Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám, hétfő

1991. JANUAR 14. íÚJSZÓi HÍREK - VÉLEMENYEK HOZZAK VISSZA A TITKOS ANYAGOT A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ TÉVÉBESZÉDÉBŐL Vladimir Mečiar beszéde bevezető részében leszögezte, hogy Szlovákiának első ízben lesz saját alkotmánya- A szakemberek már dolgoznak előkészítésén és mindenkinek jogában áll majd, hogy elmondja róla véleményét. Az alkotmányt illetően különböző nézetek merülnek fel, ezért valószínű, hogy nagy adag politikai megfontoltságra és sok vitára lesz szükség, hogy döntsünk az ál^m jövőjéről. A továbbiakban az államigazgatás korszerűsítéséről szólt. Bejelentette, hogy intézkedéseket készítenek elő a minisztériumok számának korlátozására, illetve az egyes minisztériumok dolgozói számának csökkentésére. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a járásokban sok reszort jellegű hivatal alakult. Ugyancsak fontos feladatnak minősítette Szlovákia területi átszervezését, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi "járások nem felelnek meg a követelményeknek, nagyobb területi egységekre van szükség. A továbbiakban elmondta, már harmadszor merül fel a kérdés, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a kormányban felülvizsgálják-e a képviselők, illetve a miniszterek múltját. Hangsúlyozta, hogy az úgynevezett lusztrálás a politikai harc eszköze. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a titkosrendőrséggel folytatott együttműködésre vonatkozó anyagokat Szlovákiából sajnos, Prágába szállították. Bizonyos szélsőséges csoportok pedig politikai tökét akarnak kovácsolni az egész kérdésből. Másképpen viszonyulnánk a múlt feltárásához, ha szavatolni lehetne az objektivitást, a pártatlanságot, az adatok megbízhatóságát. Az SZNT-nek és a szlovák kormánynak azonban nem érdeke, hogy soraiban az állambiztonság volt ügynökei dolgozzanak. Fokozatosan végre kell hajtani a tisztogatást, de ezt a folyamatot azoknak a szerveknek kell megvalósítaniuk, amelyek illetékesek ebben és nem lehet kívülről rákényszeríteni. Megállapította: a szlovák kormány két feltételhez köti a lusztrálást. Követeli, hogy szállítsák vissza Szlovákiába a levéltári anyagokat és alakuljon egy pártatlan szakbizottság, amely minden visszaélést megakadályozna. Inkább üljön az állambiztonsági szervek két munkatársa ott, ahová nem tartozik, minthogy egy embert is megbántanánk, meggyaláznánk és valótlanságot hoznának róla nyilvánosságra - hangsúlyozta. A közélet politikai észközökkel is megtisztítható, a kormány és az SZNT erre törekszik majd. PÁRTTÁ ALAKULT A POLGÁRI FÓRUM (Folytatás az 1. oldalról) ke az Európába való visszatérés feltételeinek megteremtése. A program hangsúlyozza a radikális gazdasági reform fontosságát. A társadalom építőköveit a polgárban, a családban, a községben, és az államban látja. A politikai, gazdasági és erkölcsi kezdeményezés forrása az egyén, a polgár és az általuk létrehozott csoportosulások. A PF követeli, az állami szervekből távozzanak mindazok, akik együttműködnek a politikai rendőrséggel. A vitában több javaslat hangzott el a dokumentum kiegészítésére. Például Pavel Rychetský a jogok és szabadságjogok védelmére utaló kiegészítéseket javasolt. Zdenék Jičínský kifogásolta, hogy a programból hiányzik a föderációhoz, Szlovákiához és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalomhoz vonatkozó utálás. Ivan Fišera szerint a program nem konkrét, szelleme nem toleráns. Vladimír Dlouhý a PF-ben és apparátusában nagyobb pártfegyelmet követelt, s utalt arra,, hogy a PF liberális klubjának meg kell értenie az új realitásokat. Követelések hangzottak el a kulturális munka támogatására, többen síkra szálltak az állam tartományi felépítése mellett. A felszólalók többsége azonban támogatta a programjavaslatot. A közgyűlésen a PF új szervezeti szabályzatáról is vitatkoztak. Kifejezésre jutott, hogy a PF irányító szervei összetételének tükröznie kell a tagság, a járások képviseletét, de helyet kell kapnia benne a-liberális klub és a demokratikus jobboldal interparlamentáris klubja képviselőinek is. Ezek az irányzatok számarányuknak megfelelően lesznek képviselve a PF Köztársasági Tanácsban. Vasárnap délelőtt a küldöttek határozatban fejezték ki szolidaritásukat Litvánia és a többi balti köztársaság népeivel, és egyperces néma felállással adóztak a litvániai események áldozatai emlékének. A Polgári Fórum új felépítési alapelveihez fűzött módosító javaslatok közül a küldöttek szoros szótöbbséggel elvetették azt az indítványt, hogy a PF tagja csakis olyan személy lehet, aki a múltban nem volt tagja politikai pártnak, azzal, hogy a szervezeti szabályzat vitája során ehhez a kérdéshez még visszatérnek. Az a javaslat, hogy ne lehessen a PF tagja az, aki a múltban együttműködött a titkosrendőrséggel, vagy tagja volt a népi milíciának, viszont megkapta a szükséges szótöbbséget. A küldöttek a zárlatot viszont nem terjesztették ki a CSISZ és a SZISZ volt függetlenített funkcionáriusaira. A PF politikai programját kiegészítették azzal, hogy a PF meg kívánja tartani a csehek és a szlovákok közös államát, s az államjogi elrendezésnek ki kell fejeznie a két nemzet és minden nemzeti kisebbség igazságos követelményeit. A közgyűlés ezután megválasztotta a PF Köztársasági Tanácsa 16 tagját. A Polgári Fórum Köztársasági Tanácsának elnöki tisztségében megerősítették Václav Klaust. A tanácskozás lapzártánk idején a szervezeti szabályzat fölötti vitával folytatódott. SOMOGYI MÁTYÁS FINTOR Mitől fél a külügyi hivatalnok és mitől tart a képviselő? Meglepődtem, amikor Peter Vršanský, a Szlovák Köztársaság Külügyi Kapcsolatok Minisztériumának hivatalnoka felszólalt, s figyelmeztette az éppen Litvánia szovjet lerohanása ellen tiltakozni készülő konferenciát, hogy erre csak a végrehajtó hatalom és a parlament az illetékes. A leginkább azonban akkor lepődtem meg, amikor Világi Oszkár parlamenti képviselő is érvelni próbált az elhangzott hivatalnoki figyelmeztetés mellett. Mondván: bonyolult a kérdés, bár ó személy szerint elítéli a moszkvai kormány eljárását. Nem firtatom, mitől fél a külügyi hivatalnok és mitől tart az országgyűlési képviselő. Az azonban igencsak foglakoztat, hogy a liberális eszméktől áthatott dunaszerdahelyi tudományos tanácskozáson egyáltalán kérdésként felmerült: Tiltakozhat-e egy konferencia, ha annak Václav Havel köztársasági elnök a védnöke? Ha a köztársasági elnök részt vesz a rendezvényen, és ellenzi az állásfoglalást, akkor egy szó nélkül hazamennek a résztvevők? Hallgatásba burkolóztak volna pusztán azért, mert a tanácskozás védnöke (feltételezetten) más véleményen lenne? Egyáltalán: Itt volnának a liberális gondolkodás és eszmék korlátai? És nyomban felállíttatnak, ha valakinek hivatali státust vagy képviselői széket tolnak a feneke alá? A résztvevőit tekintve „ad hoc" jellegű konferencia akkor már nem tiltakozhat? Milyen demokráciát képzelnek el azok, akik (csak feltételezetten!) a köztársasági elnök véleményével ellenkező nézeteiknek egy ilyen tanácskozáson nem mernek hangot adni? DUSZA ISTVÁN r / A SZOVJET HADSEREG LEROHANTA LITVÁNIÁT (Folytatás az 1. oldalról) Edgar Savisaar észt kormányfő, aki részt vett a Föderációs Tanács ülésén, bírálta Borisz Pugo szovjet belügyminisztert, amiért félrevezető jelentést terjesztett elő a litvániai helyzetről. Azt próbálta állítani, hogy a hadsereg csak a közrend védelmére lép fel. Savisaar elmondta, a köztársaságok többségének képviselői, köztük Borisz Jelcin is részrehajlással vádolták Pugót. A litván parlament épületében helyi idő szerint 12.30 órakor találkozott Landsbergís államfő a Föderációs Tanács küldöttségével. A kaunasi rádiónak adott rövid nyilatkozatában a litván vezető azt mondta, a tárgyalás mindig a remény jele. A bizottság tagjai a parlamentet körülvevő ellenséges emberáradaton keresztül törtek maguknak utat az épülethez. A kaunasi rádió ötpercenként öt nyelven felhívást sugároz a világ népeihez. Segítséget kér a köztársaság számára és hangoztatja a litvánok elszántságát szabadságuk és függetlenségük megvédésére. A rádió sugározta a litván egészségügyi minisztérium felhívását a jótékonysági szervezetekhez, hogy küldjenek gyógyszereket és kötszereket az éjszakai vérontás sebesültjei számára. Tegnap a délelőtti órákban barikádokat emeltek a parlament épületéhez vezető utakon. A legális kormányhoz hű rendőrség a szúk átjárókon irányítja a gyalogos forgalmat, nehogy pánik törjönk ki a hatalmas téren, amelyen kb. 50 ezer ember gyűlt össze. Helyi idő szerint 13 órakor ezen a téren és országszerte tömeges istentiszteleteket tartottak a szabad ég alatt a haza szabadságáért, és valamennyi templomban megszólaltak a harangok. A litván parlament - amelynek épületét megerősítették, a széles főkaput 3 méter magas dupla vaslemezzel zárták le, földszinti ablakait vasrudakkal erősítették meg - tegnap reggel a köztársaság új miniszterelnökévé nevezte ki Gidiminas Vagnoriust. Elődje, Albertas Simenas, akit csütörtökön neveztek ki ~ erre a posztra, ugyanis már két napja családjával és két testőrével együtt eltűnt. Feltételezhetően elrabolták őt, kaunasi források szerint a szovjet egységek fogságában van. A parlament ezenkívül felhatalmazta Saudargas külügyminisztert, aki jelenleg Varsóban tartózkodik, hogy emigráns kormányt hozzon létre abban az esetben, ha a vilniusi kabinet nem folytathatja tevékenységét. A szovjet televízióban tegnap délelőtt a Moszkva-barát nemzeti Megmentési Bizottság bejelentette, hogy kezébe vesz minden hatalmat Litvániában. Nyilatkozata szerint a bizottság ezt kénytelen volt megtenni, hogy megelőzze a tömeges zavargásokat. Azt állította, semmi esetre sem lehet beszélni a köztársaság törvényes vezetésének megdöntéséről. A bizottság állítólag feladatának tekinti, hogy majd legális kormánynak adja át a hatalmat. A bizottságot Landsbergis szombaton úgy" minősítette, hogy bukott politikusok csoportjáról van szó, akiknek semmilyen hatalmuk sincs, s csak egyvalamiről tesznek tanúbizonyságot: van érzékük a rendkívül fekete humorhoz. Vlagyimir Uszhobcsik vezérezredes, a vilniusi helyőrség parancsnoka, Vilnius tegnap kinevezett városparancsnoka ultimátumot adott a litván képviselőknek, hogy középeurópai Idő szerint 15.00 óráig hagyják el a parlament épületét. Az épületben tartózkodik Litvánia gyakorlatilag egész vezetése. Lettországban is nagy a nyugtalanság, mivel olyan hírek terjedtek el, hogy hétfő reggel Riga kerül sorra, ez a város lesz a szovjet katonai egységek célpontja. A lett parlament képviselője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának azt mondta, a város környékén jelentős katonai erők állomásoznak, s vasárnapra virradó éjszaka harckocsik és páncélosok vonultak a főváros utcáin. Tegnap Riga központjából a Lett Népfront felhívására százezrek gyűltek össze a köztársaság egész területéről, hogy demonstrálják elszántságukat Lettország függetlenségének megvédésére. Tegnap rendkívüli ülésre ült össze a köztársaság parlamentje is. Észtországban ugyancsak feszült a helyzet, itt is attól tartanak, hogy a szovjet egységek nem állnak meg Litvánia határainál. Tallinnban is összehívták a parlamentet. Magában a Szovjetunióban sem ítélik meg egyértelműen Litvánia lerohanását. Ez nemcsak a Föderációs Tanács ülésén nyilvánult meg, hanem a parlamentben is. Több képviselő követelte Jazov védelmi minisztertől a katonai akció megindoklását. Képviselők egy csoportja nyilatkozatban ítélte el a katonai akciót, az oroszországi parlament elnöksége pedig egyhangúlag jóváhagyott határozatban követelte a katonák kivonását Litvániából. Moszkva központjában, a Kreml közelében tegnap délután ezrek tiltakoztak Litvánia lerohanása ellen, hóhérnak és fasisztának nevezték Gorbacsovot. Külföldön is nagy nyugtalanságot váltott ki ez a katonai akció. Brüszszelben rendkívüli tanácskozást tartottak a NATO-tagországok képviselői, s az Európai Közösségek külügyminiszterei is úgy döntöttek, ma reggel tanácskozást kezdenek. A Fehér Ház nagyon nyugtalanítónak nevezte a Litvániából érkező híreket, James Baker külügyminiszter pedig Ankarában úgy vélekedett, hogy az erő alkalmazása Litvániában fenyegeti a szovjet-amerikai partneri viszonyt. Elítélték Moszkva lépését Londonban, Bonnban, Párizsban, Stockholmban, Bécsben és Rómában is. Az üggyel kapcsolatban rendkívüli ülést tartott a csehszlovák szövetségi kormány. A litvániai beavatkozást határozottan elítélő nyilatkozatát Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök adta át Borisz Pankin szovjet nagykövetnek, akit berendeltek a kormány hivatalába. Nyilatkozatban ítélte el a litvániai beavatkozást a Polgári Fórum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és személyesen Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is. A kora esti órákban azt a hírt kaptuk Vilniusból, hogy a szovjet hadsereg egy órával előbbre hozta az éjszakai kijárási tilalom kezdetét, ugyanakkor meghosszabbította egy órával a parlament kiürítésére adott ultimátumot, amely így helyi idő szerint 17 órakor, a kijárási tilalom érvénybe lépésekor jár le. A PAP hírügynökség közölte, röviddel az ultimátum lejárta után megkezdődött a támadás a parlament ellen. Lövöldözést lehetett hallani, s megszakadt a kapcsolat az épületben levőkkel. Állítólag röviddel a támadás megindítása előtt Landsbergis búcsúnyilatkozattal fordult a néphez, s ebben hangsúlyozta, a parlament nem adja meg magát. A támadásról szóló hírt más hírügynökség nem erősítette meg. Viszont arról jöttek jelentések, hogy a tömeg 17 óra után sem oszlott fel. Litvániával való szolidaritás jegyében hivta tüntetni Budapest polgárait a FIDESZ és az SZDSZ. A demonstrációt azonban a rendőrség nem engedélyezte, mert szervezői nem a törvényben előírt 72 órás határidőn kívül jelentették be szándékukat. -vpgMINDENKI MINDENKIVEL TARGYAL (Folytatás az 1. oldalról) Távoznak az utolsó diplomaták is Bagdadból. Szombaton az USA kormányának megrendelésére az iraki légitársaság gépe az utolsó hat • amerikai diplomatát is elszállította az iraki fővárosból, valamint 34 nyugati állampolgárt. A tervezettnél később indult a gép, mivel még 12 amerikaira vártak, de ők nem jöttek meg a repülőtérre. A washingtoni kormány szombaton utasította Irakot, hogy keddig négy főre csökkentse nagykövetségének személyzetét. Az USA attól tart, az iraki diplomaták terrorakció szervezésében vehetnek részt. A nagykövetnek átadott jegyzék azonban hangsúlyozza, ez nem jelenti a diplomáciai • kapcsolatok megszakítását. Szombaton az utolsó brit diplomata is elhagyta Bagdadot, és Hollandia négy diplomáciai képviselője. Franciaország, Japán, a Szovjetunió, Törökország és Jugoszlávia nagykövetsége korlátozott személyzettel, de még működik. Kuba viszont egyetlen diplomatáját, egyetlen állampolgárát sem szállította haza Irakból. A Fehér Ház közölte, a pénteki telefonbeszélgetés során Mihail Gorbacsov néhány új elképzelést ajánlott George Bushnak az öbölháború megakadályozására. Fitzwater szóvivő szerint olyan elképzelésekről van szó, melyeket a Szovjetunió saját csatornáin keresztül akar megvalósítani, s bizonyára meg is valósít. A javaslatokat nem jellemezte, csak annyit jegyzett meg, Moszkva szilárdan kiáll az ENSZ-határozatok érvényesítése mellett. Egyébként a szovjet parlament szombaton megbízta Gorbacsov elnököt, hogy folytassa erőfeszítéseit a világ békés megoldása érdekében. Hogy milyen további lépésekről lenne szó, azt a határozat nem részletezi. II. János Pál pápa szombaton tartotta szokásos év eleji találkozóját a Vatikánban akkreditált nagykövetekkel. A pápa is a béke megőrzésére, az öböl háború megakadályozására szólított fel. A csehszlovák katonai légierő szállító repülőgépe szombaton reggel indult Prágábón Rijadba, fedélzetén a legszükségesebb tartalékokkal és pótalkatrészekkel SzaúdArábiában állomásozó csehszlovák vegyvédelmi alakulat számára. A repülőgépen utazott a Csehszlovák Védelmi Minisztérium képviselőinek csoportja is, Antonín Raška miniszterhelyettes vezetésével. A csoporttal tartottak a Szövetségi Gyűlés képviselői közül is néhányan. A csehszlovák küldöttséget szaúdi katonai vezetők fogadták a rijadi repülőtéren, majd a küldöttséget fogadta Khaled trónörökös és Abdel Aziz vezérkari főnök. Vasárnap a szaúdi külügyminisztérium képviselőivel tárgyaltak a csehszlovák politikusok a vegyvédelmi alakulat tevékenységének biztosításáról. Az ENSZ-főtitkár tegnap befejezte bagdadi misszióját és Párizsba repült, hogy találkozzon az Európai Közösségek képviselőivel - közölte az esti órákban a luxemburgi kormány szóvivője. Egyben bejelentette, nincsenek hírei a bagdadi tárgyalások eredményeiről. Egyes hírügynökségek szerint Pérez de Cuellar tegnap kétszer találkozott az iraki elnökkel, egy rövid időre a reggeli órákban, majd délután tárgyaltak több mint egy órán át. Érdekes módon az iraki tömegtájékoztató eszközök még a megbeszélések tényét is elhallgatták. Arab diplomaták reményüket fejezték ki, hogy Szaddam Husszein áttanulmányozza azt az ötpontos béketervet, amelyet a világszervezet vezetője hozott magával Bagdadba. Ez azt indítványozza, hogy párhuzamosan kezdjék meg az iraki csapatok kivonását Kuvaitból és a nemzetközi erőkét az öböl térségéből. Garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Kuvait kiürítése után Irakot nem éri támadás. A tervben az ENSZ kötelezettséget vállal arra, hogy elsőrendű figyelmet fordít az arab-izraeli konfliktus megoldására. Az idézett diplomáciai források abban reménykednek, hogy a tervet Szaddam Husszein jóváhagyásra a parlament elé terjeszti. A törvényhozás rendkívüli ülését hétfőn reggelre hívták össze. * * * Pozsonyban a ligetfalusi templomban a vasárnap szentmise után a hívők közösen imádkoztak a békéért az egész világon. Ezzel reagáltak a bécsi hívők csoportjának felhívására, hogy az egész világon imádkozzanak az Öböl-háború megakadályozásáért.