Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám, szombat

. ÚJ SZÓ A HIT ÉS ÉLET 8 AZ ISZLÁM Az egyházak a közelmúltban szerte Európában istentiszteleteket tartottak a háború ellen. A keresztények, miután a földi erőfeszítések kudarcot vallottak, a maguk módján felsőbb hatalomtól várták a háború elhárítását. A háború kitört — a hívők most azért imádkoznak, hogy minél kevesebb véráldozattal, szenvedéssel járjon. Az európai ember számára érthetetlen Szaddam Huszszein magatartása, aki szent háborút indított a Sátán erői ellen és a hadsereg zászlajára felhímeztette az Allah Akbart. A háború első napján mondott tévébeszédében a Fehér Házat a Sátán székhelyének titulálta. A világ megismerhette az imaszőn

y :g

ére boruló Szaddámot, aki közös fellépésre szólította fel a „hitetlenek" ellen az iszlám híveit. Lehet-e a fanatizmusnak gátat vetni? «n A KORAN 1991. JANUÁR 26. VILÁGOSSÁG A Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának tegnapi egyházi műsorában Szépfalusi István burgenlandi evangélikus lelkész elmélkedését hallhattuk. A műsor témája a tolerancia volt. A faji, nemzeti, vallási és felekezeti tolerancia, amelynek hiánya annyira érezhető mostanság Európában és a világban mindenütt. „A menekült, az idegen, a másként gondolkodó ellenében megnyilvánuló gyűlölet— mondta a lelkipásztor bevezető beszédében — egyre divatosabb lesz napjaink Ausztriájában is. A xenofóbia, az idegengyűlölet kezdi átjárni társadalmunkat. Tágíthatjuk a kört: Közép- és Kelet-Európa társadalmait. Fel kell lépni ellene! Hallatnunk kell szavunkat! ,E közös harcban számos osztrák közéleti személyiség támogatására, sőt barátságára is szert tettünk. Köszönet érte!" Az elmélkedés kiegészítéseképpen részletet hallhattunk E. G.White könyvéből, amelynek címe: Válaszd az életet. „Krisztus nem osztályozta az embereket nemzetiségük, rangjuk és vallásuk szerint. Az írástudók és farizeusok helyhez és néphez akarták kötni a menny ajándékait, és ki akarták zárni az áldásokból Isten földi családjának többi tagját. Krisztus azért jött, hogy ledöntsön minden válaszfalat." A toleranciáról vall Juhász Gyula Imádság a gyűlölködőkért és Berde Mária Az én apám című verse is, amely emberközelbe hozza a tolerancia fogalmát: Az én apám tudott jól franciául S Bázelben németeknek prédikált De mikor elment Szolnokdobokába, Román szótárt vett és grammatikát Öt éve nem volt ott a nyájban pásztor, És sok magyar feledte már szavát— Kallódó lelkükért apám a kátét Románra fordította át. Végül Lev Kopejjevnek a moszkvai Ogonyok című lapban megjelent tanulmányából idézett a műsor. Ebből is álljon itt ízelítőül legalább két mondat: „A világban mindig is két faj volt, s ennyi van napjainkban is; vannak keresztre feszítők és keresztre feszítettek, elnyomók és elnyomottak, gyűlölködők és gyűlöltek, üldözők és üldözöttek, szenvedést okozók és szenvedők. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy a keresztényeknek melyik oldalon kell állniuk." A műsor zenei részében elhangzott a taizéi közösség Ahol a szeretet... kezdetű himnusza, Händel Halld meg 6, Sionnak leánya című kórusműve és Bachorgonamuzsika. Ha emlékeznek még az olvasók, a rádió a szentségek témáját a II. vatikáni zsinat előtt hagyta abba. Következő, holnapi műsorunkban folytatjuk megkezdett témánk elemzését e határkő utáni időszakkal. A műsorban elhangzik P. Theilhard De Chardin Mise a világ felett című műve, és idézzük II. János Pál pápának a háborús felekhez intézett szavait. A műsort Sík Sándor Két imádság című verse, valamint Gémesi Irén rövid beszélgetése zárja azokkal a kis felvidéki ministránsokkal, akiket tavaly szeptemberben fogadott a pápa. A Világosság című félórás egyházi magazin minden héten vasárnap 8.30-kor és pénteken 13.30-kor jelentkezik. - ma Az iszlám az i.sz. VII. században keletkezett az Arab-félszigeten nomád beduin törzsek körében, hamarosan azonban a kereszténységhez mérhető világvallás lett, amely híveinek előírta, hogy az igaz hitet erőszakos úton, fegyverrel is terjeszszék. Mohamed tanítása szerint minden hívőnek teljesítenie kell alapvető vallási kötelességeit, amelynek ötödik pontja szerint szent háborút kell viselni a hitetlenek ellen. A paradicsomba az igazhivő moszlimok és az iszlám harcosai kerülnek. Még a VII. században meghódították Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, a VIII. században Afrika északi részét és Spanyolországot, a IX. században a Földközi-tenger szigeteit, a X. század elejére pedig Itália és Dél-Franciaország partvidékén is megvetették a lábukat. A meghódított területek lakói közül sokat lemészároltak, másokat pedig erőszakkal a mohamedán hitre kényszerítettek. Az iszlám hódításának a kereszténység a XI. századtól kezdődően a keresztes háborúkkal igyekezett gátat vetni. A pápák szégyenletes dolognak tartották, hogy a kereszténység szent Helyei a pogány mohamedánok birtokában vannak, ezért megkezdték a Szentföld visszafoglalását. 1099ben kemény harcok árán el is foglalták a szent várost, és megalapították a jeruzsálemi királyságot. A keresztesek államai azonban nem sokáig tartották magukat. 1187ben elvesztették Jeruzsálemet. Fehér Anna a komáromi pedagógiai és pszichológiai tanácsadó gyógypedagógusaként nyújt vigaszt, és szolgál gyógyírral mindazoknak, akik egyedül nem képesek hordozni a rájuk nehezedő' terheket. —Az ember későbbi cselekedetei a gyermekkori élményekben gyökereznek. Téged milyen hatások értek kiskorodban? — Édesanyám főnővérként dolgozott a nagybalogi elmegyógyászati szociális intézetben. Itt hamar megtanultam, hogy az élet nagyon nehéz tud lenni, és a sorsok különbözőek. Ebben az intézetben huszonöt éven felüli lelkibeteg vagy szellemi fogyatékos nők élnek. Mivel mi is az intézetben laktunk, s innen jártunk a testvéremmel a faluba iskolába, naponta találkoztam a betegekkel, gyakrarl beszélgettem velük, sokszor együtt játszottunk az udvaron. Ezek a mindennapi találkozások ébresztették fel bennem a gyengékkel, az elesettekkel való együttérzést. — Te már nyolc-tíz éves korodban olyan dolgokat tapasztaltál, amelyekkel sok felnőtt sem tud mit kezdeni. Hogyan sikerült ezeket az élményeket feldolgoznod magadban? — Amikor ebbe az intézetként szolgáló kastélyba költöztünk, bizony nem volt könnyű, ám később fokozatosan megszoktam és megszerettem ezeket az embereket. Nem nehéz szeretni őket, hiszen rengeteget adnak nekünk, úgymond egészséges embereknek, mert hát nem egészen egyértelmű, kit is nevezhetünk „normálisnak", lelkileg kiegyensúlyozottnak. Nekünk a testvéremmel mindenképpen a megszokottól eltérő gyermekkorunk volt, és az is igaz, hogy túl korán láttunk olyan dolgokat, amelyekről talán jobb, ha nem is tud az ember. — A nagybalogi kastélyból egyenesen vezetett az út a jelenlegi hivatásodig? A muzulmán vallást Mohamed alapította, hogy egységbe kovácsolja az egymással harcoló arab törzseket a keresztények térítő tevékenysége és katonai fellépése ellen. Mohamed föllépése és az ószövetségi próféták föllépése között sok a rokon vonás. A muzulmán környezetben élő keresztény teológus, damaszkuszi Szent János hamis prófétának, keresztény szektaalapítónak tekintette Mohamedet, akinek tanítását Mekkában eleinte kevesen fogadták el, noha követőjévé lenni egyszerű dolog volt: hitet kellett tenni tanításának két alaptétele mellett — egy isten van: Allah, és Mohamed az ő prófétája. Az új vallás neve iszlám lett, követői pedig a moszlimok. Az iszlám szó arabul annyit jelent, mint „követni isten akaratát", a moszlim pedig „aki követi isten akaratát". , Mohamed tanítása mér a legelejétől kezdve sem volt csak vallási jellegű. Szónoklataiban gyakran kifejtette nézeteit az arabok új társadalmáról. Igyekezett szabályozni a társadalom életét. Ebben rendkívüli politikai érzékről és szervezőképességről tett tanúságot. Hadvezérként is kitűnt. Fegyverrel foglalta el Mekkát, amely az iszlám központja lett. Azokon az alapelveken, amelyekre híveinek közösségét építette, nyugodtak később a nagy arab birodalom alapjai is. (balázs) Mohamed tetteit, gondolatait és tanításait az iszlám szent könyve, a Korán foglalja össze. Ez szolgált alapul az iszlám vallási, jogi és szociális normáinak kidolgozásához. Erre támaszkodik a nevelés és a művelődés egész rendszere is. Ebben az értelemben válhatott az iszlám egységesítő erővé az arab világ számára Az iszlám történetében gyakori volt a „szent háború" meghirdetése, ennek vagyunk tanúi most is. A Korán arab nyelven íródott, és számtalan nyelvre lefordították. Terjedelme kb. akkora, mint az Újszövetségé. A Korán mellett fontos szerepet játszanak Mohamed próféta írásban megmaradt kijelentései és cselekedetei, az első moszlimok szokásai, a hagyományok, amelyeket szunnának neveznek. Ebben a vallásban éppúgy megtalálhatók a „fundamentalista", a „liberális" és a „konzervatív" áramlatok, mint a kereszténységben. Az iszlám vallásos gyakorlata a következő öt oszlopon nyugszik: 1. Naponkénti ötszöri imádkozás Mekka felé fordulva 2. Alamizsnaosztás, a szegények és árvák megsegítése. 3. Böjtölés, különösen a kilencedik hónapban, a ramadánban (böjt hava). 4. Egyszer az életben minden igazhitű moszlimnak el kell zarándokolnia Mekkába. 5. Szent háborút kell viselni a hitetlenek ellen. fi) Korán sok utalást tartalmaz az Óés Újszövetségre. Jézust az iszlám prófétának tartja, de nem Isten fiának. Jézus és a Szentháromság kérdése a legvitatottabb pont az iszlám és a kereszténység között Jézust Isten fiának mondani, Istent hármas egységnek tartani és hinni a keresztre feszítés és feltámadás tényében — istenkáromlásnak számít A mohamedánok közötti keresztény misszió a legnehezebb a világon, mert a mohamedánok a Korén által és amatény által, hogy—Mohamedhez hasonlóan — csak egy megromlott kereszténységet ismertek meg, többnyire be vannak oltva az evangélium ellen. Hitbeli különbségek — Az iszlám tanítása szerint Isten el van választva a teremtéstől, és cselekvése hozzáférhetetlen. —Ádám vétkezett, Isten azonban nagyon hamar ismét megbocsátott neki. —Az ember jó és gonosz. A jó oldalát kell kifejleszteni. A végén jön az elszámolás. — Az ember jó cselekedetek és a tőrvény megtartása által kedves lehet Isten (Allah) előtt. — Szabadulást, üdvösséget csak cselekedetek által nyelhet az ember. — Istennek nincsenek gyermekei. — Jézus egyike volt a nagy prófétáknak, Mózes után és Mohamed előtt — Mdwned az utolsó és legfontosabb próféta — Jézust nem szabad imádni, nem halt meg a kereszten... valaki más halt meg helyette, aki hasonlított rá — A Bibliát meghamisították, noha helyenként Isten igéjét tartalmazza. — A Bibliát a Korán kiegészíti és helyesbíti. -maGYÓGYÍTÓ SZERETET — Nem egészen. Egészségügyi szakközépiskolába jártam, és orvosira szerettem volna jelentkezni, de mivel tudtam, hogy nincs esélyem bejutni, az orvosihoz közelálló pályát, a gyógypedagógiát választottam. A cél mindenképpen az volt, hogy emberekkel dolgozhassam. A főiskola elvégzése után Komáromba kerültem, s mivel kevesen vagyunk, nem nyílt lehetőségem szakosodásra. Túlnyomórészt értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozom, de négytől harminchárom éves korig jöhet bárki, ha problémája van. — Figyeltelek munka közben. Láttam, milyen határtalan szeretettel fordulsz a beteg kisgyerekhez még akkor is, ha teljesen reménytelennek látszik, hogy a munkádnak eredménye lehet. — Mindig van remény. Azt vallom ugyanis, hogy nincs fölösleges élet, minden életnek van értelme. Ebben hiszek, ezért nem csupán a diagnózist nézem. Mindig tudok valamit segíteni, ha tiszta szívből csinálom, és őszintén közeledem a gyermekhez nemcsak úgy, mint beteghez, hanem úgy is, mint emberhez. Én nagyon bízok és reménykedem. Erre alapozom az egész munkámat. — Honnan veszed a meggyőződésedet, hogy az erőfeszítésedet siker koronázza? — Hiszek abban, hogy az emberek hatnak egymásra. Kölcsönős bizalomra van szükség. A beteg bízik bennem, én pedig hiszek abban, hogy valamit sikerül elérnem. Nem szoktam felelőtlenül hitegetni a szülőket mindig elmondom nekik, hogy csak az ő segítségükkel, együttműködésükkel juthatunk eredményre. Nem keseredem el, ha rövid időn belül nem látok javulást. Már megszoktam, hogy ezekkel a gyerekekkel kicsi, apró lépésekkel haladunk előre. Hosszútávfutók vagyunk, s a cél tudásunkhoz és a diagnózishoz mérten relatív. — Nincs könnyű dolgod. Az emberek nem szívesen fordulnak gyógypedagógushoz, pszichológushoz, pszichiáterhez, mert attól tartanak, hogy környezetük megbélyegzi őket emiatt. — A pszichológiai tanácsadót az emberek legtöbbször csak a végső esetben keresik fel, amikor már egyedül képtelenek megbirkózni problémájukkal. Mindenkinek magának kell meggyőződnie arról, hogy az itt dolgozó szakemberek maximálisan segítőkészek és titoktartók. Talán nincs is olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne szorulna rá ilyenfajta segítségre. — Aki téged megismer, szinte azonnal megnyílik, mert mindenkiben bizalmat ébresztesz. — Gondolom, az emberek észreveszik, hogy őszintén érdeklődöm irántuk, odafigyelek arra, amit mondanak, és véleményt nyilvánítok. Ez nem olyan munkahely, hogy az ember összepakol az asztalán, bezárja a tanácsadó ajtaját, és kezdődhet a saját élete. Az emberi sorsokat visszük magunkkal az üzletbe, haza, s próbáljuk magunkban megoldani. Vannak 33 évesnél idősébb betegeim is. — Bizonyára van sajátságos módszered arra, hogyan önts lelket az elkeseredett, helyzetüket kilátástalannak tartó emberekbe. — Mindig igyekszem megismerni a velem szemben ülő ember személyiségét, és intuíció, valamint empátia alapján megérezni, milyen módszer alkalmas az ô esetében. Gyakran sikert érek el azzal is, hogy nem dramatizálom a helyzetet, és humorral segítem ki embertársamat a problémájából. Persze, nem szabad általánosítani. A módszer mindig az egyéntől és a nehézségek fokától függ. — A lelki adakozásod következményeként fennáll a veszély, hogy kiürülsz. Miképp tudsz feltöltődni? — Ez nincs teljesen így, mivel aki őszintén ad, az a dupláját kapja vissza. Ez jelenti az állandó feltöltődést — Ahhoz, hogy valaki hozzád hasonlóan gondolkodjon, lelki szabadság kell. — Nagyon sokan úgy vélik, hogy mindent lehet, pedig ez nem szabadság, hanem lelki anarchia, hasonlóan, mint a társadalomban. Lehet, hogy én még nem mondhatom el magamról teljes mértékben, hogy szabad ember vagyok, de törekszem rá. Érzem, hogy vannak nálam lelkileg lebilincseltebb emberek is. A lelki szabadság azt jelenti, hogy az ember felismeri az életben a szerepét, a teendőit, kialakítja az értékrendszerét és nincs lekötve belső előítéletekkel, nem kényszeríti magát és környezetét sablonba. Elfogadja szabadon a másikat, tolerálja annak személyiségét. A szabadság azt is jelenti, hogy nemcsak én akarok szabadon élni, hanem téged is hagylak olyannak, amilyen vagy, esetleg szeretnél lenni, és így fogadlak el. A szabad emberben nincs állandó szorongás, félelem. Ez a forrása annak, hogy az ember tudjon élni saját magával és másokkal. — Milyen úton lehet eljutni a lelki szabadsághoz? — Nehéz és hosszadalmas az út annak, aki egyedül akarja elérni. Az életre nincs módszertan, nincs recept arra, hogyan lehet bizonyos helyzeteket feldolgozni, megoldani. Többnyire a lelkiismeretünk diktálja, mit kell tennünk. Ha őszintén odafigyelünk a lelkiismeretünk szavára, könnyebb lesz az út a lelki szabadság felé. TÓTH ERIKA Szerkeszti: BALÁZS F. ATTILA