Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1991. JANUÁR 24. TARGYALASOK KEZDŐDNEK Á KURILL-SZIGETEKRŐL Haladásról lehet beszélni a szovjet-japán viszonyban. Nakajama Taro, a tokiói diplomácia vezetője kedden fejezte be háromnapos hivatalos moszkvai látogatását. A Kjode japán hírügynökség szerint a két ország külügyminisztereinek megbeszélésein a szovjet fél elfogadta azt a japán követelést, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Kurill-szigetekről. Ezt követően Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes is megerősítette az értesülést, s a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott: Moszkva kész a vitára ez ügyben, s a tárgyalásokra Mihail Gorbacsov tokiói látogatása során kerül sor. Jelezte azonban, hogy nagyon kényes problémáról van szó, amelyet nem lehet egyetlen látogatás alkalmávaľ megoldani. Valószínű, hogy a Gorbacsov-út után a látogatást viszonozza a japán kormányfő. Egyetértettek abban is, hogy február végén Besszmertnih külügyminiszter utazik Tokióba, a legfelsőbb szintű találkózó előkészítésére. A japán külügyminiszter nyilatkozatában „mély sajnálkozásának" adott hangot a Baltikumban történtek miatt, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy „Mihail Gorbacsov államfő történelmi jelentőségű tokiói útjának az előkészítése tovább folytatódik". HÁROMOLDALÚ TÁJÉKOZTATÁS Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország nagykövetei tegnap felkeresték a washingtoni külügyminisztériumot, ahol Baker tanácsadója, Robert Zoellick fogadta őket. Rita Klimová, Kazimierz Dzeiwanowskl és Zwack Péter a keleteurópai helyzet alakulásáról tájékoztatta az amerikai diplomatát, s arról, hogy a Varsói Szerződés szétesése után új biztonsági rendszerre van szükség a világnak ebben a térségében. Ez a találkozó is része annak az új politikának, amelynek lényege, hogy a három kelet-európai ország összehangolja a lépéseit. Mint ismeretes, a látogatást hétfőn a három ország külügyminisztereinek találkozója előzte meg, a nagykövetek erről is tájékoztatták az amerikai felet. MEG LEHETSEGES A BEKES MEGOLDÁS A BALTIKUMBAN (Folytatás az 1. oldalról) tovább. Alois Vaznis köztársasági belügyminiszter a parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján azt mondotta, Borisz Pugo szovjet belügyminiszter még mindig nem tu a, hogy ki adott parancsot a vasárnapi rigai támadásra. Pugo ígéretet tett arra, hogy a feketesapkások akcióját kivizsgálják, a bűnösöket pedig megbüntetik. Vazis hozzátette, hogy csupán Pugo szóbeli ígéretéről van szó. A lett legfőbb ügyész helyettese Rigában találkozott a szovjet legfelsőbb ügyészség képviselőjével, aki a vasárnapi eseményeket a helyszínen vizsgálja ki. A Lett Köztársaság Ügyészsége hajlandó együttműködni, de csak abban az esetben, ha a nyomozásban nem vesz részt a Lett Szovjet-Szocialista Köztársaság (tehát a Moszkvában kinevezett) ügyészsége, amelynek épületéből a szemtanúk szerint lőttek. Landsbergis ragaszkodik a csapatkivonáshoz Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke ismét követelte azoknak a szovjet alakulatoknak a kivonását, amelyeket januárban vezényeltek a köztársaságba, a reguláris szovjet kontingens erősítéseként. Parlamenti beszédében elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Litvániában üldözik „ a szovjet hadsereg nem litván nemzetiségű tagjait és családjukat. Szerinte ezt a rágalmazó kampányt a KGB ós a kommunista párt kezdeményezte, hozzáfűzve, hogy a köztársaságban mindenki azonos jogokat élvez. Szemtanúk szerint egyébként a litván fővárosban, Vilniusban nyugodt a helyzet, az utóbbi 48 órában nem történt semmi rendkívüli. A litván-lengyel határ térségéből viszont azt jelentették, hogy a szovjet katonák megerősítették állásaikat. A határőrök leszállópályákat építettek helikopterek számára, és növelték az ellenőrző repülések számát is. A KGB mindezt tagadta. Albertas Simenas volt litván kormányfő (aki csak két napig töltötte be ezt a tisztséget: január 10-12-én) úgy határozott, hogy tisztázza a titokzatos eltűnéséről terjedő híreszteléseket. Simenas a 12-ről 16-ra virradó éjszaka tűnt el nyomtalanul, most bejelentette, hogy ez „saját kezdeményezésére történt". Emlékezhetünk, Simenas megválasztásával ért véget a Kazimiera Prunskiene lemondása utáni litván kormányválság. A találgatásokra pedig az adott okot, hogy január 13-án Simenas nem jelent meg a parlamentben, csupán két nap múlva, amikor már kinevezték az újabb kormányfőt. Először az a szóbeszéd járta, hogy a katonák tartóztatták le, később ezt cáfolták, de igazi magyarázatot nem adtak. A Cehszlovák Sajtóiroda tudósítója akkoriban úgy értesült, hogy Simenas állítólag Landsbergis utasítására távozott el valahova. így módja nyílt az elnöknek arra, hogy a számára elfogadhatóbb Gediminas Vagnoriust válasszák meg miniszterelnöknek. Nincs bizonyíték A litván belügyminisztérium a legkisebb bizonyítékot sem találta arra vonatkozóan, hogy a január 12-ről 13-ra virradó éjszaka a televízió és a rádió épületét rohamozó deszantosokat hátulról, a környező épületekből lőtték volna. Ezt Marienas Misyukonis köztársasági belügyminiszter mondotta. Ugyanis a hadsereg és az úgynevezett nemzeti megmentés! bizottság a vérontásért valamilyen titokzatos orvlövészekre szeretné hárítani a felelősséget. Még mindig 38 személyt ápolnak a vilniusi kórházakban, mindannyian azon az emlékezetes éjszakán sebesültek meg. Három ember állapota nagyon súlyos - nyilatkozta a Respublika című napilapnak Jozas Oleka egészségügyi miniszter. Egyébként összesen 373 embert kellett orvosi ellátásban részesíteni. Szerinte jelentős mértékben csökkent az eltűntként nyilvánított személyek száma is, mivel a többségük hazatért. A korábbi 64 helyett már csak 23 ember hollétéről nem tudnak. A Litvánia függetlenségének felújításáról tavaly márciusban elfogadott nyilatkozatot a köztársaság lakosságának 93 százaléka támogatja. A vilniusi egyetem és tudományos akadémia közösen végzett felmérésnek eredményeiben az a legérdekesebb, hogy Litvánia függetlenségét az orosz nemzetiségűek 75 és a lengyelek 66 százaléka szintén támogatta. A nóta a régi maradt A szovjet sajtó ismertette Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB elnökének, Borisz Pugo belügyminiszternek és Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti alelnöknek a tragikus balti eseményekkel kapcsolatos nézeteit. íme: Krjucskov a Lityeraturnaja Gazetának adott nyilatkozatában egyetlen bűnöst tudott megnevezni: a balti köztársaságok kormányait és parlamentjeit vádolta. Ezek állítólag durván megsértették az érvényes törvényeket és olyanokat fogadnak el, amelyek ellentétesek a szovjet alkotmánnyal. A KGB-főnök szerint a litván lakosság jelentós részét megfosztották minden jogától. Ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy az utóbbi napokban lezajlott események hátterében a KGB áll. Borisz Pugo az Izvesztyijának nyilatkozott, s szerinte Rigában a feketesapkások „valószínűleg sokkos állapotban támadtak, ezt az állapotot az a hír váltotta ki, hogy megerőszakolták egy katonatiszt feleségét. Másként nehezen lenne magyarázható értelmetlen viselkedésük". Haszbulatov a Lityeraturnaja Gazetában élesen bírálta azt a módot, ahogyan a Pravda és a központi televízió tájékoztat az eseményekről, s ahogyan ezekhez egyes szovjet vezetők viszonyulnak. Az orosz parlament alelnöke emlékeztetett arra, hogy Borisz Jelcin is mindent elkövet a Baltikumban élő orosz ajkú lakosság védelme érdekében. Ez a politika azonban szálka a központ szemében. Baker figyelmeztetése Moszkvának James Baker amerikai külügyminiszter tegnap találkozott a három balti köztársaság képviselőivel, s ezt követően figyelmeztette Moszkvát: az erőszakos cselekmények a Baltikumban veszélyeztethetik azt a „hatalmas előrelépést", amelyre a két nagyhatalom viszonyában sor került. Ugyanakkor értésre adta, hogy a február 11-13-ra tervezett Gorbacsov-Bush találkozó időpontja még mindig érvényes. Ezt azért szögezte le, mert a baltiak kifejtették, szeretnék, ha Bush lemondaná a csúcsot. M

iközben az öbölre és a Baltikumra figyel a világ, a Balkánon a polgárháború veszélyével fenyeget a nemzetiségi gyűlölködés, a tolerancia hiánya, a hatalmi harc. Ezt már többször leírtuk Jugoszláviáról, de még sosem volt olyan nagy a fegyveres konfliktus kirobbanásának a veszélye, mint most. Nézzük e balkáni válság forgatókönyvét. A jugoszláv államelnökség, amelyben a szerb befolyás a legerősebb (Szerbiában a decemberi választásokon a szocialistává átkeresztelt kommunisták győztek), január 9-én elrendelte az összes illegális félkatonai alakulat lefegyverzését és feloszlatását. Nem volt kétséges: ez a lépés elsősorban Horvátország és Szlovénia ellen irányult (e két köztársaságban még a múlt év tavaszán vesztették el a választásokat a kommunisták). Hiszen mindkettőben a függetlenedés irányába tett lépések keretében létrehozták saját fegyveres testületeiket, az úgynevezett területvédelmi erőket. Ezeket kivonták a központi kormányzat irányítása alól, köztársasági hatáskörbe helyezve őket. Az-államelnökség rendeletére pedig azt felelték, rájuk az nem vonatkozik, a köztársasági alkotmányokat tekintik elsődlegesnek, nem a szövetségi alaptörvényt. Ugye milyen kísértetiesen hasonlít ez a forgatókönyv a szovjetunióbelire? Ködös volt az államelnökség ukáza, hiszen nem nevezte meg pontosan, hogy milyen alakulatokra gondol, csupán azt szögezte le: egyetlen reguláris hadsereg maradhat Jugoszláviában. Talán mondani sem kell, a ködösítés oka elsősorban az lehet, hogy az államelnökség sem BALKANI BALTIKUM...? volt egységes, a horvát és a szlovén képviselő ellenezte a határozatot. A két belügyminiszter pedig összehangolta a legfontosabb lépéseket, megállapodott a katonai és a rendőri erők együttműködéséről, s bejelentették: védekezni fognak. Hétfőn a két köztársaságban tapintható volt a feszültség: éjfélkor járt le az ultimátum. Tudjman horvát elnök nyugalomra szólította fel a lakosságot, mondván, ne hagyja magát senki által kiprovokálni. Ugyanakkor hozzáfűzte: ha a hadsereg akcióba kezd, annak katasztrófa lesz a vége. A belügyminiszter pedig felhívta a horvát férfiakat, ha behívót kapnak, dobják el, ne vonuljanak be a jugoszláv hadseregbe. Kedden a horvátországi Knín környékén élő szerbek - akik nemrégiben kikiáltották autonómiájukat, ezt viszont a horvát kormány nem ismeri el - bejelentették: ők, állítólag, már teljesítették az államelnökség parancsát, beszolgáltatták fegyvereiket, de most tartanak a horvátok támadásaitól. Az ilyen „segélykiáltás" Belgrád felé a szerb-horvát gyűlölködés légkörében több mint veszélyes. Ugyanezen a napon ült ismét össze az államelnökség, s csak azt állapíthatta meg, hogy a rendeletet az országban csupán részlegesen hajtották végre, „a köztársaságok nem élték azzal a lehetőséggel, amellyel elkerülhették volna a jogvédő szervek beavatkozáFegyverbegyűjtés Kninben (Telefoto: ČSTK-AP) sát". A közlemény szerint a rendeletnek az érvényes jugoszláv törvényekkel összhangban kell most érvényt szerezni. Ugyanakkor a dokumentum még mindig nem nevezte nevén a gyereket, azt, hogy mely félkatonai szervezetekről is van szó. Ezzel szemben burkoltan, de mégis értésre adta: nem kizárt a hadsereg bevetése. Hiszen a hadsereget bízták meg a fegyverek begyűjtésével, tehát el is járhat „az érvényes törvényekkel összhangban". Közben a háttérben folyik a többi köztársaság megdolgozása. Szlobodan Milosevics szerb elnök ugyancsak kedden találkozott Bosznia-Hercegovina elnökével, Alija Izetbegoviccsal, s leszögezték: „Jugoszlávia demokratikus állam kell hogy maradjon, egységes hadsereggel, külpolitikával, pénznemmel és a gazdaságirányítás fő elemeivel." Az egységes Jugoszlávia itt természetesen a kemény szerb álláspontot tükrözi. Milosevicsnek nem tetszik a laza konföderáció gondolata, ő a szigorúan központilag irányított föderáció híve. Amelyben természetesen a szerb hegemónia érvényesülhet. A hadsereget illetően pedig tudni kell, hogy a tisztek többsége szerb nemzetiségű kommunista. E

gyébként hónapok óta tart a legerősebb köztársaság: Szerbia, valamint a két legfejlettebb köztársaság: Horvátország és Szlovénia közötti torzsalkodás. A horvátok és a szlovének szerint a jövő Jugoszláviájában Szerbia már nem játszhatja a csendőr szerepét. De megpróbálja. Most még hallgatnak a fegyverek. Meddig? MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

lbániában a nagyvárosokban véget ért a sztrájkhullám, amely súlyosan fenyegette az amúgy is válságos helyzetben lévő gazdaságot. A sztrájk beszüntetésére azt követően került sor, hogy a kormány sürgős felhívására a parlament új sztrájktörvényt fogadott el. mm Ö

nmérsékletre és a tűzszünet tiszteletben tartására szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka a libériai konfliktusban résztvevő feleket. Az elmúlt hónapokban a polgárháborúban már több mint 80 ezer ember vesztette életét, most pedig az éhínség szedi áldozatait. R

ománia tranzitállomássá vált a Nyugat-Európába emigráló pakisztániak számára. Constanca megyében a rendőrség húsz pakisztáni állampolgár nyomára jutott, akik még tavaly november és december óta tartózkodnak érvényes útiokmányok nélkül az országban. Kiderült, Nyugat-Európába, illetve ÉszakAmerikába tartottak, de érvényes vízumok nélkül Romániában rekedtek. A rendőrség intézkedéseket tett a pakisztániak kiutasítására. K

uvait 1 milliárd dolláros hitelt folyósít a Szovjetuniónak. Erről Moszkvában írtak alá megállapodást, amely - így a kuvaiti fél véleménye - a két ország közti kitűnő kapcsolatokról tanúskodik. A Szovjetunió már tavaly májusban ígéretet kapott egy háromszáz millió dolláros hitelre. Ez nyilván azért emelkedett, mert Moszkva szembefordult Irakkal az Öböl-háborúban. O ^ófiában a védelmi minisztéOZ rium mindeddig nem foglalkozott Bulgáriának a NATO-hoz való csatlakozása kérdésével - közölte a minisztérium szóvivője. Emlékeztetett rá, Bulgária tagja a Varsói Szerződésnek, amely az elkövetkező hónapokban nyilvánvalóan megszűnik. Más kérdés, hogyan garantálják ezután az ország biztonságát. R Megelőzendő a pénzromlást, IVI a Szovjetunióban elnöki rendelet született az 50 rubeles és 100 rubeles bankjegyek kivonásáról a forgalomból. Ezenkívül korlátozták a takarékpénztárak készpénzfolyósítását is. A betéttulajdonosok maximum 500 rubel készpénzt vehetnek fel havonta. M

aliban kedden négy ember vesztette életét, amikor a rendőrség összecsapott a demokráciát követelő tüntetőkkel. A nyugat-afrikai országban egyébként már a hét eleje óta heves megmozdulások vannak. U

trecht holland város bírósága felszólította Lech Walesát, a lengyel államfőt, hogy egy bizonyos holland társaságnak térítse meg azt a kárt, amelyet tavaly szeptemberben tervezett útja lemondásával okozott. A Szolidaritás akkori vezetőjét meghívták Hollandiába, de útját „indoklás nélkül" lemondta, amivel a társaságnak 58 ezer dollár kára keletkezett: kénytelen volt viszszamondani a szállodafoglalást, lemondani a repülőjegyeket és kártalanítani a megrendelt tolmácsokat. A pert április 21-re tűzték ki, s elég, ha Walesa - aki a számlát már tavaly novemberben megkapta - ügyvédet küld maga helyett. G

eorge Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy rövidesen Bulgáriának is megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket. Szófia ennek fejében az állam által garantált hiteleket kaphat amerikai mezőgazdasági termékek vásárlására. N

orodom Szihanuk herceget, Kambodzsa volt uralkodóját becsületsértés bűntettében találta vétkesnek egy párizsi bíróság és 20 ezer frank büntetésre kötelezte. Szihanuk egy francia napilapban azzal vádolta meg a kambodzsai külügyminisztert, hogy a Vörös Khmerek uralkodása idején az egyik koncentrációs tábor parancsnoka volt. A vádaskodás alaptalannak bizonyult.