Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám, csütörtök

1991. FEBRUÁR 14. HÍREK - VÉLEMÉNYEK NYILATKOZATOK A VISEGRÁDI CSÚCS ELŐTT NEM SZABAD EGYMÁST ELÖZGETNÜNK MAGYARORSZÁGOT A KORMÁNYFŐ FOGJA KÉPVISELNI A PENTAGON ÚJRAÉLESZTI A CSILLAGHÁBORÚS PROGRAMOT AZ USA RÉSZT VESZ A HADERŐ-CSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOKON NÉHÁNY SORBAN •Budapesti diplomáciai és sajtókö­rökben, csodálkozást keltett, amikor ismertették a visegrádi csúcstalálko­zón részt vevő magyar küldöttség névsorát. Bejelentették, hogy Ma­gyarország részéről Antall József kormányfő fog tárgyalni és ő látja el kézjegyével a dokumentumokat, ez­zel szemben a csehszlovák és a len­gyel delegációt Václav Havel, illetve Lech Walesa vezeti. Katona Ta­más külügyi államtitkár ezt a három ország eltérő alkotmányaival ma­gyarázta, mondván, hogy Magyaror­szágon kisebbek az államfő jogkö­rei. Katona Tamás a Népszabad­ságnak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy „Göncz Árpád Visegrádon nem fogja játszani a má­sodrendű statiszta szerepét," s óvta a sajtót attól, nehogy olyan látszatot keltsen, mintha az államfő és a kor­mányfő között feszültség lenne. A holnap kezdődő visegrádi hár­mas csúcs alkalmából Václav Hayel és Lech Walesa is nyilatkozott a Népszabadságnak. Havel elnök elmondta, a közele­dés folyamata a tavalyi pozsonyi találkozóval indult. Ez akkor magán hordozta az improvizáció nyomát, a gyors előkészítés jellemezte, s még nem is volt elegendő tapasz­talat ilyen típusú találkozók szerve­zéséhez. A három ország akkor kife­jezte együttműködési készségét, s ez szolgált alapul a folyamat kibon­takoztatásához. A mostani találko­Jordánia uralkodója sosem volt főszereplője a közel-keleti drámá­nak, de ő volt az az epizodista, aki nélkül egyetlen felvonást sem lehe­tett eljátszani. Izrael szomszédja­ként, túlnyomórészt palesztin lakos­sággal sosem volt könnyű helyzet­ben, de nem egyszer bebizonyította, hogy ezzel a ténnyel okosan tud bánni, ki tudja használni a maga és szövetségesei számára. A simulé­kony modorú, ravasz, jó diplomáciai érzékkel megáldott uralkodóval csak egy gond volt: a szövetségesei egy­re-másra cserélődtek. Volt idő, amikor Husszein király Washington fő hívének számított az arab táborban, főleg azután, hogy Szadat Egyiptomját kiakolbólították onnan Camp David miatt. Feledtetni tudta a „fekete szeptembert", a pa­lesztinok tömeges legyilkolását is, olyannyira, hogy Arafat éppen Jor­dániával kötött megállapodást a konföderációról, bízva abban, hogy majd csak megszületik a füg­getlen Palesztina. Husszein titkos tárgyalásokat folytatott izraeli veze­tőkkel és kibékült Szíriával. Az elsők között békült ki Egyiptommal és sze­mélyes jó barátságot épített ki Szad­dam Husszeinnel. Mindezek alapján csak azt mondhatom: Husszein nem szívbajos, gyors és biztos helyzetfel­ismerése aranyát ér országa szá­mára, amelynek - elsősorban föld­rajzi fekvése miatt - sosem volt könnyű sem a politikai, sem a gaz­dasági helyzete. De olyan nehéz helyzetbe, mint most, még sose ke­rült. Két nagy katonai erő, az izraelié s zót jobban előkészítették, s valószí­nűleg konkrétabb eredményekkel jár majd. Havel elnök elmondta, amint az szokás, kétoldalú találkozókra is sor kerül majd. A közös deklaráció is sok kétoldalú elemet tartalmaz majd. A lengyelekkel valószínűleg a határ­átkelés problémái kerülnek szóba, a magyar vezetőkkel pedig vélhe­tően ismét felmerül a bősi építkezés kérdése. Az Európa felé vezető úton nem szabad egymást előzgetnünk, nem versenyezni kell, sokkal előnyösebb egymást kölcsönösen segíteni. Bár­melyikünk'sikere a többiek sikeré­nek is tekinthető. Csak ekkor van esély arra, hogy ne legyen túlságo­san hosszú ez a felzárkózási útsza­kasz. Ezt mindnyájan tudjuk, lega­lább is elméletileg. Azonban a gya­korlatban ez nem mindig valósul meg - mondotta Havel. Lech Walesa cáfolta, hogy egy háromoldalú paktum készülne, mondjuk, a Varsói Szerződés he­lyett. Kijelentette: egy ránk kénysze­rített blokkból tartunk most kifelé. Azonban nem akarunk átesni a ló túlsó oldalára, nem szeretnénk senki ellenében sem tevékenykedni. Poli­tikai paktum nem készül, viszont garantálnunk kell a bennünket ösz­szekötő értékek megőrzését. Közö­sen védjük meg ezeket, s ebben a védekezésben támogatjuk egymást. az iraki közé ékelve Jordánia az utóbbi években csak egyet tehetett: lavírozott, hogy egyik se forduljon ellene. Izrael elnéző jóindulatát az­zal érdemelte ki, hogy féken tartotta saját palesztinjait, nem engedte, hogy országát bázisként használják az Izrael elleni támadásokhoz. Tel Avivban tudták, ez nem is olyan könnyű, hiszen a palesztin-szíriai ellentétek kiéleződése után néhány radikális palesztin csoport is Jordá­niába tette át főhadiszállását Szíriá­ból, illetve Libanonból. Irak esetében más volt a helyzet. Husszein királynak el kellett nyernie bagdadi druszája jóindulatát, a többi ment simán, hiszen Jordániának olaj kellett, meg piac a fogyasztási cikkei számára, Iraknak pedig Akaba, a ki­kötő a Vörös-tengeren, ez a kapu a nagyvilágra - az egyetlen az Irán­nal vívott háború hosszú évei alatt. S ezt a szinte tökéletes szimbiózist tette tönkre Szaddam Husszein az­zal, hogy lerohanta Kuvaitot, össze­vissza ígérgetett a palesztinoknak és megfenyegette, majd meg is tá­madta Izraelt. Most került csak igazán két tűz közé a hasemita uralkodó. Mint a többi arab ország vezetője, 6 is elítélte Kuvait bekebelezését, de en­nél tovább nem ment, nehogy ugyan­arra a sorsra jusson, mint az emír. Csak dicsérni lehet azért is, mert az utolsó pillanatig igyekezett jobb be­látásra bírni Szaddamot - de neki sem sikerült. Igyekezett jó fiú lenni a világgal szemben is: befogadta a menekülők ezreit Kuvaitból és Irakból; ami kétségkívül óriási teher Washingtonban kedden este megerősítették, az USA részt vesz az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról ma kezdődő tár­gyalásokon. Margaret Tutwiler kül­ügyi szóvivő megállapította: a nyu­gati országok nem folytathatják úgy a konzultációkat, mintha semmi sem történt volna, s tanácskozniuk kell a közös álláspont kidolgozásáról. Mint ismeretes, a NATO-országok azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy megsértette a novemberben Párizs­ban aláírt leszerelési szerződés 3. cikkelyét, s az Urálon túlra mene­kített három gépesített hadosztályt és több száz harckocsit. Az amerikai védelmi minisztérium kedden újabb erőfeszítéseket tett arra, hogy több pénzt hagyasson jóvá az úgynevezett csillagháborús program finanszírozásához. Henry Cooper, e program vezetője a Pen­tagonban megtartott sajtóértekezle­tén azzal az indoklással kért a jövő pénzügyi évre további 4,58 milliárd dollárt, hogy a Patriot :rakéták na­gyon jól beváltak az Öböl-háború­ban, s biztosítani kell az Egyesült A kanadai kormánynak nem áll szán­dékában tárgyalásokat folytatni a franko­fon Quebec tartomány elszakadásáról Kanadától és nem ír alá olyan megállapo­dást, amely a föderáció széteséséhez vezetne - jelentette ki kedden Torontóban Brian Mulroney kormányfő a kanadai ipari körök képviselőivel megtartott talál­kozóián. Ezzel reagált Quebec legújabb köve­teléseire, melyek szerint a jövőben atarto­volt országa számára még akkor is, ha kapott bizonyos külföldi segélye­ket. Szaddam ígérete a palesztinok­nak, hogy Kuvait szuverenitása árán létrejöhet független országuk, olyan mértékben radikalizálta a jordán tö­megeket, hogy Husszein ezt semmi­képpen sem hagyhatta figyelmen kí­vül. Szemükben a bagdadi diktátor egycsapásra a legnagyobb arab hős lett, aki képes elérni azt, amire évti­zedek óta várnak. A katonai akciók beindulása után számukra az irakiak ugyanolyan mártírok lettek, mint a palesztinok, az Izrael elleni rakéta­támadások pedig feltették a koronát Szaddam iránti csodálatukra. Washington, természetesen, na­gyon csalódott volt, amiért Jordánia nem állt. be a szövetségesek sorába. Csak azt látta, hogy embargó ide, egykori jó viszony oda, Amman jó­ban van Bagdaddal, olajat vásárol Iraktól, s nem igyekszik megakadá­lyozni, hogy bizonyos szállítmányok Államok védelmét egy korlátozott ra­kétatámadással szemben. (Mint is­meretes, a Patriotokat az SDI kere­tében fejlesztették ki.) A csillagháborús programot még Ronald Reagan kezdte meg, s az akkori elképzelések szerint teljes vé­delmet kellett volna nyújtania a totá­lis szovjet rakétatámadás ellen. Vi­szont ahogyan csökkent az ilyen támadás veszélye, az amerikai hon­atyák is egyre kevesebb pénzt sza­vaztak meg a programra. Az SDI legújabb változata már nem számolt egy totális meglepetésszerű táma­dással, hanem csupán egy korláto­zottal a harmadik világ valamely or­szága vagy a Szovjetunió részéről. Moszkvát tekintve csak abban az esetben, „ha a kormány elveszítené az ellenőrzését az egyes rakéták felett". Egy ilyen megfogalmazás a Pentagon magas rangú tisztségvi­selője részéről épp olyan újdonság­nak számít, mint a program újszerű értelmezése, ugyanis az amerikai kormány eddig ilyen aggodalmakat nem fogalmazott meg. many Hatáskörébe tartozzon a távközlés, az energetika, az ipar és a kereskedelem irányítása. Quebec lakosságának kéthar­mada a függetlenség mellett foglalt állást, azonban a többi tartományban ellenzik, hogy Quebec bárminemű rendkívüli stá­tust kapjon - derült ki a legújabb közvéle­mény-kutatás eredményeiből. 1 „Szándé­kunkban áll megváltoztatni Kanadát, de semmi esetre sem akarjuk szétdarabolni" - mondotta Mulroney, aki szintén Que­becből származik. átjussanak a területén az ellenség­hez. A Fehér Ház máris azt fontol­gatta, hogy csökkenti a Jordániának szánt segélyeket, pedig talán soha nem volt olyan nagy szüksége en­nek az országnak a támogatásra, mint éppen most. Igaz, többször vé­tett az embargó ellen, de az elmúlt év végéig bruttó nemzeti terméke így is 40 százalékkal csökkent, s veszteségei az idén várhatóan elérik a 1,5 milliárd dollárt. Ha nem többet, hiszen termelése 20 száza­lékát Irakban értékesítette, ráadásul a háború miatt szünetel a jövedel­mező turizmus. Akaba kikötőjében pedig teljesen leállt az élet. Wa­shington részéről a legnagyobb csa­pás az volt Jordánia számára, ami­kor utolsó tartálykocsijait lebombáz­ták a szövetségesek. Szaüd-Arábia már korábban megtagadta az olaj­szállításokat, most Amman Da­maszkusztól, a volt ellenségtől ku­nyerál segítségét. Husszein sorban kapja a kemény kritikákat, pedig segítség kellene ne­ki. Múlt heti nyilatkozata, amelyben tűzszünetet sürgetett és - mintegy Bagdad szókincsét használva - az összes arab és valamennyi muzul­mán ellen irányulónak nevezte a há­borút, először heves reagálásokat váltott ki Washingtonban. A király magyarázkodni kényszerült, azt állí­totta, félreértették őt, Kuvait meg­szállását pedig változatlanul elítéli. Úgy tűnik, Washingtonban közben rájöttek: a, beszéd az alattvalóknak szólt, a magyarázkodás a világnak. Ezt bizonyítja az elnöki szóvivő be­jelentése, miszerint megértik, Husz­szein nincs könnyű helyzetben. Ez biztos. Az már kevésbé, hogy egy­hamar kiszabadulhat ebből a kutya­szorítóból. GORFÖL ZSUZSA E llentétben a korábbi, a balti eseményekkel összefüggő felté­telezésekkel, a Nyugat nem keve­sebb, hanem több humanitárius tá­mogatást nyújt a Szovjetuniónak. A segélyek elosztásával foglalkozó központi bizottság közlése szerint decemberben 26 400 tonna áru ér­kezett a Szovjetunióba, február első felében pedig már 26 600 tonna. E jótékony akció megkezdése óta a Szovjetunió összesen 88 800 ton­na élelmiszert, gyógyszert és ruha­neműt kapott. Franciaország tegnap 3 milliárd frankos (mintegy 600 millió dollár) hitelt nyújtott a Szovjetunió­nak 2-3 millió tonna gabona és különböző gépek vásárlásához. N elson Mandela, az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) veze­tője és Frederik De Klerk, Dél-Afrika elnöke Fokvárosban megtartott tár­gyalásuk után közös nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megállapít­ja: a felek kiküszöbölték azokat az ellentéteket, amelyek veszélyeztet­ték az ANC fegyveres harcának be­szüntetéséről szóló szerződést és a tárgyalásokat az ország jövőjéről. A megállapodás teljes szövegét azután hozzák nyilvánosságra, hogy a dokumentumot jóváhagyja a pre­toriai kormány és az ANC végrehajtó bizottsága. D rezdában összeültek a keletné­met szövetségi tartományok kormányfői, hogy megbeszéléseket folytassanak a pénzügyi helyzetről, a rádióadások új rendjéről, valamint az egyes kulturális intézmények fel­számolásáról. A regionális tanács­kozás napirendjén szerepelnek a szovjet csapatok Németországból történő kivonásának következmé­nyei és a közúti, valamint a vasúti összeköttetés javítása az ország ke­leti és nyugati része között. T ovábbra is Csádban maradnak a francia egységek, bár létszá­mukat csökkentik - jelentette ki Francois Mitterrand francia államfő, miután befejezte tárgyalásait Idris Déby csádi elnökkel. Déby államfői tisztségében először jár Párizsban azután, hogy katonái Líbia segítsé­gével megbuktatták Chisséne Habré kormányát. Sajtóértekezletén a csá­di elnök kijelentette, pénzügyi támo­gatást kért a francia kormánytól a hadsereg és országa gazdaságá­nak felújítására. B attambangért, Kambodzsa második legnagyobb városá­ért már harmadik napja harcolnak a vörös khmerek a kormánycsapa­tok ellen. Független források szerint az összecsapásokban 16 polgári személy vesztette életét és többen megsebesültek. A Khieu Samphan vezette vörös khmerek el akarják foglalni az ország északnyugati ré­szén fekvő tartományi várost, amely eddig a phnompenhi kormány egyik fő bázisa volt. L ondonban tegnap közölték, a kormány csökkentette a ka­matokat. A kereskedelmi körök sze­rint a Bank of England (a brit köz­ponti bank) jelezte, hogy fél száza­lékkal, 13,5 százalékra csökkenthet­nék a kölcsönökre kiszabott kama­tokat. J umdzsagin Cedenbalt, Mongó­lia egykori legfelsőbb vezetőjét, akit a hatalommal való visszaéléssel vádolnak, egészségi állapota miatt nem állíthatják bíróság elé. Erre a következtetésre jutott az az orvosi bizottság, amelyet tavaly létesítettek a mongol ügyészség és az egész­ségügyi minisztérium kezdeménye­zésére. Az Ardyn Erch című napilap tájékoztatása szerint a bizottság moszkvai lakásában látogatta meg Cedenbalt, aki a diagnózis szerint öregkori gyengeelméjűségben szen­ved. C sehszlovákiában még a közel­múltban is kockázatos volt az egyházat szolgálni, de mára meg­változott a helyzet, a keresztények előtt új lehetőségek nyíltak. Ezt hangsúlyozta Josef Hromádka, az egyházak csehszlovák ökumenikus tanácsának elnöke az Egyházak Vi­lágtanácsának 7., camberrai köz­gyűlésén. AMERIKAI ÉRTÉKELÉS GAZDASÁGUNKRÓL George Bush, az Egyesült Államok elnöke kedden terjesztette a Kongresszus két kamarája elé évi jelentését az ország gazdasági helyzetéről. A dokumentum a jelenlegi, átmeneti nehézségek legfőbb okának a fegyveres konfliktust nevezte a Perzsa-öbölben, s az ebből eredő olaj­ár-emelést, valamint a fogyasztók bi­zonytalanságát a piacon. A beszámoló foglalkozott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes aspektusai­val a Kelet-Európában történt változások­kal is. Az új demokráciáknak javasolja a gyors átmenetet a magánvállalkozásra. Csehszlovákiát Magyarországgal együtt azon országok csoportjába sorolja, ahol felgyorsultak a reformtervek. A dokumen­tum megállapítja, hogy az említett két országban az inflációval és a csökkenő termeléssel kapcsolatos problémák nem olyan nagyok, minť Lengyelországban vagy Jugoszláviában. A politikai reformok után a csehszlovák kormány január elseje óta már a gazdasági reformok bevezeté­sére összpontosít. A jóváhagyott program megszüntette az ellenőrzést az árak 85 százaléka felett, meghatározta a részle­ges konvertibilitást a külkereskedelem számára és megerősítette a pénzügyi politikát. Megkezdődött a kisprivatizáció, ám a nagyvállalatok privatizálásáról szóló törvényt eddig még nem fogadták el. 12 hónap alatt, 1990 szeptemberéig a terme­lés 3,5 százalékkal csökkent, a munka­nélküliség az egy százalékos szint alatt maradt - áll az elnök jelentésében. ALBÁNIÁRA NEHÉZ IDŐK VÁRNAK Ramiz Alia, az albán kommunista re­zsim legfelsőbb vezetője kijelentette, az országra „mély változások" és nehéz idők várnak. Vlore város lakóival megtar­tott találkozóján - amelyről a tiranai tele­vízió is tájékoztatott - Alia beismerte, hogy Albániában gazdasági válság van, ám meg lehet találni a kiutat ebből a hely­zetből. Felszólította a munkásokat, hogy az ország stabilitása és a haladás érde­kében ne sztrájkoljanak. A kormány tegnap feladatul adta a rendörségnek és a bíróságoknak, von­ják felelősségre azokat a személyeket, akik a szombati összecsapásokat provo­kálták ki. A hivatalos sajtóügynökség ez­zel összefüggésben közölte: a rendőrség visszafogottan viselkedett a dracsi kikötő­ben összegyűlt személyekkel szemben, akik emigrálni készültek Olaszországba. Közbelépett a rendőrség, s többen meg­sebesültek. Az ATA jelentéséből az is kiderült, hogy a zavargások mögött „bizo­nyos külföldi erők állnak", amelyek „meg­próbálják destabilizálni az ország hely­zetét". KANADA EGYSÉGES MARAD A MÁSIK HUSSZEIN

Next

/
Thumbnails
Contents