Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
fl i/asärrap / I . Ma nók születnek Látogatóban Sidó János fafaragónál “ÜLJ k 11 ihpí; II EM A prágai Független Sajtóközpont (Nezávislé tiskové stredisko) kiadásában megjelenő Respekte, hetilap egyik jellemző vonása, hogy köntörfalazás nélkül, nyíltan ír olyan kérdésekről, amelyekről más lapok hasábjain alig történik említés. A cseh nyelvű írások mellett szlovákul is jelennek meg cikkek, ami jelzi, hogy a szerkesztőség számára elsősorban a szervezők mondanivalója a fontos. A Respekt 17. számában egy Amerikában élő hazánkfia, Gabriel Ariel Levlcky cikkét idézzük. HOL VAN A KUTYA ELÁSVA. AVAGY EGY AMERIKAI POZSONYBAN Virágcserépben használatos, kopjafát ábrázoló karócskákat, különböző dísztárgyakat, elsősorban erdei manók fakéregböl készült másait árulja egy fiatalasszony a pozsonyi vásárcsarnokban. Portékája felkelti az emberek figyelmét. Sokan megállnak, hosszan nézegetik a kirakott tárgyakat. Vásárlókból sincs hiány.- Ha látom, hogy valaki nagyon megvenné, de kevés a pénze, néha olcsóbban is odaadom - mondja Sidó Jánosné, aki férje munkáit árulja. Nem kis kíváncsisággal kerestem fel galántai otthonában, az Sznf lakótelepen Sidó Jánost. Bevallom, egészen másképp képzeltem el ,, műhelyét“, mely háromszobás, harmadik emeleti lakásuk konyhája. Semmi jele a faragásnak. A kis helyiségben példás a rend és a tisztaság. A faragáshoz csupán néhány kést és vésőt használ. A forgács pedig a lába elé leterített rongyra hull.- ,, Okos“ forgács - tréfálkozik ügyes kezű vendéglátóm -, véletlenül se hull a rongy mellé. Közben fél méter hosszúságú fenyőfa-rudacskát vesz a kezébe, hogy kopjafa formájú virágkarót faragjon belőle. A mintákat nem rajzolja a fára. Rengeteg ilyen kopjafát készít, de két egyforma sincs köztük. A szerszámot biztosan és gyorsan forgatja. A gazdagon díszített virágkaró kifaragása mindössze tizenöt percig tart. Pedig közben szüntelenül beszél. Például arról, hogy régen a csatákban a topjával vetették ki a nyeregből az ellenséget. Az elesett lovas sírjához is kopjafát szúrtak.- Édesapán sírjára több mint két méter magas fejfát faragtam - mondja. - A rajta levő jelképek egész életéről vallanak. A tetején látható fejsze például apám ácsmesterségére utal. Életének szimbóluma a csillag és az oszlop. A kehely jelképezi, hogy szerette az itó- kát. A molnárgomb meg a patkó fejezi ki, hogy malomban és állattenyésztésben is dolgozott. Van még a fejfán madárszem, rozetta és kígyófej. Az utóbbi jelzi, hogy katonakorában szanitéc volt. A fejfát a diószegi temetőben sokan megcsodálták. Persze, olyanok is akadtak, akik rosszallóan megjegyezték, vajon nem telt-e beton síremlékre/.. Volt kitől örökölnie a fához, az ősi anyaghoz való vonzódását.- Hatéves koromban kezdtem el faragni - emlékszik. - Anyám kérésére a muskátli mellé bicskámmal kis létrát eszkábáltam. Később gémeket, gazellákat faragtam. Kezdetben csak saját szórakozásomra, a rokonoknak, ismerősöknek is megtetszettek a munkáim, így elajándékoztam őket. Egy idő után pénzt is kaptam értük. Az első jövedelmemből nyugatnémet késeket vásároltam Budapesten. Ma is ezekkel dolgozom. Ha valahol szép faragványt látok, nem tudok ellenállni. Például ezt a liba alakú sótartót vásárban vettem. Vásárokra, piacra, népművészeti bemutatókra is eljár. Legutóbb a bő- si Csemadok-fesztiválon mutatta be népi ihletésű tárgyait.- Vannak, akik órákon át is elnézik, amint faragok. Az a tárgy talán értékesebb, amelynek a megszületésénél maguk is jelen voltak, ez élmény, amikor látják, mit-lehet kihozni az egyszerű fadarabból. Eddig Sidó János munkái csak piacon, illetve vásárokon voltak kaphatók. Ezután már a pozsonyi Prior áruház szuvenír-részlegén is árusítják. Elégedetten mondja, hogy az emberek egyre inkább megbecsülik a kézi munkát. Többre tartják a géppel megmunkált, esztergályozással díszített daraboknál.- A faragó valósággal életet lehel munkájába, s a fa ezt hűen tükrözi. Én a hársfát szeretem a legjobban: zsíros, nem hasad, szép rajta a vágásnyom. Hársfából készítette azt a női aktot ábrázoló domborművet is, melyet semmi pénzért nem adna el. Azért sem, mert a munkásságát kezdettől fogva nagy-nagy megértéssel támogató feleségét ábrázolja. Élete párja nemcsak az elkészült darabok értékesítésében segíti, de ó végzi a fa pácolását, a kép formájú faragvá- nyok keretezését is. Faragással is próbálkozott, de nem nagy eredménnyel. Ez idén érettségizett fiuk viszont édesapja nyomdokaiban halad. A fiatalokat, sőt már a gyerekeket is érdekli a faragás. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a galántai magyar iskolában sikeresen működik a faragókör, melynek a vezetője nem más, mint Sidó János.- Hat fiú és két kislány tagja a hetente egyszer találkozó szakkörnek- mondja vendéglátóm. - A gyerekek szívesen faragnak állatkákat.- A szakkör munkatervét mutatja, melyben saját készítésű rajzok ábrázolják, mivel foglalkoznak tagjai, akiknek egyik legnagyobb sikere a város egyik játszóterén látható szoborcsoport. Krokodilt, kutyát, kakast és csibét ábrázol. Természetesen Sidó János irányításával faragták, s munkájukért könyvjutalomban részesültek. A kör vezetője viszont a jutalom igénye nélkül vállalta a fiatalok irányítását. A gyerekek úgy megkedvelték a szakköri tevékenységet, hogy többen még a kilencéves iskola befejezése után is látogatják. Egyikük- másikuk olykor Sidóékhoz is eljön. Ez pedig azt is bizonyítja, hogy Sidó János nemcsak a kés és a véső- mestere, hanem a fiatalok is megszerették. Pedig nem pedagógus: gépipari szakközépiskolát végzett, és technikusként dolgozik a járási ipari vállalatnál. Amíg mindezt elmondja, két eredeti manót is kifarag. A fakéreg mintázatából varázsolta elő a manók bajuszát és szakállát. A fadarabok szinte megelevenedtek. A fa az erdőből származik, de a manók e kis konyhában születnek. ,,Az biztos, hogy az előző rendszer saját érdekében a nacionalista indulatokat képmutatóan leplezte, a fedő alatt tartotta, s a nacionalista góz felett akkor emelte meg a fedőt, amikor számára ez megfelelő volt"- olvassuk a cikk bevezetőjében. ... A mai Szlovákiának mások a gondjai, mint hogy (elszakítsa a szlovák állam idejéből a nácikkal való együttműködés sebeit, vagy a bűnösök, illetve a kollektív felelősség keresése - mondhatná valaki. De a kutya éppen itt van elásva! A betegség eredetéhez való visszatérés nélkül a nemzet nem szabadulhat meg a ragálytól, amelyet hosszú éveken keresztül itattak belé. Az ember azért ember, mert az eltérések ellenére képes összhangban és egyetértésben élni más emberekkel, Emberiesség és szeretet nélkül Szlovákia nem válhat ismét Európa részévé, jóllehet humanizmusból a mai világ is szűkölködik... Mindazoknak, akiknek céljuk egy jobb, értékesebb Szlovákia megteremtése, azoknak valóban meg kell tanulniuk a történelem és a jelen eseményeinek elemzését. Például a szlovákok viszonyát a zsidókhoz és a cigányokhoz. Amíg ezeket a kérdéseket nem vetjük fel kíméletlen nyíltsággal, addig az ostobaság és a vakság terhétől csak sziszifuszi munka árán szabadulhatunk meg. Én senkire sem mutogatok vádlóként. Csakis arról van szó, hogy azok, akik ma oly gyűlölettel rohangálnak a szlovákiai városok és falvak utcáin és dühöngve harsogják képtelen állításaikat a csehekról, a magyarokról, a zsidókról stb. - végre megértsék- ha erre egyáltalán képesek -, hogy ez az út nemzeti öngyilkossághoz, nem pedig az állítólag célul kitűzött nemzeti megváltáshoz vezet. Jómagam is tanúja lehettem eme indulatoknak. Amikor a januári és febA Rudé právo hétvégi melléklete, a Haló sobota 27. számában interjút olvashatunk Jaroslav Sabatával, a Charta '77 aláírójával, a brünni Polgári Fórum egyik vezéralakjával, akit a választások után neveztek ki a cseh kormány tagjává. A beszélgetésből a kommunista párt újjászületésének feltételeit firtató kérdésre adott választ közöljük:- A lengyelek és a magyarok tapasztalatai után véleményem talán kevésbé tűnik eredetinek, mégis úgy gondolom, hogy a kommunista pártnak fel kellene oszlania. Feloszlatni magát azzal a tudattal, hogy levet magáról minden szennyest, hogy megtalálja helyét a demokratikus polgári társadalomban. Azzal a tudattal, hogy újjászületésének ebben a társadalomban is megvan az értelme. Ám ez azt jelenti, hogy valóban mélyrehatóan kell átgondolnia a nemzetközi és a nemzeti kommunista mozgalom fejlődését, végiggondolni, mit jelentett történelmünkben Masaryk s mit Lenin, s így tovább. Masaryk végtelenül érdekes gondolkodó volt, aki mint egy kis nemzet képviselője azzal a meggyőződéssel tekintett a németek és az oroszok egyoldalúságaira, hogy a kis nemzetek is alkalmasak - sőt, alkalmasaknak kell lenniük - méltó szerep betöltésére! Majd ha mindez megtörténik - ha egyáltalán bekövetkezik -, majd ha RESPEKT 17 ruári napok után az Amerikai Egyesült Államokból ismét visszatértem Pozsonyba, a Szlovák Nemzeti Tanács előtt tanúja lehettem a Szlovák Nemzeti Párt forró hangulatú tüntetésének. Hallottam Tiso éltetését; a jelszavak, a cseheket Prágába, a magyarokat a Duna túlsó oldalára küldték, s a zsidókat pedig... igen, mi is legyen a zsidókkal? Hordozható gáz- fózóket kell szétosztani közöttük! Vitába szálltam néhány emberrel a tömegből. Mindjárt hajba is kaptunk, amikor azzal vádoltam őket, hogy fasiszták. S máris elhangzott: - Menj vissza Amerikába, büdös zsidó! S ha fiam kabátujjamnál fogva nem húzott volna el a lincshangulatú tömegtől, akkor talán ki is ontottam volna néhány cseppet az én szlovák- -magyar-zsidó-amerikai véremből. Valóban! Itt az ideje, hogy elemezzük a cseh uralomról, a magyar arroganciáról, a cigány bűnözésről és a zsidó összeesküvésről szóló mítoszokat, amelyek még az értelmes emberek körében is felbukkannak. Kinek hasznos ez az attraktívan megfogalmazott ostobaság? Csakis azoknak a kalandoroknak, akik számára az emberi élet csupán a hatalomhoz, a zsarnoksághoz vezető lépcsőt jelenti. Ismétlem: vissza kell térnünk a múlt vizsgálatához, s végre be kell fejeznünk a szennyes holmi mosását s megszárítását. S ezt a holmit szemügyre kell vennünk, közelről és mesz- sziröl, s döntenünk kell, hordható-e még? És ha az emberek erre nem képesek, akkor hamar válhatunk azok áldozatává, akik ezt a holmit beszennyezték - fejezi be írását Gabriel Ariel Levicky. a párt leválik holt törzsétől, amikor a munkásmozgalom hagyományainak szellemében politikai életünk első vonulatainak irányát választja, akkor válik igazán új párttá - összegezi véleményét Jaroslav Sabata. A kommunista párt jövőjével kapcsolatban Ivan Gabalnak, a Polgári Fórum egyik vezető személyiségének a Respekt idézett számában megjelent nyilatkozata, amelyben a CSKP esélyeit is latolgatja:-A CSKP választóinak magva konzervatív újsztálinistákból áll. Annak ellenére, hogy a kommunisták a vártnál több szavazatot szereztek, nem menekültek meg a fő ellentmondásuktól. Egyrészt a parlamentben nem marad számukra hátra más, mint a reformok támogatása... Képviselőiknek a parlamentben komolyan és konstruktívan kell szereoelniük, mert másként teljesen lejáratnák magukat. Másrészt viszont tagságuk konzervatív magva bele fog szólni a helyhatósági választásokba. A kommunista pártnak tehát még az őszi választásokig kell vinnie a reformstratégiát az alapszervezetekben, ami viszont nem lesz könnyű feladat. Az eredmény lehet egy belső válság, esetleg teljes széthullás is. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Somogyi Mátyás Fülöp Imre A MEGÚJULÁS FELTÉTELE A FELOSZLÁS HA10 SOBGBV 390. VII. 27. TOMBOL A NYÁR - Gyökeres György felvétele
