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM III. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉRŐL Lapunkban február 18-án részletes tudósítást közöltünk a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom III. országos közgyűléséről. Két nap múlva a mozgalom elnökével készített interjúnak adtunk helyet. Ezekből az anyagokból és az elfogadott záródokumentumból is kitűnt, hogy a közgyűlés meglehetősen feszült légkörben zajlott le. A tisztességes tájékoztatás megkívánja, hogy annak a képviselőnek is nyilvánosságot adjunk, aki többekhez hasonlóan másként értékeli a tanácskozás menetét és hatását a mozgalom további fejlődésére. Erről a kérdésről egyébként nem kívánunk vitát indítani, mert a felmerült gondok és ellentétek megnyugtató rendezése teljes mértékben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőségének és tagságának a joga s kötelessége. A — utóbbi időben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat egy négyesfogat sajátította ki magának. Ez a négy ember, a szűkebb vezetőség február 16-ra Dunaszerdahelyre zártkörű (tisztújító) gyűlést hívótt össze rendőri „díszkísérettel". Ez a tanácsko-, zás minden tekintetben törvényellenesnek mondható, mivel szöges ellentétben áll a Belügyminisztérium által jóváhagyott és mindmáig érvényes alapszabállyal. 1) Az alapszabály (V. 4. a) nem ismer független főtanácsadói státuszt. így a (független) főtanácsadó működése merőben törvénybe ütköző. Ennek ellenére az illető a valóságban diktátori minőségben működött. a) Intrikáival kikényszerítette, hogy Janics Kálmán, az alapító elnök már korábban lemondott; b) a demokratikus joggyakorlattal ellentétben megakadályozta, hogy az elnök lemondásától a tisztújító gyűlésig az alelnök irányítsa az elnökség munkáját; ügyvezető elnököt nevezett ki. Mivel ezt nem a közgyűlés választotta, és az alapszabályzat nem ismer ilyen státuszt, ez is jogellenes lépés volt. 2) A zártkörű gyűlés előtt az ügyvezető elnök is lemondott. (A jegyzőkönyvön kívül) az a tény is bizonyítja ezt, hogy a zártkörű gyűlést a vezetőség más tagja hívta össze (aláírását lásd a küldöttigazolványokon), akinek erre joga nem volt. 3) A küldöttek számát megállapító kulcs antidemokratikus volt. (Egy küldött képviselhette például az 1200 tagot számláló, meg az esetleg csak 7 tagból álló klubot is.) 4) A vezetőség bizonyíthatóan legalább négy esetben megtagadta a saját maga által kibocsátott küldöttigazolvány elismerését annak ellenére, hogy két bélyegzővel és három aláírással volt ellátva, sőt mellékelték a küldöttet megbízó klubgyűlés jegyzőkönyvének a másolatát is. Ok voltak azok, akik megfosztották a klubokat attól a joguktól, hogy azzal képviseltessék magukat, akiben megbíznak. Igyekeztek rájuk kényszeríteni, hogy a négyesfogatnak megfelelő személyeket válasszanak meg küldötteknek. 5) Ez a négy ember megtagadta azoktól a kluboktól a részvétel jogát, amelyektől nem várhatta el az üzelmei támogatását, letagadván ezek fizikai létezését. Igy nem lehetett képviselve Somodi község, amelyben a 20 tagú önkormányzat valamennyi tagja az MKDM képviselője. 6) A négyesfogat felrúgva a 15/1990 sz. törvény rendelkezését, tehát jogellenesen, megtagadta azoknak a kluboknak az elismerését, amelyek nincsenek a helyhatósági szerveknél regisztrálva, így a mozgalomnak csak ott lehetnek klubjai, ahol nem ismerik a törvényt, és tudatlanságából oda ütik a bélyegzőt. Ahol viszont ismerik (pl. Kassa), ott nincs mód a vezetőség által elismert klub alapítására. 7) A gyűlés vezetése totalitarista szellemben és praktikákkal folyt (obstrukció' stb.), tehát jogellenesen zajlott le. 8) Az alapszabályzat 11-15 tagú elnökséget ír elő. A zártkörű gyűlés csupán 9 tagot választott; a választás ezért jogellenes. Ezenfelül Közép- és Kelet-Szlovákiát egyetlen tag képviseli, ami antidemokratikus. (A főtanácsadó megkísérelte terrorizálni a gyűlést, hogy csupán a négyesfogat válassza meg, ez azonban nem sikerült.) 9) Az elnököt, alelnököt és szervezőtitkárt (az alapszabályzat nem ismer főtitkárt) nem titkos szavazással választották meg, tehát megválasztásuk érvénytelen. 10) Az alapszabályzattal ellentétben ismét főtanácsadót választottak, ami jogellenes. A zártkörű gyűlés pikantériájához tartozik az MKDM parlamenti képviselőinek inzuitálása, továbbá az a tény is, hogy ajtón kívülre utasítottak két kiváló külföldi személyiséget. A

fenti okokból illegálisnak minősítem, és elhatárolom magamat tőle minden tekintetben. Továbbra is megmaradok magyarnak, kereszténynek és demokratának, de csakis törvénytisztelő polgárokkal vagyok hajlandó együttműködni. Prága, 1991. február 20. MAGYAR FERENC, a Szövetségi Gyűlés képviselője