Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám, kedd

1991. FEBRUÁR 26. iÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP Népszámlálás '91 KÉRDEZZEN -VÁLASZOLUNK önszámlálás lesz - írtuk le több­ször a népszámlálássál kapcsolat­ban. Megpróbáltuk megmagyarázni, mit kell ez alatt érteni, de sokan mégis azt kérdezik, mit jelent ez a gyakorlatba^. Mindenekelőtt azt, hogy mindenki' saját maga tölti ki a kérdőívet (egy háztartás, illetve család egy ívet), maga dönt arról, milyen válaszokat ír be a rubrikákba. Ez különösen fontos a nemzetiséggel, anyanyelv­vel és vallással kapcsolatban, mert egyedül, minden befolyásolás nélkül dönthetünk ezekben a fontos kérdé­sekben. Áz önszámlálás azonban sokaknak gondot okoz, hiszen a ter­jedelmes ív számtalan kérdésének megválaszolása nem lesz egyszerű dolog. Ezt nyilván a statisztikusok is tudatosították, ezért fűztek az egyes kérdésekhez magyarázatot, ezért adtak útmutatást. Mivel a kérdőívek szlovák nyelvűek, mi is olvasóink segítségére siettünk azzal, hogy a statisztikai hivatal által kiadott ma­gyar nyelvű magyarázószöveget la­punkban kétszer is közöltük (egy­szer a járásokba kiküldött hibás for­dításban, a Vasárnapban pedig a félreértésekre is okot adó hibák nélkül). Itt jegyezzük meg, hogy ez csak segédanyag, az íveket szlová­kul kell kitölteni. Ha az ív gondos áttanulmányozása után sem értünk valamit, a számlálóbiztosoktól is se­gítséget kérhetünk. Nekik feladatuk, hogy magyarázatot adjanak. Köte­lességeikről és jogaikról már szól­tunk. Még egy fontos tudnivaló: ha bárkinek valamilyen fenntartása van munkájukkal és általában a nép­számlálás lebonyolításával kapcso­latban, panaszával forduljon a helyi vagy járási hivatalokhoz, amelyek­nek kötelességük kivizsgálni a pa­naszokat. -esi DRÁGÁBBAN, MÉGIS OLCSÓBBAN A KGST felbomlásával megszűnt a szocialista országok közötti nem­zetközi vasúti forgalomra vonatkozó szerződés érvényessége is. A szer­ződés a MÁV-ra sem érvényes. Ép­peri ezért az év elejétől olyan feltéte­leket kellett teremteni a ČSD és a MÁV között, amilyenek korábban a nyugati országokkal lebonyolított forgalomra voltak érvényben. Ez okozta az árak lényeges eme­lését, mely eléri a korábbiak öt sőt többszörösét. A nagy áremelkedés mindkét ország utasait sújtotta, s ezért a két ország vasútjainak illetékesei úgy döntöttek, hogy ked­vezményt vezetnek be. A kedvez­mények három csoportra oszthatók és csak a retúrjegyek vásárlása ese­tén érvényesek. Érvényesek a kishatár-forgalom­ban, vagyis mindkét vasút határ­menti állomásai esetében. Párkány, Fülek és Csanya állomásairól az utas a MÁV határmenti állomásáig a retúrjegyért 30 koronát fizet, s Oroszvár, Komárom, Lénártfalaés Sátoraljaújhely állomásáról 20 koro­náért utazhat a magyar állomásokra. Az ilyen menetjegy három napig ér­vényes, a kiadás napját is beleszá­mítva. Negyvenszázalékos kedvezményt kap az utas az alábbi városokba váltott retúrjegyekre: Prága -Budapest, Brünn-Budapest, Po­zsony-Budapest, Kassa-Budapest, Kassa-Miskolc és Pozsony-Győr. Egyéb retúrjegyek vásárlása ese­tén a jegy ára 30 százalékának felel meg a kedvezmény. Részletesebb tájékoztatást az utasok azokon a vasútállomásokon kaphatnak, amelyek illetékesek a nemzetközi utasforgalom lebonyo­lítására. Ezeknek a névsora megta­lálható a menetrendben. Az utazási irodák is tájékoztatást nyújtanak. KONSZENZUS VAGY KONFRONTÁCIÓ? (Folytatás az 1. oldalról) ra jutni. Ilyen többek között a nem­zetállam kérdése, melyet mi katego­rikusan elutasítunk. Nem tudunk kö­zös álláspontra helyezkedni azokkal a szlovákiai pártokkal, amelyek a nemzetállam pozícióján állnak. Reméljük, hogy a polarizálódás a szlovákiai politikai életben nem azokat az erőket juttatja túlsúlyba, amelyek ezt a koncepciót vallják. • Az egyik leggyakrabban fel­vetett kérdés a parlamenti képvi­selők munkája volt. Többen elma­rasztalták a nyelvtörvényt meg­szavazó SZNT-képviselöket, de bírálat érte azokat a képviselőket is, akik a Szövetségi Gyűlésben támogatták a kártalanítási tör­vényt. - Két különböző törvényről van szó. A nyelvtörvény specifikusan a kisebbséget sújtja. A kártalanítási törvény nem a kisebbséggel, hanem az egész társadalommal kapcsola­tos. A vita arról folyt, hogy elfogad­hatjuk-e a törvényt, ha nem mondja ki az 1945 és 1948 közötti jogsérté­sek helyrehozását. Ez a vita máig eldöntetlen, de ha elméletileg sike­rült volna megakadályoznunk a bíró­ságon kívüli rehabilitációról szóló törvény elfogadását, ezzel a kisebb­ség nagy részét sújtottuk volna, ugyanis 1948 után szintén károk, jogtalanságok érték. • Ugyancsak gyakori téma volt a két másik magyar mozgalom iránti viszonyuk. Az MKDM leg­utóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy független szervezetként dol­gozik, az FMK pedig a napokban közölte, hogy a kormánykoalíció önálló tagjaként működik ezentúl. Hogyan befolyásolják ezek a té­nyek, valamint a most véget ért tanácskozás kölcsönös kapcsola­taik alakulását? - Az FMK iránti viszonyunk nem változik, hiszen az FMK eddigi pozí­ciója sem változott meg. Az MKDM eddig is független volt, ezt nem kel­lett külön kinyilvánítania. A probléma abban van, hogy az MKDM vezető­ségében azok jutottak túlsúlyba, akik ellenzik az Együttéléssel folyta­tott együttműködést. Tapasztalata­ink szerint ugyanakkor az MKDM­ben tevékenykedők többsége támo­gatja az együttműködést, úgy ér­zem, hogy a mozgalmon Délül nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ha ez így lesz a jövőben is, akkor a leg­rosszabtól tartok. Szerintünk egy szuverén, jól működő keresztényde­mokrata mozgalomra szükség van. Sokan jelentkeztek az utóbbi idő­ben, hogy át szeretnének hozzánk lépni, de mi ezt nem fogadtuk el azzal, hogy saját mozgalmukon be­lül fejtsenek ki tevékenységet. • Többen elmarasztalták a saj­tót, konkrétan az Új Szót. Nagyon igazságtalannak tartom azt a vá­dat, hogy lapunk támogatás fejé­ben eladta magát a kormánynak. - Tény, hogy több milliós támoga­tást ígértek az Új Szónak és az is igaz, hogy a többi kisebbségi laphoz viszonyítva éppen a legkevésbé van rászorulva a támogatásra. Figye­lembe kell vennünk, hogy a cseh­szlovákiai magyarság többsége az Együttélésre adta szavazatát, így az Új Szónak függetlensége mellett ki kellene fejeznie, hogy a magyarság többségének lapja, és ez sajnos nem így van. Joggal bírálják a lapot azok, akik azt várják, hogy az Új Szó az ő újságuk legyen és politikai infor­málásukat szolgálja. Helyénvalónak tartom a bírálatokat, kifogásolom, hogy belső munkatársaktól olyan írások jelennek meg, amelyek egyértelműen kormánypártiak, ez ellentmond a függetlenségnek. • Hogyan értelmezi ön a füg­getlenséget, mert véleményem szerint nincs ellentétben a szabad véleménynyilvánítással. - Ebben egyetértek, de ha a füg­getlen sajtó döntőbíróként akar sze­repelni bizonyos kérdésekben, pél­dául egy ellenzéki és egy kormány­párti vélemény között, akkor ez már nem függetlenség. • Az eiöbb említett anyagi tá­mogatáshoz visszatérve, a kor­mány dotációt helyezett kilátásba az egész nemzetiségi sajtó szá­mára. Miért gondolja, hogy éDpen az Új Szó van legkevésbé rászo­rulva erre? -Többek között azért, mert pél­dányszáma alapján a nemzetiségi sajtótermékek közül éppen az Uj Szónak van viszonylag a legjobb anyagi helyzete. Nem vonom két­ségbe azonban a tárriogatás szük­ségét, csak félek, hogy nem veszé­lyezteti-e majd a lap függetlensé­gét. CSIZMÁR ESZTER FELHÍVÁS A VAROSOK ÉS KÖZSÉGEK POLGÁRMESTEREIHEZ Tisztelt polgármesterek! Kérem önö­ket, vegyenek részt azon az 1991. február 27-én Besztercebányán tartandó kong­resszuson, amelyet a Városok és Köz­ségek Egyesülése szervez. A városok és községek polgármesterei úgy érzik, hogy nem létezik összekötő kapocs a községi hivatal és a kormány között; nincs aki kiálljon a polgármesterek mellett. Tevé­kenységünkhöz nincsenek meg az anyagi eszközök, és úgy érezzük, önállóságunk­ban korlátoznak bennünket, mindenek­előtt a különböző pénzbeli alapok megte­remtésében. , Ezért kérjük önöket, hogy harcoljunk együtt a községi és városi helyhatóságok jogaiért, hogy községeink és városaink ne csak az állampolgároktól befolyt adójából és az ebadóból éljenek. A polgármesterek jogaiért való kiállásra is hívjuk önöket. Csak így tudjuk teljesíteni választópolgárainknak tett ígéretünket, akik bizalmukat igazolva adták ránk sza­vazataikat. Schmidt Ferenc, Szina község polgármestere PÁRTFEGYELEM - DEMOKRATIKUS KÖNTÖSBEN? A Polgári Fórum kettéválása immár valóság. Tovatűnt az az időszak, amikor még sokan, nem is akárkik - köztársasági elnökünk szintén - úgy vélték, vétek lenne a legközelebbi választásokig megbontani a pártállam lebontásában főszerepet játszó, majd az első szabad választásokon is győztes szervezet egységét. Alighanem itt is arról van szó, amit a francia politika klasszikusa így fogalmazott meg: Ha egy folyamat nem állítható meg, fel kell gyorsítani. Úgy tűnik, tavalyi hóvá vált az az 1989 végén megkérdőjelezhetetlennek tartott tétel, miszerint a politikában mostantól már nem a pártok játsszák a főszerepet, hanem ä széles társadalmi skálán szerveződő moz­galmak. A múlt hét végén így Václav Klaus vezetésével, létrejött a Polgári Demokratikus Párt, a másik politikai erő - Pavel Rychetskývel az élen - pedig a Polgári Mozgalom nevet vette fel. Mindkét szervezet vezetősége kidolgozta a programnyilatkozatot, és megegyeztek abban, hogy - elsősorban az alkotmányos válság elkerülése érdeké­ben - a legközelebbi választásokig mind a parlamentben, mind a kormányzati munkában együttműködnek. Most az a kérdés, Szlovákiában is bekövetkezik-e az a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen mozgalomban, ami Csehországban.a Polgári Fórumban már valóság. A szlovákiai sajátosságokra hivatkozva még a múlt hét elején is sokan tagadták a NYEE kettéválásának a lehetőségét. Az egység fennmaradásában azonban a szervezet tegnapelőtt befejezett tapol­csányi közgyűlése óta már távolról sem vagyunk annyira biztosak. Úgy tűnik, mintha Vladimír Mečiar is Václav Klaus nyomdokaiba kívánna lépni. Például megpályázta az elnöki tisztségét. Igaz, nem választották meg, továbbra is Fedor Gál maradt a NYEE élén. Az azonban már teljesen nyilvánvaló, hogy a cseh példa követésének gondolata megfogalmazódott, és számos jelből arra következtethe­tünk, mintha a párttá válás már nem is egyéni óhajok függvénye lenne, hanem törvényszerűség, amely ideig-óráig figyelmen kívül hagyható ugyan, huzamosabban azonban nem söpörhető szőnyeg alá. A mozgalom átalakulásának, az ez iránti igények megfogalmazá­sának van egy közös vonása: mind Csehországban, mind Szlovákiá­ban a járási küldöttek szorgalmazzák a két részre szakadást. Ezek az erők a másik félnél sokkal erőteljesebben síkraszállnak a gazdasági reform „könyörtelenebb" végrehajtása mellett. Közgazdaságilag ezt Václav Klaus úgy fogalmazta meg, hogy „nem engedhetjük meg magunknak, hogy megint nekilendüljünk egy gazdaságátalakításnak, és megint félbehagyjuk, mint ahogy azt már az utóbbi évtizedek alatt legalább féltucatszor tették". Ezért van szükség a pénzügyminiszter szerint egységes pártra. Tételesen nem mondta ki, hogy fegyelmezett, sőt megfegyelmezett pártra gondol, az OF múlt hétvégi „válópere" óta nem kétséges. Vladimír Dlouhý, a pénzügyminiszteri irányzat egyik kulcsembere egyértelműen kijelentette: „Feltétlenül szükség van pártfegyelemre, különösen a kormányjavaslatokról való parlamenti szavazások során". A Liberális Klub hívei Klaus gazdaságpolitikájával egyetérte­nek, politikai stílusával azonban nem. Hónapokkal ezelőtt - a pártállami tapasztalatok birtokában - szinte még le sem mertük írni ezt a szót, hogy „pártfegyelem". Csak óvatosan utaltunk arra, hogy Václav Klaus pártkoncepciójának egyes tételei a demokratikus centralizmus gondolatát evokálják. A Liberális Klubba tömörült, többnyire a prágai értelmiségiekből kikerülő, szociá­lisan érzékenyebb Polgári Fórum-tagok éppen emiatt nyugtalankod­nak. Nincsnek egyedül, más pártokban és mozgalmakban is gyana­kodva szemlélik ezt a jelenséget az emberek. És mi a helyzet magyar vonalon? A nemzetiségi alapon politizáló mozgalmakra nem érvényesek az általános törekvések? Úgy látszik, bizonyos vonatkozásokban igen, másban nem. Az Együttélés kassai közgyűlése kimondottan az egységkovácsolás jegyében zajlott. Viszont ami a pártfegyelmet illeti - egyesek e téren az országos „törvényszerűségeket" igyekeznek érvényesíteni. A mozgalom veze­tője és több felszólaló néhány máshogy gondolkodó parlamenti képviselőt alaposan megdorgált. Elvégre lépést kell tartani az orszá­gos politikai széljárással. De a demokratikus centralizmus beiktatásá­ról még nem esett szó. TÓTH MIHÁLY A NÉGYESFOGAT ÉS A TÖRVÉNYESSÉG TÉNYEK A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM III. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉRŐL Lapunkban február 1B-án részletes tudósítást közöltünk a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom III. országos közgyűléséről. Két nap múlva a mozgalom elnökével készített interjúnak adtunk helyet. Ezekből az anyagokból és az elfogadott záródokumentumból is kitűnt, hogy a közgyűlés meglehetősen feszült légkörben zajlott le. A tisztességes tájékoztatás megkívánja, hogy annak a képvi­selőnek is nyilvánosságot adjunk, aki többekhez hasonlóan másként értékeli a tanácskozás menetét és hatását a mozgalom további fejlődésére. Erről a kérdés­ről egyébként nem kívánunk vitát indítani, mert a felmerült gondok és ellentétek megnyugtató rendezése teljes mértékben a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom vezetőségének és tagságának a joga s kötelessége. A — utóbbi időben a Magyar Ke­ľ\(Ĺ reszténydemokrata Mozgal­mat egy négyesfogat sajátította ki magá­nak. Ez a négy ember, a szűkebb vezető­ség február 16-ra Dunaszerdahelyre zártkörű (tisztújító) gyűlést hívőtt össze rendőri „díszkísérettel". Ez a tanácsko-, zás minden tekintetben törvényellenes­nek mondható, mivel szöges ellentétben áll a Belügyminisztérium által jóváhagyott és mindmáig érvényes alapszabállyal. 1) Az alapszabály (V. 4. aj nem ismer független főtanácsadói státuszt. így a (független) főtanácsadó működése me­rőben törvénybe ütköző. Ennek ellenére az illető a valóságban diktátori minőség­ben működött. a) Intrikáival kikényszerítette, hogy Ja­nics Kálmán, az alapító elnök már koráb­ban lemondott: b) a demokratikus joggyakorlattal el­lentétben megakadályozta, hogy az elnök lemondásától a tisztújító gyűlésig az alel­nök irányítsa az elnökség munkáját; ügy­vezető elnököt nevezett ki. Mivel ezt nem a közgyűlés választotta, és az alapsza­bályzat nem ismer ilyen státuszt, ez is jogellenes lépés volt. 2) A zártkörű gyűlés előtt az ügyvezető elnök is lemondott. (A jegyzőkönyvön kí­vül) az a tény is bizonyítja ezt, hogy a zártkörű gyűlést a vezetőség más tagja hívta össze (aláírását lásd a küldöttiga­zolványokon), akinek erre joga nem volt. 3) A küldöttek számát megállapító kulcs antidemokratikus volt. (Egy küldött képviselhette például az 1200 tagot számláló, meg az esetleg csak 7 tagból álló klubot is.) 4) A vezetőség bizonyíthatóan leg­alább négy esetben megtagadta a saját maga által kibocsátott küldöttigazolvány elismerését annak ellenére, hogy két bé­lyegzővel és három aláírással volt ellátva, sőt mellékelték a küldöttet megbízó klub­gyűlés jegyzőkönyvének a másolatát is. Ok voltak azok, akik megfosztották a klu­bokat attól a joguktól, hogy azzal képvi­seltessék magukat, akiben megbíznak. Igyekeztek rájuk kényszeríteni, hogy a négyesfogatnak megfelelő személyeket válasszanak meg küldötteknek. 5) Ez a négy ember megtagadta azok­tól a kluboktól a részvétel jogát, amelyek­től nem várhatta el az üzelmei támogatá­sát, letagadván ezek fizikai létezését, (gy nem lehetett képviselve Somodi község, amelyben a 20 tagú önkormányzat vala­mennyi tagja az MKDM képviselője. 6) A négyesfogat felrúgva a 15/1990 sz. törvény rendelkezését, tehát jogelle­nesen, megtagadta azoknak a kluboknak az elismerését, amelyek nincsenek a helyhatósági szerveknél regisztrálva, így a mozgalomnak csak ott lehetnek klubjai, ahol nem ismerik a törvényt, és tudatlanságából oda ütik a bélyegzőt. Ahol viszont ismerik (pl. Kassa), ott nincs mód a vezetőség által elismert klub alapí­tására. 7) A gyűlés vezetése totalitarista szel­lemben és praktikákkal folyt (obstrukció' stb.), tehát jogellenesen zajlott le. 8) Az alapszabályzat 11-15 tagú el­nökséget ír elő. A zártkörű gyűlés csupán 9 tagot választott; a választás ezért jogel­lenes. Ezenfelül Közép- és Kelet-Szlová­kiát egyetlen tag képviseli, ami antide­mokratikus. (A főtanácsadó megkísérelte terrorizálni a 'gyűlést, hogy csupán a né­gyesfogat válassza meg, ez azonban nem sikerült.) 9) Az elnököt, alelnököt és szervezőtit­kárt (az alapszabályzat nem ismer főtit­kárt) nem titkos szavazással választották meg, tehát megválasztásuk érvénytelen. 10) Az alapszabályzattal ellentétben ismét főtanácsadót választottak, ami jog­ellenes. A zártkörű gyűlés pikantériájához tar­tózik az MKDM parlamenti képviselőinek inzultálása, továbbá az a tény is, hogy ajtón kívülre utasítottak két kiváló külföldi személyiséget. A fenti okokból illegálisnak minősí­tem, és elhatárolom magamat tő­le minden tekintetben. Továbbra is meg­maradok magyarnak, kereszténynek és demokratának, de csakis törvénytisztelő polgárokkal vagyok hajlandó együttmű­ködni. Prága, 1991. február 20. MAGYAR FERENC, a Szövetségi Gyűlés képviselője REFLEX

Next

/
Thumbnails
Contents