Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-21 / 51. szám

Bugár Imre: „A legjobb dopping? Egy pohár jó bor.í( A sport egére olykor felröppennek fénylő üstökösök, egy rövid ideig beragyogják^ pályákat, stadionokat, de aztán, amilyen váratlanul megjelentek, olyan gyorsan el is tűnnek. Szerencsére állócsillagokból, melyeknek fénye nem ke­vésbé sziporkázó, de hiányzik mögöttük a feledés és lehanyatlás csóvája tcbb van Egyikük a diszkoszvetés első világ­bajnoka, olimpiai ezüstérmes, Európa- bajnoki arany- és bronzérmes, többszö­rös csehszlovák bajnok - Bugár Imre. A csallóközi óriás pályafutásáról már sok­szor és talán mindent megírtak. Legutóbbi találkozásunkkor azéri inkább a tartós, és a sporttal is kapcsolatos emberi értékek­ről beszélgettünk. Felvetettem egy-egy témát, aztán hallgattam Imre elmélke­dését. SZÜLŐFÖLD Az egyik legszebb kifejezésünk. Én mindjárt az édesanyám, édesapám sza­A GYENGÉD ÓRIÁS VALLOMÁSA vak után sorolom. Már 16 esztendeje vagyok prágai lakos, de lélekben soha­sem hagytam el Csallóközkürtöt. Ezernyi szál köt ehhez a kis faluhoz, a szülőföl­demhez. Őseim sírhantjai, szüleim, test­véreim, a gyermekkori pajtások, titkos szerelmek. Ha beülök a kocsiba, és köze­ledem haza, bensőmet mindig átjárja va­lami furcsa, örömteli érzés. Már Somorjá- nál mondogatom: na, már otthon vagyok. Látom a magyar feliratokat, hallgatom ízes anyanyelvemet, és boldog vagyok. Többször is mennék haza, de nem lehet. Nagyon megédem Szabó Attilát, aki a fő­városból „visszaevezett" a komáromi vi­zekre. Az én helyzetem merőben más. Ideköt az állásom, a klub, cseh felesé­gem, itt van a lakásunk. Vidéki voltomat bizonyítja kertészke- dési hajlamom is. Számomra az aktív pihenés, a legjobb kikapcsolódás. Nem használok fűnyírót, és ha kell, fogom a kaszát, kifenem és addig suhogtatom, míg el nem készülök a munkával. Természetesen a szülőföldet szá­momra nemcsak a szúkebb pátriám jelen­ti. Ha külföldről jövök, akár repülőgéppel, vonattal, vagy busszal, a határ átlépése után azt mondom magamban: hál’ isten­nek, ismét otthon vagyok, szerencsésen hazaértem. KARÁCSONY A béke és a szeretet ünnepe kapcsán megint csak visszatérek Kürtre. Az ottani karácsonyesték, a meghitt családi hangu­lat, a gyönyörűen feldíszített fa, az aján­dékok, csakúgy feledhetetlenül szívembe vésődtek, mint az éjféli misék, melyekre a gyerekhad a fagyos éjszakán és csikor­gó hóban eljárt. Én rendszeresen minist- ráltam, tehát már előbb elmentem hazul­ról, mint a többi fiú, de visszafelé már együtt hancúroztunk a sokszor derékig éró hóban. A kürti karácsonyoknak van még egy különlegessége, méghozzá az István-na- pi búcsú. Ezt a legények és lányok leg­alább annyira várják, mint a szentestét. A karácsonyi hangulat a városokban sem kevésbé ünnepélyes mint vidéken, de azért mégis más. Ezért is igyekszem mindig becsempészni fővárosi lakásom­ba a lehető legtöbbet, ami az otthonra emlékeztet. Nemrég jártam édesanyá­ménál disznóölésen, úgyhogy a menüt az idén is csallóközi ételek alkotják. A hú­sokat, kolbászt, hurkát, sült kacsát, de még a zöldséget, sót a levestésztát is . Kürtről hoztam. Az ünnepi vacsorát feleségemmel ket­tesben fogyasztjuk. Emlegetjük a múltat, és szeretteinkre gondolunk. Ilyenkor - mi­ért tagadnám - a meghatódottságtól oly­kor csillog a szemem. Az idén sem lesz ez másként. Boldog, békés, nyugodt ünne­peket kívánunk majd egymásnak és az ismerősöknek, de egy adag aggodalom­mal hangunkban. Mert gyertyagyújtáskor sem lehet elfelejteni a kiélezett nemzeti­ségi problémákat, az országra nehezedő gazdasági súlyokat. ÖRÖM ÉS BÁNAT Szerencsés alkat vagyok, mert minSen apróságnak tudok örülni. Egy kis túlzással már az is kielégít, ha például a barkácso­lásnál egyenesen verek be egy szöget. Általában mindig akad valami, ami jó­kedvre derít. Például, ha este egy jó film, netán izgalmas sportközvetítés van a té­vében. Örülök, ha az utcán összefutok egy rég nem látott ismerőssel, és akkor is, ha vidám, zsibongó gyermeksereget látok a játszótéren. Szeretem a nebulókat, ezért nagyon szívesen járok élménybe­számolókra gyerekek közé. Olyanokat tudnak kérdezni, hogy hihetetlen. Őszin­ték, és a felnőttekkel ellentétben, nem képmutatók. Annak is örülök, ha másnak örömet tudok szerezni. A bánatot, a szo­morúságot nem szeretem, azért beszélni sem akarok róla. Ha valami bánt, általá­ban magamba fojtom. AKARATERŐ Nagyon fontos, ha nem a legfontosabb tulajdonság, mely a sikerhez vezet. Azt mondják, csodákra képes. Valóban, Ren­geteg példát lehetne felsorolni, a volt vagy jelenkori sportcsillagok közül, akik főleg a rendkívüli akaratuknak köszönhetően lettek ismertek. A fekete gazellának neve­zett, Wilma Rudolph például hároméves koráig gyermekbénulásban szenvedett. Megtanult járni, majd futni, és a sport nemcsak a testi, de lelki sérüléseiből is kigyógyította. A kislány, akit társai sokáig gúnyoltak, három aranyérmével a római olimpia sztárja lett. Vagy vegyünk egy másik olimpiai bajnokot, az új-zélandi Murray Haiberget. Tizenhét éves korában súlyos balesetet szenvedett, bal lába és keze sokáig mozgásképtelenné vált. A rendszeres gyógytorna hatására a lába rendbe jött, de a karja nyomorék maradt. Az 5000 méteres táv hajrájában ez a „kacsá­zó" és lógó karú fekete trikós atléta úgy faképnél hagyta az elegáns stílusú ellen­feleit, hogy azok csak ámultak. A legutób­bi világbajnokságon az olasz Antibo is produkált egy bravúrt. Az egyik kanyar­ban fellökték, leesett, s pillanatok alatt vagy 20 méteres hátrányba került. Felpat­tant, összeszorította fogait, s nemcsak utolérte, de a célban a hátát is megmutat­ta ellenfeleinek. SZURKOLÓK Buzdításuk, támogatásuk rengeteget jelent. Különösen akkor, ha az ember külföldön versenyez, s ott is érzi, hogy a lelátón neki (is) szurkolnak. A moszkvai olimpián a verseny közben nemegyszer hallottam hasonló bekiabálásokat: „Haj- iá, Bugi! Mindent bele!" Ez szinte szár­nyakat ad az embernek, és megnyújtja dobásait. De olyan stadionban is találkoz­tam szimpatizánsokkal, ahol talán egyet­len hazánkfia sem ült a lelátón. A szurko­lók az egyes országokban nagyon külön­böznek egymástól. A csehszlovák druk­kerek, sajnos, a legrosszabbak közé tar­toznak. Nem becsülik eléggé a jó teljesít­ményt, nem beszélve arról, ha az ember­nek nem jön ki úgy a lépése, ahogy elképzelte. Az USA-ban vagy Németor­szágban még a 60 méteres dobásokat is megtapsolják. Sosem felejtem el a helsin­ki vb 75 ezres közönségének ovációját, amikor ott álltam a dobogó legfelső fokán, és nyakamba akasztották az aranyérmet. A sportban nincs helye a gyűlölködésnek, a nacionalizmusnak. Az igazi szurkoló értékelni tudja az ellenfél tudását, és függetlenül bőre színétől, nemzetiségétől, elismeri képességeit. FAIR PLAY Az utóbbi években a „tiszta játék" sok övön aluli ütést kapott. Szinte nem múlik el hét, hogy ne értesüljünk újabb és újabb doppingbotrányokról. Persze ez a kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogy azt sokan az első pillantásra hinnék. Nem egy eset­ben, ha valaki megsérült, gyógyulását gyorsító anabolikumot kapott. Sokan megelőzési szándékkal szedték a tiltott szereket. Vagy egyszerűen azért, hogy kibírják a nagy megterhelést. Ha kibírták az előírt edzésadagokat, rendszerint az eredmények sem maradnak el. Saját sze­mélyemről ezzel kapcsolatban csak any- nyit: az idén ötször voltam különböző ellenőrzéseken, a múltban, amikor a világ élvonalába tartoztam, jóformán minden rajt után teszteltek. Az egyik évadban például 17 külföldi versenyemen csak kétszer „feledkeztek" meg rólam. A vizs­gálatok eredménye egyetlen alkalommal sem volt pozitív. Ha már a doppingról beszélünk, az én kedvenc ajzószerem két ded jófajta bor a versenyt megelőző es­tén. Emlékszem, egyszer szülőfalumban tartottam bemutató versenyt barátommal, Gejza Valenttal. Előzőleg elfogadtunk né­hány meghívást az ismerősök borospin­céibe. A bemutatón a diszkosz 69,36 méterre szállt a kezemből. Év végén ezt jegyezhettem edzésnaplómba: az eszten­dő leghosszabb dobásai: 1. Los Angeles, 2. London, 3. Prága, 4. Csallóközkürt... A fair play ellen sokféleképpen lehet véteni. A csalások is ilyen nemkívánatos kategóriát képeznek. Ismeretes például, a római világbajnokságon a hazai tá­volugró kínos esete, amikor is egyik kísér­letét jó pár cm-rel megtoldották. A moszk­vai olimpián is akadt néhány hasonló becstelenség. A kubai Delistöl azért vet­tek el jó pár centit, hogy ne veszélyeztet­hesse szovjet vetélytársa győzelmét. TERVEK Harmincöt éves korában az embernek már nincsenek távoli tervei. Fél, legfeljebb egy évre előre „gondolkozik". Ezért, ha a barcelonai olimpia kerül szóba, csak széttárom kezeimet. Vonz, persze hogy vonz a legjelentősebb sportünnepély, de a 92-es esztendő még nagyon messze van. Sportpályafutásom során jóformán mindent elértem, de Tíz olimpiai arany hiányzik éremgyújteményemböl. Realista vagyok, és nem kergetek hiú álmokat. Sajnos, amikor életem talán legjobb for­májában voltam, 1984-ben, politikai okok miatt nem vehettünk részt a Los Angeles-i játékokon. Pedig akkori eredményeim át­laga 67,5 méter volt és a leggyengébb dobásommal - 65,38 m - is a dobogóra jutottam volna. Amikor tudomásomra ju­tott: mi is bojkottéira kényszerülünk az olimpiát, belsőmben elpattant egy húr. A seb azóta begyógyult, de hegét már örökké szívemen viselem. A tokiói vb gyorsan közeledik. Az IAAF szintje 62,30 m, nem szigorú, ezért ha nem jön közbe sérülés, úgy érzem. Ja­pánban ott leszek a csatasorban. Annál is inkább, mert a felkelő Nap országa mindig vonzott, de eddig még nem volt szeren­csém a távol-keleti szigeteken verse­nyezni. Ha sikerül kijutnom, dobás köz­ben nem a cubertini gondolat fog vezérel­ni (Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos), és mindent megteszek majd, hogy valami hasonló véleményt olvashas­sak az újságokban visszatérésem után: „A jó öreg Bugár nem okozott csaló­dást...“ Ordódy Vilmos a szerző felvétele SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével és hálá­jával köszöntjük a legdrágább szere­tő férjet, édesapát és nagyapát Bodor Zoltánt Alsóhegymegen, aki 1990. december 26-án ünnepli 60 születésnapját és egy­ben nyugalomba vonulását E szép ünnep alkalmából szívből gratulál és még hosz- szú. boldog életet kíván: szerető felesége: Ilonka, fia: Zoli, lá­nya: Editke, menye: Valika és veje: Laci. A nagyapát sokszor csókolják unokái: Monika, Tomika, Katika és a kis Lacika. Ú-3281 ■ 1990. december 30-án ünnepli 70. szü­letésnapját Szabó István Tardoskedden. E szép ünnep alkalmából szívből kívá­nunk jó egészséget, sok boldogságot és nyugodt életet: szerető felesége, lányai, fia, vejei, uno- kaveje, unokái, valamint dédunokái: Norbert és Andrejka. Ú-3639 ■ Szívünkben örök fájdalommal és soha el nem múló szere­tettel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára, nagy­apára Egri Pálra (Dunaszerdahely), akit a kegyetlen halál 1989. december 20- án ragadott ki szerettei köréből. Akik tisz­telték és szerették, emlékezzenek rá ezen a számunkra oly szomorú első évfor­dulón. Felesége, gyermekei és unokái. 0-3796 ■ Szomorú az otthon, ahonnan örökre elmentek azok, akiket oly nagyon, nagyon szerettünk. Szemünkben könnyekkel, szí­vünkben örök bánattal emlékezünk drága halottainkra, gyermekekre, unokákra, férj­re, édesapára, ifj. Mikus Ernőre és húgára Mikus Líviára, akiket a kegyetlen halál életük tavaszán, 25, ill. 20 évesen, 1985. december 23-án tragikus hirtelenséggel ragadott ki szeret­teik köréből. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik koszorút, virágot helyeznek sírjukra, s velünk együtt emlékeznek ezen a szo­morú, ötödik évfordulón. Soha meg nem szűnő fájdalommal, szívükben zárva őrzik emléküket: vigasztalhatatlan szüleik, felesége, kis­fia Péter, valamint a rokonok. 0-3561 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN A szépségápolás legideálisabb forrása a természet Hélia-D a Nap üzenete Kevés azoknak a száma, akik minden szempontból kiegyehsúlyozott bőrtí­pussal rendelkeznek. A normál vonal termékeit a kevert bőrtípusúaknak ajánljuk, akiknél az arc egyes területein enyhe víz- vagy zsírhiány mutatko­zik. Segítenek visszaállítani a túl száraz és túl zsíros felületek közötti egyensúlyt, megszüntetik a száj, a homlok és az orr fényét. ÚP-494/4 COMPUTER 1020 w04 VA-ÍIVir U 1 cn TASCRSTRASSE 46 nnnn Tei 269741 Cím: Taborstrasse 46 NEUE TEILUNG 4 \/incn I Mf~| Tel:2W6-2150 VIDtU’HIFI Wien AJÁNLATUNK:- színes TV- fritóz- videolejátszó- szatelit- sztereo rádió- computer- Hi-Fi torony- óra- mikrohullámú sütő- számológép . - konyhagépek Szívesen látjuk önt is.- walkman Amit mi ajánlunk: adóvisszatérités a helyszínen. Amit mi kérünk: mindent egy helyen, NÁLUNK vegyen meg. Hozza e hirdetést magával, vásárlás esetén egy órát kap! UP-492 ■■ Vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság S 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: «: 210/4460 és Miklósi Péter: S 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: ■» 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanoviíova 25, ® 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyek­nek: 819 18 Bratislava, Jlráskova 5. ® 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, a 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési dfj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. * BUGAR IMRE ÉDESANYJA VAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents