Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám, hétfő

Hétfő, 1991. január 7. • Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 5. szám Az árak nagymértékben emelkedtek,.. ... és a bérek meg a nyugdíjak? Ezekben a napokban az élelmiszerboltokat járva, bizony elakad a lélegzetünk. Nem a választék, hanemha meglódult árak láttán. Sok üzletben arcátlanul a maximált árnál jóval drágábban k'inálják az élelmiszert is. Sem a helyi, sem más illetékes szervek nem ellenőrzik az üzleteket. Mind gyakrabban jut eszünkbe Hofi Géza immár szállóigévé vált mondása: Aki árt mond, mondjon bért is! Kellene a béremelés, mert a fölfelé kúszó árak mellett egyre többen döbbennek rá, hogy a mostani fizetésekből szinte lehetetlen megélni... Lesz-e, várható-e tehát általános béremelés? A jelek és a különböző rendelkezések értelmében egy ideig sajnos, csak minimális növekedés várható. A tavalyi átlagos fizetés bruttó 3300 korona volt, az idén ez legfeljebb 3856 koronára emelkedhet. Ha a vállalat vágy a magánvállalkozó (kivéve azokat, akik huszonötnél kevesebb munkaerőt alkalmaznak, mert rájuk ez a megszorítás nem vonatkozik) nagyobb mértékben emeli a béreket, akkor nagy összegeket kell befizetnie az államkasszába. Ha ezt a határt öt százalékkal lépi túl, akkor minden kifizetett egy koronáért két koronát kell fizetnie az államnak. Ot százalék fölött minden kifizetett koronára 7.50 koronát kell leszurkolnia. Nemrég Petr Miller szövetségi pénz- és szociális ügyi miniszter is elismerte, hogy a piacgazdaság nem ismer ilyen korlátozásokat. Aztán kesernyés mosollyal tette hozzá: sajnos, mi még nem élünk piacgazdaságban, és az országnak tenne jót, ha a bérek mai szintjét minél tovább sikerülne megőrizni. Nem nehéz eltalálni, mi erről a lakosság véleménye... Kérdés, meddig lehet feszíteni a húrt, hiszen a gazdasági törvényszerűségek azért nálunk is érvényesülnek, mutat rá mind több nyugati közgazdász,'kifejezve azt az aggodalmát, hogy a nagymértékű áremelés, a bérstopnak nevezhető korlátozások nemcsak a fogyasztás, hanem a termelés visszaeséséhez is vezethet, nem beszélve a Várható szociális feszültségekről. Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök az elmúlt hét végén jelentette be, hogy március elsejével átlagosan 8 százalékkal növelik a nyugdíjakat. Az 1978 előtt megállapított és feltehetően a legalacsonyabb nyugdíjakat emelik a legnagyobb mértékben, körülbelül 10-11 százalékkal. Nagy kérdés, ez a nyugdíjemelés mire lesz elegendő. A meglóduló árak láttán nem nehéz eltalálni: sajnos, nem sok mindenre. A kérdések kérdése mindenképpen az, hogy a lakosság mikor jut el a tűréshatár legvégére. M. F. Mai számunkban: Beszélgetés dr. Duray Miklós parlamenti képviselővel ... ha a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos törvényalkotás joga kikerült volna a Szövetségi Gyűlés illetékességéből, akkor következő lépésként minden olyan törvényt meg kellett, volna szüntetni, amelyet a nemzeti kisebbségre vonatkozóan hoztak a Szövetségi Gyűlésben. (3. oldal) Kopik a szakma becsülete ... A vállalat nem szólhat bele pedagógiai kérdésekbe, az oktatási folyamatokba, a felvételibe... (4. oldal) Fő ok: a hiányos nyelvtudás ... A magyarországi szlovák iskolák jelenlegi helyzete tulajdonképpen az 1949-50-es években gyökerezik, amikor is azokon a területeken, melyeken a szlovák lakosság élt, kétféle iskolatípust alakítottak ki. (5. oldal) Befejeződött a moszkvai tanácskozás A KGST végnapjai (ČSTK) - Moszkvában szombaton a KGST végrehajtó bizottságának tagjai ünnepélyesen aláírták azokat a dokumentumtervezeteket, amelyekben javasolták a KGST feloszlatását, és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet létrehozását. Az érintett országok képviselői a szombaton véget ért tanácskozáson már el is fogadták az új szervezet alapokmányát, a végső döntést azonban a jövő hónap végén Budapesten, a KGST utolsó kormányfői találkozóján mondják ki. A határozati javaslatot, a statútum és a tanács közleményének tervezetét a többi dokumentummal együtt az a különbizottság terjeszti ä budapesti tanácskozás elé, amely Vladimír Dlouhý elnökletével ülésezett az elmúlt év során. A csehszlovák gazdasági miniszter szombati sajtóértekezletén hangsúlyozta: hazánk elképzelése szerint az új szervezet ideiglenes lesz, végső célja pedig a belépés a jelenlegi nyugat-európai gazdasági közösségekbe, illetve a jövendőbeli összeurópai struktúrákba. Vladimír Dlouhý szerint ez (Folytatás a 2. oldalon) * 0 I Kolostortűz Prágában Tanácskozás a földtulajdonról (ČSTK) - Dél-Szlovákia öt járásának földművesei szombaton Komáromban értekezletet tartottak a Szövetségi Gyűlés, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatának képviselőivel. Az ülésen jelen volt Michal Džatko, a Szlovák Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. A tulajdonviszonyok rendezésével kapcsolatban a miniszter rámutatott a tárca járási kirendeltségei helyett a január'1jétől létrehozott területi telekkönyvi és tájékoztatási szolgáltató hivatalok jelentőségére. A mezőgazdaságiélelmiszeripari kamaráról szóló törvénytervezet rövidesen elkészül. Ezt a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jóváhagyása után-a szlovák kormány, illetve a parlament elé terjesztik. A tej és a hús árának megállapításával, illetve a szállítási szerződések megkötésével összefüggésben a miniszter hangsúlyozta: a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a piaci mechanizmusban kialakuló kereslethez és kínálathoz. A tárca keresi a lehetőségét néhány élelmiszeripari termék külföldi értékesítésének. Magas-Tátra: Havazásra várva (ČSTK) - A hazai és külföldi sízőket fekete lesiklópályák fogadták a MagasTátrában. A borult égboltot kémlelő téli sportok szerelmeseinek reménye beteljesületlen maradt. Az alacsonyabban fekvő területektől eltérően, ahol kitartóan esett az eső, itt csak gyéren havazott. Csak az elkövetkező hetek fognak választ adni a kérdésre, vajon hazánk lakossága mennyit tud áldozni pihenésre, sportolásra. Ugyanis a felvonók és a kötélpályák viteldíja minimum ötven százalékkal nőtt, s a látogatók nagyjából kétszer annyit fizetnek az üdítőkért, mint tavaly. (č) VÁSÁRLÓK ÉS ELÁRUSÍTÓK AZ ÉLELMISZERÁRAKRÓL: Tej helyett teát? Mindannyian tudtuk, hogy az új év új árakat hoz. Tudtuk, hogy az árliberalizálás, magyarul áremelést jelent. Mégis az első bevásárlás sokunknak sokkot jelentett. Olvasóinkat arról kérdeztük, ők hogyan élték meg az idei első élelmiszerüzlet-látogatásukat és a boltosoknak is feltettük a kérdést, milyenek az ő tapasztalataik. Matús Zoltánné, ipari szövetkezeti tag, Pozsony: Tudtam, hogy emelkednek az árak, de hogy ennyire, arra nem számítottam. Legjobban a nyolcvan filléres kifli és a 26 koronás vaj láttán döbbentem meg. Mert ha szerényen is, de enni azért csak kell. És ha ezek a legalapvetőbb cikkek ennyibe kerülnek... A vajaskiflihez a felvágottat esetleg majd hozzágondoljuk. A családunk három tagú, mindannyian dolgozunk, tehát nem tartozunk a legrosszabbul keresők közé. Ezentúl mégis alaposan meg kell gondolnom, mit veszek majd, mit főzök. Egyelőre még van valamennyi tartalékunk, de hát a lakótelepi lakásban nem lehet készleteket felhalmozni. A fiamnak én már mondhatom: nem tej, hanem tea lesz reggelire, de a kisgyerekes családok bizonyára még nálunk is nehezebb helyzetben vannak. özv. Tirpák Júlia, nyugdíjas, Kassa: Gyermekkoromban is éreztem, mi a szegénység, mostJTiegint egyre rosszabb a helyzet. Hatvanhét éves vagyok. Egyedül élek. 1200 korona nyugdíjat kapok. Ebből kell élelmet venni és orvosságot. Járom az üzleteket, de csak nézegetek. Nem is tudom, mi lesz velem. Olajat már három hete nem tudtam venni, mert nem volt. Ma a piacon két fiatalember végre árult, magyarországit. Negyven koronáért adták. Sokáig gondolkoztam megvegyem-e. Végül is megvettem. Hál' Istennek, még időben szólt egy aranyos asszony: nénike menjen el a Šrobár utcába, ott az élelmiszerboltban ugyanezt az olajat 30 koronáért adják. Ezek a fiúk is ott vették, és képesek ilyen drágán árulni. Szerencsére visszaadták a negyven koronámat, és megvehettem a boltban harmincért. Nekem az a tíz korona is igen sokat jelent. De nemcsak én vagyok így ezzel. Az egyik élelmiszerboltba egy fiatalember visszahozta a kenyeret, mondván: ő másfél kilóért fizetett, s amikor otthon megmérte, kiderült, csaknem harminc dekával kevesebb. Szabó Márta, üzletvezető, Ipolynagyfalu: Az emberek nemigen vásárolnak. Úgy látszik még vannak tavalyi tartalékaik. De azért eljönnek körülnézni, mi mennyibe kerül. Már megkaptam az idei első hússzállítmányt. Bezzeg korábban nem küldtek ilyen választékban a húsüzemből! Most már én voltam kénytelen visszaküldeni a szállítmány egy részét. A 84 koronás marhahúst, a 63 koronás diétás virslit - amit 50 koronáért sem vettek meg - faluhelyen biztosan nem veszi meg senki. Az első nap 5.20-ért hozták literenként a tejet, ám úgy látszik nagy volt a felesleg a tejüzemben, mert másnap 3.80-ért szállították. De így is alig fogyott. Alapélelmiszerekből szinte semmi sincs a boltban, minden elfogyott az áremelés előtt. Tizedikéri kapok árut, tulajdonképpen majd akkor látjuk még az új árakat. Lajgút Ilona, rokkantnyugdíjas, Rimaszombat: Számomra érthetetlen ez az áremelés. Még nem vagyok ötvenéves, és eddig mint csökkent munkaképességű kerestem a nyugdíjamhoz, de egészségi állapotom megromlott, és most már erre sincs módom. Az az érzésem, hogy ebbe a nép nem fog szó nélkül belenyugodni. Úgy gondolom, kritikus év előtt állunk. Miskuf Rudolfné, földműves-szövetkezeti tag, Boly: Január 2-án csupán tejet vásároltam az üzletben, mert csak azt adtak, s még a régi áron. A hét- végén nem vettem annyi mindent, mint korábban. Nem vehetek, mert az árak igencsak felszöktek, ám a fizetésünk maradt a régi. Abból nehéz lesz kijönni, de valahogy megpróbáljuk. Jobban meggondoljuk, mit ve- . gyünk és mennyit. Takarékoskodni fogunk, bár tudom, ez nem lesz könnyű. Nehéz azt mondani a gyerekeknek, hogy erre vagy arra nem futja. Sajnos, itt nálunk, nemigen lehet mellékesen pénzt keresni. S hogy később mennyi lesz a fizetés és egyáltalán lesz-e, az még a jövő titka. Egyelőre marad tehát a visszafogott vásárlás ós a bizakodás, hogy idővel ezek a gondjaink megoldódnak. Klement János, munkanélküli, Rimaszombat: Mit mondjak? Január elsejével elvesztettem az állásomat. Számomra az élelmiszerárak megfizethetetlenek. Két fiam aktív sportoló, sok tejterméket kellene fogyasztaniuk, de hát az ilyen árak mellett, hogyan teszek majd eleget kérésüknek? Fegyveres Erika, kereskedelmi dolgozó, Hodos: Nemcsak a vásárlók lepődtek meg az árakon, hanem mi, eladók is. Januárban és februárban általában a legkisebb a forgalom, az áremelés hatására viszont még tovább csökken. Ezzel arányosan természetesen a fizetésünk is kevesebb lesz. Eddig, ha száz kiflit rendeltem, sokszor kevés volt, most meg húsz fogyott el. A két láda tej is éppen hogy elkelt. Vajon ki ad majd a talponállóban egy orosztojásért 8.10-et, tíz deka salátáért pedig 6.40-et. Hozzám a büfébe gyakran betérnek a gyerekek is. Most már hiába fogják szorongatni a zsebpénzüket, mert hét koronáért Pepsi Colát biztosan nem vesznek, meg a 3.30-as limonádé helyett is csak az 1.70es szódavízre futja majd nekik. Hogy örültek, amikor a nyáron a jégkrém árát leszállították! Ez az örömük is a múlté már, mert újra emelkedett az ára. Együd Mária, kisiparos, Rimaszombat: Avállalkozásból eredő havi jövedelemre nem alapozhatok. A férjem dolgozik, én pedig idehaza kétéves fiam nevelése mellett menyasszonyi fátylakat készítek. Néha ezer, néha csak kétszáz korona a havi bevételem, ami a mostani élelmiszerárakhoz viszonyítva már szinte elenyésző. Főleg a tejtermékek árának emelkedése érint érzékenyen, de azt hiszem, a húsos napok számát is csökkenteni kell majd a családi étrendben. Bízom abban, ha a jövőben az emberek kevesebbet vásárolnak, az árakat csökkenteni fogják. (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Televízió szombat esti műsorában rendkívüli hírként közölte, hogy Prága szívében, az Óvárosi tér közvetlen közelében kigyulladt a szervita rend Szent Mihály kolostora. Az eseményről egy amatőr viszonylag hatásos videofelvételt is készített, így a tévénézők százezrei is láthatták a kolostor égő tetőzetéről magasba csapdosó lángnyelveket. A műemlékekben bővelkedő városnegyedben, járművekkel nehezen megközelíthető sikátorok, szűk utcák közt emelkedő épületben egykor Husz János is prédikált. A kolostort a 18. század végétől raktárnak használják. Nemrég a Cseh Állami Könyvtár vásárolta meg, de a tatarozást még nem fejezték be. A prágai tűzoltók 14 tűzoltókocsival azonnal a helyszínre érkeztek, s fél óra megfeszített munka után megfékezték a tüzet, a szomszédos épületeket este már nem veszélyeztették a lángok. A közeli épületekből kilakoltatott családok a késő éjszakai órákban visszatérhettek otthonukba. Érdeklődésünkre a prágai tűzoltóparancsnokságon tegnap délután csupán annyit tudtak közölni, hogy becslés szerint a keletkezett kár értéke hozzávetőlegesen 400 ezer korona. Intenzíven folyik a tűz okának kiderítése, ám hivatalosan még nem erősítették meg a közelben lakók feltevését, hogy a tűz okozói esetleg az épületben tartózkodó punkok lettek volna. A Michelská utca vasárnap a sétálók ezreinek .vált úticéljává. Amikor ott jártam, a levegőben még érezhető volt korom és füst jellegzetes szaga, a kolostor bejárata előtt üszkös gerendák hevertek, az épület tetőzete a lángok martalékává vált, s a kémények meredtek, mintegy figyelmeztető mutatóujjként a felhős ég felé. SOMOGYI MÁTYÁS iiiimiiiiiimiiiiiimi