Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám, szerda

MA TALÁLKOZIK GENFBEN AZ IRAKI ÉS AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER (Folytatás az 1. oldalról) szállt le szaúdi területen. Miután le­génységük megerősítette, hogy de­zertálni akarnak az iraki fegyveres erőkből, F-15-ös vadászgépek ki­sértékeket az egyik támaszpontra. Hivatalos hírügynöksége által Bag­dad nyomban cáfolta ezt a hírt, mint „indokolatlant és megalapozatlant". Az INA szerint a hírrel Washington a közvélemény félrevezetésére töre­kedett. Izzat Ibrahimnak, az iraki Forra­dalmi Parancsnoki Tanács alelnöké­nek vezetésével delegáció érkezett Teheránba, hogy az Öböl-válságról tárgyaljon. Tavaly augusztus óta nem járt ilyen magas küldöttség az iráni fővárosban. Mint ismeretes, Teherán is követeli az iraki egysé­gek kivonását Kuvaitból, ugyanak­kor elutasítja a külföldi katonai jelen­létet a Perzsa-öbölben. Ezzel a je­lenléttel függ össze a jövő hétre a Perzsa-öböl déli részébe tervezett nagy katonai hadgyakorlat is, mely­nek során első ízben vetik be a SAM 2 és a SAM 6 légelhárító rakétákat. Teherán már felhívta Bagdad figyel­mét a hadgyakorlatra azzal, hogy annak semmi köze sincs az iráni -iraki kapcsolatokhoz. Daniel Ortega volt nicaraguai ál­lamfő New Yorkban bejelentette, ha­ladéktalanul Bagdadba utazik és megpróbál közvetíteni az öböl-vál­ság békés rendezése érdekében. Szerinte a békés megoldás lehető­ségei még nem merültek ki, s úgy vélekedett, esetleg elérheti a BT-' ultimátum elhalasztását. Ortega szerint Irak katonai fenyegetése el­túlzott, sokak számára Bagdad megrendszabályozása nyomósabb ok, mint Kuvait felszabadítása. A Le Figaro francia napilap tegna­pi vezércikkében azt fejtegette, hogy az USA és Irak esetleg titkos tárgya­lások útján, a karibi recept szerint oldhatná meg az öböl-válságot, anélkül, hogy bármelyikük is veszí­tene presztízséből. Ehhez az 1962­es kubai válság szolgálhatna pre­cedensként, amely után mind az USA, mind a Szovjetunió győztes­nek tartotta magát. Wasshington ak­kor elérte, hogy a Szovjetunió kivon­ja Kubából a Floridát fenyegető ra­kétáit, Moszkva pedig kierőszakolta az amerikai ígéretet, hogy nem tá­madja meg Kubát. Fidel Castro vi­szont azzal dicsekedhetett, hogy Kuba hatalmas szomszédja meg­hátrálásra kényszerült. Ilyen megál­lapodásra juthatnának a külügymi­niszterek ma Genfben is. Az irakiak kivonulnának Kuvaitból, az USA le­mondana támadó terveiről, ezután pedig megkezdődhetnének az igazi egyezkedések. Ha ez nem történik meg, akkor kitör a háború. De az amerikaiaknak még így is két vá­lasztási lehetőségük van: vagy totá­lis háborút folytatnak, amíg Szad­dam Husszein meg nem adja magát, vagy egy „érzékeny csapást" mér­nek Irakra és ezzel tárgyalóasztal­hoz kényszerítik. Egy ilyen furcsa háború viszont furcsa békét szülhet - véli a Le Figaro. S ­'t, Dominikai Köztársaság KftfTr _ ftxi-ojeto ásíar^ ^pS Katonai intermezzo Port-au-Prince lakossága a megdöbbenés, ijedtség, zűrzavar után hétfőn este már ismét felszabadultan ünnepelhette Jean-Bertrand Aristide-et, Haiti decemberben megválasztott új államfőjét. Roger Lafontant, az 1986-ban megdöntött Duvalier diktátor klánjának tagja, egykori belügyminiszter jócskán elszámította magát. Hétfőre virradó éjszaka ugyan maroknyi csapatával be­hatolt az elnöki palotába és túszul ejtet- \ ~ te Ertha Pascal Trouillot ügyvivő állam­" főt, ám korai volt az öröme, s korai ' a bejelentése a sikeres államcsínyről, j \ Pár óra alatt szertefoszlott reménye ar­ra, hogy a hadsereg - mint ahogy az a Haitin eddig végrehajtott megannyi puccs során szinte már hagyomány volt - a „vasöklü tábornok", vagyis az ő ol­dalára áll. Nos, nem így történt: tudato­sítva azt, hogy a 30 éves diktatúra és az ezt követő, a sorozatos puccsokkal fém­jelzett bizonytalan időszak után Haiti- i * «rí b • lemé r • nak, a karibi térség legszegényebb álla­mának végre stabil, demokratikusan megválasztott kormányra és békére van szüksége, a fegyveres erők vezérkara a „lázadás" leverése, Lafontant eltávolítása mellett döntött. A helyszínről érkezett jelentések szerint a kato­nák megrohamozták az elnöki palotát, s fél óra múlva a puccsista tábornok kénytelen volt megadni magát. Lafontant, akit régóta fűt a hatalom utáni vágy, bizonyára nem tudta megemészteni, hogy novemberben a legfelsőbb választási tanács kihúzta nevét az elnökjelöltek listájáról. Mivel lezárták a törvényes utat, a rémkorszak hírhedt rendőrbrigádjainak (Totons Macoutes) főnöke természetesnek vélte, hogy más ösvényt keressen - ez azonban az elnöki palotából egyenesen a börtönbe vezetett. Most, a lázadás sikeres leverése, a remélhetőleg utolsó katonai inter­mezzo után úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja meg, hogy Aristide, a 37 éves katolikus lelkész február 7-én átvegye az elnöki tisztséget, s ígérete szerint végrehajtsa a szükséges szociális reformokat, végleg megszabadítsa az országot Duvalier súlyos politikai örökségétől. (urbán) Kjamalca 4 V I I á k Rendkívül feszült lett a helyzet a Baltikumban Elfajulhat az erőszakos sorozás Készültségben a litván parlament tagjai • Katonaszökevény vagy hadifogoly? (ČSTK) - A szovjet védelmi minisztérium sajtóosztálya hétfőn nyilat­kozatot adott ki, amelyben tájékoztatott az öszi sorozások biztosítására irányuló intézkedésekről. A dokumentum általánosságokban közli, az illetékes katonai körzetek parancsnokai utasítást kaptak arra, hogy Örményországban, Grúziában, Moldovában, a Baltikumban és Ukrajna egyes kerületeiben nyújtsanak gyakorlati segítséget a sorozóbizottsá­goknak feladataik teljesítéséhez. Az intézkedések vonatkoznak a kato­naszökevények felkutatására is. A dokumentum bejelentette, hogy e feladatok teljesítése érdekében a desszantegységeket is bevetik. Fjodor Kuzmin tábornok, a balti kato­nai körzet parancsnoka még aznap tájé­koztatta a lett kormányt arról, hogy egy dandárt, tehát kb. 3 hadosztálynyi desz­szantegységet irányítanak a Baltikumba az említett feladatok végrehajtására. Anatolij Gorbunov lett államfő szerda esti televíziós nyilatkozatában elmondta, délután találkozott az új tábornokkal, aki közölte vele: a köztársasági hatóságok­nak január 13-ig kell normalizálniuk a helyzetet a laktanyákban, mivel a sorkö­telesek közel 75 százaléka nem kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. A tá­bornok közölte, az ultimátum lejárta után a hadsereg fog közbelépni. Tegnapra virradó éjszaka litván újság­írók közölték, Vilnius körzetébe már ér­keznek a desszantosok. Tegnap délelőtt az észt rádió nem hivatalos, de megbíz­ható forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy egyes észt városok felé szovjet katonai egységek tartanak. Tallinnban nyugalom volt, de szemtanúk arról szá­moltak be, hogy mind a fővárosban, mind a köztársaság más városaiban katonák ellenőrzik a fiatal észtek iratait, hogy meg­állapítsák, nincs-e köztük harcköteles. Tegnap délutáni rigai jelentések szerint a lett fővárosban még nem volt jele kato­nai akciónak. Az észt külügyminisztérium szóvivője közölte, Tallinnból Moszkvába utazott Ed­gar Savisaar kormányfő. Mihail Gorba­csov államfővel akar tárgyalni a desz­szantegységek kiküldésével kapcsolat­ban. Megérkezett Moszkvába Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök-asz­szony is, aki szintén ez ügyben akar találkozni Gorbacsowal. Lett források szerint a köztársaság vezetői telefonkap­csolatban állnak Moszkvával, egyelőre nem készülnek a szovjet fővárosba. A litván parlament tagjai készültség­ben vannak, a tegnapra virradó éjszakát többen közülük a törvényhozás épületé­ben töltötték, hogy megakadályozzák a szovjet hadsereg esetleges próbálkozá­sát a parlament elfoglalására. Lépésüket az tette indokolttá, hogy Vilnius körül a szovjet hadsereg több mint száz katonai járművét helyezték el, a közeli Jonava támaszpontról irányították ezeket Vilnius köré. Ebbe a nagy katonai táborba érkez­nek a szovjet desszantosok. A parlament képviselői közölték, visszatartották a sor­kötelesek behívóparancsait és a fiatal férfiakat felszólították, rejtőzzenek el, és éjszaka ne tartózkodjanak lakhelyükön. A hadköteleseket arra is figyelmeztették, hogy a szovjet hadsereg tagjai nem feltét­lenül viselnek egyenruhát, tehát ne hagy­ják magukat félrevezetni. A feltartóztatott litván fiatalok a köztársasági törvény ér­telmében kérhetik a hadifogoly-státust. A Baltikummal kapcsolatos hír, hogy húszperces vita után a litván parlament tegnap hatályon kívül helyezte a kormány döntését a nagy arányú élelmiszerár­emelésről. Tette ezt annak a tüntetésnek a nyomására, amely reggel óta zajlott a parlament épülete előtt. A tüntetőket a rendőrség vízágyúkkal oszlatta fel. Landsebergis államfő már tegnapra vir­radó éjszaka úgy vélekedett, hogy a kor­mány helytelen időben döntött az áreme­lésről, llmars Bisers, a lett kormányfő he­lyettese a Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának azt' mondta, nagyon váratlanul érte őket az ejtőernyősök odaküldése. „Az elnöki rezsim bevezetéséhez kifeje­zetten destabilizált helyzet szükséges, ilyen ezen a héten még nem következik be. Nem kizárt; akkor jön majd el a döntő pillanat, amikor az öbölben is robbanás történik, s így el lehet majd terelni a köz­vélemény ügyeimét. Csupán egy dolog biztos: a lettek nem tudják megakadá­lyozni a dolgok ilyetén alakulását." IMF-hitel hazánknak (ČSTK) - A Nemzetközi Valuta Alap hétfőn 1,783 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Csehszlovákia számára. A pénzt a következő 14 hónap során folyósítják, s az említett összegből 900 milliót a kőolaj és a földgáz árának emelésével kap­csolatos kiadásokra szánják. A Va­luta Alap képviselőinek meggyőző­désük, ez a döntés ösztönözni fog más magánberuházókat és banká­rokat is arra, hogy további pénzesz­közöket nyújtsanak a csehszlovák gazdaságnak. A New York Times tegnapi kommentárja szerint ez az eddigi legnagyobb hitel, amelyet az Alap egy kelet-európai országnak nyújtott. Cuellar megnyitotta az atomcsend-konferenciát (ČSTK) - Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár nyitotta meg hét­főn este New Yorkban az 1963-as atomcsend-egyezményt aláíró or­szágok képviselőinek kéthetes kon­ferenciáját. Nyitóbeszédében rámu­tatott arra, hogy a történelem kritikus szakaszában élünk, amikor az egyik korszak már lezárult, de az új nem­zetközi rend még nem szilárd. A vi­lágban lezajlott változások olyan ré­méi lyeKet szültek, hogy most a vi­lágbéke korszaka kezdődik. Egyes régiókban azonban tovább tart a fe­szültség, a helyi konfliktusok sok esetben megoldatlanok. Mindenek­előtt az öbölbeli fejlemények nyo­matékosan figyelmeztetnek erre. Az ENSZ-főtitkár kijelentette, ezek a körülmények növelik a tömegpusz­tító fegyverek korlátozásának és fel­számolásának jelentőségét. ÚJ SZÚ 1991. I. 9. M a még bízhatunk. És még öt napig. Re­ménykedhetünk abban, hogy Genfben az iraki és az amerikai külügyminiszter mégis­csak jut valamire a „nem tárgyalás" jellegű találkozón. Ez a furcsa és mindkét részről több­ször elhangzott jelző azt jelenti: Washingtonnak és Bagdadnak egyaránt az a véleménye, hogy nincs miről tárgyalni, viszont a kapcsolatfelvétel hasznos lehet. Vagyis mind az USA, mind Irak ragaszkodik álláspontjához, nem hajlandó en­gedni. Washington szerint Iraknak maradéktala­nul eleget kell tennie a Biztonsági Tanács vala­mennyi vonatkozó határozatának, legkésőbb ja­nuár 15-ig ki kell vonulnia Kuvaitból és kárpótlást kell fizetnie az emírségnek okozott minden vesz­teségért, hacsak annak törvényes kormánya erről le nem mond. A kivonulásért cserébe pedig semmilyen ellenszolgáltatást sem követelhet. Szaddam Husszein viszont ragaszkodik halva született öltetéhez: Kuvait szuverenitása helyre­állításának feltétele a független palesztin állam megteremtése kell hogy legyen. Van-e hát reális alapja ilyen körülmények között a reménykedésnek? Szerintem nem sok, hacsak abban nem bízunk, hogy a teljesen kiszá­míthatatlan bagdadi diktátor ezúttal jó értelemben produkál valami egészen meglepőt. Arab politikai és diplomáciai körök tudni vélik, Washington azért tenne némi engedményt a BT-határozattal szemben. Ha Szaddam az utolsó pillanatban, akár január 15-én bejelentené, hogy kész kivo­nulni, kapna erre két hetet, esetleg még egy hét ráadást is. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a legitim kuvaiti kormány a kivonulásért cserébe hajlandó elengedni Irak adósságait, sőt még a vitatott Rumajla olajmezőt is átengedné. Mint ismeretes, ennek birtoklása, kiaknázása volt Irak számára a casus belli, az ürügy az agresszióra. Érthető módon Izrael reagált a leghevesebben Szaddam indítványára, hogy vonják össze a ku­vaiti és a palesztin kérdés megoldását. Bagdad Remény ráadásul azzal fenyegetőzik, ha megindul a nem­zetközi haderő támadása, az irakiak az első csapást Izraelre mérik. Nem szabad ugyanis megengedni - vélik Bagdadban -, hogy egy közép-keleti háborúnak éppen Izrael legyen a haszonélvezője. S mit tesz ebben a helyzetben Jicchak Samir, Izrael makacs kormányfője? Két nappal a genfi találkozó előtt bejelenti, nyomban azután, hogy Irak kivonult Kuvaitból, Jeruzsálem­ben hajlandó találkozni minden érdekelt arab ország vezetőivel. Persze nem konferencián, hanem kétoldalú tárgyalásokon. Ez igazán nem tekinthető a részéről engedménynek, de minden­képpen gesztus Bagdad, a palesztinok és min­den érintett arab állam felé. Most már Izrael is könnyebb helyzetben van, hiszen már sem a Szovjetunió, sem a Biztonsági Tanács nem szorgalmazza, hogy a rendezés kizárólag béké­konferencia keretében valósuljon meg, csak azt, hogy megtörténjen. Ez azonban semmivel sem csökkenti ennek a gesztusnak az értékét. Mindebből az a következtetés vonható le, a 28 ország részvételével Irak ellen létrejött szövetség valamennyi tagja és a közvetve érdekeltek is azon vannak, hogy elkerüljék a háborút. Mielőtt elindult volna Európába, James Baker is tett még egy gesztust. Újra felrótta Szaddamnak, hogy december 20-a és január 3-a között egy kis időt sem talált a számára, bár mindenki mást foga­dott, s így a bagdadi magas szintű tárgyalások terve kútba esett. Viszont az amerikai külügymi­niszter még mindig hajlandó lenne találkozni az iraki elnökkel, de már csak Irak területén kívül. Vagyis Washington mégsem ragaszkodik mere­ven ahhoz a - egyébként elfogadható és érthető - véleményéhez, miszerint a kivonulásra lega­lább két hét kell az irakiaknak, az ultimátum pedig január 15-én jár le, tehát 3-a után már nincs miről tárgyalni. G esztusok, ajánlatok sora, s Bagdadból mindeddig nem érkezett válasz. Kivéve azt az egy igent, amelynek alapján ma Tarik Aziz Genfben van. Hát reménykedjünk. Mindenekelőtt abban, hogy akár az utolsó pillanatban is, de Bagdad rádöbben: bár Kuvaitot egy éjszaka lero­hanta, nem diktálhat a fél világnak. A nemzetközi közösség nem akar háborút, még a példás meg­leckéztetésről is hajlandó lemondani, de nem rendeli magát alá senki diktátumának. Még akkor sem, ha Szaddam igazán nem tartozik a törpe­diktátorok kategóriájába, hanem valóban nagy formátumú politikai bűnöző. GÖRFÖL ZSUZSA v£a A TERVEK SZERINT JANUÁR KÖZEPÉN kerül sor Magyarorszá­gon a csehszlovák-lengyel-magyar csúcsértekezletre. A találkozó dátu­mát diplomáciai úton pontosítják - közölte hétfőn a budapesti külügyi szóvivő- A csúcson dokumentumot írnak alá azokról az elvekről, ame­lyek meghatározzák a három ország kapcsolatainak alapjait. A szóvivő közölte továbbá, a következő na­pokban Budapesten találkoznak a Pentagonálé tagállamok szakértői, akik megvitatják, miként lehet egyeztetni az említett országok te­vékenységét a várt menekültáradat­tal összefüggésben. A BRIT IPARI SZÖVETSÉG teg­nap Londonban kezdte meg az úgy­nevezett kelet-európai kezdemé­nyezést, amelynek az a célja, hogy lényegesen bővüljön a brit vállalko­zók és a csehszlovák, lengyel, ma­gyar, szovjet vállalatok közötti együttműködés. A tervet nyolc befo­lyásos brit társáság és bank támo­gatja. Marián Čalfa szövetségi kor­mányfő tegnap levélben üdvözölte a szövetség lépését és támogatásá­ról biztosította azt. A BUKARESTI KORMÁNY hét­főn úgy döntött, hogy a román exki­rálynak, Mihálynak visszadják a ro­mán állampolgárságot. Andrei Plesu kulturális miniszter elmondta, a kor­mány lépése azt jelenti, hogy Mihály király, ha akar, visszatérhet Románi­ába. Egyben közölte, hogy vissza­vonja lemondását, amelyet a múlt héten nyújtott be tiltakozásul Mihály kitoloncolása ellen. JAMES BAKER amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter közös levelet intézett Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtit­kárhoz, s ebben támogatásukról biz­tosítják a salvadori békekötés érde­kében tett erőfeszítéseit. A két mi­niszter nyugtalanságát fejezte ki az újabb erőszakhullám miatt Salva­dorban, s értékelték, hogy a világ­szervezet vezetője erőfeszítéseket tesz a kormány és az ellenzéki szer­vezet (FMLN) megbékítésére. SZOMÁLIA londoni nagykövet­sége hétfőn tagadta, hogy mogadis­hui kormány tagjai az Egyesült Arab Emírségekbe szöktek volna. Ezt megelőzően Szomália római nagy­követségének képviselője cáfolta, hogy maga Barre államfő is oda távozott volna. Szerinte az elnök nem hagyta el és nem is fogja el­hagyni az országot. „Barre végzi munkáját, a kormány ura a helyzet­nek és nincs ok az aggodalomra" - mondotta a szóvivő. BÉKÉSCSABÁN ötven év után ismét megjelent a jól ismert és köz­kedvelt szlovák nyelvű Csabai Nap­tár. Huszonnyolc évig az evangéli­kus egyház adta ki, majd a háború alatt végleg megszűnt. A szlovák lakosság közkedvelt olvasmányai közé tartozott, mivel a hagyományos vallási tartalmú cikkek mellett a vidé­ki élet gyakorlati problémáival is fog­lalkozott, s teret adott az alföldi szlo­vák szerzők írásainak. Idén négye­zer példányszámban jelent meg a naptár. PHENJANBAN tegnap tartották meg a kormány, a politikai pártok és szervezetek képviselőinek tanács­kozását, amelyen áttekintették Kim Ir Szen államfő javaslatait a Koreai­félsziget egyesítésére. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkára az értekezleten kijelentette: „mindenáron" meg kell kezdeni az egyesítési folyamatot, hogy az or­szág 1995-ig egyesülhessen. MEGALAPOZATLANOKNAK bi­zonyultak azok a hírek, amelyek szerint két arab terrorista csoport a jugoszláv határon keresztül Ma­gyarországra érkezett azzal a céllal, hogy aktivizálják az ott élő állítóla­gos terroristákat. Zubek János, a határőrség szóvivője elmondta az újságíróknak, hogy semmilyen fegy­veres csoportok nem kíséreltek meg áttörni a határon. Mint mondotta, véleménye szerint, nem valószínű, hogy "az esetleges terroristák olyan kockázatos módon jönnének Ma­gyarországra, mint az illegális határ­átlépés. A LIMAI REPÜLŐTÉREN a rend­őrség közbelépése során lelőtték azt a légi kalózt, aki hétfőn megpró­bálta eltéríteni a hazai Faucett Airli­nes társaság repülőgépét. A tűz­harcban két utas megsebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents