Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám, péntek

1991. JANUÁR 18. , ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÍGY LÁTJA A NAGYVILÁG Felbolydult a világ - talán így jellemezhetjük a Perzsa-öbölben kirobbant háborús konfliktus nemzetközi visszhangját. A hírügynökségek tegnap kora reggeltől ismertették a különféle véleményeket, állásfoglalásokat és rövid kommentárokat, amelyekből az alábbi mozaikkép állt össze. NEW YORK Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az újságírókhoz szólva egyebek között megállapította, olyan szervezet élén áll, amely a békére törekszik, s ezért csak sajnálkozását fejezheti ki, hogy ez a háború elkezdődött. / Ezzel szemben Mohammed Abdul Húszan, Kuvait ENSZ-nagykövete, örömmel fogadta a szövetséges erők Irak-ellenes akcióját, amely szavai szerint országa felszabadításának és a nemzetközi közösség akarata érvényesítésének a kezdete. Az iraki ENSZ-misszió egyelőre nem reagált az eseményekre, s képviselői nem voltak hajlandóak megválaszolni az újságírók kérdéseit. GENF A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nevében annak elnöke, Cornélia Sommaruga nyilatkozatot adott ki a hadmüveletek megkezdése után három és fél órával. A szervezet figyelmeztet arra, hogy a fegyveres konfliktus mérhetetlen szenvedéssel járhat. A nyilatkozat egyidejűleg óva intett a vegyi, a bakteriológiai és általában a tömegpusztító fegyverek bevetésétől. PEKING A kínai külügyminisztérium szóvivője néhány órával a háború kezdete után mértéktartásra ösztönözte a háborús feleket, hogy a világközösség még most is módot találjon a békés rendezésre. Hangsúlyozta, hogy Kína az öböl-válság kitörése kezdetétől világosan kifejezte egyet nem értését Kuvait iraki megszállásával, viszont a háború nyugtalanítja. BONN Helmut Kohl német kancellár tegnapi nyi.atkozatából idézünk: „Ez a támadás csődje a békés rendezés minden kísérletének. Partnereinkkel együtt erőnk teljéből mindent megteszünk, hogy a háború mihamarabb véget érjen." Nem titkolta azt sem, hogy a fegyveres harc kitöréséről szóló jelentést „mély kiábrándultsággal" fogadta. HAVANNA Szerdai sajtótájékoztatóján Fidel Castro kubai elnök hangsúlyozta, a konfliktusért azok felelnek, „akik leadták az első lövést." Szerinte alapvetően az Egyesült Államok az, amely konfliktusra törekedett, ahelyett, hogy kereste volna a békés rendezés útját. Máshelyütt így fogalmazott: „Milyen súlya van a világ közvéleményének, ha a ravasz meghúzására az ENSZ ad parancsot.". A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója feltette a kérdést, hogy Kuba miért bírálta a CSSZSZK-t vegyvédelmi egységének Szaúd-Arábiába történt kiküldéséért, ha ugyanakkor Irakban több mint 200 kubai orvos és orvostanhallgató teljesít ehhez hasonló küldetést. Castro erre azt a választ adta, hogy ez a két tény teljes mértékben nem rokonítható. Szerinte emberi szempontból nem lett volna szemünkre vethető, ha két vegyvédelmi egységet küldtünk volna a térségbe, mindkét fél polgári lakosságának megsegítésére. LUXEMBURG Az Európai Közösség mély sajnálkozását fejezte ki, hogy erőt kellett alkalmazni a Kuvaitot elfoglaló Irakkal szemben. A tagállamok nyi-' latkozatukban kifejezték reményüket, hogy ez a konfliktus rövid lélegzetű lesz, az iraki vezetők a közeli órákban megértik tévedésüket és tárgyalási készséget tanúsítanak. WASHINGTON A közvéleméey-kutatás adatai szerint az Egyesült Államok népesTÁVKAPCSOLÓ HABORU, HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉSBEN Többször is megváltoztattam tévéjegyzetem címét. Mivel átaludtam az Irak ellen indított légitámadás kezdetét, úgy gondoltam kifejező lehet: Átaludtam a háború kezdetét. Gondolkodva a dolgok menetén és állapotán egy másik pillanatban azt hittem, hogy megfelelőbb a Háború karosszékből. Végül is azt a címet választottam, amely az emberiség számára a leginkább jellemzi majd ezt a háborút: Háború, helyszíni közvetítésben. Peter Arnett, John Holliman, Bernard Shaw az amerikai CNN hírtelevízió riporterei az iraki főváros, Bagdad központjából egy szálloda emeletéről közvetítettek, szinte szünet nélkül. Nevüket pár óra alatt az is megtanulta, aki eddig nem nézte az OK 3 csehszlovák csatornán - a CNN adásait. Ezen ugyanis naponta feltűntek, minta CNN-híradók műsorvezetői és riporterei. Nemcsak a nézők, de újságíró szakmabeliek szerint is meglepő a bátorságuk, hiszen egy véreskezű diktátor uralta ország fővárosából közvetítettek. Igaz, hogy hangjukhoz nem párosult kép, elvégre az is kész csoda, hogy az amerikai légierő által bombázott Bagdad külvárosaira látva beszéltek a történésekről. Viszont láthattuk a SzaúdArábiában felszálló gépeket, majd a bevetésről visszatérő pilótákat. Nem mellékes az sem, hogy helyszíni közvetítésben sugározták, amikor újra feltöltötték a harci gépek fegyvereit, a bombázók tartályait... írás közben is a CNN tudósításait figyelem. Éppen egy bevetésről viszszatért pilóta beszél élményeiről. Arcán még látszik a feszültség, haja csapzott, orrán és a szeme alatt még ott a nyoma a pilótamaszk peremének. Elmondja, hogy az akció során nem repültek a célpontok fölé. A Bagdad külvárosában lévő célpontoktól kb. 60 mérföldre lehettek, s amikor lövedékeik első robbanásait meghallották, már visszatérőben voltak gépeikkel. Ez is jelzi azt, hogy ez a háború a legkorszerűbb haditechnika bevetésével zajlik. Majd a repülőtereket és a gépeket kiszolgáló katonák beszélnek munkájukról. Látom, amint újabb gépek indulnak bevetésre, s rakétákat pakolnak más gépekre... Égy repülőezredes meséli el a háború kitörését megelőző pillanatokat... Ebben a pillanatban értem meg, hogy miért nem láthattunk képeket az első órák eseményeiről. Mégiscsak fura lett volna, ha a hadműveletek kiinduló pontjairól közvetítenek olyan képeket, amelyeket az iraki hadvezetés is megfigyelhetett volna. Don Klin repülőezredes beszél a bevetésről. Tapasztalatairól, érzéseiről, a világ legjobb harci technikájáról, repülőgépeiről. Egyáltalán az egész helyzetről, amely kialakult. Az őt faggató három riporter kérdéseire nyugodtan, erejükben és a rájuk bízott gépek képességeiben bízva válaszolt. Tudom, hogy ez is manipuláció. Üzenet a hazájukba és a háborútól rettegő emberiségnek: Nyugodjatok meg, mi itt vagyunk, helytállunk és győzünk. A történelem megtanított bennünket, hogy a kamerák látószögén, a mikrofonok hangérzékeny terén kívül is emberek vannak. Vasnak, tűznek, vegyianyagnak, atomsugárnak ellent nem álló emberek. Bennük önmagunkat is féltjük. Kétségtelen, ezek a képernyőmön beszélő pilóták erősek, optimisták, bizakodók. Amig beszélhetnek, amíg visszatérnek a bevetésekről. A közvetített képeken újabb repülőgépek szállnak fel, kettesével, egymás után. Ma és holnap, meg holnapután... s a hírek szerint nem mind tér vissza. DUSZA ISTVÁN ségének nagy hányada, nevezetesen 76 százaléka támogatja a Perzsa-öbölben megkezdődött katonai akciót, s csak 22 százalék ellenzi. A megkérdezettek 82 százaléka az Egyesült Államok gyors győzelmét várja. Ugyanakkor Washingtonban, San Franciscóban és New Yorkban több ezren tüntettek a katonai akció ellen. DAMASZKUSZ Az Al-Baasz hivatalos napilap tegnap arra hivatkozott, hogy Szaddam Husszein tévesen gyengeségnek minősítette a világ türelmét. . A kialakult katasztrofális helyzetért személyesen felel, s ezért fizetnie kell. Senki sem onthat könnyeket az iraki rendszerért, amelynél süket fülekre talált minden testvéri felhívás - hangsúlyozta a lap. TOKIÓ A japán fővárosban megrendezett sajtótájékoztatón Kaifu Tosiki japán miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az Egyesült Államok által vezetett nemzeti erőket, hozzátéve, hogy országa további pénzeszközökkel járul hozzá a hadműveleti költségek fedezetéhez. RÓMA Francesco Cossiga köztársasági elnököt a Bagdad elleni légitámadásról Ftoghoni védelmi miniszter tájékoztatta. Gianni de Michelis külügyminiszter bejelentette, hogy az olasz repülőgépek és hajók egyelőre nem vesznek részt a hadműveletben. ŕ KAIRÓ Az egyiptomi főváros utcáin tegnap lényegében nyugalom volt, csak a kairói szállodákban lakó kuvaitiak kisebb csoportjai vonultak az utcákra az országuk felszabadítását szorgalmazó jelszavakkal. A főváros nemzetközi repülőtere továbbra is működik, viszont az egyiptomi légitársaság azonnali hatállyal megszüntette a Perzsa-öbölbe és a környező térségbe irányuló légijáratait. LONDON A britek 70 százaléka szilárdan kiáll kormányának álláspontja mellett, miszerint a válság megoldására az iraki vezetőségnek tett sikertelen ajánlatok után nem volt más lehetőség, mint az agresszort erő alkalmazásával kiverni Kuvaitból. Egyébként Londonban és általában a brit szigeteken a háborús konfliktus első napján a legkisebb jele sem volt bármiféle idegességnek, esetleg vásárlási láznak. Háborúra csak az utal, hogy fokozottan védik a terroristák esetleges támadásával szemben a középületeket és a katonai létesítményeket. BUDAPEST Az MTI-nek adott tegnapi nyilatkozatában Antall József kormányfő kifejezte reményét, hogy a háború rövid ideig fog tartani. Együttérzését fejezte ki Irak népével, amely nem tehet róla, hogy eszközévé és áldozatává vált vezetősége politikai következtetéseinek. Egyidejűleg figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon is számolni kell esetleges terrorista támadásokkal, s ezért a kormány megelőző intézkedéseket hagyott jóvá. Végül rámutatott arra, hogy a konfliktus lezárását követően a Közel-Keleten olyan biztonsági rendszert kell létrehozni, amely érinteni fogja a palesztin kérdést is. BÉCS Az osztrák államférfiak közül a háború kitörésének tényére elsőként Alois Mock külgyminiszter reagált. Egyebek között hangsúlyozta, hogy országa, hagyományaihoz hűen, humanitárius segítséget fog szervezni az emberek szenvedéseinek enyhítésére. Franz Vranitzky kancellár kijelentette, megrendítette a háború kitörésének ténye. Felszólította a világot, intenzíven keresse a konfliktus erőszakmentes megoldásának útját. Hangsúlyozta, hogy ez fogja meghatározni Ausztria szerepét a közeli napokban az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A VÁLSÁG KRONOLÓGIÁJA Augusztus 2. - Éjfél előtt egy órával az iraki csapatok behatoltak Kuvait területére s egy nap alatt el is foglalták. Dzsabir Ahmed Dzsabir Szabah emir Szaúd-Arábiába menekült. * Augusztus 5. - Irak úgynevezett ideiglenes szabad kormányt juttatott hatalomra Kuvaitban. Augusztus 8. - Irak annektálta Kuvaitot. Megérkeztek Szaúd-Arábiába az első amerikai csapatok - kezdetét vette a Sivatagi Pajzs hadművelet. Auguszus 10. - Szaddam Husszein első ízben hirdet „szent háborút". Augusztus 18. - Szaddam az Irakban és Kuvaitban tartózkodó külföldieket először nevezte „vendégeinek", vagyis túszainak. Augusztus 24. - Az iraki kormány elrendelte a kuvaiti külképviseletek bezárását. Kiéheztetéssel fenyegette meg azokat, akik ennek nem tesznek eleget. Szeptember 9. - Bush-Gorbacsov találkozó Helsinkiben, elítélték az iraki agreszsziót, s megállapodtak az öbölbeli eljárás kérdéseiben. Szeptember 23. - Szaddam azzal fenyegetőzött, ha Irak az embargó miatt súlyos károkat szenved, megtámadja Izraelt és a szaúdi olajmezőket. November 21. - Bush meglátogatta a Szaúd-Arábiában állomásozó nemzetközi haderőt s bejelentette az amerikai csapatok számának további növelését. Akkor a Sivatagi Pajzs keretében mintegy 350 000 amerikai katona volt az egész Perzsa-öböl térségében. December 6. - Szaddam Husszein elrendelte az összes külföldi túsz szabadonbocsátását. December 17. - A bagdadi kormány lémondta Tarik Aziz külügyminiszter Washingtonba tervezett útját. Nem sikerült megállapodni James Baker bagdadi látogatásának időpontjáról. Január 1. - A szövetséges csapatok létszáma elérte az 560 ezer főt, amely ezzel meghaladta a Kuvaitban, illetve Dél-Irakban összpontosított iraki erők létszámát (530 ezer fő). Január 9. - Eredménytelenül ért véget Baker és Aziz genfi találkozója. Január 13. - Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Bagdadban Szaddammal tárgyalt. A békés rendezésre tett utolsó kísérlet is eredménytelen volt. Január 14. - Demonstráció Bagdadban, a több ezer résztvevő azt skandálta, hogy készek Szaddam Husszeinért meghalni. Január 15. - Lejárt az Iraknak adott ultimátum anélkül, hogy Bagdad megkezdte volna csapatainak kivonását Kuvaitból. A BIZTONSÁGI TANÁCS LÉPÉSEI A HÁBORÚ MEGAKADÁLYOZÁSÁRA Augusztus másodika, Kuvait megszállása után á Biztonsági Tanács összesen 12 határozatot hozott a válsággal kapcsolatban, a háború megakadályozása érdekében. Augusztus 2. - A 660. számú határozat volt az első, amely elítélte az iraki inváziót és követelte a megszálló csapatok kivonását. 14 szavazattal fogadták el, Jemen tartózkodott. Augusztus 6. - Döntés született az Irak elleni szigorú szankciók bevezetéséről. A BT megtiltott minden kereskedelmi kapcsolatot Irakkal, kivételt a gyógyszerek képeztek és - bizonyos körülmények között - humanitárius célokra engedélyezte egyes élelmiszerek eladását. 13 igen mellett Kuba és Jemen tartózkodott a szavazástól. Augusztus 9. - A Biztonsági Tanács egyhangúlag érvénytelennek minősítette Kuvait annektálását. Augusztus 18. - A testület egyhangúlag felszólította Irakot, tegye lehetővé a külföldiek távozását területéről és Kuvaitból, továbbá vonja vissza intézkedését a kuvaiti diplomáciai misszók bezárására. Augusztus 25. - Ismét csak Kuba és Jemen tartózkodott a szavazástól arról a határozatról, amely a gazdasági szankciók érvényesítése érdekében engedélyezte - korlátozott mértékben - a haditengerészeti erők bevetését is; jogot kaptak a hajók szállítmányainak átkutatására. Szeptember 13. - A 666. számú határozat engedélyezte élelmiszerek szállítását Irakba és Kuvaitba humanitárius okokból abban az esetben, ha'a szállítmányokat a testület egyetértésével működő nemzetközi csoportok fogják elosztani. Kuba és Jemen ismét tartózkodott. Szeptember 16. - A BT egyhangúlag elítélte az iraki katonák támadását Franciaország és további államok nagykövetségei ellen a megszállt Kuvaitban. Szeptember 24. - A testület egyhangúlag megbízta a szankció-bizottságot, hogy foglalkozzon azoknak az országoknak a segélykéréseivel, amelyek máris károkat szenvedtek a kereskedelmi embargó miatt. Szeptember 25. - A BT megtiltotta a légi összeköttetést Irakkal és a megszállt Kuvaittal. Kivételt kaptak a humanitárius célú járatok. A határozatot csak Kuba ellenezte. Október 29. - Kuba és Jemen ismét tartózkodott a szavazástól arról a határozatról, amely felszólította a tagországokat, nyújtsák be anyagi veszteségeik listáját és az emberi jogok megsértésére vonatkozó bizonyítékaikat, összefüggésben az invázióval. November 28. - A Biztonsági Tanács egyhangúlag felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy őrizze meg az invázió előtti kuvaiti lakosságról szóló jegyzék kópiáját, amelyet titokban vittek ki az országból. November 29. - A BT 678. számú határozatával feljogosította az államokat arra, hogy „minden szükséges eszközt" alkalmazhatnak Irak ellen, ha január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból. 12 tagország szavazott az ultimátum mellett, Kína tartózkodott, Kuba és Jemen a dokumentum ellen szavazott. SZADDAM HUSSZEIN Irak véres kezű diktátora 1937-ben született a főváros közelében fekvő Tikritben. A középiskola elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemistaként csatlakozott az Arab Újjászületés Szocialista Pártjához (Baath). 1958 júliusában részt vett a monarchia megdöntésében, majd egy sikertelen merényletben az új elnök, Kasszem ellen, amiért 6 hónapot börtönben töltött. Ezután emigrációba kényszerült, több állomás után a nasszerista Egyiptom fővárosában tanult tovább, tagja lett a Baath kairói vezetőségének. Amikor 1963. február 8-án az „őrmesterek összeesküvése" nyomán a Baath jutott hatalomra, újra hazatérhetett. A párt szíriai és iraki ágának ellenségeskedése megteremtette a feltételeket egy újabb fordulathoz, s Szaddam az új elnök, Abdel Rahman Aref ellen lépett fel. Ismét letartóztatták, illegalitásba kényszerült, s ekkor nevezték kí a Baath iraki vezetésének titkárává. A párt újabb hatalomátvétele (1968. július 17.) után a Forradalmi Parancsnoki Tanács alelnöke lett. 1973-ban tábornoki uniformist öltött. Ekkor már lényegében ô irányította az ország ügyeit a betegeskedő Hasszan al-Bakr elnök helyett. 1979-től hivatalosan is államfő, valamint a párt főtitkára. Szaddam elnöksége idején nagyon kiéleződik a már addig sem felhőtlen viszony a szomszédos Szíriával. Emellett Bagdad igyekszik mind nagyobb szerepet játszani a közel-keleti politikában. Az iráni sah bukása után úgy érzi, kikényszerítheti az 1975-ben algériai közvetítéssel született, az iraki-iráni határvonalat kijelölő egyezmény felülvizsgálatát. Erre a Khomeini vezette új iráni rezsim nem hajlandó, állandósulnak a határincidensek, ami 1980. szeptember 4-én a háború kitöréséhez vezet. Az ENSZ erőfeszítéseinek köszönhetően 1988 jűliásában Irak és Irán túzszünetet köt, a háború végleges lezárására csak <a kuvaiti invázió utan kerül sor. Nyilvánvalóan az erők felszabadítása érdekében Szaddam Husszein maga ajánlotta fel Teheránnak a háború előtti állapotok helyreállítását.