Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám, csütörtök

iÚJSZÔM HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÜLÉST TARTOTT AZ ÁLLAMVÉDELMI TANÁCS NINCS ELLENSÉGKÉPÜNK SZADDAM HUSSZEIN KÉSZ EGYÜnMŰKÖDNI A SZOVJETUNIÓVAL 1991. FEBRUÁR 14. VISEGRÁD ELŐTT (Munkatársunktól) - Egon Lánsky, a külügyminisztérium szóvivője a hazai és a külföldi sajtó képviselőit a legközelebbi napokra vonatkozó terveikről tájékoztatta. A visegrádi hármas csúcstalálkozó után a külügyminiszter haza sem jön, útját Törökországba folytatja, majd március első felében Iránba utazik. Ami a pénteki csúcstalálkozót illeti, küldöttségünk a Csehszlovákia és Lengyelország közötti utasforgalom normalizálását célzó három pontból álló tervezetet visz a tarsolyában. Eszerint március 1 jétól szabaddá válna a kishatárforgalom, és tárgyalások kezdődnének a vízummentes kapcsolatok ismételt bevezetéséről (a régebbi megegyezést a csehszlovákfél 1981 óta nem tartotta be), továbbá - áprilisban - a Csehszlovákia és Lengyelország közötti szolidaritásról s a határ menti területek gazdasági és igazgatási együttműködéséről. A három felet közvetlenül érintő Varsói Szerződés és annak jövője a tárgyalások lényeges napirendi pontja lesz. Csehszlovákia Gorbacsov üzenetét örömmel fogadta, és a június 30-ára vonatkozó javaslatával teljes mértékben egyetért. Visegrádon nyilvánvalóan szó lesz Litvániáról és arról, hogy Izland elismerte önállóságát. Ezzel kapcsolatban Egon Lánsky leszögezte: a csehszlovák álláspont nem változott, a kormány támogatja a nép jogos követeléseit, elismeri a demokratikusan megválasztott parlamentet és kormányt, de egyúttal a nemzetközi alapelvet is betartja, amely egy államot ismer el, és ez a Szovjetunió. - Csehszlovákia keleti határának védelme az érdeklődés középpontjában áll - mondotta a szóvivő. A múltban ezt a határsávot 37 rendőr őrizte, ma 500 fő teljesít ott szolgálatot, és szükség esetén három órán belül a határ védelme megerősíthető. -va „Kellemetlen" hivatalok lesznek (Folytatás az 1. oldalról) gal sújtsák azokat, akik gátolják az adóügyi hatóságok munkáját. - A bizottságok félreértették a kérdést, ezért javasoltak bírságként egymillió koronáig terjedő összeget. Végül olyan határozat született, hogy az aki nem teszi lehetővé az adóügyi hatóság tevékenységét, az az adóalap 10 százalékának megfelelő bírságot fizessen. Tehát be kell fizetniük adóhátralékukat s a bírságot is. Tisztázatlan viszont, hogy azt a 10 százalékot abból állapítják-e meg, amit eredetileg be akart fizetni, vagy a hatóság által kivetett adó összegét veszik-e alapul. • Elhangzott, hogy pontosabban kellene meghatározni az adóügyi hatóság hatáskörét, de ezt a javaslatot nem fogadták el. - Többféle javaslatot terjesztettek elő, hogy az adózó ne legyen köteles lehetővé tenni az adóügyi szervek belépését a termelési egységekbe. Ez humánus gesztusnak tűnhet, de a világon mindenütt lehetőség van arra, hogy a helyszínen ellenőrizzék az adózót. • Indítványozták, hogy az adóügyi hatóságok munkatársai hivatali teendőiken kívül ne végezhessenek tanácsadói. ellenőrző munkát Ezt nem szavazták meg, nem teszi ez lehetővé a visszaéléseket? - Az indítványoknak az volt a célja, hogy az a személy, aki az adóhivatal képviseletében ellenőrzi az adóbevallásokat, magánalapon ne legyen érdekelve abban, hogy a lehető legalacsonyabb adót vessék ki. Világszerte megpróbálják befolyásolni az adóhivatalok embereit. Ez ellen különböző módon lehet védekezni. (gy jól meg kell őket fizetni, másrészt mindenkinek, aki megkockáztatja az ilyen, úgymond illegális tevékenységet, számolnia kell a büntetőjogi felelősséggel. • Véleménye szerint végül jó törvényt fogadtak el? - Igen, hiszen csak az adóügyi hatóságok létesítéséről volt szó, nem magáról az adórendszerről. Adórendszerünk átalakítása 1993' ban fejeződik be. Olyan rendszerre lesz szükség, hogy biztosítsa az állam bevételét, de ne legyen teljesítményvisszafogó, hanem ösztönözze a gazdaság működését. -csiVáclav Havel köztársasági elnök jelenlétében ülést tartott tegnap Prágában az Államvédelmi Tanács. A tanácskozást Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök, a tanács elnöke vezette. Megvitatták többek közt azt is, hogy a hadseregben létrehozott szervezetek tevékenysége ellenkezik-e, s ha igen, milyen mértékben a törvénnyel. Arra a kérdésre, hogy mit jelent Csehszlovákia számára a Varsói Szerződés katonai szervezetének feloszlatása, a köztársasági elnök megállapította, hogy háború esetén a Csehszlovák Hadsereg kétharmada nem áll majd a Varsói Szerződés egyesített parancsnokságának irányítása alatt. A Varsói Szerződés ezután nem avatkozhat be bárhol, mivel erre nem lesznek meg az eszközei. A köztársasági elnök kifejtette véleményét arról is, milyen kapcsolataink lehetnek az Észak-atlanti Szövetséggel. Elmondta, hogy már megteremtettük az együttműködést, s azon Az SZNT keddi ülésén nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítéséről. A 113 jelen lévő képviselő közül 13-an ellene szavaztak, köztük a Szocialista Baloldal Pártjának képviselői. Miért döntöttek így? - kérdeztük Peter Weisst, a párt elnökét. - Azért, mert a nyilatkozat szerzőinek akarata ellenére a jószándék egyoldalú megnyilvánulása. Ellenezzük a kollektív bűnösség elvének érvényesítését, de nem bagatellizálhatjuk a német nemzeti kisebbségnek a szlovákiai fasiszta megtorlásokban való részvételét. Azok a németek, akik nem szolgálták ki a nácizmust, maguk dönthettek, hogy kitelepülvagyunk, hogy az még szorosabbá váljék. A NATO-ban való részvételünkről még korai volna beszélni, ám mindenképp hasznos az együttműködés szorosabbra fűzése. További tájékoztatást a tanácskozásról Marián Čalfától kért a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója. Megtudta, hogy a tanács megbízta a hadsereget stratégiai tervek kidolgozásával azokra az esetekre, ha az állam veszélybe kerülne. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy mindent új szemlélettel közelítünk meg. Nincs ellenségképünk, és készen állunk a védekezésre az esetleges támadásokkal szemben, bármelyik irányból érkezzenek is. Rámutatott, hogy a Varsói Szerződés szétesése következtében Csehszlovákia elveszti a szövetség haditechnikai piacát is. Az ilyen termékek elhelyezésének lehetősége ezáltal 90 százalékkal csökken. nek-e, vagy Szlovákiában maradnak. Ugyancsak fontos, hogy a nyilatkozat akaratlanul hozzájárulhat annak a problémának a felmerüléséhez, hogy a kitelepített németek utódai esetleg vissza szeretnének telepedni, kérhetnék a vagyonjogi kérdések rendezését, nemcsak Szlovákiában, hanem Csehországban is. Úgy véljük, az ilyen nyilatkozat fölösleges, tekintettel a CSSZSZK és Németország közti tervezett jószomszédi szerződésre. Helyette alkalmasabb lenne nyilatkozatot tenni arról,, hogy az SZK békében és barátságban akar élni minden nemzettel, tekintet nélkül a múltbeli sérelmekre és nézeteltérésekre. -r(Folytatás až 1. oldalról) A CNN tudósítója, akit konzervatív amerikai csoportok azzal vádolnak, hogy az iraki propagandát terjeszti és ezért hívják őt vissza, azt állította, hogy a háború kitörése óta ebben a légitámadásban vesztette a legtöbb polgári személy az életét. (Egyébként a CNN visszautasította a Peter Arnett ellen felhozott vádakat azzal, hogy a tudósító bagdadi jelentéseit úgy kell értelmezni, mint az iraki katonai cenzúra által ellenőrzött információkat.) Szintén Arnett jelentette, hogy az iraki főváros több más pontját is bombázták, találat érte például a Rasid szállótól nem messze levő konferenciaközpontot. A Reuter amerikai katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, tegnapra virradó éjszaka is folytatódtak az iraki köztársasági gárda állásai elleni légitámadások, s bombázták az iraki csapatok első vonalát is. MÉG VÁRNI KELL George Bush amerikai elnök és Tom King brit védelmi miniszter kedd esti találkozójuk után kijelentették: folytatni kell a légi háborút, s csak azután kezdődhet meg a szárazföldi offenzíva. King még ezt megelőzően hangsúlyozta, hogy tovább kell csökkenteni Irak katonai kapacitásait. Ezzel a véleménnyel Bush is egyetértett, s újságírók előtt kijelentette, Szaddam Husszein azon állításai, hogy a szövetségesek szándékosan polgári célpontokat bombáznak, nem felelnek meg a valóságnak. A szárazföldi háború időpontjáról most sem lehetett semmit megtudni, a brit védelmi miniszter csupán annyit mondott, hogy teljesen megbízik az amerikai parancsnokság ítélőképességében. Pierre Joxe francia védelmi miniszter is tárgyalt az amerikai elnökkel, majd a sajtó képviselőinek nyilatkozva azt mondta, Franciaország célja továbbra is az iraki csapatok kiszorítása Kuvaitból, amihez még hozzáfűzte: „Az iraki nép megérdemli a szimpátiánkat és barátságunkat." Szavaiból kitűnt, hogy Franciaország szerepet akar vállalni a háború utáni rendezésből. NINCSENEK TÚLKAPÁSOK Franciaország és a Szovjetunió teljes mértékben egyetért abban, mindent meg kell tenni az öböl-konfliktus politikai rendezéséért és azért, hogy a háború ne terjedjen át más országokra is - ezt már Roland Dumas francia külügyminiszter mondta Moszkvában Mihail Gorbacsovval megtartott találkozója után kedd esti sajtóértekezleten. Dumas szükségesnek tartotta többször is hangsúlyozni, hogy a háborúért és következményeiért minden felelősség Szaddam Husszeint terheli. Újságírók kérdéseire válaszolva ő is elutasította azt az állítást, hogy a jelenlegi hadműveletek már túllépik az ENSZ-határozatokban megszabott kereteket. Ez már csak azért is érdekes, mert szovjet szakértők az utóbbi napokban ennek az ellenkezőjét állították. A francia diplomácia vezetője közölte, Gorbacsowal véleményt cserélt a válság utáni rendezésről. Egyetértettek abban, hogy párhuzamosan meg kell oldani a térség egyéb konfliktusait is, tehát az öböl-válságot, az arab-izraeli problémát és Libanon ügyét. „BIZONYOS REMÉNYEK" Az iraki rádió tegnap éjszaka jelentette, hogy Szaddam kinyilvánította: kész együttműködni a Szovjetunióval a háború befejezése érdekében. Mint ismeretes, az iraki elnök Gorbacsov különmegbízottjával, Jevgenyij Primakowal tárgyalt, aki átadta neki a szovjet államfő üzenetét. A Moszkvával való együttműködési készség mellett Szaddam leszögezte, továbbra is szembeszáll az agresszióval, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen áldozatokba kerül. A rádió szerint Tarik Aziz külügyminiszter bagdadi sétát tett Primakowal, aki állítólag sajnálatosnak nevezte, hogy a szövetséges légierő lakónegyedeket bombázott le. Washingtonban nagyon visszafogottan reagáltak arra a hírre, hogy az iraki diktátor hajlandó Moszkvával együttműködni. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő azt mondotta, az USA-nak egyelőre nincsenek részletes információi a Szaddam-Prímakov találkozóról, ezért nem is tudják megfelelően értékelni az iraki vezető álláspontját. Ugyanakkor Washington szerint még mindig érvényes az az álláspont, hogy a rendezést az iraki csapatok Kuvaitból való távozásával és a BThatározatok teljesítésével kell kezdeni. Ugyanezt mondotta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár ís akkor, amikor az említett hír kapcsán kijelentette, hogy minden békés rendezésre való törekvés üdvözlendő. Tegnap délután érkezett fontos hír: Tarik Aziz vasárnap Moszkvába utazik, ahol hétfőn találkozik Mihail Gorbacsovval. Ezt Vitalij Ignatyenko, a szovjet államfő szóvivője jelentette be moszkvai sajtóértekezletén. Hozzáfűzte, hogy a Husszein-Primakov tárgyalások „bizonyos reményekre jogosítanak fel". Viktor Karpov szovjet külügyminiszter-helyettes tegnap tagadta a Libération francia napilap keddi hírét, amely szerint még mindig vannak szovjet katonai tanácsadók az iraki hadseregben. Jicchak Samir izraeli kormányfő kedden leszögezte, hogy fegyveres erői képesek „hatástalanítani az iraki rakéták fenyegetését". A iráni parlament háromtagú küldöttséget menesztett tegnap a jordán fővárosba, ahol megvitatják Teherán ötpontos béketervét, amely követeli az iraki csapatok Kuvaitból való távozását és a szövetséges erőket a Perzsa-öbölből. 1979 óta nem jártak Ammanban teheráni politikusok. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap egynapos látogatásra Szíriába érkezett, ahol kollégájával, Faruk Sarával, valamint Hafez Asszad államfővel tárgyalt. Genscher baráti államnak nevezte Szíriát, amely bírálja a bonni kormányt, amiért katonai és pénzügyi segélyt nyújtott Izraelnek az iraki rakétatámadások után. ÉPÜLJÖN, NE ÉPÜLJÖN? (Munkatársunktól) - Kassa a központja a Kecerovcében építendő atomerőmű ügyében folyó vitáknak. Ez érhető is, hiszen Kecerovce légvonalban alig 20 kilométerre van tőle, így bár az erőmű építése és üzemeltetése elsősorban a Hernád parti város ipari potenciálját növelné, ám az esetleges robbanás vagy szivárgás következményeit is ez sínylené meg legjobban. Épüljön vagy ne épüljön? Erről vitáznak már évek óta az ügyben érdekelt szakemberek, laikusok, de nem tudják egymást meggyőzni igazukról. Az erőműépítést előkészítő bizottság, valamint a Zöldek Pártja rendezésében tegnap este is sor került egy nyilvános ülésre. A mintegy 300 érdeklődő előtt a két tábor több képviselője fejtette ki véleményét, mondta el érveit, válaszolt a helyben feltett kérdésekre. A vita lapzártánkkor is tartott, s úgy tűnt, nehezen fog tudni megegyezni a két fél ebben a kérdésben. (g) (Folytatás az 1. oldalról) kozó elemzés csak ma vagy egy hét múlva kerül a kerekasztal-megbeszélés napirendjére, Ján Kopnický főpolgármester a kérdésünkre ebben az ügyben is kifejtette véleményét. Elmondta, hogy a központi szervek a helyi önkormányzást szabályozó törvények és előírások tökéletesítésével sokat segíthetnek ezen a téren Kassának, míg a többi feladatot a város igyekszik majd az Egészséges város program keretében önerőből megoldani. Egyik legígéretesebb lehetőségként a helyi repülőtér átépítését említette. Ugyanis a nemzetközi légiforgalom szakemberei szerint Kassának nagy esélye van arra, hogy ott épüljön fel Közép-Kelet-Európa új nagy repülőtereinek egyike. Az építés idején, majd üzembe helyezése után is újabb munkalehetőségeket jelentene, s egyben gazdasági haszna származhatna belőle a városnak, hiszen jelentős nemzetközi kereskedelmi központtá léptetné elö Kassát. A munkanélküliségről, illetve az azt enyhíteni próbáló említett repülőtér-építésről a pártok és politikai mozgalmak képviselőinek mai ülésén is szó lesz, GAZDAG JÓZSEF TOVÁBB ERŐSÖDÖTT HAZÁNK ÉS AUSZTRIA KAPCSOLATA (Folytatás az 1. oldalról) / lőinek egy csoportjával is találkozott, amelyet Ján Klepáč alelnök vezetett. A találkozón minden politikai párt és mozgalom képviseltette magát. A beszélgetés legfőbb témája a két parlament együttműködésének időszerű kérdései voltak. Az SZNT külügyi bizottságának elnöke, Vladimír Kmeť az osztrák vendéget a bizottság eddigi tevékenységéről tájékoztatta. Elhangzottak konkrét javaslatok is, például hogy a Nemzetiségek, Etnikai Csoportok és Emberi Jogok Bizottságának kapcsolatokat kellene kiépíteni az osztrák parlament hasonló bizottságával. Heinz Fischer érdeklődést tanúsított a Zöldek Pártja helyzete iránt. Az osztrák vendég a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnökével, Boris Zalával is találkozott. Csehszlovákiai látogatásának befejezéseként sajtókonferencián, Alexander Dubčekkal együtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az osztrák politikus hangsúlyozta, hogy látogatása tovább erősítette a két szomszédos állam kapcsolatait. Még ebben a hónapban a Szövetségi Gyűlés küldöttsége látogat Ausztriába, a természetvédelem problémakörének tanulmányozása céljából. Ezt további cserelátogatások követik majd a parlamenti munka legkülönbözőbb területein. A sajtótájékoztatón szó volt a CSSZSZK energetikai rendszeréről is. „Nem csodálkozom azon, hogy az atomerőmű körül, amely alig 50 kilométernyi távolságra van határainktól, annyira fellángolt a vita. Ezt a problémakört tárgyilagos párbeszéd útján kell megoldanunk" - hangsúlyozta Heinz Fischer. Hivatalos csehszlovákiai látogatását befejezve Heinz Fischer tegnap elutazott Pozsonyból. A Ligetfalu és Berg közti határátkelőhelyen az osztrák vendéget Konštantín Viktorín és Ján Klepáč az SZNT alelnöke búcsúztatta. ÚJ TÖRVÉNYEK SZÜLETTEK (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákiában a legfrissebb kimutatások szerint 60,5 ezer munkanélküli van, szabad munkahely viszont csak 9,7 ezer. Csehországban az arányok lényegesen jobbak: 58,9 ezer munkanélküli, 48,6 ezer szabad munkahely. Szlovákiában az idén előre láthatólag 60 ezer személy átképzésével számolnak. A rekvalifikációs költségek meghaladják az egymillió koronát. A törvénytervezetet előzetesen a bizottságok részletesen megvitatták, és összesen 51 módosító javaslatot terjesztettek elő. A vita során pedig több mint 20 önálló indítvány született. A felszólalók közül többen kifejtették: a foglalkoztatási politikáról szóló törvényt már hamarabb meg kellett volna alkotni. Az országban sorra szűnnek meg a munkahelyek, újak nem születnek, s egyelőre átképzésre sincsen lehetőség. Figyelmeztettek arra is, hogy ez kedvezőtlenül hat a bűnözés alakulására. Felvetették, hogy különös figyelmet kell szentelni a megváltozott munkaképességűeknek, a börtönből szabadultaknak, valamint a pályakezdőknek, akik közül sokan nem tudnak elhelyezkedni. , A törvénytervezetet a képviselők megszavazták. Az SZK szerveinek a társadalmi, gazdasági informálásban betöltött szerepét módosító törvény csak átmeneti időre szól. Elfogadását a nemzeti bizottságok megszűnése és az új államigazgatási szervek rendszerének kialakítása teszi szükségessé. Szabályozza a területi statisztikai hivatalok hatáskörét, valamint azt, hogy a volt nemzeti bizottságok statisztikával kapcsolatos feladatai mely szervekre szállnak át. A képviselők ezt a törvényt rövid vita után megszavazták. A késő esti órákban a parlament megtárgyalta ós elfogadta a kulturális tárca által beterjesztett két felsőoktatási intézmény nevét megváltoztató törvényeket. Ezek értelmében a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola neve Szlovák Műszaki Egyetemre változik, a Kassai Mű- szaki Főiskola új neve pedig Kassai Műszaki Egyetem lesz. A parlament ma folytatja munkáját. -gyor MIÉRT SZAVAZTAK ELLENE? HA CSÜTÖRTÖK, AKKOR...