Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám, kedd

MAGYARORSZÁG Áremeléssel járó vásárlási láz Túlzás lenne azt mondani, hogy , nyugodt, békés hétvége volt Magyarországon. A vásárlási láz kifejezte azt a félelmet, hogy az év elején szinte mindennek felmegy az ára. Kenyéré, tejé, boré, söré, aztán a szolgáltatásoké. Számítani lehet a belföldi vasúti áruszállítás 45 százalékos, a személyszállítás átlagosan 80 százalékos emelésére. A menetrend szerinti távolsági autóbuszok és iskolai különjáratok is 50 százalékkaľdrágulnak. Többe kerül majd a telefonbeszélgetés is, a lakossági telefonelőfizetési díj 150 százalékkal nő. Különösen érzékeny kérdés a benzin árba a közeljövőben beépítendő adó, ami a fogyasztó szempontjából literenként jónéhány forintos áremelkedést jelent. Emlékezetes, hogy a benzin áremelés miatt épültek torlaszok nem olyan régen Budapest hídjain. Emlékezett erre a rendőrség is, amely pénteken este a Duna hídfőit ellenőrizte, nehogy valakinek az akciót annak idején szervező magánfuvarozók közül még egyszer hasonló az eszébe jusson. A rend őreit egyébként is kemény próba elé állítja a terrorizmus fenyegetése. Magyarországnak a szovjet zsidók kivándorlásában való technikai (szállítási) együttműködése, valamint az, hogy honvédségi orvoscsoportot küldenek az öböl térségébe, fokozta a veszélyeztetettségi érzést. Ennek megfelelően a magyar rendőrség és a biztonsági szolgálat ezekben a napokban sok követséget, objektumot a korábbinál is nagyobb figyelemmel és személyzettel őriz. Varga Péter Ádám Litvániában felszöktek az élelmiszerárak . (ČSTK) - Tegnap óta átlagosan több mint 200 százalékkal drágábbak az élelmiszerek Litvániában, ezen belül egyes árufajták 4-5-ször lettek drágábbak. A TASZSZ hírügynökség szerint már régóta tervezték a balti köztársaságban az árak emelését, ez mégis váratlanul érte a lakosságot, hiszen december 29-én a parlament elutasította a kormány erre vonatkozó javaslatát. Vasárnapi nyilatkozatában a litván kormány a növekvő termelési költségekkel magyarázta az óriási áremelést és egyben közölte, a kompenzálások keretében 100-150 százalékkal emelik a költségvetési szervezetek alkalmazottainak bérét, az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek anyagi támogatást kapnak. Bonyodalom a salvadori légiincidens nyomán (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter az ABC tévétársaságnak adott vasárnapi interjújában elmondta, a salvadori felkelők megöltek két amerikai katonát, ezért a washingtoni törvényhozásnak fontolóra kellene vennie, ne töröljék-e el a salvadori rezsimnek nyújtandó katonai támogatásra vonatkozó korlátozásokat. Baker ezzel a múlt heti salvadori incidensre reagált: a felkelők eltaláltak egy alacsonyan repülő amerikai helikoptert, amely azonban még le' tudott szállni. A fedélzeten három amerikai katonai tanácsadó volt, akik rendszeres ellenőrző útjukról tértek vissza Hondurasba. A boncolás során megállapították, hogy az egyik katona a sebesüléseibe halt bele, a másik kettőt agyonlőtték. Washington a felkelőket gyanúsítja az akcióval, ők azonban visszautasítják a vádat. A Farabundí Marti Nemzeti Félszabadítási Front azzal a javaslattal fordult az ENSZ-hez, hogy egy független szakértői bizottság vizsgálja ki a három amerikai halálának körülményeit. Súlyos harcok Mogadishuban Ellentmondásos hírek Szomáliából (ČSTK) - A korábbi hírekkel ellentétben mégsem sikerült vasárnap Mogadishuból elszállítani a külföldi állampolgárokat, mert a repülőtér környékén rendkívül heves harcok voltak, jelentették késő este „és tegnap hajnalban a hírügynökségek. A Nemzetközi Vöröskereszt jelét viselő két olasz repülőgép még a leszállás előtt kénytelen volt visszafordulni, mivel figyelmeztették a pilótát a veszélyes helyzetre. Az Egyesült Szomáliai Kongresszus (USC) ugyanakkor azt közölte, megindította a támadást a repülőtér ellen, ahol állítólag Sziad Barre államfő rejtőzik. Diplomaták és más források viszont azt közölték, ez az állítás téves, s az elnök december 30-a óta a palotájában tartózkodik. Ugyancsak vasárnap jelentette az USC, hogy Barre Kenyába menekült. A teljes atomcsendért A Szlovák Béke- és Emberjogi Unió nyilatkozata (ČSTK) - Az 1963-as atomcsend-egyezményt aláíró országok képviselőinek kéthetes értekezlete kezdődött meg tegnap New Yorkban. A dokumentumot, amely megtiltja a légkörben, a világűrben és a viz alatt végzett atomfegyver-kísérleteket, annak idején az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia irta alá, s mai napig 114 ország csatlakozott hozzá. Viszont két atomhatalom, Kína és Franciaország ezt még nem tette meg. A mostani tanácskozáson megvitatják ázt a javaslatot, amely az egyezmény kibővítését szorgalmazza egy olyan cikkellyel, amely betHtaná a föld alatti nukleáris kísérleteket is, tehát gyakorlatilag a nukleáris kísérletek általános betiltását jelentené. Viszont az atomcsend-egyezmény bármilyen módosításához szükség van mind a három eredeti aláíró ország egyetértésére. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már bejelentette, nem ért egyet az általános és teljes betiltással, nem valószínű, hogy a konferencia eleget tudna tenni az ilyen értelmű elvárásoknak. A gondolat azonban egyre több támogatóra lel a fejlett nyugati országok körében is, ezért a megfigyelők többsége úgy véli, hogy a New York-i tanácskozás hasznos lesz. A Szlovák Béke- és Emberjogi Unió vezetősége tegnap levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben tájékoztatott arról, hogy a szervezet képviselői felkeresték a Szovjetunió és az USA bratislavai fökonzulátusait, ahol átadták nyilatkozatukat. Ezt. a dokumentumot megküldték Nagy-Britannia, Franciaország és Kína prágai nagyköveteinek is. Az SZBEU nyilatkozata helytelennek és indokolatlannak tartja az atomfegyver-kísérletek folytatását Nevadában, Szemipalatyinszkban, a Mururoa-korallzátonyon és Lop Norban (Kína) csakúgy, mint a legszörnyűbb tömegpusztító fegyverek gyártását és raktározását.,,Bennünket, közép-európaiakat különösen nyugtalanít a Novaja Zemlja-i kísérletek felújítása". Az említett szlovákiai szervezet csatlakozik a békeerők világméretű kampányához a kísérletek azonnali leállításáért és betiltásáért, felszólította az említett országok kormányait, vezető politikusait, hogy tegyenek meg mindent az említett cél érdekében. Őrségváltás Guatemalában V

asárnap tartották Guatemalában az elnökválasztás második fordulóját, amelyből Jorge Serrano Elias, a jobboldali Szolidáris Akció Mozgalom vezetője került ki győztesen. Nem ismeretlen politikus: 1982-83-ban, a szélsőjobboldali puccsista tábornok, Rios Mont kormányzása alatt a nemzetgyűlés elnöke volt. Mostani választási sikerét mindenekelőtt az országban működő számos protestáns szekta támogatásának köszönheti. Persze, ahhoz sem fér kétség, hogy Serrano ügyesen manőverezett: a novemberi első forduló után tíz teljesen különböző politikai árnyalatú pártot volt képes koalícióba tömöríteni. Most a vállalkozók és a szakszervezetek segítségével ennek a hihetetlenül rövid idő alatt összetoborzott csapatnak kellene kivezetnie az országot az évtizedek óta tartó válságból. Nem könnyű feladat, különösen azután, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok sorozatos megsértése, a szűnni nem akaró erőszak miatt leállította a 2,8 millió dolláros katonai támogatást. Vinicio Cerezo, a leköszönő államfő a jövő héten nemcsak az elnöki széket adja át Jorge Serranónak, hanem a vele járó súlyos örökséget is: az állandóan növekvő inflációt, a munkanélküliek népes táborát, a baloldali gerillákat, a szélsőjobboldali „halálbrigádokat" - a közép-amerikai államokra oly jellemző szociális és politikai stresszt. Gondjaira bízza az éhező gyerekeket (Az America's Watch szervezet szerint naponta 80 gyerek hal meg Guatemalában) és a nyomorban tengődő indiánokat, seregnyi analfabétát. S

errano rendet akar teremteni, tervezi a béketárgyalásokat a partizánokkal. Hogy célba ér-e, az persze más kérdés, ugyanis a jószándék valóra váltása Guatemalában nem is annyira az elnöktől függ, hanem sokkal inkább a mindenható hadseregtől. 1985-től Guatemala formálisan demokratikus állam, ahol azonban a katonák, rendőrök és a szélsőjobboldali önkéntesekből álló csoportok - a politikai gyilkosságok végrehajtói, az emberek nyomtalan eltüntetésének szakértői - teljesén szabadon mozognak. Serrano azt állítja, jó kapcsolatot tart fenn a vezérkarral, s meggyőződése, hogy meg fog tudni egyezni a tisztekkel, szavának súlya lesz. Kétségtelen, hiszen ő maga is az oligarchia tagjai közé tartozik, akik régóta egy nótát fújnak a katonákkal. Kérdéses, hogy a gazdag vállalkozóból lett elnök át tudja-e és egyáltalán át akarja-e alakítani a hagyományos guatemalai rendszert, a látszatdemokráciát? (urbán) A TÚLÉLŐ VÉGNAPJAI ÚJ szú 1991. I. 2. Nagy túlélőnek is nevezték eddig Sziad Barre szomáliai diktátor-elnököt, hiszen nem először próbálják hatalmát megdönteni. Már 1982-ben el akarták katonai puccsal távolítani. Az akkori zendülést - több ezer halálos áldozat árán - a kormánycsapatok leverték. A harcok az egyes tartományokban kisebb-nagyobb hevességgel azóta is folytatódtak. A kérdésre, hogy Barre túlélő marad-e, a megfigyelők" többsége ezúttal inkább nemmel válaszol. Mert most már valóságos polgárháború dúl az országban, a rezsim a tartományok nagy része felett elvesztette az ellenőrzést. S a másik lényeges különbség a korábbi évekhez képest: az ellenzék összefogott Barre ellen. Igaz, az nem mondható el a főbb ellenzéki szervezetekről, hogy a jövőt illetően azonosak lennének az elképzeléseik, de abban az egyben közös álláspontot képviselnek, hogy Barrenak mennie kell. Ha az okokat keressük, nem lehet csupán egyet említeni. A gazdasági és szociális helyzetnek, a rendszer korruptságának legalább akkora szerepe van a válság kialakulásában, mint a törzsi ellentéteknek. Ez utóbbit külön is ki kell hangsúlyozni, olyan tényező ez, amelynek jelentőségét az afrikai országok problémáinak megítélésében az európaiak gyakran lebecsülik. Szomália, a volt brit és olasz gyarmat 1960-ban lett független. Sziad Barre 1969-ben került katonai puccsal hatalomra. Kezdetben ,.szocialista orientációjú" politikát folytatott, ami a két világrendszer szembenállásának idején nagyon jól jött Moszkvának. Elég a térképre pillantani, s láthatjuk: stratégiai fontossága azokban az időkben óriási volt. Barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval, Moszkva segítségével épült ki Berbera kikötője. E haditengerészeti bázisnak köszönhetően vetették meg lábukat a szovjetek a térségben. Ráadásul a szomszédos Etiópiában - ahol akkor még Hailé Szelasszié császár uralkodott - amerikai katonák állomásoztak. De 1974-ben Etiópiában jött a fordulat, Szomáliában pedig egyre súlyosabbakká váltak a gazdasági gondok, a szocialista orientáció (államosítások, tervgazdálkodás) nem vált be. Barre Moszkvánál gazdagabb patrónus után nézett, 1976ban megtámadta Etiópiát - magának követelve Ogaden tartományt. A Szovjetunió Etiópia mellé állt, Barre pedig átpasszolta Berbera kikötőjét Washingtonnak, hathatós segítséget remélve dédelgetett álma, Nagy-Szomália megalakításához. A gazdaságot azonban így sem tudta talpraállítani, a korrupt rezsim keSZOMÁLIA zén minden pénz eltűnt. A hadikiadások a költségvetés 60 százalékátfelemésztették, szociális programokra szinte semmi sem jutott. Úgyhogy Szomália mindvégig a világ legszegényebb országai közé tartozott. Bárre olyannyira hírhedtté vált a kegyetlenkedéseiről, hogy lassan Washington számára is kényelmetlenné vált. Politikai ellenfeleit a legrövidebb úton intézte el. A hadsereg nem egy esetben egész falvak lakosságát kiirtotta. Itt kell visszautalni arra, hogy a katonai juntából még a hetvenes években a Forradalmi Szocialista Párt egyeduralkodó rendszere lett. Az ellenzéki szervezetek a nyolcvanas évek elején alakultak. Egyre erősödő nyomásuk, katonai sikereik miatt Barre már tavaly májusban kilátásba helyezte a többpártrendszer bevezetését, de csak jó két hete, december 24-én Jéptették azt életbe. Vagyis akkor, amikor az ellenzéki erők már a fővárost ostromolták. A diktátor tehát elkésett ezzel a lépéssel. Hiszen még a korábban , kompromisszumokra hajló, tárgyalásokra kész csoportokat is maga ellen fordította a kegyetlenségével. Tavaly nyáron ugyanis nagy tüntetés volt ellene Mogadishuban, a hadsereg a tömegbe lőtt. Novemberben a három legjelentősebb ellenzéki csoport szövetségre lépett, összehangolta akcióit. A legerősebb lázadó szervezethez, az Egyesült Szomáliai Kongresszushoz csatlakozott a Szomáliai Nemzeti Mozgalom és a Szomáliai Hazafias Mozgalom. December vége felé, a nagysietve meghirdetett politikai pluralizmus kapcsán Mogadishuban még azt tervezték, hogy az idei első negyedévben szabad választásokat tartanak, amelyeken minden párt indulhat.Ennek feltételéül Barre azt szabta, hogy a lázadók függesszék fel a harcot. E pillanatban mindez irreálisnak tűnik. Nem tudni, hogyan alakul a helyzet, s azt sem, hogy mi van magával Barrevak Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a feltételeket már nem ö fogja diktálni. MALINAK ISTVÁN HAZASZÁLLÍTJÁK az ausztriai Mariazellböl az emigrációban elhunyt Mindszenty József bíboros hamvait. A gyászszertartás május 4-én lesz Esztergomban. MIHAIL GORBACSOV szovjet államfő dekrétumot adott ki azokról az „elsődleges feladatokról, amelyeket a földreform megvalósítása során kell végrehajtani". A dokumentum szerint az év első hat hónapjában felmérnek mintegy 3-5 millió hektár „eddig ésszerűtlenül kihasznált földterületet", amelyet a parasztgazdaságok, magánszemélyek, illetve bérlők rendelkezésére bocsátanak. A rendeletben nincs szó a föld magántulajdonáról, amelyről Gorbacsov népszavazást tart szükségesnek. MICHAEL ŽANTOVSKÝ, Václav Havel köztársasági elnök szóvivője vasárnap fehérházi kollégája, Mariin Fitzwater meghívására Washingtonba érkezett. Ötnapos ott-tartózkodása során találkozik Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettessel és több más politikussal. Žantovský tanulmányozni fogja a Fehér Ház sajtóosztályának, George Bush elnök sajtószolgálatának munkáját, valamint a sajtókonferenciák szervezését. A DRESDEN MORGENPOST című német napilap szerint a szovjet titkosszolgálat kezd katonai hatalomra szert tenni. Állítólag a hadsereg reguláris egységei közül többet a KGB parancsnoksága alá helyeztek. Elsősorban azokról az alakulatokról van szó, amelyeket az egykori NDK-ból vontak ki. ANKARÁTÓL mintegy 200 kilométerre vasárnap a rendőrség és a hadsereg vízágyúk, buldózerek segítségével feltartóztatta azt a több mint 50 ezer sztrájkoló bányászt, akik az észak-törökországi Zonguldakból pénteken indultak gyalog a főváros felé, hogy ott felhívják a kormány figyelmét szociális követeléseikre. A bányászok november vége óta sztrájkolnak, követelik, hogy bérüket 800 százalékkal emeljék fel, míg a kormány csak 250 százalékot hagyott jóvá. CARLOS PÉREZ venezuelai államfő vasárnap újságírók előtt határozottan elutasította a hazai DISIP titkosszolgálat állítását, hogy az Aeroflot szovjet légitársaság caracasi irodájának vezetője kém volt. Az egész ügyet „nevetségesnek" nevezte. Alekszandr Csilovot a múlt szerdán vádolták meg, de mielőtt letartóztatták volna, sikerült elutaznia Venezuelából. HARMINC ÁLDOZATOT követelt és váratlan drámákat okoztak az erős viharok, esőzések az elmúlt négy nap alatt a brit szigeteken. Az ítéletidő állítólag a hét végéig fog tartani. Wal^s partjai közelében a három méteres hullámok felborítottak egy máltai olajszállítót, a legénység 10 tagja életét vesztette. A dél-angliai Bringhtonban vasárnap ugyancsak a tenger hullámai közt vesztette életét egy londoni házaspár. Írországban nyolc személy halt meg egy autóbuszban, amikor a járműre ráesett egy fa. Az áldozatok közül heten svájci turisták voltak. A PRAVOSZLÁVOK karácsonya alkalmából tegnapra virradó éjszaka ünnepélyes misét tartottak a moszkvai katedrálisban. Több évtized után először került rá sor, hogy a szovjet pravoszlávok megünnepelhették Jézus Krisztus születését. SALMAN RUSHDIE, az indiai származású ismert brit író a londoni Sunshine Radionak adott telefoninterjújában kijelentette: „Ha valaki meg akarna ölni, akkor tudatosítania kell, hogy gyilkosságról lenne szó, Isten szemében bűntettről és nem vallási indíttatású bosszúról, mivel egy muzulmán egy másikat gyilkolna meg." A Sátáni versek szerzője, akit Irán egykori legfelsőbb vezetője, Khomeini ajatollah halálra ítélt, elmondta, most, hogy áttért az iszlám vallásra, „változik a helyzet". Egyben közölte, nem ad utasítást az említett könyv árusításának betiltására. A MORNING STAR, az egyedüli brit kommunista napilap kénytelen lesz jelentős mértékben korlátozni alkalmazottainak létszámát, drasztikus intézkedéseket kell foganatosítania léte megőrzése érdekében azt követően, hogy a Szovjetunió nem újította fel a napi 6 ezer példányszám előfizetését.