Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. JANUAR 18. LETTORSZÁGBA TOLÓDOTT ÁT A FESZÜLTSÉG GÓCPONTJA NEMCSAK A BALTIAK TARTANAK TÁMADÁSOKTÓL • GORBACSOV SAJTÓCENZÚRÁT KÖVETELT Szerda este a lett fővárosban a szovjet belügyminisztérium elitalakulatai, a fekete barettosok támadása következtében rendkívül kiéleződött a feszültség, de tegnapra virradó éjszaka fnár viszonylag nyugodtabbá vált a helyzet. Erről a lett parlament elnökének titkársága telefonon tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját. Lettország állandó moszkvai képviselője szerint ez valószínűleg összefüggésben áll a szovjet parlament döntésével, hogy Rigába küld egy nyolctagú különbizottságot, amely konzultációkat kezd a lett polikai pártokkal és mozgalmakkal. A bizottság, élén Anatolij Gyenyisszel, a parlament etikai bizottságának elnökével azonnal találkozik Anatolij Gorbunovsszal, a lett törvényhozás elnökével. Lettország moszkvai képviseletéről származó információk szerint a szerdai támadás egy emberáldozatot követelt és egy személy megsebesült. Szerda délután a fekete barettosok megtámadták Andrejs Inkulis rigai polgármester személygépkocsiját is. A titkárság képviselője szerint a katonák megállították az autót, a polgármestert kiráncigálták belőle, majd megverték. Csak azután engedték szabadon, hogy elkobozták személyi igazolványát, amelyet helyben széttéptek. Ugyanebben az időben az említett egységek géppisztolyokkal lőtték Riga elővárosában azokat a tehergépkocsikat, amelyekkel elbarikádozták az egyik hidat. Többször megtámadták azokat a polgárokat is, akik a városközpontban levő fontos állami épületeket őrzik. Ivars Gudmanis lett kormányfő Mihail Gorbacsovnak, a szovjet parlamentnek, Pugo belügyminiszternek és Satalin tábornoknak, a belügyi csapatok parancsnokának küldött táviratában élesen tiltakozott a fekete barettosok rigai akciói ellen. Az idegek háborúja Zigmas Vajsvila, a litván kormány alelnöke szerda esti sajtóértekezletén azt mondta, Uszkopcsuk tábornok, a vilniusi helyőrség parancsnoka ismét ultimátummal fenyegetőzött ,,ha az emberek továbbra is provokálni fogják az elfoglalt televíziós tornyot őrző katonákat". Közben beengedték a toronyba a litván ügyészség, a belügy- és az egészségügyi minisztérium bizottságát, amely további áldozatokat nem talált, de rábukkant három fogolyra, akiket végül is szabadon engedtek Vajsvila azonban kétségbe vonta a bizottság beszámolóját, s elmondta, Litvániában 48-ra becsülik az eltűnt személyek számát. Határozottan cáfolta a szovjet televízió jelentését, hogy a helyi atomerőmű dolgozói az áramszolgáltatás beszüntetését tervezik. Figyelmeztetett rá, ez a lépés nemcsak Litvánia energetikai rendszerét bénítaná meg. Az erőmű igazgatója pedig biztosította a kormányt: semmi ilyesmi nincs szándékukban, ám az alkalmazottak határozatban ítélték el a szovjet hadsereg akcióit Litvániában. A litván belügyminisztérium és a parlament sajtószolgálata szerint szerdán reggel mintegy ezer katonát szállító kilencven teherautó érkezett Vilniusba. Nem tudni azonban, milyen egységekről van szó. Hazugságnak nevezte Vajsvila a szovjet hírközlő eszközök tájékoztatását arról, hogy a litván kommunisták olyan leveleket kapnak, amelyekben halállal fenyegették meg egész családjukat. A köztársaság ügyészsége az ügyet kivizsgálta és az állítást határozottan cáfolta. Egyébként Litvánia legfelsőbb tanácsának épülete köré az elmúlt huszonnégy órában betonkockákból négy méter magas erődítményt építettek, hogy megakadályozzák a szovjet katonák behatolását. Sztálini módszerek Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke szerdán rámutatott Moszkva propaganda-erőfeszítéseire, amelyekkel a litván hazafias erőkből támadókat, a valódi agreszszorokból pedig áldozatokat akar csinálni. Felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló módszereket alkalmazott Sztáiin 1940-ben, Litvánia megszállásakor. „ötven év telt el, de a módszerek nem változtak" - mondotta. Teljesen világos - folytatta -, hogy a Baltikum elleni háborút tervszerűen és szervezetten egy moszkvai központból irányítják. Eddig azonban nem lehet tudni, melyik hivatalban van ez a centrum. Landsbergis felszólította a világot, végre tudatosítsa az események valódi jelentőségét és sürgette Moszkvát, vonja ki csapatait a Baltikumból. Ugyanezen a sajtókonferencián mondtak beszédet az OSZSZSZK, Ukrajna, Grúzia és Moldova parlamentjeinek képviselői. Mindannyian élesen elítélték a durva támadást. Visszhang SZÓFIA - A bolgár Nagy Nemzetgyűlés szerdán elutasította a katonai erők alkalmazását a belső és a nemzetközi konfliktusok megoldása során, s támogatta a litván parlament követelését, hogy teremtsék meg a normális feltételeket a köztársaság törvényesen megválasztott szerveinek tevékenységéhez. VARSÓ - ,,A litván ügyben mindent megtettünk, ami az adott pillanatban lehetséges volt" - hangsúlyozta szerdán Krzysztof Skubiszewski, a lengyel diplomácia vezetője. A szovjet csapatok beavatkozását Litvániában elítélte a külügyminisztérium, a parlament és a kormány is. HELSINKI - Mauno Koivisto finn államfő tegnap népe és a finn kormány nevében a Szovjetunió helsinki nagykövetének tolmácsolta komoly aggodalmát. Egyben reményét fejezte ki, hogy a balti konfliktust sikerül békés úton, politikai párbeszéddel rendezni. TOKIÓ - Kaifu Tosiki japán kormányfő szerdán azt mondta, Mihail Gorbacsovot minden bizonnyal előre tájékoztatták a vasárnapi katonai beavatkozásról Litvániában. „Nem hiszem, hogy a támadásról a helyi katonai vezetők döntöttek", mondotta. Pofon a glasznosztynak Mihail Gorbacsov, akit a litvániai katonai beavatkozás miatt egyre gyakrabban bírálnak a sajtó hasábjain, a szerda esti parlamenti ülésen azt javasolta, hogy szüntessék be a sajtószabadságot. Hangsúlyozta, az embereknek objektív infomációkra van szükségük. Indítványozta, hogy érvénytelenítsék a sajtótörvényt és a parlament vegye át az „ellenőrzést az objektivitás felett". Amikor a képviselők felháborodottan tiltakozni kezdtek, Gorbacsov visszavonta javaslatát. Végül is annak módosított változatát hagyták jóvá, amely megbízza a parlament vezetőségét és az illetékes bizottságot, hogy tegyenek közelebbről meg nem határozott intézkedéseket az „objektivitás szavatolására". Gorbacsovot elsősorban a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap bírálta, az utóbbi időben „bűnöző rendszernek" nevezte a szovjet vezetést. A kommunista napilapok, a Pravda és a Szovetszkaja Rosszija, valamint a rádió és a televízió helyeslik a katonai beavatkozást a Baltikumban. A washingtoni Fehér Ház is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Gorbacsov fel akarja újítani a cenzúrát a Szovjetunióban. Nyikolaj Gyementyej, a belorusz parlament elnöke, aki az elmúlt napokban a Föderációs Tanács küldöttségének élén tett látogatást Litvániában, tájékoztatta a képviselőket missziójuk eredményeiről. Elmondta, a köztársaságban „megteremtették a feltételedet a helyzet normalizálásához". A Legfelsőbb Tanács ugyancsak szerdán döntött arról, hogy március 3-án a Szovjetunióban népszavazást tartanak a szövetségi szerződésről. KÖRKÉRDÉSÜNK: TARTUNK A HOLNAPTÓL? (Folytatás az 1. oldalról) értelmes és józanul gondolkodó ember, hogy e válságból sürgősen megtalálják az elfogadható politikai kiutat. SZÁRAZ DÉNES, a Csemadok érsekújvári járási választmányának titkára: 1. Félek a felvásárlási láztól, már most többen vannak az üzletekben, mint máskor. Még azt a kevés árut is „bespájzolják" az emberek, ami az üzletekben megmaradt! Terrorcselekményektől nem tartok, mert nem vagyunk fontosak az irakiaknak. 2. A szárazföldi hadmüveletek elhúzódhatnak. DÉCSI KÁROLY, az érsekújvári DECOTOUR magán utazási iroda vezetője: 1. Tovább emelkedhetnek majd az árak, nehezebb lesz a megélhetés. 2. A jobb technika gyorsan eldönti a dolgokat. Néhány drámai nap kérdése az egész háború. . PASZTERKÓ LÁSZLÓ, a BC Komárno ökölvívója: 1. Feltehetőleg az olajkutak egyharmadát lerombolják, lebombázzák. A jövőben kevesebbet autózom majd... 2. A szövetségi csapatok 48 órán belül térdre kényszerítik Szaddamot! Dr. NOVÁK ADRIÉN, nyugdíjas gyógyszerész, Losonc: Túléltem a világháborút, megjártam a koncentrációs tábort. Ezt nem tudom elfeledni. Szaddamnak is hoszszú a keze. Bízom benne, hogy az öldöklésnek gyorsan vége lesz. DECSI LÁSZLÓ sofőr, Köbölkút: Fölmegy az olaj- és olajszármazékok ára. Drágább lehet az üzem- és tüzelőanyag. Szerintem, a háború nem fog sokáig tartani. KANYICSKA TIVADARNÉ, nyugdíjas pedagógus, Komárom: Családunk sokkos állapotban van. Állandóan hallgatjuk a híreket. Még nem ébredtünk igazán a tudatára a történteknek. Remélhetőleg gyorsan befejeződik, és akkor a következmények sem lesznek olyan súlyosak. VINCE MÁRIA nyugdíjas, Pozsony: Lelkileg belebetegedtem az eseményekbe. Az emberek már megint gyilkolják egymást. Rettegek a gyermekeimért. Bízom Istenben, hogy jobb belátásra bírja az embereket. DOMÁNY MÁRIA nyugdíjas, Párkány: Autóm nincs, de a drágulás engem is érinthet. Mert ez lesz az öbölháború következménye. SIMON GYULA, 47 éves polgármester, Balogbádár: 1.Én attól félek, hogy a fanatikus terroristák most, de a háború után is bosszút forralnak ellenünk. Meg kell erősíteni a közrend védelmét. 2. A jelek szerint gyorsan befejeződik ez a háború. KRESNYE TIBOR, 42 éves, a járási iskolaügyi hivatal dolgozója, Rimaszombat: Amennyiben információink valósak, gyors lefolyású, rövid ideig tartó háborúra számíthatunk. LUKÁCS JÓZSEF, elektroműszerész, Kassa: Attól nem tartok, hogy a háborúnak, ránk nézve, komoly következményei lesznek. A beharangozott terrorakciók szerintem a leginkább Franciaországot és Angliát veszélyeztethetik, az araboknak ugyanis nem velünk van leszámolnivalójuk. LÁZÁR LÁSZLÓ, népművelő, Királyhelmec: Hajnaltól néztem a televízió legfrissebb híradásait, s ezt tette csaknem minden bodrogközi ember. A terrorista akcióktól mi is félünk. Akikkel csak beszélgettem, azok mind a háború gyors befejezésében reménykednek. Tudnánk-e például kellő mennyiségű üzemanyagot biztosítani a mezőgazdaságnak? Lovak már nincsenek. A vetéshez pedig ásókkal előkészíteni a talajt...? Elképzelhetetlen! H. K., levélkézbesítő, Kassa: A hajnalban közölt hír elszomorított. Olyan kicsi ez a világ, és fejlett a hadászat, hogy az ember sehol sem lehet biztonságban. Félek. Négy katonaköteles fiam van... D. MÁRIA, adminisztrátor, Kassa: Nem tudok nyugodtan dolgozni. Fél füllel egész nap a rádiót figyelem, hallgatom a híreket, helyszíni tudósításokat, a világ politikusainak és katonai szakembereinek kommentárjait. IRÁNY JELZŐ A VÁLLALKOZÁSOK ÚTVESZTŐJÉBEN Az olvasók egy hirdetésből már értesülhettek arról, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom tanfolyamot szervez magánvállalkozók részére. A rendezvény részleteiről kérdeztük meg Fuksz Sándort, a mozgalom főtitkárát. • Milyen céllal szervezik az ilyen és ehhez hasonló képzési programokat? -Azoknak szeretnénk segíteni, akik már belefogtak, vagy mégcsak most fontolgatják, hogy belefognak valamilyen vállalkozásba. Számukra naprakész és használható információkat szeretnénk nyújtani, hogy jobban eligazodjanak a vállalkozások útvesztőjében. • Honnap tudják önök, hogy mi a naprakész és használható információ a vállalkozók számára? - Természetesen ezt nem mi találjuk ki. Mozgalmunknak van egy politikai és gazdasági programja és ennek része, hogy a piacgazdaságra való áttérés folyamatában segítsük a magánvállalkozásokat. Fölkértük a budapesti közgazdasági egyetem munkatársait, hogy készítsenek számunkra egy előadássorozatot ebben a témakörben. Ezeket az előadásokat maguk tartják meg, természetesen hazai szakértők közreműködésével, akik a csehszlovákiai sajátosságokat ismertetik majd. A vállalkozások formáitól és megindításától kezdve az üzletkötés, a raktározás és a vevőkör kialakításáig minden ezzel összefüggő problémát érintenek. Ezen kívül nem elhanyagolható tény, hogy az ilyen tanfolyamon összejönnek a vállalkozni szándékozók, ötletekkel segíthetik egymást, vagy akár együtt is működhetnek a jövőben. • A mozgalom első hasonló rendezvényén még ingyen vehettek részt az érdeklődők, akkor a mezőgazdászok, Keszthelyen. Most lesz részvételi díj is. -Akkor támogatást kaptunk két magyarországi alapítványtól, de most sem kell minden költséget állniuk a résztvevőknek, a február 4-től 9-ig tartó gímesi tanfolyamért valamivel több mint ezer koronát fizetnek a résztvevők. Ez hazai és nemzetközi viszonylatban is nagyon olcsónak számít, ha azt vesszük, hogy benne vän a szállás, az étkezés és az előadások díja.. Jelentkezni egyébként a Csemadok nyitrai járási bizottságán lehet, e hó 25-éig, de aki addig nem döntött, utána is felhívhatja a bizottságot, mert elegendő jelentkező esetén van lehetőség a létszám bővítésére. • Terveznek-e más témákban is hasonló rendezvényeket? - Igen. A helyi önkormányzatok képviselői számára tervezünk előadásokat arról, hogyan is gazdálkodjon a község vagy a városháza a befolyt pénzzel, hogyan támogassák a helyi kezdeményezéseket, hogy a lakosság megfelelő szolgáltatásokat kapjon, s hogy a községben korszerű életfeltételeket teremtsenek. Szeretnénk, ha ez iránt érdeklődnének majd az újonnan választott polgármesterek, tanácstagok. Ezután a településfejlesztés építészeti vonatkozásaihoz kapcsolódva szeretnénk segíteni abban, hogy mielőbb átalakuljon falvaink és városaink nem éppen szívderítő képe. Ehhez megnyertük Makovecz Imre építész közreműködését - azt hiszem nem kell külön bemutatnom -, és két kisvárosunk már tett is lépéseket a vele való együttműködésre. Tanácsai, útmutatásai alapján esetleg kiderülhet, hogy a települést eddig jellemző betonkolosszusok, kockaépületek nemcsak hogy nem szépek, de még drágábbak is, mint az egyéb, sokkal tetszetősebb és hasznosabb megoldások. (szgy) IRAKBAN IS GYŰLÖLIK SZADDAMOT Molnár János, a Strojexport és Doprastav tolmácsaként négy évig élt Irakban. Hazatérte után tavaly októberben megosztotta élményeit olvasóinkkal. Többek között kifejtette nézetét, hogy az országban elkerülhetetlen a háború. • Mire alapozta ezt a feltevését? - Csak arra, hogy ismerem Szaddam logikáját, tudom, hogyan reagál az egyes dolgokra. • Úgy alakulnak az események, ahogyan azt ön látta? - Körülbelül úgy, habár én azt feltételeztem, hogy ő indít támadást. Kuvait elfoglalása után nyilvánvalóvá vált, hogy önként sohasem adja fel a lerohant területet. Miután az amerikai és a nemzetközi erők szervezkedni kezdtek ellene, felhívta a világ mohamedánjait, hogy vonuljanak szent háborúba és űzzék ki a hitetleneket az arab sivatag szent homokjáról. • A tegnapi, első támadás szinte egy fél győzelmet jelentő csapást mért Irakra. Hogyan hat ez az iraki népre? Feltételezhető, hogy szembefordul vezérével? - Messziről nagyon nehéz megállapítani, milyen nagy volt ez a csapás. Senki sem tudja, hol vannak Szaddam rakétái, bármikor megnyílhatnak a föld alatti silók. Hogy szembefordulhat-e a nép? Ha támogatást kap, ha Irakban megvetik lábukat az ellenállók, akkor igen. Szaddamnak nagyon sok ellensége van, az iraki nép túlnyomó többsége gyűlöli elnökét. Nyolc éve háborúban tartja az országot, a harcokban félmillió ember pusztult el, több mint egymillió a rokkant, a gazdaság tönkrement. Igazán nincs miért szeretniük Szaddamot. Elképzelhetetlen terror uralkodik az országban. • Ha azonban valóban elpusztulna az iraki haderő, elképzelhető a lázadás? - Igen. De tulajdonképpen nem is a haderőt kell megsemmisíteni, inkább azt a gárdát, amely Szaddamot védi. • Az iraki vezér csodafegyverekről beszél. Véleménye szerint lehetnek ilyenek? - Az utóbbi időben az iraki hadiipar nagy lépésekkel haladt előre. Másfél éve fellőttek egy űrszondát, aztán új rakétákat is kipróbáltak. Valószínűleg van már atomfegyverük, de az még nem lesz bevethető. Szaddam azonban minden rendelkezésére álló tömegpusztító fegyvert fel fog használni. • A helyzet alapos ismerőjeként órák, napok vagy hetek kérdésének tartja a háború befejezését? Egy ország elfoglalásához, nem elég a légierőt megsemmisíteni. A döntő az lesz, hogy milyen elszántan harcolnak az iraki katonák. Barátaim szerint fáradtak, nem tanúsítanak majd nagyobb ellenállást. A kulcskérdés Szaddam félreállítása. Az ő semlegesítése esetén megvan a remény, hogy a háború nagyon rövid időn belül befejeződik. Szerintem, Szaddamot még nem sikerült kétvállra fektetni, a tegnapi események csak az első felvonást jelentették. Ha valóban olyan nyugalom van Bagdadban, mint ahogyan arról a híradások beszélnek, akkor még tartogat valamit a tarsolyában. -esiISMÉT KOHL Helmut Kohlt választották meg ismét német szövetségi kancellárrá. A Bundestagban Kohl, akit Richard von Weizsácker államfő javasolt ebbe a tisztségbe, a 644 leadott szavazat közül 378-at szerzett meg. 257 képviselő ellene szavazott, 9 pedig tartózkodott. Kohlnak abszolút többségre volt szüksége, vagyis legalább 332 szavazatra. A CDU/CSU-FDP kormánykoalíció összesen 398 mandátummal rendelkezik.