Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. FEBRUÁR 20. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS UTÁN BESZÉLGETÉS BUGÁR BÉLA MÉRNÖKKEL, A MAGYAR ! KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM ELNÖKÉVEL Közvéleményünk jelentős része nemtetszéssel olvasta azokat a cikkeket, vádaskodásokat, amelyek kedvezőtlenül érintették a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. A nagy nyilvánosság ezért is többet szeretne tudni az MKDM III. országos közgyűléséről, amelyre az elmúlt szombaton, Dunaszerdahelyen került sor. Bugár Béla elnök urat kérdeztem meg, a most lezajlott tisztújító közgyűlés néhány olyan részletéről, amely az MDKM tagságának, továbbá a mozgalmat pártolók számára érdekes lehet. • Sokan szeretnék tudni, miért volt ez a közgyűlés szigorúan zártkörű? - A korábbi közgyűléseink tapasztalataiból kiindulva szükségét láttuk annak, hogy alapszervezeteink _ küldöttei zavartalan légkörben foglalkozhassanak a tisztújítás nem kis feladatával. Az előző közgyűlésünkön ugyanis a meghívottakon kívül jelentős számú, zömmel nem MDKM-tag próbálta meg befolyásolni a tanácskozás menetét. • Véleménye szerint ez a döntés összeegyeztethető-e a demokráciával? - Természetesen igen. Ugyanis a demokrácia azt jelenti, hogy mindenki, akit a választás joga megillet, akaratát szabadon és befolyásmentesen nyilváníthassa ki. A zárt közgyűlésre valamennyi regisztrált alapszervezetünk meghívót kapott ós maga döntötte el, hogy az alapszervezet által megválasztott elnökség köréből kit bíz meg saját képviseletével. A demokráciát ezen kívül az is biztosította, hogy küldötteinket a szavazás előtt és alatt senki sem befolyásolta. • Miért küldhettek az alapszervezetek csupán elnökségi tagokat? - Azért, mert az alapszervezet életének minden mozzanatát ők ismerik a legjobban, hiszen nekik kellett a felmerülő problémákkal a taggyűléseken foglalkozniuk. Ha az alapszervezetet például egy más községbeli személy képviselné, akkor ő minden bizonnyal nem a közösség akaratát, hanem csak saját véleményét fejthetné ki. így a demokratikus egyenlőség elvén máris csorba esne. • Miért kaptak meghívót csupán a regisztrált alapszervezetek? - Az érsekújvári közgyűlés alapszervezeteinek megalakítását a teljes regisztrációhoz kötötte, amit a volt helyi nemzeti bízottság (ma: községi hivatal) igazolása zár le. Ezzel válik ismertté a helyi közigazgatás előtt is az alapszervezet s ez kötelezi a közigazgatást, hogy a mozgalmakat és pártokat illető ügyekről őket is értesítse. Alapszervezeteinek 9 kivételével ezt a kötelezettséget már régen teljesítették. • Hogyan zárult a tisztújító közgyűlés? - Amint már azt olvashatták a sajtóban, a küldöttek megválasztották a kilenctagú országos elnökséget és határozatot hoztak az április 6-ra tervezett nyilvános ülés programjára vonatkozóan. Itt szeretném megköszönni a régi elnökség leköszönő tagjainak a mozgalom javára kifejtett tevékenységüket. • ön szerint mi volt a közgyűlés legfontosabb döntése? Az a határozat, amit még a közgyűlés legelején a küldöttek egyhangúlag megszavaztak. Lényege az, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom önálló és független mozgalom, amely kész ésszerűen együttműködni más mozgalmakkal és pártokkal. • Az MKDM önállósága azt is jelentheti, hogy lazítani kívánják kapcsolatukat az Együttéléssel? -A tavaszi parlamenti választásokra megkötött koalíciós szerződés már 1990. június 9-én lejárt, de az Együttélés elnöksége három írásos felkérésünkre sem mutatott eddig hajlandóságot az ügy tárgyalásos lezárására. Ezek alapján úgy tűnik föl, mintha az Együttélés néhány tisztségviselője távolodna el tőlünk. • Jelenleg mit tart ön a legfontosabb feladatának? - Elsősorban a feladatkörök pontos meghatározásával szeretném eredményesebbé és rendszeressé tenni az elnökség munkáját. Fontos célomnak tekintem azt is, hogy szo

j rosabb kapcsolat alakuljon ki parlamenti képviselőink és tagságunk között. (MKS) PAVLOV ELKÉPZELÉSEI AZ ÁREMELÉSEK SZABÁLYAIRÓL A JÁRŐRÖZÉS EREDMÉNYEI Valentyin Pavlov szovjet kormányfő hétfőn a Legfelsőbb Tanács elé terjesztette a fogyasztói áremelési tervet. Jól értesült források szerint a parlamenti jóváhagyás után néhány nappal, valószínűleg még március elseje előtt életbe léptetik az új árakat. A szigorú központi ellenőrzéssel végbemenő folyamat keretében átlagosan 60 százalékos lesz az áremelés. Pavlov elképzelései szerint a központ határozza meg az áremelések szabályait és a plafonokat. E keretek között a köztársaságok-figyelembe véve a regionális sajátosságokat - bizonyos árufajtáknál alacsonyabb árakat határozhatnak meg, ha vannak eszközeik a dotálásra. Országos méretben változatlan marad a gyógyszerek és gyógyászati eszközök, a villamos áram, a gáz és a szén lakossági fogyasztói ára, nem emelkedik a kávé, a textil, a konfekció és a műanyagból készült lábbeli, s nem utolsósorban a vodka ára. Belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a TASZSZ beszámolt a rendőrök és a katonák közös járőrözése első 15 napjának eredményeiről. Eszerint 9 köztársaságban több mint 16 ezer „különböző törvénysértést" elkövető embert tartóztattak le. Hatvanegy esetben súlyos bűncselekmények elkövetőiről volt szó. Ezenkívül 3 ezer dezertőr katonáf, illetve szolgálatmegtagadót is lefüleltek. Az Amszterdamban tartózkodó Vytautas Landsbergis litván államfő felszólította az Európai Közösségeket, csak azután folytassák a Szovjetunió gazdasági támogatását, ha Moszkva valóban garanciákat ad arra, hogy nem alkalmaz erőt a baltikumiak ellen. Véleménye szerint első lépésként Gorbacsovnak vissza kellene rendelnie a szovjet katonákat a vilniusi tévétoronytól, amelyet a január 13-i vérontás óta tartanak megszállva. Egyébként az EK a vilniusi események után leállította az 540 millió dolláros műszaki segély folyósítását és elhalasztotta a több mint egymilliárd dolláros élelmiszersegély jóváhagyását a Szovjetuniónak. TASZSZ-BÍRÁLAT VISEGRÁDRÓL Új regionális alakulat alapjait rakták le a TASZSZ szemleírója szerint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői Visegrádon. A szovjet hírügynökség kommentárja nemcsak hogy nem mutat különösebb lelkesedést a három ország szorosabb együttműködése iránt, hanem kifejezetten rosszalja azt. „Meglepően egységesnek" tartja a TASZSZ a kétoldalú kapcsolatok politikai, gazdasági és katonai aspektusainak, a világ problémáinak megítélését. „Hármas szövetségről" szólva a szovjet hírügynökség úgy látja, a magas rangú képviselők arról beszéltek, hogy keleti határaik biztonsága érdekében készek a politikai, diplomáciai együttműködés erősítésére a NATO-val. A kommentár különös, sértett és egyszersmind Sértő megállapítással zárul: az idő, a gyakorlati lépések mutatják meg, hogy egy sajátos „kisantant" vagy a jövő összeurópai rendjének konstruktív alkotóeleme lesz-e az új unió - írja, és a szerző egy példával érzékelteti, hogy a két lehetőség közül ő az előbbit tartja valószínűbbnek; a csehszlovák belügyminisztérium bejelentette, hogy a szovjet állampolgároknak szóló meghívókat már nem a helyhatóságoknak, hanem a minisztérium kompetens szerveinek kell hitelesíteniük. „Lehetséges, hogy egy új falról van szó, ezúttal nem a berliniről, de az is olyan terméskövekből épült, mint a visegrádi vár falai" - írja a szovjet hírügynökség kommentárja. (mh.) FÜR LAJOS KIZÁRTNAK TARTJA MAGYARORSZÁG NATO-TAGSÁGÁT Für Lajos magyar védelmi miniszter nyilatkozott a Profil című osztrák hetilapnak. A tegnapi magyar sajtó bőven idézett az interjúból, amelyben a miniszter elmondta, a jelenlegi helyzetben kizártnak tartja Magyarország teljes jogú NATOtagságát, bár a magyar politika jó viszonyt akar kiépíteni a NATO tagállamaival és az Észak-atlanti Szövetség szerveivel. Megállapította, teljesen irreális viszont arra gondolni, hogy magyar területen NATOtámaszpontok jöhetnének létre. Magyarország semlegességéről szólva elmondta, hogy ehhez nem elég az adott ország szándéka, hanem külső megerősítés is szükséges, elsősorban a nagyhatalmak részéről. Für Lajos megítélése szerint egy magyar semlegességi nyilatkozat ma nem találkoznék Európa és a világ nagyhatalmainak elképzelésével. el sem kezdődött az öböl-háború, IVICU amikor nyilvánvaló volt, bárhogy is alakul, egy vesztese biztosan lesz: a palesztin ügy. Tény, hogy a PFSZ az utolsó pillanatig igyekezett közvetíteni a fegyveres konfliktus elkerülése érdekében, de amikor kenyértörésre került sor, kétségkívül a rossz oldalra állt - Szaddam mellé. A háború első áldozata is palesztin volt - Abu íjad, Arafat helyettese. Néhány órával azután ölték meg Tuniszban, hogy visszatért Bagdadból, ahol még egy utolsó kísérletet tett Szaddam meggyőzésére, vonuljon ki" Kuvaitból. A PFSZ szinte ösztönösen nyomban Izraelre kente a dolgot, de Tel Aviv ezúttal, szokásától eltérően, nem hallgatott, hanem a leghatározottabban cáfolta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Rövidesen be is bizonyosodott, hogy a merénylő nem volt más, mint egy fiatal testőr, aki korábban a terrorista Abu Nidal csoportjában tevékenykedett. Abu Nidal pedig az utóbbi időben Bagdadban talált menedéket. Nem kell sokat keresni az okot sem: közvetlenül halála előtt Abu íjad nyilatkozott a Le Croix című francia napilapnak. A halála után megjelent nyilatkozatban szó szerint ezt mondta: ,,Ha elítéljük hazánk izraeli megszállását és harcolunk ellene, akkor nem helyeselhetjük Kuvait iraki megszállását. Irak nagy hibát követett el, ki kell vonulnia Kuvaitból." Ami pedig a palesztin kérdés és Kuvait ügyének összekapcsolását illeti, erről így vélekedett: ,,Nem akarom, hogy a mi ügyünket összefüggésbe hozzák az arab világ szétverésével." Szerinte ugyanis a Kuvait elleni agresszióval Szaddam éppen ezt tette - megosztotta az egységéről amúgy sem nevezetes arab világot. Magukat megnevezni nem kívánó (magyarán: életüket féltő) palesztin vezetők úgy nyilatkoztak, Abu íjad álláspontját osztották és osztják, s számukra nem kétséges, hogy a merénylet mögött Szaddam állt. Nagyon jól jött neki az ultimátum lejártakor az arabok, de mindenekelőtt a palesztinok jogos felháborodása a merénylet miatt, no meg persze az, hogy főleg az utóbbiak nyomban Izraelt okolták, a megszállt területeken kivonultak az utcákra, hatalmas tüntetéseket rendeztek. Ráadásul nemcsak Arafatot, hanem Szaddamot KÖTÉLTÁNC is éltették, egyszeriben benne látták az arab világ megmentőjét, aki szembe mer szállni az amerikaiakkal és kész megleckéztetni Izraelt. S mit tett Arafat, a neves politikai kötéltáncos? Fejébe szállt a siker, az, hogy a megszállt területeken talán még sosem volt olyan népszerű, mint most, s még nagyobbat akart domborítani. Egy „világszámot" akart produkálni és lemondott a védőhálóról - az öböl menti gazdag országok, elsősorban Szaúd-Arábia támogatásáról, és egyértelműen Irak mellé állt. Meggondolatlan lépés volt azután, hogy már jó két éve megindul a palesztin-amerikai párbeszéd, sőt Washington még Izraelt is megrótta hajthatatlansága miatt. Nem is beszélve arról, hogy a nyugat-európai államok, de főleg Franciaország az utolsó pillanatig kiálltak a palesztinok mellett, Párizs még a különutasságot is megkockáztatta az Irak elleni koalíción belül. Szaddamnak pedig csak addig volt szüksége a palesztinokra, amíg azon ügyködött, hogy Kuvaitot is megtartsa, meg a háborút is elkerülje, vagy legalább éket verjen a koalíció tagjai közé. Arra már nem gondolt, hogy a pocsék találati pontosságú Scud rakétáival a palesztinokat is veszélyezteti, nem is szólva arról, ha valamilyen módon mégis vegyi támadást intézne Izrael ellen. S bár ennek kicsi a valószínűsége, a tény tény marad: a PFSZ Bagdad túsza tett. Irak semmiképpen sem fog győzni ebben a háborúban, még akkor sem, ha elhúzódik, de Szaddam ráadásul politikai győzelemre sem számíthat. Ha eredménnyel járna is Moszkva diplomáciai offenzívája, ha meg sem indulna a szárazföldi hadművelet, Szaddam akkor sem sétálhatna ki emelt fővel ebből a csapdából, amelyet önmagának épített. S ha Szaddam megbukik, akkor megbukik Arafat is. James Baker amerikai külügyminiszter vasárnapi tévényilatkozatában azt mondta, a PFSZ a háború kapcsán teljesen lejáratta magát, s ha konfliktus lezárása után mégis megkezdődnek a tárgyalások a palesztin rendezésről, azokon nem a PFSZ-nek, hanem maguknak a megszállt területeken élők képviseleteinek kellene részt venniük. A Maghreb-országokban sem Arafat a sztár a radikálisok körében, hanem Szaddam, míg Nyugat-Európában gyakorlatilag egy kalap alá veszik őket. Az Irak elleni koalícióban részt vevő országok még nem nyilatkoztak hivatalosan, de feltételezhető, hogy ők is „ejtik" Arafatot. Közülük egy, Egyiptom már meg is tette. A félhivatalos sajtó köntörfalazás nélkül arról cikkez: Ararátnak mennie kell, mivel eljátszott minden bizalmat. MQIYI kizárt, hogy rövidesen a megszállt l\l"i í I területeken is veszít népszerűségéből, hiszen máris nagyon hiányoznak azok az összegek, amelyeket az itt élők az öböl térségéből kaptak. Nem kevésről, dollármilliárdokról van szó. így aztán Arafat számíthat arra, ha ő a védőhálót adta el, csalódott hívei a kötelet rántják ki alóla és vége a nagy mutatványnak. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN V

áclav Klaus, szövetségi pénzügyminiszternek díszdoktori címet adományozott a rochesteri (USA, New York állam) technológiai főiskola. Klaus személyesen vette át a kitüntetést, amelyet a főiskola 162 éves történelmében csak nyolcadszor ítéltek oda, s első ízben külföldinek. K

onkrét regionális tervet dolgoz ki az osztrák ökológiai Társaság Csehszlovákia számára az energetikai ellátásra és a takarékossági intézkedésekre vonatkozóan. Ebben állapodott meg Erwin Pröll, az alsó-ausztriai kormány ökológiai megbízottja Magdaléna Vášáryová csehszlovák nagykövettel. Pröll közölte: két héten belül döntenek arról, hogy Csehszlovákia mely területére fog vonatkozni a terv. J

ohn Major brit kormányfő a jövő hónapban a Szovjetunióba látogat - közölték Londonban. Major feltehetően március 4-6-án fog tárgyalni Moszkvában Mihail Gorbacsovval, elsősorban az öbölbeli helyzetről, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. John Major 1969-ben magánlátogatáson már járt a Szovjetunióban. V

ioleta Chamorro nicaraguai államfő háromnapos látogatásra tegnap Bonnba érkezett. Politikai tárgyalásokat folytat Richard von Weizsäcker államfővel, Helmut Kohl kancellárral és Hans-Díetrich Genscher külügyminiszterrel. Teodor Waigel pénzügyminiszterrel a két ország közti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat fogja megvitatni. S

zato Megumu japán igazságügy-miniszter személyes kezdeményezéseként javasolta kormányának egy tanulmány kidolgozását azori szovjet állampolgárok jövőbeni státusáról, akik a Moszkva és Tokió közti ellentétek tárgyát képező négy Kuril-szigeten élnek. A terv számol ott-tartózkodásuk legalizálásával azt követően, hogy a Szovjetunió visszaadja e szigeteket Japánnak. A négy szigeten kb. 31 ezer szovjet állampolgár él. Kormányforrások szerint a kabinet kedvezően fogadta a miniszter ötletét. K

ét forgalmas londoni vasútállomáson volt hétfőn bombamerénylet, mindkettőért a szélsőséges ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vállalta a felelősséget. Tegnapi nyilatkozatában a szervezet nem közölte, hogy a Paddingtor és Victoria állomásokon elkövetett merényletekkel a brit hadsereget vagy a kormányt akarta-e sújtani, figyelmeztetett azonban, hogy a hasonló akciók folytatódni fognak. A hétfői merényletekben egy ember vesztette életét és negyven megsebesült. B

elgrád külvárosában, a Rakovica nevű legnagyobb iparnegyedben kb. 13 ezer munkás lépett sztrájkba, követelve a szerb kormánytól az állami vállalatok valamennyi alkalmazottja januári teljes bérének kifizetését. A kormány a munkásoknak átlagban 3500 dinárral tartozik. A sztrájkolok felszólították a szerb kormányt, biztosítson a munkásoknak átlagosan 7 ezer dínáros bért mindaddig, amíg nem sikerül megoldani a köztársaság gazdasági problémáit. U

" dvözölte Mihail Gorbacsov szovjet államfő májusra tervezett oslói látogatását a Nobel-díjakat odaítélő norvég bizottság. Mint ismeretes, Gorbacsov tavaly kapta meg a Nobel-békedíjat, amelyet akkor elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen átvenni. ígéretet tett viszont a Nobel-bizottságnak, hogy oslói látogatásakor a többi díjazotthoz hasonlóan elmondja a hagyományos beszédet. A bizottság egyes tagjai a múlt hónapban bírálták Gorbacsovot a vilniusi vérontás miatt és úgy vélekedtek, nem lenne helyes, ha Norvégiában beszédet mondana a békéről. Most azonban a bizottság újonnan megválasztott elnöke közölte az újságírókkal, az öttagú testület egyhangúlag helyesli, hogy Gorbacsov kapta a díjat. M

egállapodás született a kölcsönös harcok beszüntetéséről és a vitás kérdések helyi szinten történő tárgyalásos megoldásáról a két legnagyobb dél-afrikai néger szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongreszszus és az Inkatha között.