Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám, péntek

1991. JANUÁR 18. nÚJSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK HÁBORÚ A PERZSA-ÖBÖLBEN! KATONÁKKAL ERŐSÍTIK A RENDŐRSÉGET HAZÁNK VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL Marián Calfa szövetségi miniszterel­nök vezetésével tegnap a lányi kastély­ban rendkívüli ülést tartott az Államvédel­mi Tanács. Az öböl-beli és baltikumi ese­ményekkel összefüggésben áttekintette az ország politikai, védelmi és biztonsági helyzetét. A tanácskozáson részt vett Václav Havel köztársasági elnök, a fegy­veres erök főparancsnoka, a két tagköz­társasági kormányfő, valamint a szövet­ségi kormány tagjai és az államfő ta­nácsadói. ,,A hír, hogy valahol háború robbant ki, természetesen mindig izgalomba hoz, bár az igazat megvallva, várható volt, hogy a sivatagi hadművelet már az éjszaka megkezdődik" - válaszolta az Államvé­delmi Tanács ülésének befejezése után Václav Havel arra a kérdésre, hogy mi­lyen érzésekkel fogadta az öböl-háború kirobbanását, majd így folytatta: „Az Irak elleni nagy légitámadás az egyik feltétele­zett alternatíva és valószínűleg a leghaté­konyabb és a leggyorsabb volt. Én sze­mély szerint bízom abban, hogy a táma­dásnak kevés polgári személy esett áldo­zatául, és hogy Szaddam Husszein a ha­tározott katonai akció láttán végre megér­ti, hogy nincs más lehetősége, csak a ki­vonulás". ÜZEMANYAG VAN, MŰKÖDNEK A TELEFONOK Tegnap délután 15 órakor az SZK Ipari Minisztériumában nem tudtak friss ada­tokkal szolgálni az üzemanyag-ellátásról, így csak a korábban ismert információkat foglalhatjuk össze: a hét elején a kőolaj folyamatosan érkezett a Barátság-veze­téken a pozsonyi Slovnaftba, a termelés zavartalan, a nemrég beindult hidrokrak­kolóban is. Szlovákiában Super benzinből napra (2500 tonna, ami nagyjából napon­ta 300 tonnás fogyasztást enged meg), Špeciál benzinből hét napra (4700 tonna, ami közel 700 tonnás napi fogyasztásra elég) van tartalék. Gázolajból még több áll rendelkezésre: 34 ezer tonna, ennek napi fogyasztása 2000 tonna körül mozog. Augustín Bernadovič, a Posta- és Telekommunikációs Igazgatóság igazga­tója tegnapi sajtótájékoztatóján többek között elmondta: a távközlésben is meg­tették a közel-keleti háborúval kapcsola­tos biztonsági intézkedéseket, részleteket azonban - államtitokra hivatkozva - nem árult el. Élnek a telefonvonalak, zavar­mentes a hírközlés. (jmk) RÉMHÍR A MOZGÓSÍTÁS Különböző híresztelések terjedtek el a lakosság körében arról, hogy az ország mozgósításra készül, sőt a tegnapi nap folyamán olyan kérdést is kaptunk, hogy lehet-e önkéntesnek jelentkezni az iraki frontra. Esetleges téves információk eloszlatása végett a legilletékesebbhez fordultunk. Petr Tax ezredes, a szövetsé­gi védelmi minisztérium szóvivője a kő­vetkezőket közölte velünk: - Mozgósí­tásról szó sincs! Azzal számolunk, hogy a tartalékosok egy bizonyos részét behív­juk, ez az intézkedés viszont abból adó­dik, hogy sokan éltek a civil szolgálat lehetőségével. Ami az önkénteseket illeti: a Cseh-Szlovák Hadsereg megfelelő szá­mú kiképzett szakemberrel rendelkezik, önkéntesek bevonulása fölösleges lenne. A rémhírek nem a védelmi minisztérium­ból keltek szárnyra. -ász­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. január 18-án _. Eladási árf. Penznem 1 egységre j koronában Angol font 54,69 Francia frank 5,50 Német márka 18,71 Olasz líra (1000) 24,84 Osztrák schilling 2,65 Svájci frank 22,24 USA-dollár 28,47 (Folytatás az 1. oldalról) megkezdése előtt tájékoztatta Moszkvát a háború elindításáról. Gorbacsov java­solta Bush elnöknek, hogy közvetlen kap­csolatba lép Szaddam Husszeinnel és megpróbálja őt rávenni az azonnali kivo­nulásra Kuvaitból. Gorbacsov kifejezte meggyőződését, hogy népe és a nemzet­közi közösség magas érdekeire való te­kintettel Szaddam megteszi ezt a lépést, az egyedülit, amely a megmentéshez vezet. Második hullám A szövetséges légierő kötelékei kö­zép-európai idő szerint röviddel 6.30 óra után (helyi idő szerint 8.30 után) felújítot­ták támadásaikat Bagdad ellen. A BBC bagdadi tudósítója szerint telitalálat érte a védelmi minisztériumot, amelyre három bomba hullott. Állítólag megsérült a köz­ponti postahivatal épülete is. Ebben a hul­lámban már 12 Jaguár típusú francia repülőgép is részt vett, a kuvaiti Al-Dzsa­bir katonai repülőteret támadták. Cheve­nement védelmi miniszter Párizsban kö­zölte, az iraki gépek nem szálltak fel a franciák ellen, de a légvédelem négy francia repülőgépet eltalált. Hogy lezu­hantak-e, arról nem szólt. Ebben a hullámban a brit légierő egy Tornado típusú gépet, az amerikaiak egy F-18-ast veszítettek el, a pilóta meghalt. Irak azt közölte, hogy 14 szövetséges repülőgépet lőtt le, a légvédelem, illetve az iraki vadászgépek semmisítették meg őket. Ennek a jelentésnek azonban nem lehet túl nagy hitelt adni, hiszen a bázisa­ikra visszatérő pilóták sorra az iraki légie­rő passzivitásáról számoltak be. Még a légitámadás első hulláma után Szaddam rádióüzenetet intézett George Bush-hoz. Ebben hangsúlyozta: Irak nem adja meg magát. Felszólította az amerikai elnököt, vonja ki csapatait az öböl térsé­géből. Az iraki vezetés egyébként azzal vádolta a szövetségeseket, hogy Bagdad sűrűn lakott negyedeit támadták. Szemta­núk viszont azt jelentették az iraki fővá­rosból, hogy a lakónegyedek gyakorlati­lag sértetlenek maradtak. Bagdad egyébként elrendelte a totális mozgósítást, az ország területén élő kül­földieket is behívják. A katonai hatósá­goknál szombatig kell jelentkezniük. Amit aligha feltételezett valaki, kide­rült, hogy Szaddam Husszein elnök teg­nap a reggeli órákban még Bagdadban tartózkodott. Az egyik nyugati televíziós társaság technikusa látta őt, amikor ép­pen belépett a bagdadi televízió központ­jába. A CNN helyszínen működő riporte­re idézte a szemtanú szavait, aki szerint Szaddam nagyon határozottnak látszott. Az iraki tüzérség lőni kezdte a keleti partvidéken fekvő szaúdi olajberendezé­seket. Meg nem erősített hírek szerint egy olajfinomító és több olajlerakat ég. A szövetségesek sikeres légitámadá­sai ellenére Mose Arensz izraeli védelmi miniszter televíziós beszédében figyel­meztette a lakosságot, hogy az esetleges iraki támadás veszélye még nem múlt el. Felszólított mindenkit, tartsák tiszteletben a hadsereg vezetésének utasításait, ne hagyják el otthonukat és tartsák készen­létben a vegyvédelmi eszközöket. 15.04 óra. Brit szakértők szerint az Irak elleni első légitámadás a hadtörténet eddigi legnagyobb légi hadművelete volt. A szövetséges pilóták 18 ezer tonna rob­banóanyagot dobtak le a kijelölt célpon­tokra. A szövetséges kötelékek tűzereje kétszer nagyobb volt annál, amellyel 1945 februárjában elpusztították Drezdát, s másfélszer volt nagyobb a hirosimai atombomba erejénél. 15.05 óra: Megkezdődött a harmadik légitámadás Bagdad ellen. Előtte meg­szólaltak a szirénák, nyomban tüzet nyi­tottak a légvédelmi ütegek, majd hallani lehetett a bombák robbanását. Mindezt egyenes adásban lehetett hallani a CNN amerikai televíziós társaság közvetíté­sében. 15.30 óra: German Sztarodubov tá­bornok, a szovjet védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, értesüléseik sze­rint találat érte az iraki elnök palotáját és a bagdadi repülőteret. Bombák hullottak a távközlési központra, a főváros villanye­rőművére, valamint egy kutatóintézetre. Az izraeli rádióra hivatkozva közölte a TASZSZ, hogy károkat szenvedett a bagdadi nukleáris központ és több fegy­vergyár a főváros közelében. Állítólag súlyos károk keletkeztek a vegyi és bak­teriológiai fegyverek raktáraiban is. 16.26 óra: A Szaúd-Arábiában állo­másozó egyiptomi erők parancsnoka kö­zölte, 50 iraki harckocsi van úton az egyiptomi negyedik páncélos hadosztály­hoz, azt követően, hogy jelezték megadá­si szándékukat. 17.16 óra: Viktor Poszuvaljuk, a Szovjetunió iraki nagykövete a külügy­minisztérium föld alatti óvóhelyén adta Tarik Aziz külügyminiszter kezébe Mihail Gorbacsov üzenetét Szaddam Hussze­in számára. 17.22 óra: Colin Powell amerikai ve­zérkari főnök kijelentette, „Még létezik" az iraki légierő. Ez az állítás ellentétes a korábbi információkkal, melyek szerint az iraki légierőt „megtizedelték". Powell szerint légi párbajokra kerül sor, de Irak eddig még egyetlen Scud rakétát sem lőtt ki. 17.29 óra: John Holliman, a CNN egyik bagdadi tudósítója közölte, az iraki hatóságok megtiltották nekik a további közvetítést. A CNN stábja a kora reggeli órák óta Bagdad egyik szállodájából egyenes adásban közvetítette az esemé­nyeket. Ugyanakkor az AFP tudósítója jelen­tette: Szaddam utasítást adott arra, húsz percen belül szakítsák meg az összes műholdas tévékapcsolatot. 18.52 óra: A BBC jelentése szerint a szövetséges csapatok harcállást foglal­tak el a kuvaiti határ közelében. Nem áttelepítésről, hanem átcsoportosításról van szó. Vagyis további alakulatokat és haditechnikát irányítottak oda. A manőver célja; nagyobb nyomást gyakorolni Szad­damra. Gyors szárazföldi támadást nem terveznek. 19.45 óra: Irak már nem képes arra, hogy komoly vegyi támadást indítson - közölte Maurice Schmitt, francia ve­zérkari főnők. Ezen eszközök indítóállá­sait ugyanis még az első légitámadás során megsemmisítette a szövetséges légierő. A francia tábornok azt állitotta, hogy elpusztították az iraki légierő felét is. Esti tévéinterjújában azt hangsúlyozta, valószínűnek tartja, hogy az, ami az iraki légierőből megmaradt, képtelen a felszál­lásra. Az amerikai külügyminisztériumban ugyanekkor kizárták annak a lehetőségét, hogy bármilyen rövid időre is szüneteltes­sék az Irak elleni légitámadásokat. Mar­garet Tutwiller szóvivő ehhez hozzátet­te: a BT 45 napi „békeszünetet" adott Bagdadnak január 15-e előtt. Cenzúra A harcok helyszínén dolgozó külföldi televíziós társaságok és hírügynökségek gyakran néhány tucatnyi stábja tisztelet­ben tartja a védelmi minisztériumok ren­deleteit, amelyek a katonák biztonságá­nak érdekében bizonyos mértékben kor­látozzák a sajtószabadságot. A katonai cenzor például nem engedélyezi a had­műveletek helyszínének pontos meghatá­rozását, így a jelentések általában ,.Kö­zép-Szaúd-Arábiáról" vagy „Észak-Sza­úd-Arábiáról" tesznek említést. A riporte­reknek tilos tájékoztatni az egységek pon­tos létszámáról vagy olyan információkat továbbítani, amelyekből következtetni le­hetne a katonai szándékokra. A Pentagon fenntartja magának azt a jogot, hogy ó lesz az egyedüli forrás, amely tájékoztat az áldozatok számáról. A televíziós stábok kötelezték magukat, hogy nem sugároznak felvételeket a ha­lottakról. Csökken az olajár Közvetlenül az öböl-válság kirobba­nása után tegnap emelkedett az olaj ára, ám a sikeres Irak elleni légitámadást követően ismét csökkent. Az AP hírügy­nökség közlése szerint Londonban teg­nap délben az északi-tengeri Brent típusú olajat hordónként 21,30 amerikai dollárért adták, ami 7,67 dollárral kevesebb, mint szerdán. A lényegében stabil árak megőr­zésére hatással van az is, hogy a legna­gyobb szaúd-arábiai partmenti olajkutak - amelyek elérhetők iraki rakétákkal - normálisan dolgoznak. Szakértők sze­rint azonban számítani kell rá, hogy amint Irak támadásba lendül, a kőolaj ára ismét emelkedni fog. George Bush az árstabili­tás megőrzése érdekében megbízta energetikai miniszterét, hogy szabadítsa fel az amerikai stratégiai olajtartalékokat. (Folytatás az 1. oldalról) hogy szigorítani kell a külföldi állampolgá­rok és kamionok ellenőrzését. Megtiltotta, hogy a belügyminisztériumi szóvivőn és a csoport vezetőjén kívül mások tájékoz­tassanak tevékenységéről. Készültségben a vegyvédelmi egység A Védelmi Minisztérium reggel közöl­te, hogy a hajnali órákban készültségbe helyezték a Szaúd-Arábiában tartózkodó csehszlovák vegyvédelmi egységet. A tá­jékoztatás szerint a hazai katonák állo­máshelyén nyugalom volt, semmilyen ak­cióra nem került sor. Az egység tagjai fedezékbe vonultak s vegyi fegyverek bevetése esetén készek teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. A csehszlovákiai ön­kénteseknél a hangulat jó. A külügyminiszter interjúja Ugyanezt - a Külügyminisztérium ope­ratív munkacsoportjának információira hi­vatkozva - Jirí Dienstbier is megerősí­tette abban az interjújában, amelyet rö­viddel kilenc óra előtt adott a Csehszlovák Sajtóiroda, a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió munkatársának. Közölte, hogy a Közép-Keleten tartózko­dó többi csehszlovák állampolgárnak sem esett bántódása. A külügyi tárca vezetője elmondta, hogy az operatív csoport állandó kapcso­latot tart fenn a Perzsa-öböl térségében levő, valamint más-országokban működő csehszlovák külképviseleti hivatalokkal, és folyamatosan dolgozza fel az érkező híreket. Az ebédszünetben megtartott szoká­sos sajtóértekezleten Ján Čarnogurský, a kormány alelnöke tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondta, hogy őrzik a fontos létesítményeket és középületeket. Gon­doskodtak a kormány tagjainak és más személyiségeknek a védelméről. Ellenőr­zés alatt tartanak bizonyos külföldi sze­mélyeket, akikről feltételezhető, hogy megsértik a közrendet. Figyelemmel kísé­rik azokat a csehszlovák állampolgárokat, akikről tudják, hogy közel-keleti kapcsola­taik vannak. A biztonsági intézkedések természetesen az egész lakosság védel­mét szolgálják. Az iskolák őrzését csak akkor rendelik el, ha azt a helyzet megkí­vánná. A Belügyminisztérium válságstábot alakított, amely rendszeresen ülésezik és Annak ellenére, hogy az öbölben meg­kezdődött harcok nálunk is megköveteltek néhány alapvető biztonsági intézkedést, az élet a mindennapok megszokott rendje szerint zajlik. Talán csak az emberek gondterheltebb tekintetében tükröződik az esetleges háborútól való félelem. Mi a helyzet a kereskedelem és az ellátás terén? - kérdeztük Kovács Zoltánt, az SZK kereskedelmi miniszterének ta­nácsadóját. - Ismereteink szerint az ellátásban a megszokott módon zajlik minden. Nin­RÖVIDEN — A SZOVJETUNIÓ elutasította azt a ja­vaslatot, hogy hívják össze a helsinki folyamatban résztvevő országok rendkí­vüli ülését, amelyen megvitatnák a litvá­niai helyzetet. Ezt a javaslatot a helsinki folyamat új intézményeinek tevékenysé­géről szóló bécsi szakértői megbeszélé­seken terjesztette elő Csehszlovákia, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Svédország és Svájc. A Szovjetunió a belügyekbe való beavatkozással ma­gyarázta álláspontját. Ezt az indokot azonban a küldöttségek azzal utasították el, hogy a rendkívüli találkozó összehívá­sa teljes összhangban van a Párizsban aláírt Európai Chartával. „Mint tudják, az eddigi támadások ka­tonai célpontok ellen irányultak, így Szad­dam Husszeinnek még mindig van esé­lye, hogy - ha le szeretné állítani a had­műveletet - kivonja csapatait Kuvaitból - folytatta Jifí Dienstbier. - Szerintem a csehszlovák álláspont kezdettől fogva világos volt. Ezt támasztja alá, hogy egy­séget küldtünk az Öbölbe.. Az iraki elnököt kényszeríteni kell, hogy katonái elhagyják Kuvaitot, örülnénk, ha ezt meg­értené. Hiszen volt rá elég ideje. Mivel nem így történt, most nem maradt más hátra, mint katonai erőkkel felszabadítani a megszállt országot." Arra a kérdésre, hogy mivel magya­rázható Irak kis mértékű aktivitása, a kül­ügyminiszter azt válaszolta, hogy minde­nekelőtt nagy szerepet játszott a megle­petés, valamint az, hogy korszerű és régi haditechnika került szembe egymással. A szövetségi kormány nyilatkozata A csehszlovák kormány az Irak ellen indított katonai akció kapcsán nyilatkoza­tot adott ki. Egyebek között megállapítja, hogy a háború kirobbanása az Öböl­válság, tehát annak következménye, hogy Irak elutasította csapatainak a jogel­lenesen megszállt Kuvaitból való azonna­li, feltétel nélküli kivonására felszólító BT­határozat teljesítését. A szövetségi kor­mány teljes mértékben támogatja azt a döntést, mely szerint minden hozzáfér­hető eszközzel valóra kell váltani a nem­zetközi közösség akaratát. Egyúttal fel­szólítja az iraki kormányt, hogy a további vérontás megakadályozása végett mi­előbb vonja ki csapatait Kuvaitból. a belügyminiszter révén folyamatosan tá­jékoztatja a kormányt a helyzet alakulásá­ról. Szlovákiában egyelőre nem fordult elő rendbontás, amely kapcsolatba hozható lenne az iraki háborúval. Nagyszombat­ban Irakot' támogató feliratok jelentek meg, de ezek nem tükrözik a lakosság véleményét, valószínűleg provokációról van szó. Mint ismeretes, Vladimír Mečiar Kelet­Szlovákiában járva megállapította, hogy a határaink védelme nem a legtökélete­sebb. Arra a kérdésre, hogy intézkedtek-e már az alaposabb ellenőrzés érdekében, Ján Čarnogurský azt válaszolta, hogy a határok védelme a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. Ugyanezzel érvelt, ~ amikor a Varsói Szerződésből való kilé­pés merült fel. -r­csenek fennakadások, az árusítás folya­matosan, különösebb szabályozók vagy biztonsági intézkedések nélkül, zökkenő­mentesen folyik. A tárca vezetése jelen­leg nem is tervez semmiféle szabályozó korlátozó vagy egyéb intézkedést, nincs szükség arra, hogy valamilyen mestersé­gesen szított pánikhangulat esetlegesen egy felvásárlási lázban csapódjon le. A minisztérium akkor sem szervez köz­vetlen beavatkozást, ha ilyen helyzet adó­dik elő. -tszl­A CSEH NEMZETI TANÁCS tegnapi ülésén a törvényhozó testület első alelnö­kévé választották meg Jan Kalvodát, a Polgári Fórum parlamentközi demokra­ta baloldali klubjának tagját. BUDAPESTEN az Országgyűlés szer­dai ülésén két új minisztert iktattak be tisztségükbe. Kiss Gyula lett a munkaügyi miniszter, a földmüvelésügyi tárca élére pedig Gergátz Elemér került. A képviselők jóváhagyták a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását. A dokumen­tum szerint aki 10 évnél többet, de húsz esztendőnél kevesebb időt töltött munká­ban, résznyugdíjat kaphat, s azok az anyák, akik 1968 előtt szültek, gyerme­kekként egy év szolgálatiidő-kedvez­ményben részesülnek. ŐRZIK A FONTOS INTÉZMÉNYEKET RENDKÍVÜLI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEKET HAGYOTT JÓVÁ A KORMÁNY (Munkatársunktól) - Az Öbölbeli háború rányomta bélyegét a szlovák kormány tegnapi ülésére. A napirendre tűzött kérdé­sek megvitatása előtt a kormány megismerkedett a helyzettel, majd jóváhagyta a háborúval kapcsolatos biztonsági intézkedé­seket. KÁR A PÁNIKHANGULATÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents