Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám, szerda

1991. JANUÁR 23. HAZAI KÖRKÉP ROBBANT A „TEJBOMBA" Ami várható volt, bekövetkezett. Tejben ,,úszó" kánaán lett ,az ország. Nem azért, mert egyszeriben sokkal több van belőle, hanem azért, mert megváltozott az étvágyunk. Tejből a harmadával, tejtermékekből pedig több mint a felével kevesebbet fogyasztunk, mint néhány hónappal ezelőtt. Nem kétséges, étvágyunkat pénztrácánk tartalma alakítja, de ez a lényegen mit sem változtat. Ha tejből, tejtermékből kevesebbet fogyasztunk, akkor a boltok a tejüzemektől, ezek pedig a földművesektől rendelnek kevesebbet belőle, s a sor végénálló mezőgazdasági üzemekben robban a „tejbomba". S már ennek hangja az öböl térségében használtaknál csendesebb, a káosz, amit okoz, nem kicsi. Fejők helyett borjakat „alkalmaznak" - Mit mondjak? Kilátástalan a helyzet, több évtizedes pályafutásom legnehezebb időszaka a mostani - kezdte Lombos Kornél mér"nők, az Úrföldl Állami Gazdaság igazgatója. - A tejüzem januárban 5,40-ért még átveszi a tejet, de februártól 20 százalékkal kevesebbet igényelnek. Ez azt jelenti, hogy az -1200 tehenünk ötöde feleslegessé válik, s velük együtt az állatokat ellátó gondozók és fejők is azok lesznek. S mivel párhuzamosan más szakaszokon is csökken a termelés, januárban az 500 dolgozónkból 75-nek kézbesítettük az értékesítést, hogy három hónapon belül megszűnik a munkahelyük. Ez fáj az embereknek, és fáj nekem is. Ilyet addig még nem kellett tennünk. - Mi lesz a felesleges tehenekkel? - Mivel a húsüzemnek nem kellenek, „borjúgondozókká" válnak. Vagyis régi szokás szerint ismét tehéntejen tartjuk a borjakat. De azt, hogy mit teszünk azzal a tejjel, amit a borjak sem lesznek képesek elfogyasztani, ne kérdezze meg. A helyzet kilátástalanságának érzékeltetésére azt válaszolnám, hogy a feleslegét legegyszerűbb lenne kiönteni a Feketevízbe. De akkor egyéb veszteségeink mellett még a környezetszennyezésért is fizetnünk kellene. Bőrben raktározott hús Ugyancsak lehangoltan nyilatkozott Barák László mérnök, az Érsekújvári Fsz alelnöke. - Csodát nem várunk. A jelek szerint februártól a mostaninál ötödével tudunk majd kevesebb tejet eladni, s ennek megfelelően csökkentjük az állományt. Növeli veszteségünket, hogy a feleslegessé váló mintegy 200 tehenet a húsüzem nem veszi át, és ezért a húst, ahogy mondani szoktuk, bőrben kell raktároznunk. A felesleges teheneket áthelyezzük egy külön istállóba, ahol levágásukig annyit kapnak majd enni, hogy éhen ne pusztuljanak. Januártól nyugdíjasokat nem alkalmazunk, így a termelés esetleges további csökkenése már az aktív tagokat érintené. - A jövőre nézve van, vagy egyáltalán kidolgozható tenyésztési terv? - Sajnos nincs, és nem is dolgozható ki. Senki sem tudja megmondani, hogy miből és mennyire lesz szükség. Ilyen izonytalan helyzetben a túlélés egyedüli lehetséges módja, hogy az állományt egy olyan szintre csökkentjük, amilyenről még lehetséges a fogyasztás esetleges növekedése szerinti fejlesztés. Az állatok ingyen kapják A tejkáosznak senki sem örül, kivéve a Garamkálnai Fsz növendékállatait. Ók ugyanis januártól frissen fejt tehéntejet kapnak. Azt, amit nem tudnak eladni. Varsányi Gyögy mérnök, a szövetkezet elnöke meglehetősen borúlátó. Annál inkább, mivel a tejüzem már jelezte, hogy februárban tovább csökkenti a felvásárolt tej mennyiségét. - A januári kisebb keresletre idejében felkészültünk. A tehénállományt 150 darabbal csökkentettük, s a felesleges tejet az állatokkal itatjuk meg. Ezzel részben ellensúlyozzuk a veszteséget, mivel kevesebb tejport vásárolunk. Úgy számítjuk, hogy az állattenyésztési ágazat éves vesztesége eléri a 7 millió koronát. Ezt még képesek lennénk ellensúlyozni, de amennyiben a tejüzem a következő hónapokban még a tavalyi mennyiségi 70 százalékát sem venné meg, akkor a túlélés is kérdésessé válik. Sajnos, népszerűtlen intézkedéseket is tettünk. Új munkaerőt nem veszünk fel, és az év végén megváltunk a nyugdíjas dolgozóktól. Idegesítő, hogy teljes sötétségben tapogatódzunk. A jövőre vonatkozóan még tájékoztató adatokat sem kapunk. Igy előfordulhat, hogy amit kitermelünk, az a nyakunkon marad. Az embernek néha már az az érzése, hogy valahol valakik a gazdasági kérdésekben csak azért is késleltetik az előrehaladást. Az árkáosz például a nagyon időszerű belső privatizációt sem teszi lehetővé. Hiába jelentkeznek a tagok, hogy bérbe vennének istállót, termelési egységet, ha a szerződések megkötéséhez nincsenek meg az értékesítési és áralapok. Mindez pedig ránk, fogyasztókra is visszaüt. A mezőgazdasági üzemek belső privatizációja nélkül a termelési költségek aligha csökkenthetők. Amíg nincs magángazda, azt sem tudjuk megállapítani, hogy a termelési költségekben mennyi a „tehenek" valódi igénye és menynyi az egyéb kiadás. Hasonlóan kérdésesek és ellenőrizhetetlenek az ugyancsak monpolhelyzetben lévő tejüzemek termelési költségei mindaddig, amíg hiányzanak a sorból a szövetkezeti tejüzemek és a helyi tejfeldolgozók. A Jednotáról és a Zdrojról pedig már talán szólni sem érdemes, hiszen a hatalmas központi épületek pompás irodáiban olyan nyereségszinteket szabnak meg az illetékesek, amelyektől már az amúgy is magas árak a csillagos égig szöknek. Mi, fogyasztók pedig csak ámulunk és bámulunk, s vagy megveszszük a drága terméket, vagy nem - mert ugye ennyi jogunk azért van. S mivel pénztrácánk parancsa szerint gyakrabban nem veszünk, mint igen, vagyis kevesebb tejjel és tejtermékkel is beérjük, mi sem természetesebb, hogy feleslegessé válnak a tehenek, a fejők, egyszóval robban a „tejbomba". Kérdés csupán, hogy aki lángra • lobbantotta a gyutacsot, gondolkodik-e a tűz megfékezésén? EGRI FERENC BŰNÖZÉS A JOGÁLLAMBAN A bűnözés - korunk aktuális problémája címmel egynapos szeminárium zajlott tegnap a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának rendezésében. A közel 70 résztvevő három témacsoportot tárgyalt meg, szóba került a narkománia, a romabűnözés kérdése valamint a fiatalkorúak egyre szomorúbb bűnözési statisztikája. A kriminológia, a bűnőzéspszihológia és a törvényszéki orvostudomány jeles szakértőinek találkozója közvetetten összefügg az egyre növekvő bűnözéssel, főleg a nagyobb települések területéh. A kriminológiai szakszemináriumnak talán a legfontosabb vitája a jogállam és a bűnözés kapcsolatáról szólt. -aLAPTERJESZTŐK AZ ÚJ SZÓRÓL Hétköznapi bosszúságaink közé tartozik, hogy az újságárusnál nem vehetjük meg az Új Szót, a Vasárnapot. Számos olvasónk fordult már és fordul még ma is ilyen panasszal szerkesztőségünkhöz. Éppen ezért ezúttal a lapterjesztőket kerestük fel azzal a kérdéssel: mennyi Új Szót, Vasárnapot rendel, mennyit tud(na) eladni? KAISER MÁRIA, Pozsonypüspöki: Nálam minden lapszám elkel. Az utóbbi hetekben azonban nem kapom meg a megrendelt mennyiséget. Míg eddig 150 Vasárnapot kaptam, két hete csak huszonötöt, s a legutóbb pedig tizenhármat. Állandó vevőim vannak, s így egyszerűen nem tudom mitévő legyek. KOLLÁR KLÁRA, a rimaszombati autóbuszállomás kioszkja: naponta átlag 120 Új Szót kapok és nincs remitendám. Ázt hiszem nem rendelek többet, mert van egy megállapodás az újságárusok között, ha szükségesjjnás kioszkokból is kaphatok lapot. STEHLÍKOVÁ MILENA, a feledi vasútállomás kioszkja: Mi kapjuk meg elsőként a lapot a járásban. Naponta 54 darabot adok el, de úgy gondolom, 10-15 darabbal több is elmenne. VARGA ILONA, Tornaija, ruházati üzem bejáratánál levő kioszk: Az emberek már megszokták a lap új árát és az a 44 darab, amit kapok maradéktalanul elfogy. Hogy elkelne-e több, azt nem állítom, de mindenesetre meg kellene próbálni. VIERA GÁLOVÁ, járási lapterjesztő, Rimaszombat: A járásban naponta 5100 példányt kapunk, a Vasárnapból 7823-at. A remitendák 0,85 százalék. Általános tapasztalat, hogy az áremelkedés óta, főleg a nyugdíjasok vásárolnak gyérebben. Több helyen csak délután fogy el a lap, ha egyáltalán elfogy. Jelenleg nem látjuk értelmét további példányokat rendelni. GÓGHOVÁ MAGDA újságárus, Galánta: A kioszk a galántai állomáson van, jó a forgalom. Hétfőn 350, más napokon 250 darab Új Szót rendelek. Naponta 20-25 darab marad meg. NÉMETH MÁRIA, Taksony, postahivatal: Falunkban csak az előfizetőknek jár az Új Szó. Sokan lemondták és sokan rendelték meg az áremelés után. Egyelőre nem tudjuk eldönteni, szükség van-e a szabad árusításra, de ha erre igény lesz a lakosság körében, nem gond megrendelni néhány példányt. KOVÁČOVÁ ETELA, Kajal, postahivatal: A faluban 317 előfizetője van az Új Szónak. Szabad árusításra 2 darabot rendelünk, többre azt hiszem nincs is szükség. A faluból nagyon sokan jarnak dolgozni Galántára és Vágsellyére, ott megkaphatják a lapot. ZUZANA KRAJČOVIČOVÁ, Párkány: Az Új Szóból 200, a Vasárnapból 310 darabot kapok. Véleményem szerint itt a vasútállomáson 15-20 darabbal többet is el lehetne adni. DÉNES ÉVA, Komárom a kórház melletti kioszk: Most növelte a megrendelést 150 példányszámra. Vasárnapból 210 darabot adok el. HELENA TREŠTÍKOVÁ, Komárom Béke utcai kioszk: Ha időben megkapom a szállítmányt, Új Szóból 150, Vasárnapból 250 darabot adok el. Az eladatlan példányszám nem számottevő. BACHOREC ÉVA, Ógyalla: Eddig 100 Új Szót kaptam, hétfőtől 130-at. Az első napon kettőig eladtam az utolsó darabot is. Vasárnapból 230 darab kel el. A remitenda egy-két darab. LENGYEL ÁGOTA, Párkány Duna lakótelep: Új Szóból 100 darabot kapok naponta, a remitenda 5-6 darab. Viszont Vasárnapból a 230 példány kevés, néhány óra alatt szétkapkodják. MAGDA RUPEKOVÁ, Zselíz: A napi 60 példány, amit kapok délelőtt 9-ig kitart. A szombati szállítás rendszertelen, néha 30, néha pedig 14 darabot hoznak, pedig ötvenet is el lehetne adni. Vasárnapból 100 példányt kapok, ez olykor kevés. LUKÁCS MARGIT, Ipolynyék, hírlapárus: - Eddig naponta 30 Új Szót kaptam. Az áremelés után sok előfizető lemondta a lapot, s ezért igen megnövekedett az érdeklődés a napi vásárlás iránt. Már eddig is többször kértem a hírlapszolgálattól, hogy emeljék a példányszámot, de hiába. Épp a napokban ígérték meg, hogy ezentúl a megrendelt mennyiséget küldik. ÁNNA VÁGÓVÁ, a pozsonyi autóbusz-pályaudvar kioszkja: Ma az Új Szó már elfogyott. Naponta 50 darabot kapunk, de nyolcvanat minden nehézség nélkül el tudnánk adni. A húsz Vasárnap helyett legalább 45 eladására vállalkozunk. Küldjék! Rozsnyói újságárusnő (az autóbusz-állomáson levő kioszk): Ahány Új Szó érkezik, annyi fogy el. Akinek pedig nem jut Új Szó, az megveheti a szlovák lapot is. Igazán bő a választék. REFLEX HOVA LETT A SZAKSZERVEZETI ZONGORA? Nem sokkal a Prágai Tavasz előtt történt, hogy országos értekezletet tartottak az életszínvonal szüntelen emelkedéséről, és a szónokok szebbnél szebb adatokat közöltek az egybegyűltekkel. Egyszer csak, egészen váratlanul, felüvöltött valaki a munkaelnökségben, és egy papírlapot lengetve a szónoki emelvényhez rohant. „Csak azt akarom mondani, elvtársak, tiltakozom az ellen, ahogy az életszínvonalat kiszámítják. Nézzétek (és a papírlapra mutatott), még a szakszervezeti zongorát is beleszámítják az életszínvonalba. Hát akkor hogyne emelkedne!" Ez a jelenet jutott mostanában többször is eszembe, amikor a kormány tagjainak a lakosság fogyasztási szokásaira vonatkozó intelmeit olvasom a lapokban. Takarékoskodjunk! - szól az egyik intelem. És az alaptétel után következik az indoklás: Takarékoskodjunk, hogy maradjon pénzünk kisprivatizálásra, meg részvényvásárlásra, meg vállalatalapításra... A lapban, ahol ezt olvastam, a szomszédos cikk szerzője arról számolt be, hogy Szlovákiában a lakosság 30 százaléka, a nyugdíjasoknak pedig 60 százaléka él a létminimum határán. És ez a megállapítás még 1990 végére vonatkozott, tehát figyelmen kívül hagyta az újév óta bekövetkezett áremeléseket, amelyet a vaskos kifejezésektől idegenkedő közgazdászok újabban árliberalizálásnak neveznek. Nemzetgazdászaink azt is közölték velünk: ha mindent összevetünk, tehát ha figyelembe vesszük a bérfejlesztéseket és a nyugdíjak emelését, illetve az „árliberalizálást", akkor nyugodtak lehetünk, életszínvonalunk 1991 folyamán legfeljebb 10 százalékkal csökken. Tehát: takarékoskodjunk, és bízzunk a kormány árintézkedési mérsékletességében. Az intelem első felét ha akarom, ha nem, megfogadom. Tudom, mennyi tejet, cukrot, benzint, könyvet vásároltam egy évvel ezelőtt, és tudom, mennyit vásárlók ma. Hanem azért engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést: hogyan, milyen matematika alapján számította ki a kormány statisztikusa, hogy 1991 végéig csak 10 százalékos életszínvonal romlással kell számolnom? Vajon nem kalkulálták bele az életszínvonalamba a szakszervezeti zongorát is? Vagy több szakszervezeti zongorát? Reggel bementem az élelmiszerboltba, vettem fél kenyeret, három kiflit és egy fonottkalácsot. Fizettem 22 koronát, és hazafelé bandukolva kiszámítottam, hogy ugyanezért egy éve 10 koronát kért el a boltos. És országosan és ezreknél, százezreknél ' napirenden vannak az ilyen összehasonlítások. Főleg az élelmiszerek vásárlása esetén, ami - ugye - még a legtakarékosabbaknál is elég gyakran előfordul. A drágulási szorzószám inkább a háromhoz van közelebb, mint a kettőhöz. És csak most jut eszembe, hogy manapság már nincs is szakszervezeti zongora. Sőt, a szakszervezetek működéséről is inkább csak a szakszervezeti hivatalokban tudnak. A tagság e érdekvédelmi szervezetről inkább csak akkor vesz tudomást, amikor fizetéskor megállapítja: levonták a tagdíjat. Tudom, blőd gondolat most a szakszervezeti zongorával példázódni. Nem is erről van itt szó, hanem arról, az alapvető tényről, hogy az őszinteség, a ködösítésmentesség: alapvető követelmény. Semmi nem háborítja fel annyira az egyszerű embereket, mint az, amikor a szemükbe hazudnak, és azt gondolják róluk, nem tudnak tízig számolni. Még a kellemetlen híreket is nagyobb megértéssel fogadják, ha őszintének látszik a hírhozó. Tudni szeretném, hogyan számították ki az életszínvonalunkat érintő adatokat. És tudni, hány szakszervezeti zongorát vettek számításba. TÓTH MIHÁLY MENNYIÉRT VÁSÁROLUNK AZ EGYES KERÜLETEKBEN? NÉHÁNY ALAPÉLELMISZER ÁRÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZLOVÁKIA EGYES KERÜLETEIBEN ÁRUFAJTA Jednota Potraviny Zdroj Zdroj Zdroj Ár Pozsony Zdroj Nyugat- Közép- Kelet- 90. 90. Pozsony szlov. szlov. szlov. XII. VII. 31-ig 8-ig Zsíros tej tasakban 1 I 6,30 6,30 6,30 5,70 6,30 4,80 3,10 Félzsíros tej tasakban 1 I 5,40 5,80 4,90 4,10 5,50 3,60 2.Dobozos tej 1 I 10,50 11,- 11,60 - 9,70 6,60 5Mínőségi vaj 88.- 98,40 108,- 92,- 93,20 68,- 44,250 gr csom. (kg) 88 - 96,- 104,- 90,40 90,40 67,20 40,Vaj 250 gr. csom (kg) ' 56,40 55,20 62,- 52,- 54,- 36,- 22,Vajkrém 250 gr. 4,10 - 4,40 4,- - 2,10 1,10 Jogurt 200 ml 4,60 - 5,10 3,80 3,80 3,10 3,50 Tejfölös jogurt 250 ml 10,60 10,50 11,70 10,- 9,90 7,20 5,90 33%-os tejföl 0,251 16%-os savanyú tejföl 0,251 5,90 5,80 6,50 5,50 5,50 3,90 3,10 Téli brindza kg 67,- 66,- 74,- 55,- 55,20 52,80 27,20 Nyári brindza kg - 54,- 54,- 53,20 27,20 Liptói brindza kg - 69,- 69,20 67,60 27,20 Eidami sajt kg 74,- 79,- 80,- 68,- 69,- 41,- 22,Füstölt eidami kg 67,- 72,- 73,- 62,- 62,- 37,- 20,Savanyított tej 250 ml 2,40 2,40 - 2,40 2,20 1,60 0,90 Tejfölös krémsajt 100 gr 4,50 - 4,90 2,60 - 2,60 2,Radena jogurt 180 ml 4,- 3,90 4,40 - 3,70 1,90 1,50 Minőségi kenyér 1,5 kg 11,80 11,60 10,20 10,60 12,40 6,40 6,BEVIT rozskenyér 1 kg - - - - 8,60 6,- 3,40 Turčan kenyér 1350 gr 13,- - 14,- 11,40 12,60 8,50 6,Kifli 60 g 0,70 0,80 0,80 0,80 0,80 0,60 0,40 Vajas fonott kalács 460 gr 6,80 - 8,40 6,70 7,10 4,90 3,50 Mazsolás vajas fonott kalács 7,20 - - 7,10 7,80 5,50 4,20 Mazsolás vajas fonott kalács 460 g fóliában 7,50 13,- - - 9,- 5,70 Gyerekpiskóta 150 g - - 5,- 4,70 6,90 4,70 3,40