Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. JANUÁR 12. 3 SÚLYOS A HELYZET VILNIUSBAN ROHAMOSZTAGOK FOGLALTÁK EL A VÉDELMI MINISZTÉRIUMOT ÉS A KÖZPONTI NYOMDÁT • TÖBBEN MEGSEBESÜLTEK • AZ OROSZOK POLITIKAI SZTRÁJKOT TARTANAK Miután Mihail Gorbacsov csütörtökön ultimátumszerű figyelmeztetést intézett a litván parlamenthez, amelyben az elnöki rezsim bevezetésével fenyegette meg Vilniust, rendkívül kiéleződött a központ és a balti köztársaság viszonya. Vytautas Landsbergis litván elnök azt mondta, hogy Gorbacsov üzenete nemcsak ultimatív, hanem demagóg is volt. „Ha a megszálló követeli, hogy a megszállt országban az ö alkotmánya legyen érvényes, s emellett a saját alkotmánya normáival érvel, az olyan demagógia, amilyenre nem volt példa még a középkorban sem, de talán a kőkorszakban sem" - mondotta, hozzáfűzve, hogy Litvániában egyedül a litván alkotmány érvényes. Landsbergis szerint nincs sok különbség Gorbacsov ultimátuma és azok ultimátuma között, amelyet Litvánia 1940 júniusában kapott Moszkvától. Ugyancsak az ultimátum napján, tehát még csütörtökön választotta meg a parlament az új kormányfőt Albertas Simenas személyében. Az ismeretlen közgazdászra 78-an adták szavazatukat, egy képviselő ellenezte, 29-en pedig tartózkodtak a szavazástól. Simenas Kazimiera Prunskiene helyébe lépett, aki kedden adta be lemondását. A csütörtök esti felszólalásokból is kitűnt, hogy rendkívül nehéz feladatok várnak az új litván kabinetre, már csak a Vilnius és Moszkva közötti konfrontáció miatt is. Egyre erösebbek a nézeteltérések a függetlenség és Moszkva hívei - főleg az oroszul beszélő kisebbség között. Ez utóbbiak politikai figyelmeztető sztrájkokat tartottak csütörtökön, s az akció Landsbergisék politikája ellen irányult. Hogy mennyire súlyos a helyzet, az igazából csak tegnap vált nyilvánvalóvá. A kora reggeli óráktól tüntettek Vilnius központjában, a parlament épülete előtt mind a függetlenség hívei, mind ellenzői. Az előbbied hozzávetőleg 10 ezer fős tömegével szemben a másik oldal 400-500 fős csoportja állt. Az AFP azt jelentette, a Moszkva-pártiak a sztrájkoló üzemekből, szovjet zászlókat lobogtatva érkeztek a térre. A vilniusi vezetés lemondását és az elnöki rendszer bevezetését követelték. A függetlenség hívei záptojással dobálták meg őket, úgyhogy kénytelenek voltak elvonulni. A Csehszlovák Sajtóiroda nem sokkal déli 12 óra előtt gyorshírben jelentette, hogy a szovjet rohamosztagosok elfoglalták a litván védelmi minisztérium épületét, s az akció során lövéseket is lehetett hallani. Az AFP hírügynökség véleménye szerint ezt Audeus Butkavicsius, a minisztérium munkatársa mondta el vilniusi sajtóértekezletén. Ekkor még nem lehetett tudni, voltak-e áldozatok. Egy órával később a litván rádió közölte, hogy a szovjet ejtőernyősök erőszakkal elfoglalták a vilniusi nyomdát is. Ugyanakkor felszólította a lakosságot, siessen a rádió és a televízió épületéhek a védelmére. A deszantosok könnygázgránátot használtak. A Baltfax nemhivatalos ügynökség tájékoztatása szerint a védelmi minisztérium épületének reggeli elfoglalásakor nem voltak áldozatok. Ugyanakkor az AFP hírügynökség azt jelentette, hogy a nyomda elleni támadás során több személy megsebesült. A rohamosztagosok állítólag néhány percen keresztül egy könnyű páncélozott gépkocsiból lőtték az épület előterét. Kora délután megérkeztek az első nemzetközi reagálások is. Lengyelország, mint Litvániával közvetlen szomszédos állam, rendkívüli aggodalommal figyeli a szomszédban történt eseményeket - ez áll a varsói külügyminisztérium nyilatkozatában. A lengyel kormány nem avatkozik be más országok belügyeibe, ugyanakkor támogatásáról biztosítja a litván nép jogos követeléseit. Lengyelországnak továbbra is létérdeke, hogy a térségben béke legyen, érvényesüljön a tolerancia. Varsó szerint minden vitás kérdést erő alkalmazása nélkül, tárgyalások útján kell megoldani. Brüsszelben az Európai Közösségek 12 tagállama közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólították a szovjet kormányt, hagyjon fel a balti köztársaságok megfélemlítésével. Az EK reméli, hogy a Szovjetunió mielőbb tárgyalásokat kezd a balti köztársaságok választott vezetőivel. Ugyanakkor felhívják a szovjet vezetés figyelmét arra, hogy a helyzet ilyen alakulása nagyon negatív hatást szül az EKországok közvéleményében. A NATO-országok is felszólították Moszkvát, hogy a balti köztársaságokkal szemben tartózkodjon a megfélemlítéstől vagy az erő alkalmazásától. Nyilatkozatukat szintén Brüsszelben tették közzé, s ebben felszólítják az érdekelt feleket, tanúsítsák a lehető legnagyobb visszafogottságot. MOGADISHU TELJES A ZŰRZAVAR Mogadishuban, az olasz nagykövetség épületének környékén súlyos harcok robbantak ki a kormánycsapatok és az Egyesült Szomáliai Kongresszus (USC) fegyveresi kőzött. Diplomáciai források tájékoztatása szerint több személy életét vesztette, állítólag egy észak-koreai diplomata is. Ugyanez a forrás jelentette azt, egyelőre nem teljesen világos, hogy ki ki ellen harcol, mert a fővárost szinte elárasztották az ismeretlen fegyveres csoportok. Az olasz kormány kidolgozta a mogadishui képviseletének evakuálására vonatkozó tervet. Egyébként az olasz nagykövetség az egyetlen még működő külképviselet a szomáliai fővárosban. A római külügyminisztérium felszólította a szembenálló feleket, szavatolják azoknak a személyeknek a biztonságát, akik a diplomáciai képviseleteken kerestek menedéket. CSEHSZLOVÁK VÉLEMÉNY AZ ATOMKÍSÉRLETEKRŐL KÉRDÉSES AZ OSZTRÁK „BOHUNICEI BIZOTTSÁG" OBJEKTIVITÁSA • ÚJABB KOMOLY MEGHIBÁSODÁS CSERNOBILBEN A független csehszlovák külpolitika a nukleáris kísérletek teljes betiltását az atomfegyverek korlátozásához és felszámolásához vezető folyamat elválaszthatatlan részének tekint. Ezt Eduard Kukán, hazánk állandó ENSZ-képviselője mondta New Yorkban, az atomcsend-egyezmény kibővítéséről folyó nemzetközi konferencián. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1963-ban aláírt dokumentum kiállta az idő próbáját, sok szempontból sikerült meggátolni új atomhatalmak születését, korlátozta az ökológiai katasztrófák veszélyét, s jelentős mértékben elősegítette az atomsorompó-szerződés megkötéséhez szükséges feltételek kialakítását. Ugyanakkor kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a lázas nukleáris fegyverkezést, nem vált egyetemessé. A minőségileg új nemzetközi helyzetben Csehszlovákia szerint fokozatosan kell eljutni a nukleáris kísérletek általános betiltásához, xxx Az az osztrák bizottság, amely a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű helyzetét vizsgálta, az osztrák gazdaságnak és tudománynak is árt. Ezt állapította meg csütörtökön Bécsben egy energiakutatással foglalkozó társaság. Állításuk szerint a csehszlovák kormánnyal folytatott tárgyalásokon az említett bizottság tudományos minősítése és objektivitása okozza a problémát. A hohunicei atomerőműben ugyanis összesen öt bizottság járt, s ezek közül csak az osztrák követeli az első és a második blokk leállítását. A társaság véleménye szerint az osztrákok „bohunicei bizottságának" elnöke csak elméleti fizikus, aki már tíz éve egyéb kutatási területeken működik. Csütörtökön délelőtt újabb komoly meghibásodás történt a csernobili atomerőműben. Ezt a Rabocsaja Tribúna című napilapban közölte az atomenergetikai minisztérium baleseti igazgatóságának vezetője. Tíz óra körül egyre alacsonyabb lett a harmadik energiablokk teljesítménye. Az ellenőrző rendszer azt jelezte, hogy leállt az egyik fő szivattyú, amely a reaktor hűtését biztosította. Ugyanakkor a szivattyú csatlakozási kábeleinél füstöt észleltek, minek következtében automatikusan működni kezdett a tűzoltóberendezés. A szakértők még vizsgálják az esetet. JELCIN AZ ANTISZEMITIZMUSRÓL Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Borisz Jelcin orosz elnökkel tárgyalva aggodalmának adott hangot a Szovjetunióban tapasztalható antiszemita megnyilvánulások miatt. Jelcin elmondta vendégének, hogy ő személyesen ellenzi az antiszemitizmust. Az Oroszországi Föderáció vezetője fő feladatának tartja azt, hogy megakadályozza az egyes nemzetek és nemzetiségek közötti konfrontációt, eröszakot. „Minél kisebb egy nemzet, annál nagyobb gondoskodással kell körülvenni annak érdekében, hogy ne pusztuljon el és ne keletkezzenek nemzetiségi összecsapások" - tette hozzá. A JUGOSZLÁV ÁLLAMELNÖKSÉG TÖRTÉNELMI ÜLÉSE FOLYTATÓDIK A PÉNZÜGYI VITA • A SZERB-HORVÁT VISZÁLY ÚJABB ÁLLOMÁSA A horvát alkotmánybíróság csütörtökön eltörölte Krajina horvátországi szerb tartomány autonóm státusát. A horvátországi szerbek tavaly december 21 -én kiáltották ki autonómiájukat. A Tanjug rövid közleménye szerint az indoklásban az áll. sem a korábbi, sem a jelenlegi hon/át alkotmány nem ad lehetőséget autonóm területek kialakítására e köztársaságban. A horvátok és a szerbek között a viszony a múlt év tavaszán romlott meg-, miután tavaly tavasszal az első szabad választásokon a Horvát Demokratikus Közösség győzött. A feszültség akkor tetőzött, amikor a horvátországi szerbek augusztus folyamán népszavazáson döntöttek az autonómia mellett. Zavargások törtek ki, s ezeket a horvát belügyminisztérium csapatai nyomták el. Decemberben pedig a horvát parlament új alkotmányt hagyott jóvá, amely rögzíti Horvátország jogát a függetlenségre, arra, hogy bizonyos feltételek között elszakadjon Jugoszláviától. Történelminek kikiáltott ülést tartott Belgrádban a jugoszláv államelnökség, a tanácskozáson részt vettek az egyes köztársaságok elnökei. A tanácskozás a politikai válság megoldásáról s a jövöŠEäpí'ŕ M Két felvétel, amely közvetve az öböl-válsághoz kapcsolódik. A kuvaiti főváros egyik iskolájában a gyerekek az iraki himnuszt tanulják - természetesen nem önként, hanem a megszállók utasítására. Ez pedig nem azt jelzi, hogy a kivonulást fontolgatnák. 11S1 • Izraelben komolyan veszik Szaddam Husszein elnök fenyegetőzését, hogy ha a nemzetközi haderő offenzívába kezd, az irakiak Izraelre fogják mérni az első csapást. Éppen ezért január 9-én a megszállt Ciszjordániában megkezdődött az izraeli deszantosok hadgyakorlata. (Telefoto: ČSTK-AP) NÉHÁNY SORBAN R

OBERT BARRY, az amerikai külügyminiszter-helyettes kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadója sajtókonferencián közölte, hogy a washingtoni kormány a közeljövőben 60 millió dollárt nyújt Csehszlovákiának, az úgynevezett vállalkozói alapnak. Ezt még januárban létrehozzák, s teljes mértékben a magánvállalkozás támogatását fogja szolgálni. A végösszeget a Magyarországon és Lengyelországban működő hasonló alapok tapasztalatai szerint határozzák majd meg. Az amerikai kormány a három alap számára 180 millió dollárt szabadított fel. C

SEHSZLOVÁKIÁT a múlt év végén választották be az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) végrehajtó tanácsába, s most további diplomáciai sikert ért el ebben a szervezetben. A tanács New York-i ülésén Václav Vacek csehszlovák képviselőt választotta meg az elnök második helyettesének. A

LBÁNIÁBAN a Demokratikus Párt és az Ökológiai Párt után csütörtökön legalizálták a harmadik ellenzéki szervezetet, Republikánus Pártot is, közölte az ATA hírügynökség. A Demokratikus Párt szóvivője szerint az elmúlt napokban több albán városban tartottak nagygyűléseket, amelyeken ismét követelték a februárra tervezett parlamenti választások elhalasztását. B

EFEJEZTE a külföldiek elszállítását Libériából az Egyesült Államok. Az evakuálást két hónappal ezelőtt kezdte meg, összesen 2400 személy, köztük 266 amerikai hagyta el az országot - közölte Pete Williams, a védelmi miniszter szóvivője. Libériában már tizedik hónapja dúl a polgárháború, amely több ezer áldozatot követelt. M

EXIKÓVÁROSBAN csütörtökön délután kezdődött meg az öt közép-amerikai ország csúcsv értekezlete, amelyen részt vesz a mexikói államfő is. Megfigyelők szerint ez a tanácskozás újabb lépést jelenthet a latin-amerikai szubkontinens gazdasági integrációja felé. A tervek szerint két dokumentumot írnak alá, az elsőnek hozzá kellene járulnia a közép-amerikai helyzet további stabilizálásához, a résztvevő országok közötti kapcsolatok deideologizálásához. A másiknak az a célja, hogy erősödjön a gazdasági integráció a térségben, s ösztönzést adjon a szabadkereskedelmi övezet létrehozásához. A

THÉNBAN csütörtökön heves összecsapások voltak a rendőrök és a diákok között. A rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására. Az összetűzések a tervezett oktatási reformok ellen tiltakozó mintegy 60 ezer diák, munkás és tanár felvonulása után törtek ki. A válság szerdán éleződött ki, amikor lemondott az iskolaügyi miniszter, aki lépésével egy középiskolai tanár meggyilkolására reagált. Konsztantinosz Mitszotakisz kormányfő Georgisz Szufliasz egykori ipari minisztert nevezte ki az iskolaügyi minisztérium élére és tudatta az újságírókkal, a hatóságok tárgyalásokat kezdenek a tiltakozó diákokkal. T

OVÁBBRA SEM TŰZIK MŰSORRA a szovjet televízió Vélemény (Vzgljad) nevű közkedvelt publicisztikai programját - derült ki a műsor szerkesztőinek csütörtöki nyilatkozatából. A péntek éjszakai programot, amelyet országszerte nézők milliói kísérték figyelemmel, már kétszer kihúzták a műsortervből, mivel fényt akar deríteni Eduard Sevardnadze lemondásának okaira. Hivatalosan nem tiltották be a programot; de „egy bizonyos időre" leállították, mondotta Alekszandr Ljubimov műsorvezető. V

ALID DZSUMBLATT, a drúz milíciák vezetője tegnap kilépett Omar Karami miniszterelnök kormányából, közölte a libanoni drúzok rádiója. A lemondás okairól nem számolt be. beni államrendszerről-folyik. A tárgyalásoknak a jelenlegi légkör nem igen kedvez, hiszen a testület csak nemrég szólított fel ultimátumszerűén minden fegyveres alakulat lefegyverzésére és feloszlatására (a hadseregen kívQI), s ugyan csak e héten robbant ki a pénzügyi vita a központ s a legnagyobb tagköztársaság, Szerbia között. Konkrét eredmény nem született, s megfigyelők szerint már az is valami, hogy a jugoszláv politikusok ilyen reprezentatív felállásban találkoztak. Visszatérve a pénzügyi vitához: Branko Zekan pénzügyminiszter belgrádi sajtókonferenciáján az egységes jugoszláv pénzügyi rendszer megsértésének nevezte azt, hogy Szerbia önkényesen 18 milliárd dinárt bocsátott ki. Szerinte ez alkotmányellenes, és Szerbiának a pénzügyi eszközöket be kell szolgáltatnia. Tegnap kezdte meg alakuló ülését az új szerb parlament. A közelmúltbani szerbiai választások eredményeként a második világháború óta most első ízben van olyan törvényhozása Szerbiának, amely több párt képviselőiből áll. Mindjárt a tanácskozás elején került sor Szlobodan Milosevicsnek, a Szerb Köztársaság elnökének ünnepélyes eskütételére.