Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám, kedd

1991. JANUÁR 15. . ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN VALÓSZÍNŰLEG ma délelőtt tanácskozást tarf a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, hogy összehívja-e vagy ne a parlament rendkívüli ülését. Ezen a képviselők a Csehszlovák Hadseregről tárgyalnának, ugyanis a parlament még tavaly megszüntette a rendkívüli állapot intézményét, valamint azt, hogy a kormány döntsön a fegyveres erőknek rendkívüli események során való bevetéséről. Az öbölválság miatt a katonákra jelenleg nagy szükség volna «a fontos létesítmények védelme terén. A NAGYPRIVATIZÁCIÓRÓL szóló törvény kormányjavaslatával foglalkozott tegnap a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának alkotmányjogi bizottsága. KONZULTÁCIÓK céljából vasárnap hazarendelték Csehszlovákia iraki nagykövetét. Szintén az öböl-válsággal kapcsolatos az a hír, mely szerint Jiri Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter tegnap operatív munkacsoportot hozott létre. MENNYI FORINTOT VÁSÁROLHATUNK? Amint arról tegnap Oleg Lakota, a Beruházási Bank pozsonyi fióküzemének vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársát tájékoztatta, a Magyarországra utazók ebben az évben 2000 koronáért vásárolhatnak forintot. A kétoldalú megállapodás értelmében ezen felül a csehszlovák állampolgárok magyarországi útjuk során 300 koronáért válthatnak be forintot. MÁTÓL ÚJ (Folytatás az 1. oldalról) a komoly problémák ellenére megegyeztek. Januárban (és előre láthatóan a további két hónapban is) a tej felvásárolt mennyisége a tavalyi 80 százalékos szinten marad, és a mezőgazdasági üzemek a tej literjéért 5,40-5,80 koronát kapnak. A tejüzem minden eladott liter tejért a felvásárlási ártól függően 1-1,40 koronát kap az államtól dotációként. Amint azt ugyancsak tegnap megtudtuk, a Milex tíz üzeme mától a félzsíros (kék) tej literjét 4,50 koronáért, a teljes zsírtartalmú (piros) tej literjét pedig 5,50 koronáért adja a kereskedelemnek. Azt, hogy ezek után nekünk a kereskedelem mennyiért kínálja a tejet, a vásárláskor tudjuk meg. Annyi biztos, hogy boltok (fajtája) szerint alakul majd az ár, és eddigi tapasztalataink szerint (ahol van) ott a „maszek" boltokat ajánljuk. A jelek szerint ezek (vezetői) az árképzésben rugalmasabbak és a kisebb haszonnal is beérik. A Milex tegnap a nyugat-szlovákiai Zdroj vállalattal megegyezett, hogy a félzsíros tej literjét legfeljebb 5,30 koronáért fogják árusítani. A Jednotával a tárgyalások még folytak. (egri) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. január 15-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 54,49 Ausztrál dollár 22,25 Belga frank (100) 90,29 Dán korona 4,84 Finn márka 7,74 Francia frank 5,48 Görög drachma (100) 17,57 Holland forint 16,49 ír font 49,70 Japán jen (100) 21,27 Kanadai dollár 24,99 Luxemburgi frank (100) 90,27 Norvég korona 4,76 Német márka 18,59 Olasz líra (1000) 24,73 Osztrák schilling 2,64 Portugál escudo (100) 20,74 Spanyol peseta (100) 29,53 Svájci frank 22,35 Svéd korona 5,03 USA-dollár 28,79 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MEGBÍZHATÓ TAGJA AKARUNK LENNI Csehszlovákiai látogatáson az Európa Parlament elnöke Enrique Barón Crespo, az Európa Parlament elnöke, aki vasárnaptól csehszlovákiai látogatáson tartózkodik, tegnap délelőtt elsőként Alexander Dubčekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével tárgyalt. A találkozón a legfelsőbb törvényhozó testület elnöke bevezetőjében először az arra vonatkozó erőfeszítéseiről beszélt, hogy a szövetségi parlament megteremtse a legiszlatív feltételeket országunknak az Európa Tanácsba való felvételéhez. Emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői révén már bekapcsolódott néhány ET-bizottság munkájába, s további honatyákat készít fel az Európa Parlament különféle bizottságaiban kifejtendő tevékenységben való részvételre. Kiemelte: fokozatosan ahhoz is létrejönnek a gazdasági feltételek, hogy Csehszlovákia megbízható, egyenrangú partnerévé válhasson az Európai Közösségek tagországainak. Enrique Barón Crespo elmondta, hogy nagy figyelemmel kíséri azokat a lépéseket, amelyeket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság az Európai Közösségek felé vezető úton tesz. Kifejezte meggyőződését, hogy országunk hamarosan az Európa Tanács tagjává válhat. Ezzel összefüggésben a kamarák külügyi és gazdasági bizottságának tagjaival tartott találkozóján elmondott beszédében biztosította a képviselőket, hogy az Európa Parlament támogatni fogja a felvételi kérelmet. Enrique Barón Crespóval tegnap délután Marián Čalfa is találkozott. A szövetségi miniszterelnök tájékoztatta vendégét azokról az erőfeszitésekről, amelyek arra irányulnak, hogy Csehszlovákia - ha lehetséges, még az ezredfordulóig - az Európai Közösségek tagjává váljon. Az Európa Parlament elnöke kiemelte Csehszlovákiának az Európai Közösségekben való társult tagságáról készülő megállapodás jelentőségét. Szavai szerint ezen alapul a jövőbeli teljes jogú tagság elérése. Václav Havel köztársasági elnök szintén fogadta az Európa Parlament elnökét. A találkozón egyebek között a nemzetközi helyzettel, ezen belül mindenekelőtt a litvániai eseményekkel és az öböl-válsággal foglalkoztak. Az államfő az Európai Közösségekkel való együttműködésről szólva hangsúlyozta: Csehszlovákia a lehető legszorosabb kapcsolatok kiépítésére törekedik. NE MAGYARÁZZ... ... dolgozz! - dörrent rá oktatásügyi miniszterére tegnap Pozsonyban Vladimír Mečiar, az SZK kormányának elnöke, amikor Ján Pišút - kormányfőnk szerint minden bizonnyal, legalábbis kitérően - válaszolni próbált azokra a megjegyzésekre, amelyeket a kormányfő az oktatásügyi tárca címére tett, a néhány perccel a fenti incidens előtt elhangzott közel kétórás, meglehetősen kemény hangú beszédében, melyet a kormányhivatal épületébe összehívott, nagyrészt felsőoktatási intézményeink vezetőiből és tudományos életünk legjelesebb képviselőiből álló hallgatósághoz intézett. Felszólalása alighanem sokáig emlékezetes marad a jelenlevők számára: oktatásügyünk, illetve tudományos életünk jelenlegi helyzetének rövid áttekintése után egyebek között kritikus éllel szólt a felsőoktatási intézményeink és a Szlovák Tudományos Akadémia között levő, több mint ellentmondásos viszonyról, az egyes főiskoláinkon folyó oktatás színvonaláról, de a tudományos intézetek eredményein élősködő bürokráciáról is. Majd felkérte hallgatóit, hogy független tanácsadókként segítsék a kormány munkáját, hazánknak ugyanis a jelen pillanatban nagyobb szüksége van az értelmiségre, mint bármikor is volt. Főiskoláink és egyetemeink vezetőit külön megkérte: tegyenek meg mindent, hogy az általuk vezetett oktatási intézményekben már az idén többszörösére emelkedjen a felvett hallgatók száma; tudatosítsák, hogy minden egyes fiatal, akit nem vesznek fel, nemcsak képesítés, hanem bizonyéra munka nélkül is marad. A kormányfő beszédét követő többórás vitában felszólalókról különösebb fenntartás nélkül elmondható: egyáltalán nem lett volna meglepő, ha Vladimír Mečiar ugyanolyan határozottsággal szakítja félbe gondosan cizellált, ám többnyire nem a lényegről szóló beszédeiket, mint azt az oktatásügyi miniszter esetében tette... (kajó) HOGYAN TOVÁBB? (Munkatársunktól) - Tegnap munkaértekezletet tartottak a Szlovák Televízió dolgozói. Ezúttal nem az alkalmazottak, hanem a tévé igazgatójának javaslatára jött össze közel 500 résztvevő a Csalogányvölgyben. A téma: a Szlovák Televízió jövője. Mint ismeretes, a tévé idei költségvetése 53 millió korona, ami a tavaíyinaK alig egykilencede. Az átszervezés miatt kb. 800 dolgozó hagyja el idén a televíziót. Tekintettel arra, hogy csak az új makrostruktúrák kerültek szóba, a nemzetiségi műsorokról semmi újat nem tudtunk meg. Az összejövetelen részt vett Ján Čarnogurský és Ladislav Snopko is -ász CSEHSZLQVAK-LENGYEL-MAGYAR CSÚCSTALÁLKOZÓ MÁR J0VŐ HÉTEN? Michael Žantovský sajtótájékoztatója Az államfő és a Polgári Fórum elnöke között nemcsak a PF-közgyűlés eredményeiről, hanem az ország jelenlegi politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetéről is szó esett - mondotta tegnapi prágai sajtóértekezletén a vasárnap esti Havel-Klaus találkozóról szólva Michael Žantovský, a köztársasági elnök szóvivője. Arra a kérdésre, hogy a tanácskozás eredményei kielég ítették-e Václav Havelt, a szóvivő a következőket válaszolta: „Az elnök a közgyűlés küldötteihez intézett levelében a Polgári Fórum politikájának egyértelműbbé tétele, s egyúttal a párttá alakult eddigi mozgalmon belüli pluralitás megőrzése mellett szállt síkra. Annak révén, hogy nem bomlott fel a Polgári Fórum, és megmaradtak az eddigi irányzatok, teljesültek a politikai egyértelműséggel s a bizonyos mértékű pluralitás megőrzésével kapcsolatos követelések. E tekintetben az elnök úr tiszteletben tartja a tanácskozás eredményeit." A Moszkva és Vilnius közötti párbeszédben való esetleges közvetítés kapcsán Michael Žantovský emlékeztetett Václav Havel ez irányú javaslatára, majd hozzáfűzte: „Tudomásom szerint a szovjet fél részéről eddig semmilyen pozitív reagálás nem érkezett." A továbbiakban közölte, hogy az államfő az utóbbi három hetet egészségügyi szabadságon, egy németországi klinikán töltötte. A feddhetetlenségi vizsgálatokra vonatkozó parlamenti határozattal összefüggésben a szóvivő utalt arra, hogy a köztársasági elnök irodájának munkatársai tavaly két alkalommal estek át ilyen vizsgálaton. „Persze, ha a november 17-i eseményeket vizsgáló bizottság úgy vélekedik, hogy az eddigiek nem voltak teljesek, és a további vizsgálatok új tényeket hozhatnának felszínre, az államfői iroda eleget tesz a követelésnek." Michael Žantovský véleménye szerint a jövő héten kerülhet sor a csehszlovák-lengyel-magyar csúcstalálkozóra. Végezetül közölte, hogy Václav Havel meghívására májusban Csehszlovákiába látogat a walesi herceg. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁT A BALTIKUMRÓL (Folytatás az 1. oldalról) volt az eredeti ürügy a szovjet hadsereg elitegységeinek kiküldésére Litvániába. Az említett forrás szerint az ELTA azt is közölte, a szovjet hadsereg vilniusi tisztjei azt a parancsot kapták, hogy hétfőn ne egyenruhában, hanem civilben jelenjenek meg munkahelyükön. A szovjet belügyminiszter „magyarázata" Borisz Pugo szovjet belügyminiszter a központi parlament tegnapi ülésének bevezetőjében azt mondta, a hadsereg vilniusi bevetésére az úgynevezett Nemzeti Megmentési Bizottság kérése alapján került sor. A kéréssel a.vilniusi katonai parancsnokhoz fordultak. Ezzel összefüggésben Pugo azt állította, elkerülhetetlen volt az egységek bevetése, mivel komoly konfliktus fenyegetett. A képviselők ismételt követelései ellenére sem volt hajlandó közölni a bizottság összetételét azzal az indokkal, hogy a litvániai helyzetre való tekintettel szeretnék megőrizni inkognitójukat. Beszéde további részében tájékoztatott a litvániai helyzetről, tavalyelóttól kezdődően egészen az utóbbi napokig időrendben próbálta magyarázni a fejleményeket. Beszédét több ízben megszakította a képviselők elutasító hurrogása. Pugo azt állította, hogy a központból senki sem adott utasítást a csapatok bevetésére. A politikusnak ez a parlamenti beszéde mintegy folytatása volt vasárnap esti nyilatkozatának, amelyet a szovjet televízió Vremja hírműsora sugárzott. Ebben igyekezett kerülni a szélsőségesmegfogalmazásokat, ugyanakkor minden felelősséget a törvényesen megválasztott litván vezetőkre próbált hárítani. A litván belügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésre hivatkozva elismerte, hogy vannak áldozatok és sebesültek. Ugyanakkor azt állította, a vérontást az a fegyveres tömeg okozta, amely a televízióadóba nem akarta beengedni a Nemzeti Megmentési Bizottság küldöttségét. Pugo szerint ez a delegáció jogosan hívta segítségül a hadsereget, s Pugo azt mondta, nem a hadsereg lőtt először. A szovjet parlament képviselői körében az ilyesfajta magyarázatok, s a belügyminiszter beszéde nyilván nem talált megértésre, mivel úgy döntöttek, egyperces néma felállással adóznak a vilniusi áldozatok emlékének. Ugyancsak a parlamentben Dmitrij Jazov védelmi miniszter kijelentette, utasítást adott arra, hogy a harckocsik Vilniusban térjenek vissza alakulataikhoz. Közölte, ez az utasítás vonatkozik a katonai egységekre is. Jazov azt állította, hogy a hadsereg bevetéséről a vilniusi katonai körzet parancsnoka döntött a Nemzeti Megmentési Tanács kérése alapján abból a célból, hogy megakadályozzák a konfrontációt és a vérontást Litvániában. Azt állította, Vilniusban a harckocsik nem tüzeltek. Ezt az információt a képviselők elutasították azzal, hogy ezt határozottan cáfolják azok a videofelvételek, melyeket Litvánia moszkvai képviseletén láthattak. Gorbacsov államfő nem vett részt a parlament délelőtti tanácskozásán. Több képviselő nyomatékosan követelte, hogy foglaljon állást a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Gorbacsov megkésett értesülése A délutáni tanácskozás szünetében Mihail Gorbacsov azt mondta az újságíróknak, nem tudott a katonai erő bevetéséről Litvániában, erről csak vasárnap reggel értesült azután, hogy Vilniusban már vér folyt. Közölte, a Szovjetunió Főügyészsége már vizsgálatot kezdett ez ügyben, valamint a szembenálló felek közti összecsapások ügyében. A szovjet államfő tegnap telefonbeszélgetést folytatott Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnökkel, akivel közölte, a Föderációs Tanács különbizottsága nagy elnöki jogkörrel rendelkezik, s az a feladata, hogy tárgyalásokat közvetítsen az egyes politikai erők között, s megakadályozza a további vérontást. Az elnök azt is megígérte Landsbergisnek, utasítja a hadsereget, hogy tegye lehetővé a litván hivatalok képviselőinek a belépést a Vilniusban megszállt épületekbe. A Föderációs Tanács különbizottsága egyébként tegnap azokban a vállalatokban és intézményekben tett látogatást, ahonnan az elnöki rezsim bevezetését és a litván vezetés eltávolítását követelő táviratokat kapott a szovjet államfő. A bizottság tagjai újságírók előtt komolyan bírálták a szovjet központi televízió és a TASZSZ hírügynökség litvániai tudósításait, amelyek szerintük durván meghamisítják a valódi eseményeket. Az Oroszországi Föderáció, Észtország, Lettország és Litvánia vezetői vasárnap éjszaka Tallinnban megtartott tanácskozásukon felhívással fordultak az ENSZ főtitkárához, hogy azonnal hívjon össze nemzetközi konferenciát a baltikumi problémáról. Javasolták, hogy emiatt halasszák el az Iraknak adott BT-ultimátum érvényesítését, s hozzanak létre egy különbizottságot, amely az ENSZ talaján haladéktalanul hozzálátna a balti problémákmegoldásához. Közben Moszkvában bejelentették, amint visszatér Borisz Jelcin, a Baltikumból Moszkvába, rendkívüli ülést tart az oroszországi parlament. Nemcsak a baltikumi helyzettel fog foglalkozni, de nyilván felvetődik az is, hogy Oroszország visszalép az idei évre szóló köztársaságközi gazdasági szerződéstől is. Izland külügyminisztere még vasárnap este közölte, hogy Landsbergis litván államfő azzal a kéréssel fordult hozzá, javasolja a Biztonsági Tanács összehívását. Rigában is feszült a helyzet, tegnap kora délután olyan, igaz, meg nem erősített híreket kaptunk, hogy Jurmala tengerparti üdülőközpont felől katonai jármüvek tartanak Riga felé. A lett főváros központjában hétfőre virradó éjszaka gépkocsikból és építőanyagokból barikádokat emeltek, magát a parlament épületét az óvárosban vasúti sínekből összeforrasztott torlaszok védik. Éjfél után hatalmas robbanás rázta meg a várost, a bomba a belügyi alakulatok laktanyája mellett robbant. Hivatalos lett források szerint ismét provokációról van szó, melynek célja a legális hatalom diszkreditáiása. Tegnapra virradó éjszaka óta tömeg védi a rádiót, a televíziót és a telefonközpontot. Észtországból szemtanúk azt jelentették, hogy jelentős szovjet katonai alakulatok és haditechnika áll a köztársaság határain. Landsbergis parlamenti beszédé A litván államfő a törvényhozásban úgy vélekedett, az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogy államközi jellege van a Szovjetunió és Litvánia közti konfrontációnak. Azt mondta, a tallini dokumentumok vasárnapi aláírása és a világ számos országának nyilatkozata alapján remény van arra, hogy nemzetközi szinten fogják megvitatni a balti államok kérdését. Ha az erre vonatkozó baltikumi kérést támogatni fogja az USA, Nagy-Britannia vagy Franciaország, akkor a probléma az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé is kerülhet. Sajnálkozását fejezte ki, hogy e pozitív folyamat beindulásáért emberéletekkel kellett fizetni. A Varsóban tartózkodó Algirdas Saudargas litván külügyminiszter tegnapi sajtóértekezletén a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére: hogyan értékeli a javaslatot Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kilépésére a Varsói Szerződésből, azt válaszolta, hogy ez az indítvány későn jött, egy ilyen lépést már a vérontás előtt kellett volna megtenni. Tegnap délután Vilnius központjában a katonák - akik ezek szerint nem tettek eleget Dmitrij Jazov felhívásának, hogy térjenek vissza a laktanyákba - elfoglalták a rádió átjátszóállomását, amely lehetővé tette, hogy a parlamenti közvetlen adásokat Kaunasban, a második legnagyobb litván városban is vegyék. Tartani lehet attól, hogy rövidesen a kaunasi rádiót, az utolsó szabad adót is elfoglalják. Az átjátszóállomás elfoglalásának hírére nyomban tömeg jelent meg az épület előtt. A katonákat főleg az újságírók jelenléte irritálta, a francia televízió stábjától elkobozták a kamerát. Jelcin: Ez csak a kezdet Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke tegnap Moszkvában megtartott sajtóértekezletén egyebek kőzött hangsúlyozta: Nézetem szerint az elmúlt hétvégén Litvániában bekövetkezett fejlemények a Szovjetunióban csak az első hatalmas támadást jelentik a demokrácia ellen. Véleményem szerint a szovjet vezetőség bizonyos erők nyomására arra a következtetésre jutott, hogy a problémák demokratikus módon megoldhatatlanok és ezért alkalmazni fogja a kemény kéz politikáját. Gyanakszom, hogy a konzervatív erők az elnökre nagy nyomást gyakorolnak.