Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám, szerda

1991. FEBRUÁR 20. »ÚJSZÓM BELPOLITIKA KÖRKÉP A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL Csehszlovákiában a legfrissebb kimutatások szerint immár 120 ezer munkanélküli van (Szlovákiában 60,5 ezer, Csehországban 58,9 ezer). Számuk azonban napról napra növekszik. Munkatársaink ez alkalommal annak néztek utána, hogy miként alakul a munkanélküliség néhány veqyeslakosságú járásban. Érsekújvári járás December végén „mindössze" 607 nyilvántartott munkanélküli volt az Érsekújvári járásban. Számuk mára 1555-re nőtt (a nők aránya csaknem 50 százalék). A vállalatokban és szövetkezetekben végbemenő munkaerőcsöl$)<entés következtében 964 kitanult és betanított munkás, illetve 192 adminisztratív munkaerő vált munkanélkülivé. Jelenleg több mint 230 pályakezdőnek folyósítanak munkanélküli segélyt (köztük 11 a főiskolás, 84 a szakközépiskolás, 47 gimnáziumot végzett, 62 szakmunkásképzőben érettségizett és 23 képzetlen fiatal). A járási' munkaügyi hivatal (JMH) nyilvántartásából az elmúlt hónapban mindössze 43 személyt töröltek - januárban csupán ennyinek sikerült munkahelyet találnia. A járásban kevés a munkaalkalom. Jelenleg mindössze 101 képesített szakmunkásra van a vállalatok, szövetkezetek illetve magánvállalkozók részéről igény. A keresettebbek közé tartoznak az asztalosok, lakatosok, kőművesek és a vízvezeték-szerelők. Vajda Zsuzsannától, a JMH előadójától megtudtuk: az elmúlt hónapban főleg Párkányban és a város vonzáskörébe tartozó községekben nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküliek száma. Átképző tanfolyamok eddig nem indultak a járásban, de több, főleg építkezési vállalat jelezte, hogy a közeljövőben szervez ilyen tanfolyamokat. Olyan tanfolyamok rendezésére viszont, melyek elősegítenék a nők foglalkoztatását a járásban, eddig senki sem ajánlkozott. Galánfai járás Egyelőre nem tudnak átképezni, tanfolyamot ajánlani az érdeklődőknek a galántai JMH-ban sem, ahol már 1274 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban. A munkaügyi hivatal illetékeseitől megtudtuk, hogy jelenleg csupán 32 szabad hely a kínálat. A munkáltatók ebben a járásban is elsősorban képesített szakmunkások (esztergályosok, lakatosok, hegesztők, asztalosok) iránt érdeklődnek, képesítés nélküli segédmunkásokat csak elvétve keresnek. Két galántai székhelyű vállalat venne fel jogászt, egy ipari vállalat pedig közgazdászt. Komáromi járás Januárban „csupán" 760 személynek folyósított munkanélküli segélyt a Komáromi Járási Munkaügyi Hivátal, de amint azt Berta János mérnöktől, a JMH igazgatójától megtudtuk: februárban és márciusban előreláthatólag 250-300 személlyel bővül a munkanélküliek tábora. A munkanélküli segélyben részesített pályakezdők száma megközelíti a 130-at. Papíron 189 szabad hely van jelenleg Komáromban és környékén, ám a valóságban ezek a munkahelyek többségükben már foglaltak. Elhelyezkedési lehetőséget a nőknek úgy tűnik, csak a komáremi cipőgyár kínál, míg a komáromi hajógyár csupán asztalosokat, hegesztőket, festőket, lakatosokat vesz fel. A JMH igazgatója elmondta: több olyan vállalat, intézmény van a járásban, amely nem jelenti be az üres helyeket a munkaügyi hivatalnak. Ezzel kapcsolatban a hivatal a közeljövőben széleskörű ellenőrzést végez majd. Szerkezeti átépítés alatt sok helyen még mindig csak munkaerőcsökkentést értenek. Ezt támasztja alá az a más járásokban is tapasztalt jelenség, hogy a munkáltatók elsősorban a megváltozott munkaképességű dolgozóiktól igyekeztek „megszabadulni". Több visszajelzés érkezett a Komáromi Munkaügyi Hivatalba arra vonatkozólag is, hogy a munkáltatók kihasználva az emberek figyelmetlenségét és járatlanságát, szinte egyik napról a másikra szabadultak meg a létszámfeletti dolgozóktól, akikkel aláíratták, hogy .munkaviszonyuk megszűnése „közös megegyezés" alapján történik. (gágyor) Dunaszerdahelyi járás - Sajnos várható volt, hogy a Dunaszerdahelyi járásban duplájára emelkedik a munkanélküliek száma - tájékoztatott dr. Ján Sihelský, a járási munkahivatal igazgatója. - A szakmunkásképző intézetekben végzett fiatalokra az üzemek nem tartanak igényt, a Váhostav sorra bocsátja el a dolgozóit, de hazatérnek azok is, akik eddig Magyarországon vállaltak munkát. Január végéig 1321 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásunkban. Bepillantva a dokumentumokba kitűnt, hogy ebből 555-en roma származásúak, 759-en pedig a gyengébb nem képviselői voltak. A szociális összetételhez tartozik, hogy 16-an főiskolai, 66-an pedig szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek. Számottevő azon jelentkezők száma, akik eddig szociális segélyből éltek, s ezt most felcserélik a négyszáz koronával magasabb munkanélküli segélyért. Mint tudvalevő: február 1-jétől csökkent a támogatás összege. Most már csak az átlagfizetés 65 százalékát fizetik az első, 60 százalékát a második félévre. Egy esetleges továbbképzés idejére 70 százalékot folyósítanak. - Az elmúlt napokban többszázan fordultak meg nálunk - tette hozzá Herceg György, a munkaközvetítő osztály irányítója. Sokan nehezményezik, hogy rövid ideig foglalkozunk velük, mások sokallják azt a pár percet is. Tény azonban, hogy a szűk folyosón sokan összezsúfolódnak, főleg a délelőtti órákban. Éppen ezért tervezzük, hogy Nagymegyeren és Somorján is nyitunk irodát, s tevékenységünkbe jogászt és pszichológust is bevonunk. (szitás) Kassa A Hernád parti város Munkaügyi Hivatalában egyre több állástalan ember jelentkezik. Tavaly a kommunista párt apparátusának dolgozói kezdték a sort, majd a nemzeti bizottságok alkalmazottai következtek, ugyanakkor több ipari üzem és intézmény kezdte meg a létszámcsökkentést. Jelenleg kevés olyan intézmény található, ahol a dolgozók száma a tavalyihoz képest változatlan. A munkanélküliek között több százan rendelkeznek főiskolai végzettséggel, majdnem minden második érettségivel, de sok a szakképesítetten is. Számuk - együttesen - meghaladja az ötezret. Rendszeresen látogatják a munkaügyi hivatalt, de nem sok sikerrel. Kevés a szabad munkahely, az üzemek csak elvétve vesznek fel új alkalmazottakat. Elsősorban szakmunkást keresnek, az viszont nincs. Az átképző tanfolyamok talán enyhítenek majd ezen a gondon, de egyelőre még egyet sem indítottak el a városban. Kassa-vidéki járás A járási munkaügyi hivatalban 961 munkanélkülit tartanak nyilván. Rudolf Sokol igazgató és Lóránt Hubert igazgatóhelyettes szerint a munkanélküliség még nem „vészes", 2,23 százaléknyi. Sok a szakképzetlen, de akadnak középés főiskolai végzettségűek is. Az előbbiek többsége korábban az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozott, az utóbbiak a volt nemzeti bizottságokon, illetve azok intézményeiben, üzemeiben. Átképző tanfolyamokat egyelőre még nem szerveznek a járásban, de a munkaügyi hivatal már megkezdte az ilyen jellegű igények felmérését. A Szepsi környékieknek részben vigasz lehet, hogy a Bodva parti városban lesz körzeti munkaügyi hivatal. • Rozsnyói járás -Jelenleg 1359 olyan egyént tartunk nyilván, akinek még nem tudunk munkahelyet felajánlani. Elképzelhető, hogy a számuk gyarapodni fog, mert az üzemek mostanában alig vesznek fel embereket. 130 szakmunkást ugyan el tudnánk helyezni, de a nyilvántartásunkban szakmunkások nem szerepelnek, az átképzés pedig nehezen indul be. Mintha a munkanélküliek és munkáltatók is ódzkodnának tőle, pedig előbb-utóbb úgyis kényszerítve lesznek rá. Természetesen mi ezzel csak segíteni próbálunk rajtuk, illetve szeretnénk, mint ahogy segíteni kívánjuk a járás nyugati területét a rőcei körzeti munkaügyi hivatal létrehozásával - foglalta össze kérdéseink alapján a helyzetet Olga Spišáková, a Járási Munkaügyi Hivatal igazgatónője. Töketerebesi járás A járásban 729-en keresnek állást. Akadnak, akiket a mezőgazdaságból küldtek el, mert szakképesítetlenek és fölöslegessé váltak, néhányan építőipari segédmunkások voltak, ám köztük van a Martini Nehézgépgyár megszűnt nagykaposi üzemének 40 dolgozója, valamint a királyhelmeci villamosipari üzem szaktanintézetének néhány most végzett növendéke is. A munkahelykínálat itt is gyér. Elsősorban szakmunkások kellenének, ha lennének. Ugyanakkor jogászt, közgazdászt, és növénytermesztési szakembert is keresnek... A rekvalifikációs tanfolyamokkal kapcsolatban Iveta Sokoiová, a Járási Munkaügyi Hivatal igazgatóhelyettese elmondta: ők készen állnak, bármikor megszervezik, de az üzemek, magánvállalatok egyelőre várnak ezzel, mert még nem tudják pontosan milyen termelési programjuk lesz. Ugyancsak az igazgatóhelyettestől tudtuk meg, hogy körzeti munkaügyi hivatal létesül Királyhelmecen és Nagykaposon is. (gazdag) Rimaszombati járás A Rimaszombati járásban az év első hónapjában ugrásszerűen megnövekedett a munkanélküliek száma. A januárban munka nélkül maradt, illetve segélyért folyamodó 694 egyénnel együtt ez a szám napjainkban már 2700 körül mozog. A piacgazdaság diktálta kényszerhelyzetben több üzem és vállalat csökkentette dolgozóinak számát, de vannak munkahelyek, főleg a mezőgazdasági üzemeknél, melyek teljesen megszűntek. A helyzetet az a tény is súlyosbította, hogy többen, főleg a roma lakosság köréből Csehországban kapták meg a felmondólevelet és hazatértek. A járási munkaügyi hivatal nyilvántartása szerint ez idáig 1302 roma nyújtotta be hozzájuk segélykérelmét. Sajnálatos tény viszont, hogy a munkára várakozók között 17 főiskolát és 38 középiskolát végzett személy is van. Működőképes munkaerőpiacról ebben a járásban még nem beszélhetünk. A valós helyzet ugyanis az, hogy a két kezükön meg tudják számolni, a kínált elhelyezkedési lehetőségeket. Az üzemek, vállalatok ha be is jelentik a náluk megüresedett munkahelyeket, fenntartják maguknak a jogot, hogy azokra ők vegyék fel a munkásokat. A hivatal egyelőre a munkások átképzését sem tervezi, mivel még nem kristályosodtak ki az üzemek, vállalatok munkaerőigényei. A hivatalban az illetékes minisztérium és törvényhozó szervek rugalmatlanságára panaszkodtak, mert az eddig érvényben levő rendelkezések szerint több nyitott kérdést és felmerülő problémát nem tudnak megoldani. Losonci járás A Losonci Járási Munkaügyi Hivatalban kezdetben csak két fogadónapon, szerdán és pénteken fogadták az ügyfeleket. Mivel az utóbbi hetekben 300^100 ember is érkezik ide, ezentúl a hét minden napján fogadják az ügyfeleket. Ezek között nemcsak munkanélküliek, de új munkahelyek után érdeklődők is vannak. Január végén 1466 munkanélkülit tartottak nyilván, akik közül mindössze hatvanan nem kaptak munkanélküli segélyt. A szakmunkásképzőt, középiskolát és főiskolát végzettek közül jelenleg 171-en várakoznak munkára. Alena Palovičová mérnöknő, a hivatal igazgatója a vállalatoktól beérkezett levelek alapján márciusra, áprilisra várja a munkanélküliek újabb hullámát. Érthetetlen számára viszont az, hogy egyes vállalatok így például a Drogéria zsolnai vállalata, miért tesznek egyenlőségjelet a kisprivatizáció beindulása és a dolgozók tömeges elengedése, illetve munkanélkülivé válása közé. Ilyen tartalmú levelet ugyanis már több helyről kaptak. Annak ellenére, hogy jelenleg mintegy száz szabad munkahelyet tudnak ajánlani, munkaerőpiacról még korai lenne beszélni, annál is inkább, mert ahhoz gazdasági, szervezési és egyéb szempontból alaposan fel kell mérni a termelőegységek jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Ez a majdani munkaerő-átcsoportosításnak és az új követelményeknek megfelelő rekvalifikációnak is az előfeltétele. Jelenleg még a hivatal eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek sincsenek megteremtve. A formálódó hivatal személyi állományából még öten hiányoznak, jelenleg is költözködnek, rendezkednek, és várják a számítógépeket, melyek megkönnyítenék, operatívabbá tennék munkájukat. (polgári) REFLEX AHOL NINCS HELYE A TAKTIKÁZGATÁSNAK Akár a megalkuvás időszakaként is beíródhatnának az ország történelmébe az 1989 november 17-ike óta eltelt hónapok, hiszen tucatnyi nagyon fontos kérdésben voltunk kénytelenek - és sokszor hajlamosak is - kompromisszumot kötni. Annak idején legtöbben úgy gondoltuk, hogy majd tisztázzuk, hogyan is történtek a dolgok 1968 augusztusának ama emlékezetes napjaiban. Úgy véltük, fényt derítünk azok mesterkedéseire is, akik mozgató rugói voltak a Moszkvából vezényelt konszolidációnak. Az igazságtételre szomjazók miliiói abban reménykedtek, hogy a bűn elnyeri méltó büntetését, az erényeseket pedig megjutalmazzák. A naivak hittek abban, hogy a harácsolókat felelősségre vonják, a besúgók nevét legalább közzé teszik, a millió anyagilag és erkölcsileg kisemmizett pedig ha mást nem, szóbeli elégtételt kap. Ezzel szemben mi történt? Az történt, hogy az 1968-as megszállás időszakához kapcsolódó dokumentumok kámforrá váltak, a konszolidátorok és a harácsolok átnyergeltek vállalkozóvá, vagy lapítva és reménykedve a nemzetközi helyzet alakulását figyelik, a titkosrendőrség egykori besúgóit a törvény védi a lusztrálástól, és éppen folyamatban van az anyagilag és erkölcsileg kárvallottak megkövetése törvényes szabályozásának parlamenti megvitatása. Ha e téren is az eddigi gyakorlatot követik törvényhozóink, ha úgy kötnek kompromisszumot, ahogy eddig is már sok esetben, aligha várható, hogy nagyot lépünk előre az ország működőképességének felújításához vezető úton. Kompromisszumra - mint a többpártrendszerű politikában mindig - szükség van, de ennek vannak határai, amelyeket nem lenne szabad túllépni. Az eddigi társadalmi gyakorlat alapján úgy tűnik, hogy a kompromisszumkötések általában pártihletésűek voltak. Persze, ez sem jelent újat a Nap alatt, mindig is volt ilyen, amióta kitalálták a parlamenti demokráciát. A kárpótlási törvény azonban olyan jogszabály lesz, amely - következményeinél fogva - az ország egész jövőjét, a lakosság közérzetét és gazdaságunk fejlődőképességét évtizedekre befolyásolhatja. És az előkészítés stádiumában levő földtörvény is ilyen jogszabály lesz. Ezért nem szabadna megengedni, hogy pártihletésű legyen, hogy megfogalmazásában primitíven érvényesüljön a politikai „ízlés", a pártérdek, netán a jogtudósi ambíció, vagy a gazdaságtani iskolához tartozás. Emberek vagyunk, így nehezen, de meg tudjuk érteni, hogy mindig az a politikai párt szorgalmazza a szigorú lusztrációt, amelyik (ki tudja, milyen csatornákon) kiderített valamit az „ellenpárt" valamelyik reprezentánsának pártállam alatti viselt dolgairól. És afölött is napirendre térünk, hogy amelyik párt valamely illusztris tagjának vaj van a fején, az inkább a lusztrálás ellen foglal állást. Sőt, még az sem elképzelhetetlen, hogy olyan közéleti személyiség is jár-kel közöttünk, aki önzetlenül, a társadalmi béke érdekében van ellene a feddhetetlensógi vizsgálatoknak. (Az ilyen, állítólag, annyira ritka „madár", hogy pénzért kellene mutogatni. A szerző megjegyzése). Azonban tudjuk megkülönböztetni a fontosat a kevésbé fontostól. Az ország számára most az a legeslegfontosabb, hogy törvényhozóink a pártérdek érvényesítésében tudjanak mértéket tartani mind a kárpótlási törvény, mind a földtörvény kidolgozása során. A kárpótlási törvény hatására előfordulhat, hogy olyan egyensúlyhiányba kerül az ország gazdasága, annyira fékevesztetté válik az infláció, hogy azt nemcsak nemzedékünk sínyli meg, hanem még az utánunk következő generációk is. Egy félresikerült földtörvénnyel pedig a lakosság élelmezése kerülhet veszélybe. Vannak feladatok, amelyek megoldásában bocsánatos bűn a pártalapon való kompromisszumkötés, netán a megalkuvás. A földtörvény és a kárpótlási törvény kidolgozása nem ilyen feladat. TÓTH MIHÁLY SZAKÍTÁS A MÚLTTAL Beszélgetés a Rimaszombati Városi Hivatal igazgatójával Az új hivatalok apparátusaiban többnyire új emberek kezdenek. Számukra kettős volt a nehézség, hisz eddig nem létező hivatalba kerültek, ráadásul vezető funkciókban tapasztalattal nem rendelkező egyénekként. Kovács László mérnököt, a Rimaszombati Városi Hivatal újdonsült igazgatóját is azon kezdőemberek közés sorolhatnánk, akik felvették a feléjük dobott kesztyűt. Hivatalbalépése után három héttel kérdeztem benyomásairól, a hivatal jövőbeni terveiről. - A városi hivatal csak a nevében és összetételében új szerv vagy lényegét, szerkezetét tekintve is szakítás a múlttal? - Névben és szerkezeti felépítésben is új hivatalról van szó, de ez csak alaki kérdés. Jobban szeretném, ha a gyakorlati életben az eredményességben érnénk el változásokat. A hivatal kiépítése még nem ért véget. A szerkezete sokban eltér a nemzeti bizottság volt struktúrájától, hisz több feladatkör a körzeti hivatalba vándorolt át. Körülbelül harmincan leszünk, ami egy huszonötezres lakosú városban azt hiszem nem sok. Még egyszer hangsúlyozom, a hivatal dolgozóinak fő célja, a város fejlesztése, s hogy ehhez pénzt, vállalkozói kedvet ós érdekeltséget teremtsenek. Ugyanakkor vannak építkezések, melyeket mindenképpen be kell fejeznünk, hisz 1992-ben a serdülő korosztályú sakkozók Európa bajnokságának mi leszünk a házigazdái. Ami az anyagiakat illeti, bízunk abban, hogy az állami költségvetésből a járásnak juttatott negyven milliós célirányos dotációból Rimaszombatnak is jut. Az adókból és illetékekből bizonyára nem származik majd akkora bevétel, amely fedezné kiadásainkat, ezért nekünk is vállalkoznunk kell. Egyrészt a kisprivatizáció után megmaradó üzemegységek nyereséges működtetésére, másrészt új üzleti és szolgáltatói kisüzemek létrehozására gondolok. - A múltban sokszor súrlódási felületet jelentett és fékező tényezőként hatott a lakosság nemzetiségi megosztottsága és a romalakosság jelenléte. Hogyan vélekedik erről? - A nemzetiségi összetétel és a romalakosság jelenléte tény. Tény viszont az is, hogy demokrációban és jogállamban akarunk élni. Nem eshetünk a múlt hibáiba. Én magyar nemzetiségű vagyok, ezért is tartom napirenden a paritás kérdését. A hivatal kiépítésénél, de a továbbiakban is ügyelek majd arra, hogy a nemzetiségi érdekek ne legyenek háttérbe szorítva, s hogy az egész ,városban jelen legyen a kétnyelvűség. Úgy érzem a kultúra ós az iskolaügy területén már tapasztalhatjuk ennek jeleit. Ami a romákat illeti, vége a múlt sikertelen kísérletezésének. A „fekete város" elmélet, vagyis a romák egy lakótelepre való költöztetése és elszigetelése kudarcot vallott. A már létrehozott lakótelepet is a város szerves részének kell tekinteni, és elképzeléseim szerint idővel egybeépül majd a várossal. További ezzel kapcsolatos elképzelésem, hogy egyházi szervezetek bevonásával egyszerű, igénytelen munkahelyeket létesítenénk az itt élők számára. Ezzel nemcsak a romák szociális helyzetén javíthatnánk, de hozzájárulnánk a rombabűnözés mérsékléséhez is. POLGÁRI LÁSZLÓ