Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1991. JANUAR 15. VALENTYIN PAVLOV AZ ÚJ SZOVJET MINISZTERELNÖK Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap a parlamentben Valentyin Pavlovot az eddigi pénzügyminisztert javasolta a kormányfői tisztségbe. Egyben elmondta, hogy a jelöltek között volt Jurij Maszljukov és Oleg Baklanov is. Gorbacsov a továbbiakban indítványozta, hogy a kormányfő két első helyettesének Vitalij Doguzsijevot, a rendkívüli helyzetek megoldásával foglalkozó állami bizottság eddigi elnökét és Vlagyimir Velicsko jelenlegi nehézgépipari minisztert nevezzék ki. A miniszteri kabinet alelnöki tisztségébe Jurij Maszljukovot, Nyikolaj Lavjorovot és Vagyim Bakatyint javasolta. A parlament tegnap 279 szavazattal 75 ellenében Valentyin Pavlovot megválasztotta miniszterelnöknek. TÉT! AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Brüsszelben az Európai Közösségek tagországainak külügyminiszterei tegnap nyitották meg a miniszteri tanács rendkívüli ülését, amelyen a litván eseményekkel és az öböl-válsággal' foglalkoznak. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter, a tanács soros elnöke azért hívta össze nyugat-európai kollégáit, hogy tájékoztassa őket az ENSZ főtitkárral folytatott megbeszéléseiről és egyeztessék az öbölválsággal kapcsolatos következő lépéseket. A nyugat-európai diplomácia vezetői egyben megvitatják a Litvániában kialakult helyzetet, döntenek a Szovjetunióval folytatott együttműködés jövőjéről. Dánia a tanácskozáson ezzel összefüggésben javasolta, hogy állítsák le az összes humanitárius segítséget a Szovjetuniónak, mintegy tiltakozásul a katonai intervenció ellen. Ezt tegnap közölte Brüsszelben Uffe EllemanJensen dán külügyminiszter. A jelenlevő újságíróknak elmondta, segítséget nyújtanak egy olyan rendszernek, amely azt állítja, hogy saját maga képtelen eltartani lakosságát, ugyanakkor elegendő forrása van arra, hogy katonákat küldjön gyilkolni a balti köztársaságokba. A tizenkét külügyminiszter egyben döntést hozott arról is, hogy az „utolsó pillanatban" nem küld ki Irakba békemissziót. MERÉNYLETET TERVEZTEK JELCIN ELLEN Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke tegnap megerősítette a Mokszvában elterjedt híreket, melyek szerint tegnapra virradó éjszaka merényletet terveztek ellene. Sajtókonferenciáján kijelentette, „amikor tájékoztattak arról, hogy valami készül ellenem, eldöntöttem, más úton térek haza Tallinnból". Jelcin elmondta, hogy Tallinnból gépkocsival ment Leningrádba" és onnan repülőgéppel utazott Moszkvába. Az orosz parlament elnöke és a balti köztársaságok vezetői egyébként több jelentős dokumentumot írtak alá az észt fővárosban. BARBARA BALESETE Barbara Bush, az amerikai elnök népszerű felesége vasárnap Camp Davidban az unokáival szánkázott. Műanyag bobjával egy fának rohant és eltörte a bal lába sípcsontját. Úgy tűnik, hogy ezúttal nem volt feladata magaslatán Arnold Swarzenegger, az elnök testnevelési tanácsadója, aki a szánkázást „felügyelte". Az ország 65 éves „első hölgyét" a kórházi első segély nyújtása után házi kezelésbe engedték. Kényszerszünete 4-6 hétig tart. AZ ÖBÖLBEN HANGOSAN KETYEG A POKOLGÉP (Folytatás az 1. oldalról) ciai akcióra, amely megvédené a békét a Perzsa-öbölben". Ugyanakkor nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy egyes jelentős személyiségek „kormánytámogatás né/kü/" kísérleteket tehetnek a béke megőrzésére. Percről percre csökkennek a béke esélyei Ezt követően a világszervezet főtitkára közölte, hogy Mitterrand-nal francia békekezdeményezésről "nem tanácskozott. S ekkor ismerte be először nyíltan a nyilvánosság előtt, hogy Szaddammal folytatott tárgyalásai eredménytelenek voltak. Azt mondta, Bagdadban egyáltalán nem volt olyan érzése, hogy Iraknak szándékában állni kivonulni Kuvaitból. Perez de Cuellar az Európai Közösségek miniszteri tanácsának elnökével, Jacques Poos luxemburgi külügyminiszterrel is találkozott, aki ezt követően leszögezte: „Percről percre csökkennek a béke esélyei. Most öt perccel vagyunk 12 előtt." Az újságírók egy lehetséges iraki útról is kérdezték - ez az EK békekezdeményezése keretében valósulhatna meg. Poos azt felelte, hogy most nagyon nehéz tenne Bagdadba menni. Cuellar tegnap Párizsból New Yorkba repült. Husszein: az arab nép győzni fog Az iraki elnök is nyilatkozott az ENSZ főtitkárával folytatott megbeszélések után. Magabiztosan kijelentette, bizonyos, hogy mind a háború, mind pedig a béke esetén az arab nép fog győzni. Megismételte korábbról ismert kijelentéseit, amelyek szerint Kuvait Irakhoz tartozik. Azt mondotta, hogy bárminemű rendezés alapja a palesztin állam felújítása. Szerinte az arab nemzet azt szeretné, ha háború nélkül érné el célját. Többször is kitért Kuvaitra, s egyik ilyen megállapítása: Kuvait nem csupán iraki tartomány, hanem már az egész arab nép jelképévé, a konfrontáció jelképévé vált. Újságírók kérdésére válaszolva azt mondotta, hogy az ENSZ-főtitkár nem nyújtott át új javaslatot. Az amerikai törvényhozás szombati döntéséről, amely feljogosítja Bush elnököt az erő alkalmazására az ultimátum lejárta után, az irakiaknak nem mondott semmi újat. „Mi már az augusztus 2-át követő 72 órában is számítottunk a háborúra, de ez nem így történt. Azt szeretnénk, ha egyáltalán nem volna háború." Közben tegnap összeült az iraki parlament, amely egyértelműen Szaddam álláspontját támogatta. A testület kinyilvánította, hogy az iraki nép kész szembeszállni az Egyesült Államok által vezetett agresszióval. A parlament elnökének minden kompromisszumot nélkülöző beszéde után nyílt szavazással mondtak a képviselők lényegében igent a háborúra. A törvényhozás elnökének szájából ez így hangzott: „A szilárd Irak Szaddam Husszeinnel az élén a háborút választotta." Ezzel kapcsolatban az iraki hírügynökség Szaddam vasárnapi beszédét idézte, amikor is azt mondotta, az amerikaiakon múlik, hogy az utolsó pillanatban békekezdeményezéssel álljanak elö. Teljes harckészültség Izraelben Negyvennyolc órával az Iraknak adott ultimátum lejárta előtt teljes harckészültséget rendeltek el az izraeli erök számára. Katonai körökből származó értesülések szerint Izraelben arra számítottak, hogy Irak még az ultimátum lejárta előtt rakétatámadást indíthat Izrael ellen. Az izraeli pilóták a nap 24 óráját a repülőgépek fedélzetén töltik. Husszein jordániai király tegnap váratlanul az egyiptomi fővárosba, Kairóba érkezett. Az egyiptomi külügyminisztérium szerint ez a látogatás a békés rendezésre tett utolsó erőfeszítések egyikeként fogható fel. Mint ismeretes, Egyiptom és Jordánia eltérően ítéli meg a válságot. Jordánia azt követeli, hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki az öböl térségéből, míg Egyiptom az Irakellenes nemzetközi koalíció híve. Brzezinski nyilatkozata Budapesten tartózkodik az egyik A csehszlovák vegyvédelmi egység tagjainak sorakozója szaúd-arábiai táborukban (Jiŕí Majstr - ČSTK felv.) legismertebb amerikai külpolitikai szakértő Zbigniew Brzezinski. Carter elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója a Népszabadságnak adott nyilatkozatában kijelentette, nem hiszi, hogy a háború elkerülhetetlen, mindazonáltal nagyon is lehetséges, hogy lesz. Szerinte a háború még mindig elkerülhető, s hogy hogyan, erre a kérdésre azt felelte: „Azok a tárgyalások, amelyeket most különböző személyiségek és szervezetek folytatnak, továbbá a pápa felhívásai, mindez együtt talán képes olyan diplomáciai formulát kialakítani, amely lehetővé teszi a kérdés erőszakmentes megoldását. " Megkérdezték tőle, képes lehet-e Szaddam arra, hogy két-három napon belül megváltoztassa politikáját, hiszen az ő esetében teljes politikai és filozófiai váltásra lenne szükség. „Remélem, Szaddam Husszein tudomásul veszi, hogy az Egyesült Államok elnöke nagyon komolyan gondolja, amit mond. Vagyis, ha Irak nem engedelmeskedik az ENSZ döntésének, akkor erőszakot alkalmaznak az ENSZ döntése alapján. Bush megpróbálta meggyőzni Huszszeint, hogy ez valódi komoly szándéknyilatkozat és nem puszta blöff. Azt is remélem, hogy Szaddam Husszein megérti, hogy a Litvánia ellen alkalmazott szovjet invázió nem lenne elegendő igazolása annak, ha nem reagálnánk a kuvaiti problémára." Szakértők hetek óta vitakoznak arról, hogy ha lesz háború, meddig fog tartani. Brzezinski szerint nem lehet értelmes előrejelzést készíteni arra vonatkozóan, hosszú vagy rövid lesz-e. „Minden a nagy erejű légitámadások katonai hatásától fog függni. Ha az iraki harci morál megrendül, akkor a háború rövid lesz. Ha ez a harci szellem nem rendül meg, a háború hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat. És ez természetesen igen drága lesz." Háborúellenes tüntetések A világ számos városában rendeztek a hét végén háborúellenes tömegmegmozdulásokat. Berlin'keleti felén több mint százezren vonultak az utcákra, követelve, hogy ne háborúval oldják meg az öbölbeli válságot. Vasárnap reggel a Majnafrankfurt melletti amerikai légibázishoz is több ezer ember vonult. A tüntetők jelszava az volt, hogy az amerikaiak távozzanak a Perzsö-öbölből. A spanyol fővárosban, Madridban 50 ezren vonultak az utcákra, ez volt az országban a legnagyobb tiltakozás 1986 óta. Akkor, mint emlékezetes, Spanyolország NATO-tagsága ellen tiltakoztak a tömegek. Hasonló, igaz kisebb akciók voltak több más városban is. Bécsben hozzávetőleg 5-6 ezer ember ellenezte az Öböl-válság katonai úton történő rendezését. Brüsszelben 40 ezren vonultak az utcákra, követelve a gazdasági" embargó folytatását az erö alkalmazása helyett. ERZEKENY BAROMÉTER Ingadozó kőolajárak a világpiacon Az idegességnek és a félelemnek tudható be, hogy a távol-keleti piacokon 2 dollárral nőtt a kőolaj ára. Viszont az amerikai kormányzat, amely az utóbbi hónapokban több tanulmányt készíttetett az olajpiac lehetséges alakulásáról, azt állítja, hogy olaj van elegendő, s ezért semmilyen módon se kíván beavatkozni a piaci mechanizmusba. Tokióban tegnap a Brent típusú észak-tengeri olajat (márciusi szállításra) 27,05 dollárért kötötték le barrelenként! Vagyis, 2,1-2,2 dollárral drágábban, mint pénteken a New York-i börzén. Szingapúrban is 2 dolláros áremelkedést könyveltek el, s az ottani szakértők is azt mondották, hogy mindez a háborútól való félelem következménye. Az emelkedés azután következett be, hogy Szaddam Husszein kijelentette: Irak semmi esetre sem fog meghátrálni. Egy holland szakértő véleménye szerint, ha kitör a háború, az olajár a barrelenkénti 50 dollárt is elérheti, vagyis a jelenleginek a kétszeresét. Számítani kell a szaúdi olaj kiesésére is, hiszen Irak valószínűleg arra fog törekedni, hogy felrobbantsa a szaúdi és a kuvaiti olajkutakat. Ebben az esetben a háború után még jó néhány hónapba telne ezekben az országokban az olajtermelés felújítása. Ha viszont az olajkutak felrobbantása nem történik meg, a kőolaj ára a holland szakértő szerint nagyon gyorsan visszaeshet 20 dollárra. Az amerikai energetikái minisztérium Kuvait lerohanása óta több változatot is készíttetett arra vonatkozóan, hogy a háború milyen hatással lehet a világ olajkereskedelmére. Az egyik számol azzal, hogy á szaúdi mennyiség napi 3 millió barrellel csökken, de még ez sem kényszerítené rá a washingtoni kormányzatot arra, hogy regulációs intézkedésekhez folyamodjon. John Easton, az energiaipari miniszter helyettese a múlt héten a törvényhozásban azt mondta, az olajkitermelő államoknak sikerült pótolniuk azt a napi 4,3 millió barreles napi kiesést, amelyet Kuvait lerohanása és az ezt követő embargó okozott. Csupán az USA-nak 586 millió barreles tartalékai vannak Louisianában és Texasban, s ez stabilizáló hatással lehet a piacra. Egyébként tegnap a tőzsdéken már a balti államokban kirobbant válság is éreztette hatását. A szovjet csapatok inváziója következtében esett a márka és növekedett a dollár árfolyama. A szovjetunióbeli helyzetnek a német márkára gyakorolt hatását azzal magyarázzák, hogy Németország jelentős támogatást nyújt a szovjet gazdaságnak, s tekintettel a területén állomásozó szovjet csapatokra, a nyugati államok közül Németországnak fűződik a legnagyobb érdeke ahhoz, hogy a Szovjetunióban stabilizálódjon a helyzet. Ugyanakkor Németország és a Szovjetunió a két legnagyobb európai hatalom. NÉHÁNY SORBAN B

onnban a Bundestag valószínűleg csütörtökön választja meg a német kancellárt. Ezt vasárnap közölték a CDU/CSU-FDP koalíciós pártok főtitkárai. A három párt képviselői a hét végén folytatták a tárgyalásokat az új kabinet programjáról. A vitás kérdések - az alacsony adók a volt NDK-ban, a szervezett bűnözés elleni harc - a mai tanácskozás napirendjén szerepelnek. L

othar Spáth, Báden-Württemberg miniszterelnöke vasárnap közölte, hogy lemond tisztségéről. Az 53 éves kormányfő azután határozta el magát erre a lépésre, hogy megvádolták őt: magán- és szolgálati utait az ipari körökkel fizettette. P

ortugália eddigi államfője, a 66 éves Mário Soarés került ki győztesen a vasárnapi elnökválasztásokból. Előzetes becslések szerint a szavazatoknak mintegy 70 százalékát szerezte meg. A portugál televízió közlése szerint a második legesélyesebb jelölt, Basilio Horta, a jobboldali Szociáldemokrata Centrum párt képviselője csupán 14-17 százalékot kapott. A választásokon a szavazásra jogosult polgárok mintegy 60 százaléka vett részt. M

egszüntették a bírósági eljárást Stanislaw Tyminski, a nemrégi lengyel elnökválasztások jelöltje ellen. A Nowy Sacz-i vajdasági ügyészség azzal indokolta döntését, hogy Tadeusz Mazowiecki, akit riválisa az elnökválasztási kampány során durván megtámadott, nem tart igényt Tyminski megbüntetésére. Ez utóbbi tavaly novemberben azzal vádolta meg a volt kormányfőt, hogy kiárusítja az állami vállalatokat és a „nemzet árulójának" nevezte öt. M

ohammed Husszein Hejkál, a neves egyiptomi író és publicista élesen bírálta az Egyesült Államokat és az arab országokat. A kairói nemzetközi könyvvásáron megtartott sajtókonferenciáján a két fél elvakult magatartása következtében elkerülhetetlennek tartotta az öböl-háborút. B

ukarest központjában vasárnap már harmadik napja folytatódtak a kormányellenes tüntetések, amelyeken mintegy 10 ezer ember vett részt. A tiltakozók szolidaritásukról biztosították a sztrájkoló temesvári munkásokat és diákokat, követelték Petre Roman kormányfő és Ion Iliescu elnök lemondását. A szónokok felszólították Románia összes állampolgárát, hogy csatlakozzanak a temesvári lakosság demokráciáért vívott harcához. M

anaguában vasárnap este mintegy 5 ezer ember követelte Humberto Ortega, a fegyveres erők főparancsnokának lemondását. Ortegát, a volt nicaraguai elnök fivérét a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front befolyásos vezetőjének tekinti. Violeta Chamorro elnökasszony ellenzi a tömeges tisztogatást, politikájának a nemzeti megbékélés a célja. Épp ezért nem váltja le Humberto Ortegát. H

ivatalos látogatásra Kínába érkezett tegnap Ion Iliescu román államfő. Ô az első kelet-európai vezető képviselő, aki a kommunista rezsimek bukása után Pekingbe utazott. I I - Kínában ismét az 1989-es I-! d évihez hasonló tömegmegmozdulásokra kerülne sor, akkor a népi rendőrség sokkal hatékonyabban tudna közbelépni, mint tavalyelőtt júniusban, amikor kudarcott vallott és a hadseregnek kellett beavatkoznia. Erre a következtetésre jutott a Far Eastern Economic Review című hongkongi lap. Állítását azzal indokolja, hogy a népi rendőrséget reorganizálták, megerősítették és speciális eszközökkel - plasztik lövedékekkel, könnygáz gránátokkal, védőpajzsokkal - szerelték fel őket. I

smeretlen tettesek hétfőre virradó éjszaka megpróbálták felgyújtani az Ölasz Kommunista Párt milánói székházát. Jelentős anyagi károkat okoztak. Az ANSA hírügynökség jelentése szerint a merényletért a „balti népek barátainak csoportja" vállalta a felelősséget. A

lbániában Vallási Szövetség névvel pártot alapítottak a muzulmán, az ortodox és a katolikus egyház képviselői. Tiranai tájékoztatás szerint az új párt magvát Shkodra város katolikusai alkotják.