Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám, szerda

KULTURA . ÚJ szói 1991. JANUÁR 23. SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA Valahányszor Roberto Benzi ne­vét halJom, egy hajdani zenés film jut eszembe. A negyvenes évek végén vetítették világszerte azt a filmet, amely égy tizenegy éves fiúcskáról, egy kis karmesterről szól. Főszerep­lője a csodagyerek Roberto Benzi volt. Az a Roberto Benzi, aki néhány nappal ezelőtt Liszt Ferenc - a film­ben is Lisz-müvet, a Les preludes című szimfonikus költeményt szólal­tatta meg - szerzeményét, a Szent Erzsébet *legendáját vezényelte a Szlovák Filharmónia élén. Liszt Ferenc hat tételes drámai oratóriuma sokban kötődik Pozsony városához. Ez a kötődés ott kezdő­dik, hogy maga a címben szereplő Erzsébet - az Árpád-házi II. Endre és a Bánk bánból oly jól ismert meráni Gertrúd leánya - 1207-ben itt született a pozsonyi várban. A mű első zenei változatai pedig ugyan­csak itt, pozsonyi sétái során szület­tek meg Liszt fantáziájában. Magát a témát különben Wartburg várának - Erzsébet rövid életének színtere - a freskói szolgáltatták, melyeken az osztrák Moritz von Schwindt a múlt század derekán Erzsébet életének epizódjait örökítette meg. Liszt Ferenc Pozsonyhoz való ra­gaszkodásának ékes bizonyítéka, hogy műve itteni bemutatóját 1883­ban ő maga vezényelte. Egyébként az „Erzsébet" első hangfelvétele, Hungaroton emblémával, éppen itt keletkezett, mikor is magyar szólis­ták közreműködésével a Szlovák Filharmónia ének- és zenekarát Fe­rencsik János vezényelte. Sajnos akkoriban, a hetvenes évek legele­jén kulturális életünk irányítói alkal­matlannak tartották számunkra a té­mát, így a betanított mű, mely el­nyerte a franciák nagy lemezdíját, nyilvánosan nem szólalhatott meg. Annál élvezetesebb volt most tel­jes szépségében hallani a művet. A Szent Erzsébet legendája, mely Liszt qratórikus alkotásainak első hajtása, 1865-ben hangzott fel elő­ször a pesti Vigadóban. Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel ké­sőbb, a prágai bemutatót maga Smetana vezényelte, aki mint lelkes Liszt-barát, a pesti bemutatón is je­len volt. A mostani előadás, pregnánsabb ritmusaival a második részben érte el a csúcspontját és igazán szépen sikerült. Benzi alapos müismeret­. ről téve bizonyságot, biztos kézzel fogta össze a többszáz fős előadó­gárdát. Szent Erzsébet szólamát a ragyogó Ardó Mária tette felejthe­tetlenné, akinek Hana Stolfová-Ban­dová, valamint Peter Mikuláš és az ifjú basszista reménység, Dalibor Jenis volt a partnere. Kár, hogy a Lajost éneklő Ivan Kusnjer kilógott a sorból. Üde színfolt volt viszont a Gyermekkar teljesítménye is, de különösen jó volt hallani a Jan Roze­hnal vezette énekkart, mely teljesít­ményével hajdanvolt színvonalát idézte meg VARGA JÓZSEF FELFÜGGESZTVE (Méry Gábor felvétele) ALAPISKOLÁBÓL KÖZÉPISKOLÁBA MAGYARUL VIZSGÁZHATNAK A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportügyi Minisztériumá­nak az 1990/91-es tanítási évre ki­adott szervezéspolitikai utasítása alapján az 1991/92-es tanítási évre új középiskolai felvételi rendtartás készül. Tekintettel arra, hogy az alapiskolák tanulóinak január 20-ig le kellett adniuk a jelentkezési lapjai­kat az alapiskolák igazgatóínak, és a felvételi rendtartás még nem áll az iskolák rendelkezésére, az Új Szó szerkesztőségének felkérésére az alábbiakban tájékoztatásul össze­foglalom a rendtartás legfontosabb kitételeit. A JELENTKEZÉS A jelentkező az előírt nyomtatvá­nyon két iskolát tüntethet föl. A je­lentkezési laphoz a kővetkező ok­mányokat kell mellékelnie (ha ren­delkezik ilyenekkel): igazolást a csökkentett munkaképességről, il­letve tanulmányi versenyen való si­keres részvételről is (a felvételi tan­tárgy köréből). Az alapiskola igazgatója két idő­pontban továbbítja a tanulók jelent­kezési lapjait a középiskolák igazga­tóinak: azokba a középiskolákba, melyekbe tehetségvizsga is része a felvételinek, február 10-ig, a többi­be pedig március 9-ig. A FELVÉTEL FELTÉTELEI A középiskola igazgatója a peda­gógiai tanáccsal konzultálva hatá­rozza meg azokat a feltételeket, me­lyeknek teljesítése esetén felmenti a tanulókat a felvételi vizsga, illetve annak bizonyos része alól. Ezeket a feltételeket legkésőbb egy hónap­pal a felvételi vizsga első időpontja előtt nyilvánosságra kell hoznia. Ha a tanulmányi szakra a tervezettnél több tanuló jelentkezik, a vizsga alóli felmentés feltételeit úgy kell megha­tározni, hogy az egy osztályra terve­zett tanulóknak maximum 70 száza­lékát lehessen felvételi vizsga nélkül felvenni. A szakmunkásképzők igazgatói a felvétel feltételeként az iskola irányzatának megfelelő tantárgy­iadból való vizsgázás mellett tehet­ségvizsgát is elrendelhetnek. A középiskola igazgatója a peda­gógiai tanáccsal konzultálva hatá­rozza meg a felvételi vizsga lefolyá­sának módját és tartalmát is (az alapiskola tantervének megfelelő­en), és erről egy hónappal a felvételi előtt értesíti az érdekelteket. Ha az igazgató felment valakit a felvétel; alól, legalább tíz nappal a felvételi időpontja előtt értesíti az érintett tanulókat és ennek megfele­lően hívja meg a felvételi vizsgára a többi tanulót. A FELVÉTELI VIZSGA 1 A felvételi az iskola irányzatának megfelelő tantárgy(ak)ból történő vizsgából vagy a tanulmányi szakkal kapcsolatos speciális készségek és képességek megállapításából, eset­leg mindkettőből áll. Ha a tanulónak tehetségvizsgát is kell tennie, annak időpontját az isko­la igazgatója március második és harmadik hetére teszi. A többi vizs­gára május első teljes hetének keddjén és szerdáján kerül sor. Ha a felvételiző nem jár sikerrel az elsó időpontban, akkor június harmadik teljes hetének keddjén és szerdáján újra felvételizhet a jelentkezési lap­ján feltüntetett két iskola valame­lyikén. DÖNTÉS A FELVÉTELRŐL Az iskola igazgatója a felvételi vizsga idejétől számított három na­pon belül dönt a tanuló felvételéről, amit a döntéstől számított két napon belül közöl az érintettel. A döntés után az igazgató kifüggeszti a felvé­telizők névsorát és a felvételi ered­ményeiről két héten belül értesíti az alapiskolák igazgatóit. Az igazgató döntése ellen a tanulónak az értesí­tés átvételétől számított nyolc napon belül jogában áll fellebezni. A kö­zépiskola igazgatója külön kérésre a tanuló szüleinek, osztályfőnöké­nek vagy a felvételi tantárgyak tanító pedagógusnak megmutatja a tanuló írásbeli vagy egyéb munkáját. A csökkentett munkaképességű ta­nulók egyenlő eredmények esetén előnyt élveznek az egészségesekkel szemben. A felvételi rendtartás 10. paragra­fusa azokkal a magyar tanítási nyel­vű alapiskolát végzett tanulókkal foglalkozik, akik szlovák középisko­lákban szándékoznak továbbtanulni. Ezeknek a tanulóknak a kiszemelt középiskola igazgatója, más kö­zépiskola igazgatójával megegyez­ve, engedélyezheti, hogy más isko­lában felvételizzenek. A tanulók a felvételi tantárgyakból az alábbiak szerint vizsgáznak: a) Ha az iskola irányzatának megfelelő felvételi tantárgy a szlo­vák nyelv, akkor ebből a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tantervé­nek megfelelő terjedelemben vizs­gáznak. b) Egyéb tantárgyak esetén kér­hetik, hogy anyanyelvükön vizsgáz­hassanak. Ezt az igényüket fel kell tüntetniük a jelentkezőlapon, hogy a középiskola igazgatója időben megteremthesse a vizsga személyi feltételeit. LUKÁCS TIBOR JÓKAI ALAPITVANY A KOMÁROMI SZABADTÉRI JÁTÉKOK MEGHONOSÍTÁSÁÉRT ÉS FENNTARTÁSÁÉRT A Jókai Alapítványt, mint sza­badelvű alapítványt, a Komáromi Jókai Színháiz hozta létre 1991. ja­nuár 2-án azzal a céllal, hogy Komá­rom városában meghonosítsa a Szabadtéri játékokat és gondos­kodjon annak folyamatos fenntartá­sáról. Az Alapítvány támogatja a lét­rehozott produkciók bemutatását minden, szabadtéri színpaddal ren­delkező magyarlakta városban és településen is. Továbbá, célja olyan kulturális rendezvények és egyéni kezdeményezések támogatása, amelyek meghatározó módon járul­hatnak hozzá nemzeti értékeink megőrzéséhez és fejlesztéséhez A Jókai Alapítvány elnöke: Beke Sándor igazgató A Jókai Alapítvány Kuratóriumá­nak tagjai: Pásztor István mérnök, polgár­mester Cséplő Gábor mérnök, gazdasá­gi igazgató Nagy László mérnök, szövetke­zeti elnök Ügyintéző: Gulyás Erzsébet A Jókai Alapítvány politikai pár­toktól és mozgalmaktól függetlenül működik. Szellemében nyitott, Igy adományt, anyagi támogatást min­den hazai és külföldi állampolgártól, intézménytől és közösségtől el­fogad. Az Alapítvány vagyonának fel­használásáról a Kuratórium dönt. Cím: Jókai Alapítvány Komáromi Jókai Színház, Dukla u. 1., 945 12 Komárno, Csehszlovákia. Tel.: 50 97, 48 93. Telefax: 0042 (819)5097 Bankszámla: Bežný účet, Vše­obecná úverová banka, pobočka Komárno 9532-142, IČO: 0065 6062 igénytelen-kelletlen megtanul­l\ juk a fogalmak átrendeződé­sét: napok óta halljuk, létezik igaz­ságos támadó háború. Mindeddig a történelmi, politikai terminusok egyszerűek voltak: volt támadó és megtámadott, agresszor és áldozat. Igazságos és védekező háború. Szabadság és rabiga. Nincs szándékomban a politika bozótosába keveredni, s tulajdon­képpen nem is az izgat közel egy hete, hogy igazságos-e az öböl­háború, s hogy a hóhért akasztó maga is hóhérrá válik óhatatlanul. Csalókák ezek a leegyszerűsített fo­galmak, hisz a valóság mindig ár­nyaltabb és döbbenetesebb: a halot­tak vére ezúttal is éppoly piros, mint az előző háborúk áldozataié, s egyre megy, hogy a dzsungel aljnövényze­te issza fel azt, vagy a sivatag fürge homokja. Az özvegyek és árvák si­ralma pedig túlnő a szentenciákon. Mégcsak nem is a tágabb össze­függések kínoznak igazából, ame­lyekről kevesebb szó esik a bomba­zápor és az égő olaj megtestesült víziója mögött: hogy mennyire fele­lősek a nagyhatalmak azért, hogy idáig fajult a helyzet, hisz Szaddam Szaddam Husszein volt öt-tíz évvel ezelőtt is, mint ahogyan Ceausescu sem a falurombolással kezdte politi­kusi pályafutását, akit ugyanaz a Nobel-díj várományos Gorbacsov tüntetett ki egykor, aki most egyre inkább eltévelyedik. S hol vannak vere és pontosabb a rakétája. Az igazság a letteké, litvánoké, észte­ké. A másik igazság a Birodalomé, a harmadik a Baltikumba beköltözött orosz kolonistáké. A negyedik azé lesz, aki utoljára nevet. Már meg sem lep az az okfejtés, miszerint az még rendben van, hogy részt vészünk az öböl-háborúban - de mi közünk a litvánok ügyéhez? Szabadítsuk fel Kuvaitot, de hagyjuk békén a Baltikumot, az nem a mi ügyünk. Nem akárki jelentette ki ezt a minap: egy egyetemi tanárnő mondta nemrég, baráti csevely köz­ben. Egy értelmiségi, akinek - vélem én - némi emberi tartást, alapvető emberi normákat is kellene sugallnia a tantárgyakon túl, az ismeretek üres hordóját tartalommal megtölte­nie. Romokban heverő, erkölcsi nor­máitól megfosztott oktatásügyünk épületes példája lehetne a tanárnő, aki tanult ember létére sem jutott el a paraszti bölcsesség szintjére. Azóta is ezen rágódom. Vajon hány ember hiheti nálunk, hogy az egyik szabadsághoz van közünk, a másiktól tartsuk távol magunkat, az egyik igazság bajnokaivá sze­gődjünk, a másik fölött hunyjunk szemet? Miféle görcsök, beidegző­dések, félelmek sugdolóznak a fü­lekbe, miféle földalatti harc zajlik a tömeg tudatában, tudatalattijá­ban? A ,,lparáti" Szovjetunió ösztö­nösen továbbélő víziója, vagya biro­dalom bosszújától való félelem? A negyvenéves ideológiai szalma­cséplés törekje szálldogál még min­dig a fejekre, miszerint ,,örök időkre és soha másképp", vagy ,,szabad­ságunk és szuverenitásunk zálo­ga"? A népek börtönéből a népek felszabadítójává hazudott festmény hány rétegét kell még levakarni, hogy nyilvánvalóvá váljék a Nagy Menetelés hazugsága? Ki menti meg a felnövő, új gene­rációt a túlélő butaságtól, rövidlátás­tól? Ki szabadítja fel a gyerekeket, ki mondja meg nekik, hogy a közeli és a távoli igazságok egy mércével mé­rendők, s hogy eljön az idő, amikor türelemmel és toleranciával kell megpldani közös ügyeinket is? Ta­lán ez utóbbi lehetősége rettenti az illető hölgyet, amikor a távoli hori­zontot fürkészi, - hogy ne kelljen látnia az itthoni gondokat? (kövi) PEDAGÓGUSOK ÉS DIÁKOK FIGYELMÉBE A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetségének keretében tevé­kenykedő matematika-fizika szakos tanárok csoportja felhívja a kollégák és a diákok figyelmét az alábbi köz­leményekre: CENTENÁRIUMI < ISKOLAI PÁLYÁZAT A budapesti Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat 1991 -ben ünnepli fenn­állásának 100. évfordulóját. Ennek tiszteletére a fizikát szerető diákok számára centenáriumi Poszterpá­lyázatot hirdetünk. Két téma közül lehet választani: 1. Kik és hogyan tanították a fizi­kát (természettant) az iskolá­ban (a városban, a megyében) 100 évvel ezelőtt? 2. Kik lettek neves termé­szettudósok azok közül, akik egykor a Ti iskolátokban tanul­ták a fizikát? Kik voltak a taná­raik? E pályázatokkal szeretnénk az is­kolákat, az iskolák tanárait és tanít­ványait méltó módon elhelyezni a magyar fizika és természettudo­mány térképén. A poszteren a kiválasztott sze­mély életútját kell vázlatosan ismer­tetni, bemutatni fizikával kapcsola­tos tevékenységét. Egykorú fényké­pek (a személyről, az iskoláról, esz­közökről, eseményekről), dokumen­tumokról készült másolatok tehetik a posztert érdekessé és forrásérté­kűvé. A téma egyszerre iskolatörté­neti, helytörténeti és tudománytörté­neti vonatkozású. Formai követelmények: Egy poszter javasolt mérete 70 cm x 100 cm. A minimális betű­méret akkora, hogy a szöveges rész 1 méterről olvasható legyen. A poszteren nemcsak a pályázó diá­kok neveit kérjük feltüntetni, hanem azokét a tanárokét is, akik őket szakmai tanácsokkal segítették. A verseny általában először helyi (iskolai, városi, megyei) szinten zaj­lik az ELFT helyi csoportjainak szer­vezésében. A döntőre az 1991. ápri­lis 3-5-ig Sopronban rendezendő Középiskolai Fizikatanári Ankéton kerül sor. Itt fizikatanárokból álló zsűri a közönség szavazatát is fi­gyelembe véve fogja kiválasztani az országos győzteseket. A pályázat fődíja egy Eötvös pla­kett lesz az iskola részére, a díjazott poszterek készítői oklevelet kapnak és egyéb jutalomban részesülnek. A legjobb kép- és szöveganyag megjelenik a Fizikai Szemlében, va­lamint a Középiskolai Matematikai Lapok Fizika Rovatában. Kérjük fizikatanár kollégáinkat, hogy ismertessék diákjaikkal ezt a pályázatot. Bátorítsák és segítsék részvételüket a versenyen. FELHÍVÁS Az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat Sopron városi Csoportja a Távközlési Vállalat Soproni Igaz­gatóságának támogatásával kiad­ványt szándékozik megjelentetni a centenárium alkalmából, á posz­terpályázat témájához kapcsolódó­an. Kérjük fizikatanár kollégáinkat, hogy a sajái iskolájukra vonatkozó adatok megküldésével járuljanak hozzá a tervezett kiadvány sike­réhez. Az alábbi információkra volna szükség: - az iskola rövid története az alapí­tástól kezdve; - A természettudományok területén kit (kiket) adott az iskola a hazá­nak, a világnak, - munkásságuk rövid ismertetése, esetleges fényképek, dokumen­tumok másolatai. A fentieket 1991. március 15-ig kérjük elküldeni az ELFT Középisko­lai Oktatási Szakcsoport elnökének az alábbi címre: Nagy Márton Berzsenyi D. Gimnázium 9400 Sopron Széchenyi tér 2. A szlovákiai magyar érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak pe­dagógusszövetségünk pozsonyi iro­dájában. Cim: Csemadok székhá­za, 815 57 Bratislava, Nám. 1. má­ja 10-12. VÉR ÉS OLAJ még a zsebüket paskoló fegyver­gyárosok, hol a hideg számítások, amelyek fittyet hánynak minden rá­cióra, s már most a Közép-Kelet felé kacsingatnak! Az igazság angyali arca mögött az ártatlanok vére fo­lyik. Vér és arany, jutnak eszembe Ady sorai. Vér és olaj. Az igazság mindig Janus-arcú. Az igazság azé, akinek több a fegy-

Next

/
Thumbnails
Contents