Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
A —X hiszem, ebben ÁAZl a nehéz átmeneti időszakban, amikor még csak tanuljuk az önálló gondolkodást, az egymás meghallgatásának, tiszteletének mikéntjét, nem lehet egyszerű feladat vezetőnek lenni. Éppen ezért tisztelettel hajolok meg azok előtt, akik a köz s az emberek érdekében vállalják a veszélyt, s bátran lépnek az oroszlánbarlangba. ÚJ IGAZGATÓ - RÉGI GONDOK Benyó Zoltán doktor ez év április elején pályázat útján került a Komáromi Járási Egészségügyi Intézet igazgatói székébe. - Más vezérelt akkor, amikor megpályáztam ezt az állást, és mások a játékszabályok a jelen időszakban. Belgyógyász vagyok, s tizenkét éves pályafutásom alatt mindig elsősorban a beteg érdekelt, gondjaival, örömeivel együtt. A novemberi változások után, a belgyógyászaton, ahol dolgoztam, főorvosi állásra volt kilátásom, de ez a tiszt sem az én kenyerem. Szükségem volt, van és lesz a közvetlen kapcsolatra a beteggel, mert csak erre lehet építeni - közölte szimpatikus nyíltsággal, majd röviden felvázolta megválasztásának történetét. Programjában relatív igazságosságot ígért, no meg azt, hogy döntéseit a nyilvánosság bevonásával kívánja meghozni. Megválasztása után az egészségügyi intézet osztályain bizalmi szavazások voltak, s a kerek- asztal-beszélgetéseken a dolgozók véleménye volt a mérvadó. A hetven vezetőből csak négyet hívtak vissza. Nyugodt légkörben zajlottak a pályázati megbeszélések is, ahol a jelentkezők szakmai egyeniogúsága esetében a beosztottak véleménye döntött. Az igazgató tanácsadó testületet nevezett ki, s nem a párt, nemzetiségi, illetve vallási hovatartozás alapján, hanem elsősorban a szakmai hozzáértés, az emberi értékek figyelembevételével. - A tanácsadó testületnek két független nagytudású főorvos is tagja, s hiszem, valamennyiünknek egy a célja: emelni az egészségügyi ellátás színvonalát -. A tanácsadók ellent mernek mondani az igazgatónak? - szakítottam félbe. - Szerencsére igen - nevette el magát, s azonnal példával is szolgált. - A városi nemzeti bizottság felkínálta a kórháznak a hírhedtté vált, „mozgó fajú", Z akcióban épült bölcsődét. Mivel a szakvéleményekből kiderült, az épület megjavítható, arra gondoltam, ott készülhetnének az infúziók, a frissen kevert gyógyszerek, de raktárhelyiségeket is nyernénk. Tanácsadóim más véleményen voltak, s meggyőztek, nem vehetünk a temérdek gond mellé újabb kölöncöt a nyakunkba. Érvelésük hatására nem kötöttem meg a szerződést. FERTŐZÓOSZTÁLYRA, DE KORSZERŰ SZÜLÉSZETRE IS SZÜKSÉG VAN... kimutatná, az évtizedek alatt mibe került a nedves, régi épületek felújítása, festése, kiderülne: a tengernyi pénzből új kórház is épülhetett volna. Nem tudom, van-e valóságalapja, de sokan mondják, 1965-ben felépülhetett volna az annyira áhított és szükséges új kórház. Ám „valaki" a tervezetet leseperte az asztalról, mert a kórház nem a belvárosban épült volna, s szerinte a perem- kerületben nincs rá szükség. Akkor dőlt el a jelen- sóhajtott beszélgetőtársam, majd elmondta, szerinte az átépítésnek sohasem lesz vége, csak egymás energiáját emésztik, s belefáradnak az újabb és újabb Harminchét éves igazgató a százéves kórház élén 0 Fertőzópavilon kontra nőgyógyászati-szülészeti osztály 0 Kié legyen az elsőbbség? (Archívumi felvétel) kénytelen üzemelni. Tudom azt is, nem a fertőzöpavilon építése volt az elsődleges, de ha már évekkel ezelőtt belefogtak az építésbe, ne rontsuk el. Az érvek jogossága számomra lelkiismereti terhet jelent, a tanácsadó testülettel egyetértésben mégis azt kell mondjam, nem hozhatok népszerű döntést, ki kell tartanom(nunk) az eredeti terv megvalósítása mellett. Némi javulást hoz majd az új toldalékszárnyak átadása, persze, tudom, gondjainkat végleg csak egy új pavilon felépítése oldaná meg. De hogy mikor és hoazt is, a dolgozók munkafeltételei is megkérdőjelezhetők. A múlt hibáinak orvoslása mellett ügyelnünk kell arra is, ne tetézzük a gondokat, nehézségeket. Nem könnyű feladat. .. Ebben egyetértettünk. Dr. Frantiáek Tóth, a szülészet és nőgyógyászat főorvosa, mielőtt egy szót is mondott volna a fertőző pavilonról, bemutatta osztályát. Az ablak nélküli ételelosztót, a tőle két méternyire található, szellőzés nélküli vécét és fürdőszobát, a penészvirágos kórtermeket és folyosókat a 30 ágyas nőgyógyászaton. A szülészeten sem láthattam mást, hiszen az előbbi osztálytól csak egy nyitott ajtó választja el. Mindezek ellenére négy kórteremben megoldották, hogy az anyák az újszülöttekkel lehessenek (rooming-in) s a betegellátás színvonalát műszerezettségük javításával is emelni tudják.- Abból kellene kiindulni - vallotta a dolgozószobának minősített falat- nyi kamrában a főorvos -, hogy a szülészetre egészséges nők jönnek, akik boldogan várják anyaságukat. A körülmények viszont nem derítik őket jókedvre, zavarja őket a fürdőszoba és a vécé előtti sora- kozás, a toldalékszárny építése miatti zaj, a porról már nem is beszélve. Ha ezeket látom, csoda-e, hogy nem lelkesedem az új fertőző pavilon láttán? És egyáltalán nem izgat az sem, hogy 1991-ben megkezdődik az új rendelőintézet építése. Engem az osztály betegeinek kényelme, nyugalma, méltó elhelyezése, szakszerű orvosi ellátása érdekel elsősorban. Gondolom, még az orvosok, ápolónők munkakörülményeinek javítása is, de ezt inkább nem említem, mert eldöntöttük, a betegeké az elsőbbség. Azoké, akik hosz- szú napokat, heteket kénytelenek itt tölteni. Azoké, akik bízva bennünk, nálunk gyógyulnak, s nem a szomszéd járások korszerű kórházaiban. MEGOLDÁS? A látottak, hallottak Komáromból hazafelé tartva sem hagytak nyugodni. Azt tudom, ma már felesleges volna felelősségre vonni azokat akik 1965-ben elutasították a kórházépítés gondolatát. Azokat is hiába keresnénk, akik engedve a „föntről jött' utasításoknak, csak toldozták- foltozták a régit, ahelyett, hogy szembeszálltak volna az „égiekkel", és kiharcolták volna az új kórház építésének jogát. (Lásd Galánta, Érsekújvár!) A nőgyógyászat főorvosának érveit el kellett ugyan fogadnom, de nem tudott meggyőzni arról, hogy a majdnem kész fertözőosztály átépítése lenne a megoldás. Ugyanis az eredetileg másnak tervezett, kivitelezett épület, sohasem lehet teljes értékű nőgyógyászat-szülészet, csak egy - igaz, hogy új - hibrid. MIÉRT BETEG A KÓRHÁZ? A komáromi kórház régi épületei (közel százévesek) végnapjaikat élik. Nem csoda tehát, ha az egyes részlegeken - laboratórium, RTG- osztály, sebészet, nőgyógyászat- szülészet, fertőző osztály - mindig adódik valami, vagy a villannyal, vagy a vízzel, lefolyókkal. Ottjártam- kor, mivel egész nap esett az eső, éppen a laboratórium ázott be, mintegy öt centiméteres vízben gázolt mindenki. - Néhány évvel ezelőtt eldőlt, a kórház területén az épületeket korszerűsítik, illetve hozzáépítéssel szüntetik meg a tarthatatlan helyiséghiányt - nyúlt a darázsfészekbe az igazgató. - Ha valaki gondokba. - Ha igaz - folytatta -, jövőre megkezdődik az új rendelőintézet építése. Ugyanis a jelenlegi épület nem felel meg az elvárásoknak. Nemcsak a felvonó hiányzik, de a helyszűke is egyre nehezíti az alapfokú orvosi ellátást, a jó orvosbeteg viszony kialakulását. Igaz az, építkezés megkezdése időpontjának kitűzése még nem jelenti, hogy a tervezett munkákat meg is kezdik... FONTOSSÁGI SORREND? A járási egészségügyi intézet vezetői kérték a jnb-t, adják át az egészségügynek a volt járási pártbizottság épületének egyik szárnyát, amelyben különösebb beavatkozás nélkül gyermekgyógyászatot rendezhetnének be. A kérdés jogosságát alátámasztotta, hogy az alapellátáshoz még műszerezettségre sincs szükségünk, tehát átépítés nélkül használhatnák az épületet. Az igazgató némi keserűséggel beszélt arról, hogy a jnb diszlokációs bizottsága az egészségügyieket részesíti előnyben, de valószínű, hogy nem ők kapják meg az épületszárnyat.- Egészségügyünk további neu- raszténiás pontja az új fertőző osztály. Ahelyett, hogy örülhetnénk, 1991-ben végre korszerű, színvonalas épülettel, 60 ágyas kórházi részleggel gazdagodunk, bele szeretnének kényszeríteni abba, hogy a befejezés előtt álló fertőző osztálynak épített létesítményt nőgyógyászattá és szülészetté alakítsuk át. Emberileg, orvosilag igazat adok a követelőzőknek, sőt velük együtt vallom, a nőgyógyászati-szülészeti osztály katasztrofális körülmények között gyan kerül erre sor, arra ma még nem tudok választ adni...- És mi erről a nőgyógyászati- szülészeti osztály főorvosának véleménye? - kérdeztem előbb dr. Benyó Zoltántól, majd az érintett osztály főorvosától is. - A kolléga, betegei érdekeit szem előtt tartva, természetesen a fertőző osztály reprofili- zációját szeretné. A helyében én is azt akarnám. Sajnos - tért át más témára -, rá kellett ébrednem arra, hogy a jelenlegi munkámban nem a gyógyászati ellátás színvonalának emelése az elsődleges, hanem az állandó meghibásodások kiküszöbölése. Ée bevallom, nem szeretnék lemaradni a szakmában sem, ezért péntekenként a belgyógyászaton ügyelek. Kikötöttem, csak addig leszek igazgató, míg pozitív irányba tudom vezetni a kórház ügyeit. A hatalom számomra idegen közeg, az egészségügyi intézet 1700 alkalmazottját kollégának tekintem. Tudom Kívülállóként mégis eszembe jutott valami. Ha az 1991-ben épülő rendelőintézetre szánt összeg szerepel a költségvetésben, s ha megvan a kivitelező is, miért ne lehetne elérni azt, hogy a jobban rászoruló kórházi részleget részesítsék előnyben? Tudom, kell a korszerű rendelőintézet is. Ám ha a döntésnél figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a rendelőintézetben a beteg rövid ideig tartózkodik, a kórházban viszont napokig-hónapokig, a fontossági sorrendet kell(ene) betartani. Tudom, nem lesz könnyű sem a döntéshozatal, sem a tervek valóra váltása. De a járási egészségügyi intézet vezetői, sőt a járási nemzeti bizottság sem várhatja azt, hogy valahol, valakik helyettük döntenek. A járás lakossága egészségügyi ellátásának sorsát ők tartják a kezükben. Megfontoltan, okosan és gyorsan kell dönteniük. Péterfi Szonya 990. VII. 27.
