Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
Vasárnap 1990. december 2. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.09, nyugszik 15.47 Közép-Szlovákía: 07.16, nyugszik 15.54 Nyugat-Szlovákia: 07.22, nyugszik 16.00 órakor A HOLD kel - Ketet-Szlová- kia: 15.33, nyugszik 07,31 Kőzép-Szlovákia: 15.40, nyugszik 07.38 Nyugat-Szlovákia: 15.46, nyugszik 07.44 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MELINDA - BIB1ÁNA nevű kedves olvasóinkat • 1890-ben született MOL- TER Károly romániai magyar író, kritikus, irodalom- történész (f 1981) • 1915- ben született KOCZOGH Ákos író, irodalomtörténész, kritikus (f 1986). A VASÁRNAP következő számának tartalmából KELET-EURÓPA GAZDASÁGI GONDJAI Tallózás külföldi lapokban OLVASÓINK ÍRJÁK DIVATOS PÁLYA - MÉGSE KELL(?) Taliósi Béla beszélgetése Kubtöková Kucsera Klára művészettörténésszel JAROSLAV SEIFERT VERSEI ÖNVIZSGÁLAT Köbölkút! József elbeszélése ÁLLANDÓ ROVATAINK: Gyermekvilág Keresztrejtvény Házunk tája Hogy mik vannak! Humor OLVASÓINK FIGYELMÉBE Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a Vasárnap 49. és 50. száma 16 oldalon jelenik meg. Az utána következő két szám, a karácsonyi és az újévi pedig 24-24 oldalas. Karácsonyi számunkban érdekes rejtvénypályázatot köziünk értékes nyereményekkel. Érdemes szerencsét próbálni! rv' ■ - . ár' . * A Vasárnap műit heti számában a Kisebbségek Dél-Tirol- ban című cikk egyik szerzőjének, Gyurcsík Ivánnak a neve helytelenül Jelent meg. A hibáért a szerzó és olvasóink elnézését kérjük. A SZERKESZTŐSÉG I Levelek Vélemények A botrányok nem oldják meg problémáinkat ,,Ott voltak minden valamire való munkahelyen. Ma is itt járnak mosolyogva közöttünk, de ez a mosoly már hamis, mert bizonytalanság gyötri őket, nem tudják, hogy a besúgók névjegyzékét megsemmisítették-e, nyilvánosságra hozzák-e vagy egy időre letétbe helyezik." - Írja a besúgókról szóló írásában Szűcs Béla a Vasárnap 39. számában. Majd folytatja: „Elképzelhetjük milyen társadalmi dzsungelbe kerülhetnénk, ha nyilvánosságra hoznánk a névsorokat és kiderülne, ki min1 denki spicliskedett." Igaz, de szerintem abba a társadalmi dzsungelbe mégis százezrek szívesen fejest ugranának. Mindazok örömmel vállalnák a dzsungel viszontagságait, akiket ártatlanul gyanúsítgatnak, akiknek nincs mit takargatniuk, akiknek nem kell félniük a besúgók névjegyzékének nyilvánosságra hozatalától. Nem a rút asszonyi kíváncsiság sarkall, s nem is - az egy fokkal sem szebb emberi jellemvonás - a káröröm. A besúgók vesztére sem akarok törni. Tudom, a Bartoncík- és a Budaj-botrányokhoz hasonlók nem orvosolják mindennapi gondjainkat. Az azokon való csemegézésböl nem lesz rendszeresebben cukor, liszt, gyufa, só, tojás, étolaj stb. boltjainkban. A botrányok gazdasági és politikai problémáinkat sem oldják meg Az ország vezetőinek energiájára, munkájára jelenleg még másutt van szükség. Még nincs idejük dzsungelirtásra. Tagadhatatlan, életünket napjainkban gyakran megkeserítik a társadalmunkban ilyen vagy amolyan célokkal működtetett, illetve tudatosan szított feszültségek. Egyre hangosabb megalapozatlan vádakat, becsületbe gázoló megjegyzéseket hallhatunk, melyek az igazság legparányibb csíráját is nélkülözik. Ártatlan embereket gyanúsítgatunk. Sajnos, olyanok is akadnak, akik nem szégyellnek gyalázkodó, sértegető névtelen leveleket külSedlákné Megyesi Margit, kassai olvasónk fordult hozzánk panasszal, hogy Kassán a Ko- mensky utcai lapárusítónál reggel fél hét előtt már több Ízben nem kapott Vasárnapot. Az újságosbódé a Liptov elnevezésű élelmiszerbolt közelében van. Többszöri kérdésére, hogy korán reggel miért nem kapható a Vasárnap, az elárusí- tónö ráförmedt: „Mindig csak Vasárnapot akar.“ Máskor a Mier bevásárlóközpont közelében levő bódéban hét óra után kereste hiába a Vasárnapot. Olvasónk megkérdezte a hölgyet, miért nem rendel többet, mire azt a választ kapta, hogy ha növekszik az előfizetők száma, kevesebb jut eladásra... Úgyszintén közli királyhelmeci rokona panaszát is, aki szintén sokszor nem kapja meg lapunkat. Ismét olvasóink tudomására hozzuk, hogy ladözgetni ismerőseiknek, melyekben olyan témákat feszegetnek, amihez semmi közük. Vajon miért? A bizonytalanság gyötri őket? Vagy tisztátalan lelkiismeretüket akarják hófehérre mosni újabb aljasságok elkövetésével? Megértem, ha azt állítják, kényszerítették őket a spicliskedésre, azért léptek a lejtőre. És ma miért akarják hangoskodásukkal, ingerült vádaskodásaikkal elterelni magukról a figyelmet? önmagukhoz hű emberek bemocs- kolásával szeretnének fátylat borítani múltjukra? Kényszerítik őket? Vagy egyszerűen a lejtőn nem lehet megállni. Ezért lenne jó, ha mielőbb nyilvánosságra hoznák a besúgók névsorát (aminek szerintem lennie kell). Bizonyára érnének bennünket meglepetések. Kellemesek és kellemetlenek egyaránt, de sok emberről kiderülne, hogy ártatlanul gyanúsított. S végre szemükbe nézhetnénk azoknak, akik ott voltak minden valamire való munkahelyen és keverget- ték hamis kártyáikat. Ha tiszta vizet öntenénk a pohárba, az mindnyájunk egészségére válna Koday Berta Csak borravaló árán? Ezzel a címmel közöltük október 26-án a Vasárnap 43. számában Husvéth Veronika bősí olvasónknak családi házukba a gázfűtés beszerelésével kapcsolatos panaszait. írásának második felére, a gázóra hiányával kapcsolatos véleményére, miszerint a gázmüvektől csak csúszópénzért kötik be a gázt, illetve szerelik fel a gázórát, a Szlovákiai Gázmüvek komáromi részlegének igazgatója, Vojtech Jasovsky mérnök válaszolt. Levelében közli, hogy-az ügyet kivizsgálták, s megállapítja - bár Bénes László szerelő nem magyarázta el kellőképpen a gázmúvesités menetét - olvasónk vádja alaptalan. Ezt támasztja alá a levélhez csatolt hét bösi lakos nyilatkozata is, hogy bárminemű ellenszolgáltatás, illetve jutalom nélkül vették át a gázórákat. Az igazgató annak érdekében, hogy beosztottjai munkavégzése során hasonló félreértésre a jövőben ne kerüljön sor, hatékony intézkedést foganatosított. -tgápunk bárminemű korlátozása indokolatlan. Van elegendő papírunk és példányszámúnk nem korlátozott. A laphiány kizárólag a Postai Hírlapterjesztő szerveinek vagy egyes dolgozóinak fogyatékos munkájával megyarázható. Ezért kérjük továbbra is olvasóinkat, hogy konkrétan közöljék ezzel kapcsolatos észrevételeiket. (-al-) Nem ő írta! A Vasárnap 43. számában közöltük Nagy Ibolya ipolynyéki olvasónk panaszlevelét, hogy lapunk külön nem, csupán a napilappal együtt rendelhető meg. Közben olvasónk telefonon és levélben is közölte, hogy nem ő a levél szerzője. Ezúttal kérünk elnézést olvasónktól a jellemesnek nem éppen mondható ismeretien levélíró nevében is Sajnos, ilyen emberek is vannak... fOO^fc a változó térképekről Nemrég kezembe került egy történelmi atlasz, amely régmúlt századok geográfiai változásait rögzítette. Hatalmas, földrésznyi birodalmak váltogatták egymást. A forgandó történelem elsöpörte őket, hogy aztán néhány évszázad múltán újabbak tűnjenek fel, egyik tengerparttól a másikig terpeszkedve. A hatalmas egyszínű területeken jelentéktelen apró pontocskák, a városok jelezték, hogy ott egykor országok voltak, a birodalom leigázott népei éltek. A történelemből tudjuk, hogy a sok nemzetiséget csak a terror és kegyetlen elnyomás tudta együtt tartani. Aztán jöttek az összeesküvések, lázadások, felkelések, véres háborúk és a térkép újra „átalakult“. Lapozgatás közben így jutottam el a második világháború után újra átszabott világhoz, amely nem egészen fél évszázados világégés-mentes korszak után újra recseg, ropog minden eresztékében. Persze, ez az időszak is épp elég munkát adott a térképkészítőkn ek, hiszen közben gyarmati birodalmak hullottak szét. Afrikában, Óceániában, a Karíb-térségben stb. államok tucatjai kiáltották ki függetlenségüket. Ezek a változások olyan szédületesek, hogy több apró országot még egyetemet végzettek is nehezen találnak meg a földgömbön. Az örök változások ezen forgatagában mindig Európa volt a központ. A történelem nagy humanistái, a bölcs gondolkodók arról ábrándoztak, hogy olyan világot teremtsenek, amely jólétet nyújt, az emberiségnek és ezzel megszünteti a nemzeti torzsalkodást, a gazdasági háborúskodást, az „élettér“ újrafelosztását. Jólét, emberi szabadság és demokrácia nélkül nincs nyugalom. A Szovjetunió és a szocialista rendszer vezetői ilyen társadalom elérését írták zászlajukra, azonban egyre távolabb jutottak az egyén szabadságától és jólététől. Diktatúrával ezt soha nem lehet elérni. Azonban Európa másik felében az önmagát szüntelenül megreformáló polgári társadalmak az integráció, az egyesülés olyan stádiumába jutottak, amely új távlatokat nyit egész Európa népei előtt. Kelet-Európa térképe felett azonban tucatnyi kérdőjel lebeg. A hatalmas szovjet birodalom népei a peresztrojkát háttérbe szorítva, boldogulásukat elsősorban önállóságuk megteremtésében látják. Senki sem tudja, hogy mit hoz a holnap. A balti köztársaságtól Ukrajnán át Grúziáig és Örményországig nemzeti államok megteremtését szorgalmazzák. Hová vezet ez? Talán laza föderáció keretében összetartható az unió, de az sincs kizárva, hogy a Kárpátoktól a Bering-tengerig terjedő térségben tucatnyi új állam alakul. Életképességük azonban nagyon kétséges, hiszen látjuk, hogy gazdasági kötöttségünk nekünk is mennyi gondot okoz, hát még a szovjet köztársaságoknak. Európa térképét azonban mások is szeretnék átalakítani. Egyre bizonytalanabb Jugoszlávia sorsa. Két-három állam alakul belőle? Sokan Nagy-Románia megteremtéséről ábrándoznak (Moldova visszacsatolásával). De Nagy-Albánia is programon van Koszovóban és sajnos bizonyos csoportocskák Nagy-Magyarország térképét is terjesztik, ami igen rossz vért szül a szomszéd országokban. Persze azokról sem feledkezzünk meg, akik mind hangosabban követelik az önálló szlovák állam kikiáltását. Bennünket talán ez érint a legközvetlenebbül, mivel követeléseiket összekötik a nemzetiségek elleni támadásokkal. Európa nyugati felén sikeresen halad a politikai és gazdasági egyesülés. A térkép különféle országokat jelző színes foltjai elvesztik jelentőségüket, a határok jóformán csak szimboliku- sak, mindenki ott érvényesül, ahol tud. Kelet- Európábán viszont az a veszély fenyeget, hogy térképén apró életképtelen államocskák sora jelenik meg. E nyugtalanság, káosz és helyi konfliktusok tűzfészkévé válhat még akkor is, ha a nagyhatalmak és Európa népeinek többsége megegyezik egy jobb korszakot ígérő biztonsági rendszerben. Európa kettéosztottsága nemcsak Kelet-Nyugat között húzódhat, hanem a jólétben élő és a nincstelenségben vergődő országok között is. Reméljük, e nagy lehetőségek idején felülkerekedik a józan ész és az egységes Németország után nem következik be Európa térképének teljes újjárajzolása. Az ilyesmi mindig magában hordozza a konfliktusok csíráit. Jó lenne már eljutni egy olyan korszakba, ahol a határ nem egymással szemben álló országok választóvonala lenne, hanem csak egyszerű szimbólum. Szűcs Béla Miért nem kapni Vasárnapot Kassán? 2 1990. XI. 30. Minőségellenőrzés (Fero Spáóil felvétele)
