Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÍÚJSZÓM MOSZKVA VISSZATÉRT A ÚTVONALHOZ? 1991. JANUAR 17. NÉHÁNY SORBAN 3 MA: ÚJ NÉMET KABINET A' német szabaddemokraták (FDP) kedden közölték, kiket jelölnek az új koalíciós kormányba, s így már minden készen áll a kabinet névsorának összeállításához és .a bemutatkozásához a parlamentben. Nem kétséges, hogy a törvényhozás mai tanácskozásán ismét Helmut Kohlt választják meg kancellárnak. A szabaddemokratáké lesz az alkancellári és külügyminiszteri tisztség, mindkettőt a szövetségi kormány veterán tagja Hans-Dietrich Genscher kapja - úgy mint eddig. Genscher már huszonkét éve ül a külügyminiszteri székben. Tekintettel arra, hogy á

1 decemberi parlamenti választásokon az FDP erősítette pozícióit, az eddigi négy helyett összesen hat tárcát kap a kormányzatban. Ezzel szemben a bajor CSU kettővel kevesebbet, vagyis négyet. Még néhány fontosabb posztról: továbbra is a Wolfgang Schäuble lesz a belügyminiszter Gerhard Stoltenberg megőrzi a védelmi, Theo Waigel a pénzügyi tárcát. Jürgen Möllemann, aki eddig az oktatásügyi minisztérium élén állt, most a gazdasági tárcát veszi át. A Die Welt tegnap arról tájékoztatott, hogy a baltikumi válság miatt Kohl kancellár szívesen venné, ha meggyorsítanák a szovjet csapatok kivonását a volt NDK területéről. KINEK AZ ÉRDEKE? Egyiptomi vélemények szerint Abu íjad palesztin vezető meggyilkolása az öböl-válsággal van kapcsolatban. Kairó hivatalosan elítélte a merényletet, de míg a sajtó egy része Izrael számlájára írja a gyilkosságot. A legnagyobb napilap, az. Al Ahram véleménye az, hogy a gyilkosság az öböl-válság miatti belső palesztin nézeteltérések következménye volt. Abu íjad, a PFSZ második embere másképp ítélte meg a válságot, mint Jasszer Arafat. Igaz, hogy nyíltan nem bírálta Arafatot, de jól tájékozott palesztin források szerint állandóan a szemére vetette, hogy „minden palesztin kártyát" Szaddam Husszein kezébe adott, s összekapcsolta a palesztin mozgalom sorsát az iraki elnök kiszámíthatatlan kalandorpolitikájával. Ugyancsak jól tájékozott forrásokra hivatkozva állította az Al Ahram, hogy Abu íjad Abdel Hamiddal éppen az Arafat elleni koordinált eljárást akarta megvitatni azon a találkozójukon, amelynek során mindkettejüket meggyilkolták. Asszad Asszad, az Arab Államok Ligájának ügyvivő főtitkára viszont azt mondotta: Abu íjad meggyilkolása olyan támadás a palesztin nép ellen, amelyet a cionista ellenség követett el azzal a céllal, hogy csapást mérjen az intifádára (népi felkelés). A száműzött kuvaiti kormány és Szaúd-Arábia is elítélte a merényletet. Dzsaszem Jakub, kuvaiti tájékoztatásügyi miniszter szolidaritását fejezte ki a palesztin néppel, annak ellenére, hogy milyen álláspontot foglalnak el az egyes palesztin szervezetek. (Folytatás az 1. oldalról) befolyása van, mint a törvényesen megválasztott parlamentnek és kormánynak. Mikolas Burakiavicsjus, a Litván KB első titkára úgy véli, e bizottság és az őt támogató erők nem adják fel azt a követelésüket, hogy a köztársaságban vezessék be az elnöki rezsimet, távolítsák el a jelenlegi litván vezetést, s hogy teljes mértékben újítsák fel a Litván SZSZK-t. Fjodor Kuzmin, a balti katonai körzet parancsnoka tegnap közölte; a katonakötelesek besorozásával kapcsolatos problémákat erőszak alkalmazása nélkül fogja a hadsereg megoldani. Az általa közölt előzetes adatok szerint az utóbbi napokban Észtországban 200, Lettországban több mint 100 fiatal jelentkezett a sorozóbizottságnál, Litvániát azonban nem említette. A vezérezredes ismét azzal vádolta a köztársaságok szerveit, hogy olyan intézkedéseket foganatosítottak a katonai szolgálatot illetően, amelyek ellentétben állnak a Szovjetunió alkotmányával. Nyikola] Trubin, a Szovjetunió legfőbb ügyésze pedig azt rótta fel a litván fiataloknak, hogy akadályozzák az ügyészség és a hadsereg azon képviselőinek a munkáját, akik feladatul kapták a litván események kivizsgálását. Az ügyészség munkatársai államcsíny-kísérlet és zavargások szításának ügyében nyomoznak, míg a katonai nyomozók a fegyverhasználattal elkövetett túlkapásokat vizsgálják ki. BAKATYIN MEGSZÓLALT Vagyim Bakatyin, az Elnöki Tanács tagja, a közelmúltban menesztett belügyminiszter a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában azt mondta, számára teljesen érthetetlen Gorbacsov állásSzovjet katonák Vilniusban pontja a vilniusi ügyben. Azt nem érti, hogy az államfő miért nem határolta el magát attól az önkénytől, ami a litván fővárosban lejátszódott. Bakatyin szerint Gorbacsov Litvániával kapcsolatos elvárásainak és lépéseinek semmi közük nincs ahhoz, ami a szombatról vasárnapra virradó éjszaka lejátszódott. Bakatyin arról is tájékoztatott, vasárnap és hétfőn is beszélgetett telefonon az államfővel, s meggyőződése, hogy a Vilniusban történtek váratlanul érték Gorbacsovot. „Két évig voltam kapcsolatban az elnökkel, s tudom, hogy még a legbonyolultabb helyzetekben is mindig kerülni akarta a fölösleges erőszakot, a törvénytelen erőszakról már nem is beszélve" - mondotta, hozzátéve, ezért érthetetlen, hogy miért nem szögezte ezt így le parlamenti beszédében is. Bakatyin egyúttal bírálta a szovjet parlamentet is, amiért teljesen értetlenül viszonyul a vilniusi eseményekhez. A volt belügyminiszter még megjegyezte; a tábornokoknak egyáltalán nincs joguk ahhoz, hogy valamilyen „utcai bizottság" felszólítására tankokat vessenek be. S teljesen törvénytelen részükről a televízió elfoglalása vagy az éjszakai kijárási tiltatom elrendelése. SAUDARGAS A SZTÁLINI FÉSZEKRŐL Algirdas Saudargas litván külügyminiszter ugyancsak a Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozott, aláhúzva, hogy a Vilniusban elkövetett bűnlettre a Szovjetunióban tapasztalható fejlődés kontextusában kell tekinteni, hiszen megkezdődött az a folyamat, amellyel a hatalom másoknak a kezébe csúszik át. Szerinte e pillanatban nem tudni, hogy ki is van hatalmon a Szovjetunióban, amit az támaszt alá, hogy senki sem (Telefoto: ČSTK - Michal Kalina) vállalja magára a felelősséget a kegyetlenkedésekért. Szerinte a világnak tudomást kell szereznie arról, hogy a Szovjetunióban hol van a sztálinizmus fészke. Ezt fel kell kutatni és hatástalanítani. Mozgósítani kell Jelcint a maga tekintélyével, hogy lázítsa fel Oroszországot, Ukrajnát és más köztársaságokat - mondotta Saudargas. GORBACSOV JELCINT TÁMADTA Még a kedd esti moszkvai eseményekhez tartozik, hogy a szovjet parlament ülésén Mihail Gorbacsov rendkívül élesen támadta legnagyobb politikai ellenfelét, Borisz Jelcint. Mint ismeretes, az orosz elnök támogatja a balti köztársaságok függetlenségét, s ezért mondta róla Gorbacsov, hogy elvesztette az eszét. Gorbacsov felháborodását most az váltotta ki, hogy Jelcin szerint Oroszországnak önálló hadsereget kellene létrehoznia, s az államfő szerint ez „olyan szándékos provokáció, amelynek célja a további feszültség szítása a Szovjetunióban." Jelcin súlyosan megsértette a szovjet alkotmányt, és Gorbacsov szerint az orosz elnök kijelentése egyáltalán nem segíti elö a társadalom konszolidálását, ellenkezőleg, a konfrontációt ösztönzi. Az államfő ugyanebben a beszédében ismét hevesen bírálta a három balti köztársaságot szeparatista törekvései miatt. VISSZHANG Naponta rengeteg olyan hírt kapunk, amelyek arról tudósítanak, hogy a nemzetközi közvélemény elítéli a vilniusi tömegmészárlást. így tett tegnap az Egyházak Világtanácsa több más egyházi szervezettel egyetemben.- Jelena Bonner, az elhunyt Szaharov akadémikus özvegye tiltakozásul Gorbacsov politikája ellen felkérte az oslói Nobel-díj bizottságot, hogy Andrej Szaharov nevét töröljék a Nobel-díjasok listájáról. Indoklása szerint „lehetetlennek tartja, hogy a férje nevét együtt emlegessék Mihail Gorbacsov pártfőtitkáréval. A New York Times a vasárnapi vilniusi eseményeket az 1968-as csehszlovákiai megszálláshoz, a magyarországi 1956-hoz és az 1979-es afganisztáni fordulathoz hasonlította. A cikk szerint Moszkva visszatért a régi keményvonalhoz. A varsói városi szervek pedig menedéket kínáltak fel Litvániának arra az esetre, hogy ha a litvánok kénytelenek lennének Lengyelországban emigráns kormányt alakítani. M

ariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője sajtóértekezletén kijelentette; az Egyesült Államok üdvözli, hogy Alekszandr Besszmertnih lett az új szovjet külügyminiszter. „Jól tudtunk együttműködni vele, amikor különböző tisztségeket töltött be. Fontos szerepet játszott a szovjet-amerikai kapcsolatok alakításában, különösen az öböl-válság ügyében" - mondotta, hozzátéve, Bush elnök még azokból az időkből ismeri őt, amikor alelnök, Beszmertnih pedig külügyminiszter-helyettes volt. N

émetország hamarosan az első helyre kerül hazánk külkereskedelmi partnereinek sorában - jelentette ki Berlinben Zdenék Červený, a külkereskedelmi miniszter helyettese. Az NSZK-val tavaly 19 százalékkal növeltük árucserénket, a csehszlovák-szovjet kereskedelem viszont 25 százalékkal csökkent. E

gy mozgó járműből két gránátot dobtak az Egyesült Államok panamai nagykövetségének épületére. Sebesülés nem történt, az anyagi károk sem jelentősek. A merényletért a PFSZ egyik tagja vállalta magára a felelősséget, arra figyelmeztetve, hogy az Irak elleni háború esetén további merényletekre lehet számítani. A terrorista azt mondta a telefonba, hogy csak akkor kezdődnek el igazán az ilyen merényletek, amikor iraki területre leesnek az első bombák. Klwikolaj Rizskov volt szovjet IN V kormányfő tisztességes körülmenyek között vonult nyugdíjba. Vidéki házat, orvosi ellátást biztosítottak neki, s garasoskodnia sem kell majd. Havi nyugdíja 1200 rubel lesz, ez a szovjetunióbeli átlagkeresetnek az ötszöröse. G

eorge Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy a salvadori konfliktus békés rendezése érdekében felszabadítja a salvadori kor mánynak szánt, fél évvel ezelőtt be fagyasztott 52,5 millió dolláros kato nai segélyt. A folyósítását azonban - éppen a béke előmozdítása érdekében - 60 napra felfüggesztik. Az amerikai törvényhozás tavaly októberben akadályozta meg ennek az összegnek az eljuttatását Salvadorba, mert túl lassan folyt annak az 1989 novemberében történt gyilkosságnak a kivizsgálása, amelynek során hat jezsuita papot öltek meg. D

asin Bjambaszüren mongol kormányfő kedd esti tévébeszédében bejelentette, hogy növelik a termékek és a szolgáltatások árát. S bár a tegnapi ulánbátori sajtó nem tájékoztatott az új kiskereskedelmi árakról, a kormányfő egyik interjújából kitűnt, hogy az árak megkétszereződnek. Ezzel együtt azonban száz százalékkal emelkednek a bérek és a különböző pénzügyi juttatások. Megkétszerezik a lakossági takarékbetéteket is, de csak abban az esetben, ha nem haladják meg a 10 ezer tugrikot. Emelték a betétek kamatjait is. T

emesvárott véget ért a sztrájk, a vállalatok többsége ismét dolgozik, a diákok is befejezték tiltakozó akciójukat, közölte Bogdán Baltazar, a román kormány szóvivője. Ez a helyi szakszervezetek és a kormánybizottság képviselői között született megállapodás eredménye. A tájékoztatás szerint a két fél 65 vitatott kérdésben jutott közös nevezőre. Bogdán Baltazar tagadta azokat a külföldi állításokat, amelyek szerint az általános sztrájk folytatódna, mondván, száz vállalat közül már csak nyolcban szünetel a munka. K

ommunistaellenes nagygyűlést tartottak kedden a tiranai sportstadionban több mint 10 ezer ember részvételével. Az albán értelmiségiek szóltak a jelenlevőkhöz, követelve a kommunista uralom megdöntését és az igazi többpártrendszer bevezetését Albániában. A békés jellegű nagygyűlés után több száz főből álló csoport indult a városközpont felé, de a különleges rendőri alakulatok feloszlatták a tömeget. S

zerbiában, Jugoszlávia 'sgnagyobb tagköztársaságában kedden választottak új kormányfőt. Milosevics elnök javaslatára Dragutin Zelenovics került e tisztségbe, ő eddig a Vajdaságot képviselte a jugoszláv államelnökségben. Lejárt az ultimátum. Közép-európai idó szerint tegnap reggel hatkor. Irak hajthatatlan maradt, csapatai még jobban beásták magukat Kuvaitban ahelyett, hogy legalább megkezdték volna a kivonulást, vagy Bagdad bármilyen módon jelezte volna: fontolgatja a háborút megakadályozni képes egyedüli lépést. A világ, s képviseletében az Egyesült Nemzetek Szervezete nyomban az agresszió után Szaddam Husszein tudomására hozta, nem fogja akceptálni Kuvait bekebelezését, ragaszkodik az eredeti status quo helyreállításához. Szaddam fölényes volt, magabiztos - és az is maradt, legalábbis látszatra. Kezdetben nyilván abban bízott, hogy az arab országok ós egykori, főleg kelet-európai szövetségesei kiállnak mellette, s ha nem, hát legalább nem fordulnak ellene. A Rijád kérésére elsőként SzaúdArábiába érkező amerikai katonákat nevezte agresszornak, s nyomban Vietnamot emlegette. Csalódnia kellett, Washington egyre több szövetségest, a jó ügy egyre több támogatót talált. Ma 28 ország tagja az Irak elleni koalíciónak, s bár nem mindegyik küldött katonákat, a térségbe, mégis felsorakozott az agresszorral szemben egy 580 ezer fős soknemzetiségű haderő. Nem a katonák száma, nem is a technikai fölény a multinacionális csapatok erőssége, hanem az a nemzetkőzi összefogás, amely mögöttük áll. Hiszen Irak is felsorakoztatta a maga 540 ezer fegyveresét, komoly légiereje van, meg rakétái, páncélosai, vegyi és biológiai fegyferei, s állítólag még „csodafegyvere" is. Csak éppen a csodára nem várhat. Nem a győzelemre gondolok, hanem arra, hogy Bagdad mégis megúszsza a háborút és Kuvaitot is megtarthatja. Allah akbar - Allah hatalmas - íratta fel az ország lobogóira Szaddam. A hivatalos hírügynökség bizonyára hiteles beszámolója szerint - ragyogó tekintettel adta ki országmentő rendeletét. Igazán nem szeretnék ironizálni, de kénytelen vagyok megjegyezni: talán a kuvaitiak is vannak olyan jó hívei Allahnak és prófétájának, mint az irakiak. S nem merném rossz muzulmánnak nevezni a szaúdiakat, szíriaiakat, egyiptomiakat. Ugyanolyan maszlag ez a fohászkodás az egy igaz istenhez, mint az erőszakos párhuzamvonás Kuvait megszállása és a palesztin kérdés megoldása között. Bizonyíték erre, hogy ezzel az ötlettel - mármint, hogy a kuvaiti kivonulásért cserébe Izrael is vonuljon ki a megszállt területekről - Szaddam csak októberben állt elő, pedig az agresszióra augusztus második napján került sor. S mivel a palesztinok kapva kaptak ezen - a fuldokló és a szalmaszál analógiájára - Bagdad most ezzel érvel, ehhez ragaszkodik körömszakadtáig, ezzel akarja feledtetni nagyon is olajAPELLÁLÁS és pénzszagú vitáit az akkor még független Kuvait kormányával. Még nem szólaltak meg a fegyverek - legalábbis tegnap délután még ez volt a helyzet -, reménykedni még mindig lehet és kell is. Ilyen helyzetben, ebben a se háború, se béke állapotban minden használható ötletet, javaslatot meg kell hallgatni, ki kell próbálni. Ezt tette az utolsó pillanatig az ENSZ Biztonsági Tanácsa még azután is, hogy az iraki parlament döntött: jöjjön a háború. Miben bízik még mindig Szaddam? Abban, hogy a szövetségesek mégsem fognak kockáztatni, továbbra is tárgyalási ajánlatokkal fogják •ostromolni, amelyeket megint csak elutasít, lesöpör az asztalról? Arra számít, hogy a fiaikért már eddig is nagyon aggódó családok rákényszerítik országaik vezetőit, feledjenek jogot, erkölcsöt, tisztességet, becsületet, csak ne legyenek halottak? Komolyan gondolja, hogy ez a jobb irányba változó világ büntetlenül hagyja a gaztettet, nehogy sírokat kelljen ásni? Igen, a háború borzalmas. De borzalmas az is, amit Irak Kuvaittal tett, amit az emírség népével elkövetett. S ha a világ nem bünteti meg a gazembereket, vérszemet kapnak. Ezért kénytelen vállalni az áldozatokat, az emberi és anyagi veszteségeket, nehogy később még nagyobb legyen a béke ára. Elkészültek a tervek az agresszor elleni támadásra. De még készülnek újabb javaslatok a háború megakadályozására. Nincs ebben ellentmondás, sőt, így helyes. S nemcsak azért, mert egyik stratégiai elképzelés sem tökéletes, egyik sem zárhatja ki az áldozatokat, hanem azért is, mert várható következményeik szintén nyugtalanítóak. Ha a nemzetközi haderő (minden bizonynyal) megelégszik Kuvait felszabadításával, nem lépi át Irak határát, akkor Száddamnak megmarad jelenlegi katonai potenciáljának és hazai bázisának nagy része, s a dolgokat úgy állíthatja be, hogy ó a győztes, az amerikaiak és a többiek a vesztesek. Kit érdekel - mondhatnánk -, mit fog mondani Szaddam? De itt van az !rán ellen nyolc éven át vívott háború példája, az is felemás módon zárult le, ami lehetővé tette, hogy a diktátor egy újabb agressziót hajtson végre. Nem járna sokkal jobb következményekkel Szaddam totális veresége, az ország éléről történő eltávolítása sem. A vert sereg maradványai nyilván egymás ellen fordulnának, s a szomszédok - Irán, Szíria, Törökország - is igyekeznének befolyásuk alá vonni a legyengült országot. Katonai puccsra nem lehet számítani, a tábornokok Szaddam tejtestvérei. Az emigráció szerepvállalása is elképzelhetetlen, hiszen megosztott, tucatnyival több hullámban jött létre, egymással is ellenséges és Amerika-ellenes. Tartós rendezésre tehát nem nagyon lehet számítani, akárhogy is alakulnak a dolgok. A legjobb talán a háború előtti állapotok békés úton történő helyreállítása volna, de ez, úgy tűnik, már alaptalan remény. A' józan észre, az emberségre, a tisztességre apellálni lehet, s kell is, de komolyan bízni abban, hogy Bagdad ezt figyelembe veszi, már nem nagyon lehet. GÖRFÖL ZSUZSA