Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám, péntek

Ahol mindenki kaphat tanácsot A földtulajdonosok és a magángazdák hivatala '^mm^mmmm^mmmm^^^m P ». ^ ^ A fogadószobának is beillő irodát U alakban összerakott asztalsor uralja. Az asztalokon helyszínrajzok tömkelege a komáromi járásról. Ahány lap, annyi részletes térképszerű vázlat egy-egy falu, földmúves-szövetkezet határáról. Akinek a járáson belül földügyben, illetve a magángazdálkodással kapcsolatban bármilyen tanácsra van szüksége, az itt, a mezőgazdasági ós élelmezésügyi minisztérium volt járási szakosztályán, a földtulajdon rendezésével megbízott részlegen segítséget, útmutatást kap. Jozef Rusňák mérnök, a részleg vezetője Pozsonyból érkezett ügyfelével -az ógyallai határ helyrajza felett tanácskozik Az ingatlanok telekkönyvi nyilvántartási száma alapján előbb megkeresik a kérdéses területet, majd részletesen megbeszélik, hogy a föld jogos örököse mit tegyen (melyik hivatalban mit intézzen el), s földjét illetően-milyen lehetőségek közül választhat. A tájékoztatás részletes, az ügyfél elégedetten távozik. - Hivatalunk alig egy hónapja működik. A magángazdák és a földtulajdonosok szolgálatában állunk, s akinek bármilyen problémája van, az forduljon hozzánk. Feltéve persze, ha járásunkban lakik, illetve itt van a földje. Ha nem, akkor a megfelelő helyen jelentkezzen, mivel azonos küldetésű hivatal már a többi járásban is mégalakult. - Milyen segítséget kért és kapott a távozó ügyfél? - Az ügyintézés menetén kivül tájékoztattam, hogy mit kezdhet a földjével. Például milyen jogai lesznek, ha bérbe adja a szövetkezetnek. Felvilágosítottam, hogy amennyiben gazdálkodni szeretne, az államtól anyagi támogatásban részesülhet, valamint hol és milyen gépeket vásárolhat. Mivel érdekelte, azt is elmondtam, hogy az elfogadásra kerülő földtörvény várhatóan milyen jogokat és lehetőségeket biztosít a számára. A leglényegesebb is felmerült, amit szinte kivétel nélkül minden ügyfelünk megkérdez, hogy megszűnik-e földtulajdonjoga, ha azt egy-két hónapon belül nem rendezi. -És a válasz? - Az. hogy nem Az elfogadásra kerülő földtörvény a tulajdonjog rendezésére előreláthatóan három évet ad. Egy korábban benyújtott panasz nyomán ügyfél érkezik. Problémája időközben megoldódott, de mivel esete másoknak is tanulságos lehet, érdemes feleleveníteni. -öt és fél hektár tulajdonosa földterületét két részben kérte viszsza. Fél hektárt az eredeti helyen, végleges érvénnyel. Ennek kimérését a szövetkezet nem vállalhatta, csak a munkára jogosult hivatal, mivel a végleges jellegű változást a helyszínrajzon is feltüntetik. A munka díját az érdekelt egyén fizeti, de figyelmeztettük, őrizze meg a számlát, mivel előfordulhat, hogy a későbbiekben költségét, illetve annak egy részét megtérítik. A problémát az öt hektár kimérése okozta, amit szakember hiányára hivatkozva a földműves-szövetkezet indokolatlanul késleltetett. A földigénylő ezért nyújtotta be panaszát. Sajnos nem egyedi eset, a földek kimérését több földműves-szövetkezetben valóban húzzák, halogatják. Rusňák mérnök hivatala minden ilyen esetben rugalmasan intézkedik. Tudni kell ugyanis - amit a földműves-szövetkezetek vezetői esetenként a földigénylők előtt elhallgatnak -, hogy a mostani földkimérések ideiglenes jellegűek. Az igénylő a földet írásbeli szerződés alapján kapja meg, s ilyen esetben a használattal járó változásokat a geodéziai helyszínrajzokba nem vezetik be. Szinte kivétel nélkül valamennyi mezőgazdasági üzemben kellene hogy legyen olyan mérnök, aki elvégezhet ilyen egyszerű földkimérést. Ha mégsem akad, akkor a Rusňák-hivatal napokon belül földkimérőket bocsát a földműves-szövetkezet rendelkezésére. Ráadásul ,,ingyen", mivel a munka költségeit a minisztérium fizeti. A cél az, hogy az érdeklődők már az első munkára alkalmas napon megkezdhessék a szántást, a föld művelését. Mindennek alapján egyesek azt is feltételezhetik, hogy a földművesszövetkezetek és a földtulajdon rendezésével megbízott járási részleg között háború folyik. Nos ez nincs így. Néhány mezőgazdasági üzem (Rusňák mérnök vagy nyolcat említett) vezetői már felismerték, hogy a földtulajdon rendezése az ő érdekük is, tehát szorosan együttműködnek a szárnyait bontogató „földhivatallal". Annál inkább, mivel az új földtörvény várhatóan megszünteti a mezőgazdasági üzemek földhasználati jogát, s amelyik földnek nem lesz tulajdonosa, az átkerül a szloEzzel a címmel közöltük lapunk december 14i számában Boldog György lukanényei olvasónk panaszát. Két heti türelmetlen várakozás után végre postaládájában értesítés volt, hogy a postán átveheti csomagját. Aznap déltől a hivatal temetés miatt már nem nyitott ki, másnap reggel pedig a kifüggesztett nyitvatartási renden túl egy órát kellett volna várnia - mivel a postásoknak sok munkájuk volt. Amikor türelme fogytán bekopogtatott, a postásnö durván rátámadt, s ami boszszantó, törékeny áruként feladott külde* ménye is megkárosodott. A bírálatra a minap érkezett meg a lukanényei postahivatal személytelen válasza. A támadás a legjobb védekezés - ebben az esetben is beigazolódott. Levelüket így indítják: „Mielőtt a tisztelt levélírónk tollat fogott volna, illő lett volna meggyőződnie a csomag feladásának időpontjáról. Mert bizony a küldemény Brünnböl nagyon pontosan megérkezett a címzetthez, csakhogy a Mikulás már tőlünk nagyon messze járhatott. Vagy talán Brünnbe később érkezik?" - De nem ez a lényeg. Amiért panaszosunk tollat fogott, az a csomag átvétele körül kialakult bonyodalom. vák földalap (vagy hasonló nevű hivatal) gondozásába. Erre persze még egy-két évet várni kell. Akkor a Rusňák mérnök vezette részleget már földhivatalnak fogják hívni, amelynek irányításával sor kerül a járás földjeinek újratagosítására. A földtulajdonosoknak végleges helyen mérik majd ki az eredetivel azonos minőségű földet. Újabb ügyfél, s bár sima eset, sokak számára nemcsak példamutató, hanem bátorító is lehet. Az újdonsült ifjú magángazda már megvette a legszükségesebb gépeket, s azért jött, hogy költségeinek egy részét térítsék meg. Az ügyintézés gyors, az ígéret reménykeltő, napokon belül kezében a pénz. x Papírjait lapozgatva feltűnik, hogy még traktort is vett, pedig mindössze négy hektárnyi földje van, és az idén még nem volt meg a hetvenezer koronás bevétele. - Azért vagyunk, hogy az eseteket külön-külön bíráljuk el, s ne az íróasztal mellett filozófáljunk a tyúktojás elméleten. Ahhoz, hogy valaki gazdálkodni kezdhessen, gépekre van szüksége, s aki gépet vesz, annak jövőre a hetvenezer korona adóztatható jövedelme is meglesz. A négy hektár pedig nem probléma. Az illető bérbe vett földet is művel majd, hiszen a bérbevétel lehetősége mindenki számára adott. Délelőtt tízfelé jár az idő, amikor Rusňák mérnöktől elköszönök. Előttem öt ügyfele volt, beszélgetésünk közben földügyben telefonon négyen kértek és kaptak tanácsot, s távozáskor egy további ügyfélnek adtam át a kilincset. A földtulajdon rendezésével megbízott részlegen (úsek pozemkových vzťahov) naponta fogadják az ügyfeleket, adnak útmutatást és segítséget. Reméljük nemcsak Komáromban, hanem valamennyijárási székhelyen. EGRI FERENC Sajtócsata Mečiar körül Sok vélemény elhangzott már Vladimír Meőiar szlovák miniszterelnökről azóta, hogy a júniusi választásokat követően elfoglalta bársonyszékét a kormányelnöki rezidenciában, azt azonban sem hívei, sem politikai ellenfelei nem állíthatják róla, hogy észrevétlenül, egérszürke mezben vívja meg politikai küzdelmét. Lehet őt kedvelni, lehet gyűlölni is, de aki akár csak csekély mértékben is érdeklődik az ország jövője iránt, nem nézheti közömbösen a pozsonyi kormány első emberének a megnyilvánulásait. A szlovák és a cseh sajtóban megint felforrósodott körülötte a hangulat, különösen azóta, hogy a Lidové novinyban néhány napja megjelent Ludvik Vaculík, a kiváló cseh író cikke, amelynek már a címe is azt sugallja, hogy napirendre kellene tűzni Mečiar leváltását. A szerző olyan hangulatot próbál kelteni, mintha a szlovák kormányelnök lenne az oka, hogy „a csehek szlovákok iránti rokonszenve elérte a mélypontot". Úgy tűnik, hogy egyes csehországi értelmiségi körökben már csak jelentéktelen epizódnak tekintik azokat a napokat, amikor még a cseh sajtó is szuperlatívuszokkal illette Meőiar október 25-ei televíziós szereplését, amelyen a kormányelnök - Jozef Markuššal vitázva - megsemmisítő vereséget mért a szélsőséges nacionalistákra. Aligha túlzás, ha leszögezzük: ezen a napon nyílt ki sok százezer szlovák szeme, és azokban a későesti órákban döbbentek rá sokan, hogy mi a különbség a hazafiság és a sovinizmus között. És az sem túlzás, ha nyíltan kimondjuk: Meőiar október 25-ei fellépésének köszönheti az ország (Csehország is), hogy a helyhatósági választásokon leszerepelt a Vít'azoslav Móric vezette Szlovák Nemzeti Párt. Mindezek ellenére számosan vannak ma olyan értelmiségiek Csehországban, akik az illetékességi törvény vitája során tanúsított magatartása okán szeretnék ráilleszteni Vladimír Meőiarra a szlovák nemzeti zászlóba burkolt disznófejet, és megfeledkeznek arról, hogy ha mást nem, azt legalább az illetékességi törvény elfogadásának köszönheti Csehszlovákia, hogy a jogszabály elfogadásával sikerült kiküszöbölni a két nemzeti köztársaság között fel-felbukkanó viszályok egyik fő forrását. A szerepek tisztázásával a szélsőséges nacionalisták elveszítik egyik legértékesebb ütőkártyájukat. Lehet, sőt, nagyon valószínű, hogy az illetékességi törvény hatályba lépése után is lesznek még próbálkozásai a nemzeti pártok köré tömörült és Szlovákia különválását szorgalmazó erőknek, a legfontosabb érveik ereje azonban az autentikus föderáció körülményei között egyre csekélyebb lesz. Lehet, hogy nem úgy sikerül Szlovákia önállósult gazdaságának fellendítése, ahogy szeretnénk, és Csehországhoz viszonyítva kedvezőtlenebbül alakulnak nálunk a viszonyok. Ezek a kérdések azonban - ha a föderációt óhajtó erők nem szorulnak háttérbe a szélsőséges nacionalisták, vagy éppen a demagógia fegyverével oly szívesen élő kommunisták térhódítása miatt - jóakarattal és a két nemzeti köztársaság szövetségét igenlő többség támogatásával megoldhatók. Nagy adag rosszindulat kell ahhoz, hogy Vladimír Meőiart bárki is szeparatizmussal vádolja. Miniszterelnökünk egyszerűen realista. Reálisan látja, hogy milyenek Szlovákiában a szélsőséges soviniszták, hogy mit várhatunk tőlük, de azzal is tisztában van, hogy nemcsak Pozsonyban és Besztercebányán vannak nacionalisták, hanem Prágában is. Az utóbbiak csak annyiban különböznek Moricéktól, hogy műveltebbek, hitelesebbeknek tűnnek, és ezért veszélyesebbek a hejszlovákoknál. De a naaiönalizmus így is csak nacionalizmus. TÓTH MIHÁLY Márai keresése közben A válasz írói elismerik ugyan, hogy a postahivatal az említett napon zárva volt, de csak 13-tól 14 óráig. Másnap viszont a postarend értelmében megszakíthatták nyitvatartási idejüket a postakocsival érkezett küldemények feldolgozására. Ez biztonsági okok miatt történik. Az időpont reggel hét és kilenc óra között eltérő lehet. Mivel a postakocsi falujukba messziről érkezik, s különösen a téli hónapokban a rossz útviszonyok, esetleg köd miatt gyakori a késés. Gondolom, ez az érvelés minden józanul gondolkodó ember számára elfogadható, s talán Boldog György is megértette volna, ha így mondják el neki A postahivatal inkognitóba burkolódzó dolgozója azon töpreng: „Miét nem zörgette a postahivatal ajtaját a helyi efsz pénztárosnője, aki már levélírónk előtt érkezett. Talán megértőbb volt, mert gondolta, nem szórakozásból zárt be a posta. Persze különbség, ha valaki illedelmesen bekopog valahová, vagy ök-, lével veri az ajtót. Bizony ilyen esetben elfogy az ember türelme. A levélírónak meg kellene próbálnia csak egyetlen nap a falunkba érkezett szállítmány feldolgozását, kézbesítését. Naponta a sok más küldeményen kívül 200-300 darab karácsonyi üdvözlet érkezik."

1 Csak azt konstatálhatjuk, hogy ismét hiányzik a kölcsönös tolerancia, a türelem, a megértés. Egy kis jóindulattal nyilván elkerülhető lehetett volna ez a kellemetlen helyzet. TÓTH ÁGNES Az írót kerestük Kassán, Kassát kerestük Kassán, a várost, amely már régóta csak az író müveiben él, már akkor is csak az ő ifjúkori emlékeiben élt, amikor rendületlenül írt róla. Kassát kerestük és Márait. Márai sokunk számára döbbenetes felismerés. Kassát, persze ismerjük, legyintünk. Kassát ismerjük? A tizenkét apostol? A dóm? A püspöki palota? Igen, a Kovács utca, a Lakatos és Mészáros utca, a Harangozó utca. Valahol egy ház, ahol Márai már csak látogatóban járt. Majd lesz emléktábla, majd lesz ünnepély - Márai. De az a polgár, az a Kassában gyökerező liberális szellemiség, az a kassaiság egyedül Márai Írásaiban van már. Kerestük Kassán Márait. Akadt, aki azt mondta, Márai folyamatosan jelen volt: néhány véletlen példánynyal antikváriumokban, néhány féltve őrzött regénnyel a pozsonyi szerkesztő uraknál, néhány prágai diák tananyagában a lelkes és hűséges egyetemi tanár jóvoltából. Volt, aki azt mondta: Márai vállalta a szlovákiai magyarságot, más azt bizonygatta, létezik valamiféle kassai cinkosság. Megint más arról beszélt: van szellemi folytatója ma is ennek az egyik legszabadabb magyar szellemnek. Még csak most tanuljuk föltenni a kérdéseket. Kérdezzük, miért a spontán vastaps a Halotti beszéd hallatán? Talán nem is a sorok érintették meg, talán inkább vasmarok szorította össze a szívet. Próbáljunk kérdezni. - Vajon Grendel Lajos, a Márai Alapítvány elnöke, hogyan értékeli a közelmúltban Kassán lezajlott Márai-konferenciát? - Azt hiszem, nagyon sikeres volt. Ez persze nem annyira a szervezők érdeme, hanem elsősorban Márai Sándoré, a színvonalas előadóké, és Márai Enikőé, aki irodalmi összeállítást adott elő az író müveiből. Nem emlékszem rá, hogy egy csehszlovákiai magyar irodalmi-kulturális rendezvény olyan színvonalas lett volna, mint ez. Szerénytelenség ezt mondanom éppen nekem, aki a szervezők egyike voltam, mégis talán megbocsátható, mert számomra is megrendítő élmény volt. Úgy érzem, a rendezvény elérte a célját azzal, hogy igen nyomatékosan felhívta a szlovákiai magyar közvélemény figyelmét arra az alkotóra, aki innen származik, aki élete végéig kassai magyar maradt, és akinek az életmüve nélkül elképzelhetetlen a huszadik századi magyar irodalom. - Beszélhetünk-e Márairól, mint szlovákiai magyarról, .hiszen ő ezt a történelmi helyzetet aktivan nem élte meg? - Véleményem szerint: van jó irodalom és rossz irodalom. Márai jó irodalom. Márait viszont nemcsak annyiban tekinthetjük itteni írónak, mert kassai, mert az életműve átmeg át van szőve kassai motívumokkal, hanem azért is, mert nagyon jó magyar íróról van szó. Innen származik, de valahol a magyar irodalom egyetemességét jelképezi. Úgy gondolom, a szlovákiai magyar irodalomnak is az lehet a legfontosabb törekvése, hogy ennek az egyetemes magyar irodalomnak a hangján tudjon megszólalni. Nagyon kevés írótól eltekintve, Márai az a kassai származású író, aki az egyetemes magyar irodalom legelső vonalába tartozik. - Egyetért-e ön azzal, hogy Márainak nem szükséges hazatalálnia, mert ö folyamatosan jelen volt itt, ha ..bújtatva" is? - Kicsit vitatkoznék ezzél, hiszen Márainak még a nevét sem lehetett itt leírni az elmúlt negyven esztendőben. Az életművét pedig, de még a legfontosabb műveit is, a szlovákiai magyar irodalom olvasói közül nagyon kevesen ismerik. Úgy érzem, s ez volt a konferencia, valamint az irodalmi műsor célja: rá kell irányítanunk a figyelmet Márai életművére, olyan értelemben is, hogy egy hozzánk és a szlovákiai magyar polgársághoz igen közelálló, sőt belőle sarjadt író Márai Sándor. -A konferencia egyik előadója annak a polgári szellemű irodalomnak a képviselőjeként, aki Márai munkásságának folytatója irodalmunkban, önt jelölte meg. - Őszintén szólva, Máraiban a rokont, a mestert, a szellemi elődöt én is csak most fedezem fel. Azt nem mondhatom, hogy a művei hatottak rám, mert amit véletlenszerűen ismertem, az csupán töredéke volt az életműnek és nem is mindig a legkiválóbb darabok. Az én írói világomban mindenképpen Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső - hogy a klasszikusoknál maradjak - Csáth Géza, Chölnoky Viktor társaságában van a helye, tehát azok között az írók között, akiket nagyon szeretek, s akiknek a műveit újra meg újra elolvasom. - Maradt-e még igazi magyar polgár tájainkon? - Abban az értelemben, ahogyan az a Márai regényekben megjelenik, azt hiszem, nem. Egy új magyar polgárság van születőben Szlovákiában, nagyon mostoha körülmények között, sokkal szerényebb lehetőségekkel, de bízom benne, hogy ez az új szlovákiai magyar polgárság - mint értékek hordozója -megszületik. BROGYÁNYI JUDIT ÚJ xxó ?. JSÍ 1991. I. 2. Csomag érkezett