Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓM 1991. JANUÁR 30. LITVÁNIA: NINCSEN NAP ERŐSZAK NÉLKÜL AZ OROSZ RENDŐRNEK NEM LESZ PÁRTIGAZOLVÁNYA... Litvániában tegnap sem telt el a nap erőszak nélkül. A Vilnius és Kaunas közti főúton a katonák a rendszeresített ellenőrzés során megállítottak egy gépkocsit, amelyet a 21 éves Jonas Tautkus vezetett. A fiatalember dezertált a szovjet hadseregből, s az ellenőrzéskor megpróbált szökni. A katonák hátulról fejbelőtték. Tegnap kora délután kapott hírét; szerint eszméletlenül fekszik a vilniusi kórházban. Tautkus január 13-a óta bujkált a katonai hatóságok elől. A katonai szóvivő is megerősítette a fegyveres incidens tényét, ám megjegyezte, a hírek ellentmondóak, nagyon sok incidens van és „nehéz megmondani, ki kire lőtt". A véletlennek köszönhetően nem végződött tragédiával egy másik litvániai eset. A parlament sajtóközpontjának tájékoztatása szerint hétfőn egy szovjet repülőgép Salzininkai város közelében elveszített egy bombát. A robbanás öt méter mély és 20 méter széles krátert vájt a földbe. Szerencsére senki sem sérült meg, csak anyagi károk keletkeztek egy mezőgazdasági épületben és a községi vízvezetékben. Az észt parlament vezetése egyetértett a kormánynak azzal a döntésével is, hogy a köztársaság rendőrsége nem tesz eleget a szovjet védelmi és belügyminiszter parancsának, hogy a városok utcáin AZ EGYÜTTÉLÉS KÜLDÖTTSÉGE VARSÓBAN Főleg a Csehszlovákiában élő 75 ezres lengyel kisebbség helyzete volt a fö téma azon a sajtóértekezleten, amelyet tegnap tartottak az Együttélés Politikai Mozgalom küldöttségének tagjai Varsóban. Az Együttélés delegációja Lengyelországban a hasonló pártokkal vett fel kapcsolatokat. A lengyel újságírókat főleg az érdekelte, hogy mi akadályozza a lengyel kisebbség kapcsolatait Lengyelországgal, továbbá az asszimiláció kérdésköre, amely 1920-ban kezdődött, szóba kerültek a csehszlovák vezetés nem teljesített ígéretei és az, hogy az állítólagos csehszlovák-lengyel viszony lehűlése milyen hatással van a lengyel kisebbség helyzetére. Wladislaw Niedoba, aki az Együttélést a szövetségi parlamentben is képviseli, nagyra értékelte, hogy a csehszlovák szervek a nemzeti kisebbségek kívánságainak elébe mentek, például a lengyel sajtó dotálásának ügyében. Kiemelte Václav Havel államfő hozzáállását, de hozzáfűzte, „a politikát nem mindig az elnök csinálja, hanem a régi rezsim hivatalnokai". Szólt arról, milyen hatással volt a kommunista rezsim Szolidaritás-ellenes propagandája, s ezt napjainkban is példázzák a határok megnyitása elleni aláírásgyűjtések. Egyes politikai erők is ellenzik a határok megnyitását, a Polgári Fórumban a többség Václav Klaus mellé állt, aki „a határok megnyitásának a legnagyobb ellenzője", mondotta. MAGYARORSZÁG TÁRSULT TAGSÁGA AZ ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉSBEN A magyar parlament tegnap elfogadta az Észak-Atlanti Közgyűlésben felajánlott társult tagságot. A NATO e tanácsadó testülete a legutóbbi londoni ülésén javasolta ezt Budapestnek. A tegnapi parlamenti indoklás szerint Magyarország nagyra értékeli a közgyűlés hozzájárulását a NATO és az új közép-kelet-európai demokráciák együttműködésének fejlesztéséhez, az új kelet-európai demokratikus intézmények és a piacgazdaság építéséhez. REFORMKEZDET A BOLGÁR GAZDASÁGBAN MÁJUSBAN ISMÉT VÁLASZTÁSOK LESZNEK? Zseljo Zselev, Bulgária államfője a parlament fó politikai erőinek és a szakszervezetek képviselőivel, valamint a Nemzetközi Valuta Alap küldöttségével megtartott találkozóján hangsúlyozta, hogy az állami költségvetés jóváhagyásának elhalasztása komolyan veszélyeztetheti a megkezdett gazdasági reformokat. Veszélyt jelenthetnek a kormány programnyilatkozata körüli hosszas viták, amelyek a dokumentum elutasításához vezethetnének, továbbá a populista kampány terjesztése a parlamentben, a hírközlő eszközökben és általában a társadalomban. Zselev szerint a lehető leghamarabb jóvá kell hagyni a földtörvényt, hogy megvalósíthassák a gazdasági és politikai reformokat. Bulgáriában gyakorlatilag hétfőn kezdődött meg a gazdasági reform, mivel érvénybe lépett az új kamatokról szóló határozat és a kormány február elsejei hatállyal jóváhagyta az árliberalizációt. Mindkét lépés kedvezőtlen hatással lesz a lakosság életszínvonalára, ám a szakértők szerint e megszorítások nélkül nem lehetne végrehajtani a gazdaság fellendítésére irányuló intézkedéseket. A Demokratikus Erők Szövetsége arra fog törekedni, hogy az új parlamenti választásokat a tervezett időben, vagyis május végén megtartsák. Céljut a lakosságra nézve legfájdalommentesebb úton próbálja elérni - mondotta Filip Dimitrov, a szövetség elnöke szófiai sajtókonferenciáján. Hozzáfűzte: egy ésszerű hozzáállással a parlament tevékenységének harmonogramjához ezt az időpontot be lehet tartani. Egyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai megállapodásokat egyesek már most megszegték. Ha Bulgáriában ma tartanák a választásokat, akkor a szavazatok 36 százalékát az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége szerezné meg, míg a Bolgár Szocialista Párt, amely tavaly 48 százalékkal nyerte meg a parlamenti vokscsatát, csak 26 százalékra számíthatna. LEVÉL A KATONÁTÓL Kevés ember van, akit hidegen hagy a közép-keleti háború, amely hónapokig is eltarthat. Ismeretlenek ölnek ismeretlent, fiatalok fiatalokat, mert így szól a parancs, s mert az erőszak, a brutalitás és az emberi jogok megsértői ellen harcolni kell! Irakot kiűzik Kuvaitból s ez a 180 csehszlovák katonának is a győzelme lesz. Győzelem - a háború minden következményével. Nem könnyű az itthon maradt szülőknek, barátnőknek. Vajon milyen gondolatok gyötrik őket? Erről beszél egy fiatal lány, aki pár hete csak a tévé képernyőjén láthatja barátját. - Talán még most sem fogom fel, hogy milyen veszélyben van. Nehéz elhinni, hogy ő is ott van a háborúban. Már lassan egy éve, hogy katona, s már megszoktam, hogy ritkán látom. De ha azt hallom, hogy Irak rakétái Szaúd-Arábiát vették célba, rémisztő gondolataim vannak. Jobb erről nem beszélni. • Mit ír leveleiben? Gyakran kapsz hírt róla? - Sokáig kellett vámom a levélre. Először megjött a második, s csak aztán az elsó és a Madridból küldött képeslap is. Azóta hetente kapok hosszabb-rövidebb leveleket. Természetesen beszámolt a repülőútról, ami nem kis élmény lehetett a számára. Ha őszinte akarok lenni, be kell.vallanom, irigykedtem is egy kicsit, amikor a gyönyörű tájról írt. Pálmafák és a sivatag... Persze, ekkor még hittem a konfliktus békés megoldásában. Mint írta, a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőgépe fél háromkor szállt fel Prágából és kb. 3 óra elteltével Spanyolország fővárosában landolt. Egy „autogramért" cserébe ételt, italt kaptak, mindent, ami a felfrissülésükhöz kellett. Éjjel egy órakor ültek ismét repülőgépre. A magasból látták Madridot, Mallorcát, Szicíliát, a Földközi-tengert, Egyiptomot és a Nílust is. • Hogyan viselik el az ottani klímát? -Egy katonai bázist jelöltek ki ideiglenes lakhelyükként, amerikaiak, franciák, angolok és egyiptomiak szomszédságában. A szállás színvonala? Három polc, egy szekrény, benne színes televízió, videomagnó. Csodálatos tornatermük, úszómedencéjük van. A sivatagban most „tél" van. A nappali hőmérséklet 40-45 °C, éjjel -4-0 °C. Alkalmazkodó típus a barátom, hamar feltalálja magát mindenhol. Nem is csodálkozom, hogy a tévében többször is nyilatkozott. Tehát láttam öt és tudom, hogy semmi baja, bízom benne, hogy nem is lesz. • És a koszt? - Remélem, nem fog megharagudni, ha elárulom, hogy igen kényes a gyomra. Ennek ellenére meg van elégedve. Szakácsaik a konyhaművészet nagymestereiként emlegetett franciák. • Az arabok élete eltér a miénktől. Ez nem okoz gondot? - Igen, előfordulhatnak furcsa helyzetek. A barátom leírt egy esetet, amikor két órán át kellett várakoznia, hogy tankolhasson, mert éppen imaidőben fogyott ki az üzemanyag. • S az eddigi utolsó levele? -Január 14-én írt, két nappal a háború megkezdése előtt. Tizenkét év óta akkor esett újra eső azon a tájon. Ekkor 15 kilométerre voltak Kuvait határától.. (A nyilatkozó védelmének érdekében nevet és címet szándékosan nem említünk). TÓTH TÜNDE N

em okozott meglepetést a február második hetére tervezett szovjet-amerikai csúcstalálkozó elhalasztása, s bár Baker külügyminiszter a szovjet kollégájával, Besszmertnihhel folytatott tárgyalásai után az Öböl-háborút említette indokként, mindenki tudja, hogy ez az igazságnak csak a fele. Hiszen a másik, amerikai részről legalább ennyire nyomós érv a balti helyzet, a harmadik pedig az, hogy még nem készült el a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló, ún. START-szerzódés. Az egyszerűség kedvéért kezdjük az utóbbival. Obuhov, a leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttségvezető jó egy héttel ezelőtt túl derűlátóan azt mondta, hogy a szerződés tíz napon belül aláírásra készen állhat. Amerikai részről sokkal szkeptikusabbak voltak, s mint mára kiderült, az ellenőrzést, a tengeralattjárókon telepített ballisztikus rakétákat és a hadászati bombázókat illetően még vannak nyitott kérdések. A technikai részleteknél azonban sokkal fontosabbak a politikai megfontolások. A leszerelés amerikai ellenzői a peresztrojka évei alatt végig azt hangoztatták, hogy a szovjet változások még nem visszafordithatatlanok, nem szabad elhamarkodni a rakétafelszámolást, a szakértőket ne befolyásolja a Nyugaton elterjedt gorbimánia. Sajnos, jogosak voltak ezek az aggodalmak. Gorbacsov pozíciói megrendültek, nem zárható ki egy konzervatív visszarendeződés. S ha Gorbacsovban még bízna is a Nyugat, de tábornokaiban már nem - és okkal. E napokban tárgyal például Bécsben az a szakértői bizottság, amely azt vizsgálja, megsértette-e Moszkva a novemberben Párizsban aláírt hagyományos leszerelési szerződést. A vád: a Szovjetunió pontatlan adatokat közölt partnereivel, nagy mennyiségű fegyverzetet mentett át Európából az Urálon túlra. Többen sürgetik: ellenőrizni kell, hogy a Szovjetunió egyáltalán végrehajtja-e ezt a szerződést. Nem csoda hát, ha az amerikaiak nem sietik el egy újabbnak a megkötését. Ami pedig a balti kérdést illeti, Bush elnökre most nem annyira külföldi, mint inkább hazai nyomás nehezedik. A múlt héten a képviselőház és a szenátus is egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el Moszkvát, felszólítva Busht, hogy alkalmazzon gazdasági szankciókat a SzovjetCSÚCSCSÚSZTATÁS unió ellen, ha ezt a politikát folytatja a Baltikumban. Igaz, egyik határozat sem kötelező erejű. De ha például Baker említett udvarias megfogalmazását nézzük, valószínűnek tűnik, azoknak van igazuk, akik szerint a csúcshalasztás közös megegyezéssel történt. Bush még egy mentőövet, utolsó lehetőséget adott Gorbacsovnak, mert nem akarja a szovjet elnök helyzetét tovább nehezíteni azokkal szemben, akik még nála is keményebben lépnének fel a Baltikumban. Emiatt főleg a litvánok aggódnak, Landsbergis elnök múlt hét végi felhívása, hogy a külföld a Szovjetuniónak szánt segélyeket Moszkva baltikumi politikájához kösse, elsősorban a Fehér Háznak szólt. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a kulcskérdés e pillanatban Gorbacsov személyének a megítélése. Ahány elemzés, annyi szempont. Vannak, akik lemondatnák, ha folytatja a diktatúra irányába tett lépéseit, mások Sztálin-bajuszt ragasztanának neki, és vannak, akik előbb felsorolják, hogy mi mindent tett eddig, majd arra a következtetésre jutnak: Gorbacsovot még nem szabad leírni. Óriási felelősség hárul rá, s amit a mostani nagy zűrzavarban tesz, csupán egyetlen célt szolgál - megőrizni az ország működőképességét. Persze, az külön tragédia, hogy már csak a hadsereg és a KGB működik, a két legszervezettebb erő. Nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy minden pro és kontra érvben van némi igazság. Lehet-e egy ember egyszerre demokrata és diktátor? Talán akkor, ha elsősorban államfőként kell cselekednie? Ha lemondana, tudna-e valaki garanciát adni arra, hogy nem egy rosszabb vezér jönne utána, s mekkora anarchiát teremtene pusztán a távozásának a ténye? Van, aki azt mondja, a korábban Kelet-Európával szemben érvényesített Brezsnyev-doktrínát ô most odahaza alkalmazza. Viszont igaz az is, hogy egy brezsnyevista sosem adott volna az amerikaiaknak szabad kezet a Perzsa-öbölben. Ö

sszegzésül azt lehetne elmondani, a három kis balti állam tragédiája az, hogy ők vannak a mérleg egyik serpenyőjében, a másikban pedig a világpolitikai érdekek: az öböl, a leszerelés és az á tény, hogy Gorbacsov nélkül még labilisabb lenne a Szovjetunió - a világ egyik atomhatalma. És ne adj isten, hogy Moszkvában a Kelet-Európa elvesztéséért is revánsra vágyó konzervatív katonák és apparátcsikok kerüljenek fölénybe. Ezért van az, hogy nemcsak az Egyesült Államok, de a többi vezető nyugati hatalom is nagyon óvatosan feddi meg Moszkvát. Sőt, még tovább is mennék: szerintem még mindig nem a mostani volt az utolsó mentőöv, amelyet Bush hajlandó volt odadobni Gorbacsovnak. Ki tudja, nem ez szolgálja-e a legjobban a mi érdekeinket, itt Közép-Európában. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN G

eorge Bush amerikai elnök az unió helyzetéről szóló üzenetében, amelyet ma tesz közzé, elsősorban az Irakkal folytatott háborúval fog foglalkozni - közölte Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő. Várható, hogy az elnök beszámol a háború eddigi menetéről, a további célokról, a koalíció többi országaival folytatott együttműködésről. Minden bizonynyal hangsúlyozni fogja, hogy a győzelem csak idő kérdése. Bush ezúttal kevesebb figyelmet fordít a hazai problémákra, várhatóan kiemeli az ország jelenlegi gazdasági nehézségeit. T

egnap közölte a mogadishui rádió, hogy az Egyesült Szomáliai Kongresszus (USC) Ali Mehdi Mohamedot nevezte ki az ország új államfőjévé. Szomália volt elnöke, Sziad Barre és 70 híve tegnap este szállt hajóra, amely már ki is kötött egy, a Kenya északkeleti partjainál fekvő szigeten. F

idel Castro legfelsőbb kubai vezető hétfőn este Havannában részt vett azon a felvonuláson, amelyet Jósé Marti, a kubai nemzeti hős születésének 138. évfordulója alkalából és a jelenlegi kormány támogatására rendeztek meg. Castro hangsúlyozta, a mai példás diáknak lelkes forradalmárnak és a szocialista társadalom meggyőződéses építőjének kell lennie. R

ichard Burt, a hadászati fegyverekről folyó tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttségvezető, az európai és kanadai ügyekben illetékes egykori külügyminiszterhelyettes márciusban állítólag le akar mondani a kormányban betöltött tisztségéről és magánkonzultánsként kíván tevékenykedni. Ezt hétfőn Washingtonban közölte az amerikai külügyminisztérium magát megnevezni nem kívánó képviselőjével. I

dén 26,5 milliárd márka értékű nyugatnémet beruházásokra számíthat az egykori NDK - állítják a müncheni gazdasági intézmény, az IFO szakértői. A legnagyobb összeget - mintegy 10 milliárd márkát - az iparnak kellene biztosítania. A második helyet a távközlés foglalja el, amely 6,5 milliárddal járul hozzá a keletnémet telekommunikációs hálózat fejlesztéséhez. Ö

sszesen 13 ezer ember költözött Izraelbe az év eleje óta, legtöbben a Szovjetunióból ós Etiópiából. Csupán hétfőn 500 szovjet zsidó érkezett a Tel Aviv-i repülőtérre. A helyi statisztikák szerint a tavalyi év januárjához viszonyítva a felére csökkent az emigrációs hullám. Szakértők szerint ez összefüggésben áll az öböl-háborúval, azzal, hpgy iraki rakéták csapódnak be a zsidó állam területére. M

iután az albán ellenzéknek sikerült az eredetileg februárra tervezett parlamenti választásokat március végére halasztania, most újabb engedményeket követel a kormányzó kommunista párttól. Az ellenzék képviselői hétfőn a televízióban követelték a hadsereg és a rendőrség mielőbbi dópolitizálását. Ide kapcsolódó hír: az athéni hatóságok az elmúlt napokban viszszaküldték a Görögországba menekült 5100 albánt. Ezt az ATA hírügynökség szerint Isuf Baca, az albán belügyminiszter szóvivője közölte. A hivatalos görög tájékoztatások szerint az albán emigránsok önként térnek haza, ám az AFP hírügynökség szemtanúkra hivatkozva jelezte, hogy erőszakos és szervezett repatriálásról van szó. D

urban kikötővárosban 30 év után először találkozott Nelson Mandela, a

Z Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke Mangosuthu Buthelezivel, az Inkatha, a néger konzervatív mozgalom vezetőjével. Mindkét szervezet az apartheidrendszer megszüntetésére törekszik, ugyanakkor hívei egymás között is háborúznak, V

arsóban, az amerikai nagykövetség földalatti raktárhelyiségeiben tegnap tűz ütött ki. A helyi tűzvédelmi parancsnokság szóvivője szerint valószínűleg az alagsorban végzett hegesztő munkák során keletkezett a tűz, amelyet azonban sikerült lokalizálni és eloltani. a rendőrök és a katonák együttesen járórözzenek február 1-től. Hétfői számában az Izvesztyija napilap is azt írta erről a parancsról, hogy „ellentétes a jogi normákkal". Még abban az esetben is, ha egyébként elfogadható érvvel indokolják bevezetését: a bűnözés elleni hatékonyabb harccal. Az Izvesztyija kommentárja szerint újra fennáll a veszély, hogy a polgári lakosság szembetalálja magát a katonákkal, konfrontációra kerül sor a hadsereg és a nép között. Egyben hangsúlyozza, feltétlenül szükséges, hogy a főügyészség, az alkotmányellenőrző bizottság és az államfő vagyis a jogvédelmi szervek vizsgálják meg a két miniszter parancsának érvényességét. Közben az oroszországi parlament törvényelőkészítő bizottsága már a köztársasági rendőrség létrehozásáról szóló törvény tervezetét készíti elő. Feltételezi a biztonsági szervek kettéosztását, bűnügyi rendőrségre és a közbiztonsági egységekre. Tiltja a politikai pártok működését a rendőrségen belül, s a rendőröknek tilos lesz a sztrájk is. Az orosz parlament döntése értelmében a középső Volga mentén fekvő ősi orosz város tegnaptól újra Szamara. 1935-ben keresztelték át Kujbisevnek az egyik bolsevik vezér tiszteletére.