Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1991. JANUÁR 24. TARGYALASOK KEZDŐDNEK Á KURILL-SZIGETEKRŐL Haladásról lehet beszélni a szov­jet-japán viszonyban. Nakajama Taro, a tokiói diplomácia vezetője kedden fejezte be háromnapos hiva­talos moszkvai látogatását. A Kjode japán hírügynökség szerint a két ország külügyminisztereinek meg­beszélésein a szovjet fél elfogadta azt a japán követelést, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a Kurill-szigetek­ről. Ezt követően Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes is meg­erősítette az értesülést, s a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott: Moszkva kész a vitára ez ügyben, s a tárgyalásokra Mihail Gorbacsov tokiói látogatása során kerül sor. Jelezte azonban, hogy nagyon ké­nyes problémáról van szó, amelyet nem lehet egyetlen látogatás alkal­mávaľ megoldani. Valószínű, hogy a Gorbacsov-út után a látogatást viszonozza a japán kormányfő. Egyetértettek abban is, hogy február végén Besszmertnih külügyminisz­ter utazik Tokióba, a legfelsőbb szin­tű találkózó előkészítésére. A japán külügyminiszter nyilatko­zatában „mély sajnálkozásának" adott hangot a Baltikumban történ­tek miatt, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy „Mihail Gorbacsov államfő tör­ténelmi jelentőségű tokiói útjának az előkészítése tovább folytatódik". HÁROMOLDALÚ TÁJÉKOZTATÁS Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország nagykövetei tegnap felkeresték a washingtoni külügymi­nisztériumot, ahol Baker tanácsadó­ja, Robert Zoellick fogadta őket. Rita Klimová, Kazimierz Dzeiwa­nowskl és Zwack Péter a kelet­európai helyzet alakulásáról tájé­koztatta az amerikai diplomatát, s arról, hogy a Varsói Szerződés szétesése után új biztonsági rend­szerre van szükség a világnak eb­ben a térségében. Ez a találkozó is része annak az új politikának, amelynek lényege, hogy a három kelet-európai ország összehangolja a lépéseit. Mint ismeretes, a látoga­tást hétfőn a három ország külügy­minisztereinek találkozója előzte meg, a nagykövetek erről is tájékoz­tatták az amerikai felet. MEG LEHETSEGES A BEKES MEGOLDÁS A BALTIKUMBAN (Folytatás az 1. oldalról) tovább. Alois Vaznis köztársasági belügyminiszter a parlament épüle­tében tartott sajtótájékoztatóján azt mondotta, Borisz Pugo szovjet bel­ügyminiszter még mindig nem tu a, hogy ki adott parancsot a vasárnapi rigai támadásra. Pugo ígéretet tett arra, hogy a feketesapkások akcióját kivizsgálják, a bűnösöket pedig megbüntetik. Vazis hozzátette, hogy csupán Pugo szóbeli ígéretéről van szó. A lett legfőbb ügyész helyettese Rigában találkozott a szovjet legfel­sőbb ügyészség képviselőjével, aki a vasárnapi eseményeket a helyszí­nen vizsgálja ki. A Lett Köztársaság Ügyészsége hajlandó együttműköd­ni, de csak abban az esetben, ha a nyomozásban nem vesz részt a Lett Szovjet-Szocialista Köztársa­ság (tehát a Moszkvában kineve­zett) ügyészsége, amelynek épüle­téből a szemtanúk szerint lőttek. Landsbergis ragaszkodik a csapatkivonáshoz Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke ismét követelte azoknak a szovjet alakulatoknak a kivonását, amelyeket januárban vezényeltek a köztársaságba, a re­guláris szovjet kontingens erősíté­seként. Parlamenti beszédében elu­tasította azokat az állításokat, ame­lyek szerint Litvániában üldözik „ a szovjet hadsereg nem litván nem­zetiségű tagjait és családjukat. Sze­rinte ezt a rágalmazó kampányt a KGB ós a kommunista párt kezde­ményezte, hozzáfűzve, hogy a köz­társaságban mindenki azonos jogo­kat élvez. Szemtanúk szerint egyébként a litván fővárosban, Vilniusban nyu­godt a helyzet, az utóbbi 48 órában nem történt semmi rendkívüli. A lit­ván-lengyel határ térségéből vi­szont azt jelentették, hogy a szovjet katonák megerősítették állásaikat. A határőrök leszállópályákat építet­tek helikopterek számára, és növel­ték az ellenőrző repülések számát is. A KGB mindezt tagadta. Albertas Simenas volt litván kor­mányfő (aki csak két napig töltötte be ezt a tisztséget: január 10-12-én) úgy határozott, hogy tisztázza a ti­tokzatos eltűnéséről terjedő híresz­teléseket. Simenas a 12-ről 16-ra virradó éjszaka tűnt el nyomtalanul, most bejelentette, hogy ez „saját kezdeményezésére történt". Emlé­kezhetünk, Simenas megválasztá­sával ért véget a Kazimiera Pruns­kiene lemondása utáni litván kor­mányválság. A találgatásokra pedig az adott okot, hogy január 13-án Simenas nem jelent meg a parla­mentben, csupán két nap múlva, amikor már kinevezték az újabb kor­mányfőt. Először az a szóbeszéd járta, hogy a katonák tartóztatták le, később ezt cáfolták, de igazi magya­rázatot nem adtak. A Cehszlovák Sajtóiroda tudósítója akkoriban úgy értesült, hogy Simenas állítólag Landsbergis utasítására távozott el valahova. így módja nyílt az elnök­nek arra, hogy a számára elfogad­hatóbb Gediminas Vagnoriust vá­lasszák meg miniszterelnöknek. Nincs bizonyíték A litván belügyminisztérium a leg­kisebb bizonyítékot sem találta arra vonatkozóan, hogy a január 12-ről 13-ra virradó éjszaka a televízió és a rádió épületét rohamozó deszan­tosokat hátulról, a környező épüle­tekből lőtték volna. Ezt Marienas Misyukonis köztársasági belügymi­niszter mondotta. Ugyanis a hadse­reg és az úgynevezett nemzeti meg­mentés! bizottság a vérontásért va­lamilyen titokzatos orvlövészekre szeretné hárítani a felelősséget. Még mindig 38 személyt ápolnak a vilniusi kórházakban, mindannyian azon az emlékezetes éjszakán se­besültek meg. Három ember állapo­ta nagyon súlyos - nyilatkozta a Respublika című napilapnak Jo­zas Oleka egészségügyi miniszter. Egyébként összesen 373 embert kellett orvosi ellátásban részesíteni. Szerinte jelentős mértékben csök­kent az eltűntként nyilvánított sze­mélyek száma is, mivel a többségük hazatért. A korábbi 64 helyett már csak 23 ember hollétéről nem tudnak. A Litvánia függetlenségének felú­jításáról tavaly márciusban elfoga­dott nyilatkozatot a köztársaság la­kosságának 93 százaléka támogat­ja. A vilniusi egyetem és tudomá­nyos akadémia közösen végzett fel­mérésnek eredményeiben az a leg­érdekesebb, hogy Litvánia függet­lenségét az orosz nemzetiségűek 75 és a lengyelek 66 százaléka szintén támogatta. A nóta a régi maradt A szovjet sajtó ismertette Vlagyi­mir Krjucskovnak, a KGB elnöké­nek, Borisz Pugo belügyminiszter­nek és Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti alelnöknek a tragikus balti eseményekkel kapcsolatos né­zeteit. íme: Krjucskov a Lityeraturnaja Gaze­tának adott nyilatkozatában egyet­len bűnöst tudott megnevezni: a balti köztársaságok kormányait és parla­mentjeit vádolta. Ezek állítólag dur­ván megsértették az érvényes törvé­nyeket és olyanokat fogadnak el, amelyek ellentétesek a szovjet al­kotmánnyal. A KGB-főnök szerint a litván lakosság jelentós részét megfosztották minden jogától. Ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy az utóbbi napokban lezajlott események hátterében a KGB áll. Borisz Pugo az Izvesztyijának nyilatkozott, s szerinte Rigában a fe­ketesapkások „valószínűleg sokkos állapotban támadtak, ezt az állapo­tot az a hír váltotta ki, hogy meg­erőszakolták egy katonatiszt felesé­gét. Másként nehezen lenne magya­rázható értelmetlen viselkedésük". Haszbulatov a Lityeraturnaja Ga­zetában élesen bírálta azt a módot, ahogyan a Pravda és a központi televízió tájékoztat az események­ről, s ahogyan ezekhez egyes szov­jet vezetők viszonyulnak. Az orosz parlament alelnöke emlékeztetett arra, hogy Borisz Jelcin is mindent elkövet a Baltikumban élő orosz ajkú lakosság védelme érdekében. Ez a politika azonban szálka a központ szemében. Baker figyelmeztetése Moszkvának James Baker amerikai külügymi­niszter tegnap találkozott a három balti köztársaság képviselőivel, s ezt követően figyelmeztette Moszkvát: az erőszakos cselekmények a Balti­kumban veszélyeztethetik azt a „ha­talmas előrelépést", amelyre a két nagyhatalom viszonyában sor ke­rült. Ugyanakkor értésre adta, hogy a február 11-13-ra tervezett Gorba­csov-Bush találkozó időpontja még mindig érvényes. Ezt azért szögezte le, mert a baltiak kifejtették, szeret­nék, ha Bush lemondaná a csúcsot. M iközben az öbölre és a Bal­tikumra figyel a világ, a Bal­kánon a polgárháború ve­szélyével fenyeget a nemzetiségi gyűlölködés, a tolerancia hiánya, a hatalmi harc. Ezt már többször leírtuk Jugoszláviáról, de még so­sem volt olyan nagy a fegyveres konfliktus kirobbanásának a veszé­lye, mint most. Nézzük e balkáni válság forgatókönyvét. A jugoszláv államelnökség, amelyben a szerb befolyás a legerősebb (Szerbiában a decemberi választásokon a szo­cialistává átkeresztelt kommunisták győztek), január 9-én elrendelte az összes illegális félkatonai alakulat lefegyverzését és feloszlatását. Nem volt kétséges: ez a lépés elsősorban Horvátország és Szlové­nia ellen irányult (e két köztársaság­ban még a múlt év tavaszán vesztet­ték el a választásokat a kommunis­ták). Hiszen mindkettőben a függet­lenedés irányába tett lépések kere­tében létrehozták saját fegyveres testületeiket, az úgynevezett terület­védelmi erőket. Ezeket kivonták a központi kormányzat irányítása alól, köztársasági hatáskörbe he­lyezve őket. Az-államelnökség ren­deletére pedig azt felelték, rájuk az nem vonatkozik, a köztársasági al­kotmányokat tekintik elsődlegesnek, nem a szövetségi alaptörvényt. Ugye milyen kísértetiesen hason­lít ez a forgatókönyv a szovjetunió­belire? Ködös volt az államelnökség uká­za, hiszen nem nevezte meg ponto­san, hogy milyen alakulatokra gon­dol, csupán azt szögezte le: egyet­len reguláris hadsereg maradhat Ju­goszláviában. Talán mondani sem kell, a ködösítés oka elsősorban az lehet, hogy az államelnökség sem BALKANI BALTIKUM...? volt egységes, a horvát és a szlovén képviselő ellenezte a határozatot. A két belügyminiszter pedig össze­hangolta a legfontosabb lépéseket, megállapodott a katonai és a rendőri erők együttműködéséről, s bejelen­tették: védekezni fognak. Hétfőn a két köztársaságban ta­pintható volt a feszültség: éjfélkor járt le az ultimátum. Tudjman horvát elnök nyugalomra szólította fel a la­kosságot, mondván, ne hagyja ma­gát senki által kiprovokálni. Ugyan­akkor hozzáfűzte: ha a hadsereg akcióba kezd, annak katasztrófa lesz a vége. A belügyminiszter pedig fel­hívta a horvát férfiakat, ha behívót kapnak, dobják el, ne vonuljanak be a jugoszláv hadseregbe. Kedden a horvátországi Knín kör­nyékén élő szerbek - akik nemrégi­ben kikiáltották autonómiájukat, ezt viszont a horvát kormány nem ismeri el - bejelentették: ők, állítólag, már teljesítették az államelnökség pa­rancsát, beszolgáltatták fegyverei­ket, de most tartanak a horvátok támadásaitól. Az ilyen „segélykiál­tás" Belgrád felé a szerb-horvát gyűlölködés légkörében több mint veszélyes. Ugyanezen a napon ült ismét össze az államelnökség, s csak azt állapíthatta meg, hogy a rendeletet az országban csupán részlegesen hajtották végre, „a köz­társaságok nem élték azzal a lehe­tőséggel, amellyel elkerülhették vol­na a jogvédő szervek beavatkozá­Fegyverbegyűjtés Kninben (Telefoto: ČSTK-AP) sát". A közlemény szerint a rende­letnek az érvényes jugoszláv törvé­nyekkel összhangban kell most ér­vényt szerezni. Ugyanakkor a doku­mentum még mindig nem nevezte nevén a gyereket, azt, hogy mely félkatonai szervezetekről is van szó. Ezzel szemben burkoltan, de mégis értésre adta: nem kizárt a hadsereg bevetése. Hiszen a hadsereget bíz­ták meg a fegyverek begyűjtésével, tehát el is járhat „az érvényes törvé­nyekkel összhangban". Közben a háttérben folyik a többi köztársaság megdolgozása. Szlo­bodan Milosevics szerb elnök ugyancsak kedden találkozott Bosz­nia-Hercegovina elnökével, Alija Izetbegoviccsal, s leszögezték: „Ju­goszlávia demokratikus állam kell hogy maradjon, egységes hadse­reggel, külpolitikával, pénznemmel és a gazdaságirányítás fő elemei­vel." Az egységes Jugoszlávia itt természetesen a kemény szerb ál­láspontot tükrözi. Milosevicsnek nem tetszik a laza konföderáció gondolata, ő a szigorúan központi­lag irányított föderáció híve. Amely­ben természetesen a szerb hege­mónia érvényesülhet. A hadsereget illetően pedig tudni kell, hogy a tisz­tek többsége szerb nemzetiségű kommunista. E gyébként hónapok óta tart a legerősebb köztársaság: Szerbia, valamint a két leg­fejlettebb köztársaság: Horvátor­szág és Szlovénia közötti torzsal­kodás. A horvátok és a szlovének szerint a jövő Jugoszláviájában Szerbia már nem játszhatja a csen­dőr szerepét. De megpróbálja. Most még hall­gatnak a fegyverek. Meddig? MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A lbániában a nagyvárosokban véget ért a sztrájkhullám, amely súlyosan fenyegette az amúgy is válságos helyzetben lévő gazdasá­got. A sztrájk beszüntetésére azt követően került sor, hogy a kormány sürgős felhívására a parlament új sztrájktörvényt fogadott el. mm Ö nmérsékletre és a tűzszünet tiszteletben tartására szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka a libériai konfliktusban résztvevő feleket. Az elmúlt hónapokban a polgárháború­ban már több mint 80 ezer ember vesztette életét, most pedig az éhín­ség szedi áldozatait. R ománia tranzitállomássá vált a Nyugat-Európába emigráló pakisztániak számára. Constanca megyében a rendőrség húsz pakisz­táni állampolgár nyomára jutott, akik még tavaly november és december óta tartózkodnak érvényes útiokmá­nyok nélkül az országban. Kiderült, Nyugat-Európába, illetve Észak­Amerikába tartottak, de érvényes ví­zumok nélkül Romániában rekedtek. A rendőrség intézkedéseket tett a pakisztániak kiutasítására. K uvait 1 milliárd dolláros hitelt folyósít a Szovjetuniónak. Erről Moszkvában írtak alá megállapo­dást, amely - így a kuvaiti fél véle­ménye - a két ország közti kitűnő kapcsolatokról tanúskodik. A Szov­jetunió már tavaly májusban ígéretet kapott egy háromszáz millió dolláros hitelre. Ez nyilván azért emelkedett, mert Moszkva szembefordult Irakkal az Öböl-háborúban. O ^ófiában a védelmi miniszté­OZ rium mindeddig nem foglal­kozott Bulgáriának a NATO-hoz való csatlakozása kérdésével - közölte a minisztérium szóvivője. Emlékez­tetett rá, Bulgária tagja a Varsói Szerződésnek, amely az elkövetke­ző hónapokban nyilvánvalóan meg­szűnik. Más kérdés, hogyan garan­tálják ezután az ország biztonságát. R Megelőzendő a pénzromlást, IVI a Szovjetunióban elnöki rende­let született az 50 rubeles és 100 rubeles bankjegyek kivonásáról a forgalomból. Ezenkívül korlátozták a takarékpénztárak készpénzfolyó­sítását is. A betéttulajdonosok maxi­mum 500 rubel készpénzt vehetnek fel havonta. M aliban kedden négy ember vesztette életét, amikor a rend­őrség összecsapott a demokráciát követelő tüntetőkkel. A nyugat-afri­kai országban egyébként már a hét eleje óta heves megmozdulások vannak. U trecht holland város bírósága felszólította Lech Walesát, a lengyel államfőt, hogy egy bizo­nyos holland társaságnak térítse meg azt a kárt, amelyet tavaly szep­temberben tervezett útja lemondá­sával okozott. A Szolidaritás akkori vezetőjét meghívták Hollandiába, de útját „indoklás nélkül" lemondta, amivel a társaságnak 58 ezer dollár kára keletkezett: kénytelen volt visz­szamondani a szállodafoglalást, le­mondani a repülőjegyeket és kárta­lanítani a megrendelt tolmácsokat. A pert április 21-re tűzték ki, s elég, ha Walesa - aki a számlát már tavaly novemberben megkapta - ügyvédet küld maga helyett. G eorge Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy rövidesen Bulgá­riának is megadja a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezményeket. Szófia ennek fejében az állam által garan­tált hiteleket kaphat amerikai mező­gazdasági termékek vásárlására. N orodom Szihanuk herceget, Kambodzsa volt uralkodóját becsületsértés bűntettében találta vétkesnek egy párizsi bíróság és 20 ezer frank büntetésre kötelezte. Szi­hanuk egy francia napilapban azzal vádolta meg a kambodzsai kül­ügyminisztert, hogy a Vörös Khme­rek uralkodása idején az egyik kon­centrációs tábor parancsnoka volt. A vádaskodás alaptalannak bizo­nyult.

Next

/
Thumbnails
Contents