Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-20 / 29. szám

i/asárnap / linn is kolát látni - belül­ről - mindig nagy él­mény. Nem csupán modem, mondhatni magas fokú elektronikus, számi-- tógépes felszereltsége miatt, ha-i nem különösen a diákok hangula-i ta ragadja meg a szerencsés láto­gatót. A messze, az északi sarkkö­rön túl fekvő Kittiiá mezőgazda- sági szakiskolájában a rénszar­vastenyésztésről tartottak órát az egyik tanteremben. Akkor esett le az első hó, amely fehérre fes­tette a Lappföldet, és a diákok a havas „terepre“ készülődtek, hogy néhány hétig a szabadban vándorló rénszarvascsordákkal foglalkozzanak — motoros szán­jaikkal. Lapp gyerekek nem vol­tak köztük, de akadt egy svéd fiú. Pontosabban svéd nemzetiségű finn. Diáktársai hol finnül, hol svédül bészéltek vele. Az iskola egyik tanára, aki huszonöt éven át volt a világ e legészakibb (paradicsomot piaci eladásra is termelő!) agráriskolájának igaz­gatója, ugyancsak értette a svéd Svéd Egyetem Turkuban Turkuban hallottam, hogy a statisztikák és az igények alap­ján tízévenként felülvizsgálják, korrigálják az iskolákban a svéd-, vagy a kétnyelvű osztá­lyok számát. Ebben a városban - Abo a svéd neve — működik a híres Svéd Egyetem, az Abo Akademinek. Hat fakultása kö­zül öt (humán, matematikai-ter- .mészettudományi, közgazdasá­gi-államtudományi, kémiai-tech­nológiai, teológiai) Turkuban van, a hatodik (a pedagógiai) pedig Vaasában. Hallgatóinak száma 4500. Dé a turkuin kívül több svéd főiskola működik Hel­sinkiben, amelynek a neve své­dül Helsingfors - és ezt a két­nyelvűséget a térképek is feltün­tetik, akárcsak az utcaneveket, vagy a közintézmények elneve­zését. Helsinki ad otthont a Svéd Kereskedelmi Főiskolának (1700 hallgató!), a főváros egyeteméhez tartozó Svéd Szo­ciális és Kommunális Főiskolá­AHOL BÖLCSEN MEGOLDOTTÁK A NEMZETISÉGI KÉRDÉST beszédet, ö, Bíró István, a kittilái iskola magyar felvirágoztatója magyarázta meg először, hogy a finn gyerekek első „idegen nyelve“ a svéd! A „6 és fél százalék“ jogai Igen, a svéd. Nem azért, mert a finnek évszázadokon át a svéd birodalomhoz tartoztak, ha­nem mert a négy és fél milliós lakosság 6 és fél százaléka svéd­nek vallja magát. A közel 300 ezer főnyi svéd kisebbség (akár­csak a néhány ezres lapp lakos­ság) különleges jogokat élvez. Egy 1922-ben hozott törvény értelmében a svéd nyelv a finn nyelvvel teljesen egyenrangú. Ezért azután az oktatásban a svéd, vagy a kétnyelvű osztá- minden fokon: az általános (ele­mi) iskolától az egyetemig bizto­sítják a tanulást anyanyelvükön, svédül! Egy 1987. évi statisztika sze­rint a kilencosztályos általános iskoláknak több mint hét száza­léka svéd vagy kétnyelvű iskola. A svéd tannyelvű általános kép­zésű középiskolák száma 36 volt, ahová a finn diákok 6 szá­zaléka járt. A középfokú szak­oktatásban a tanulók .öt száza­lékát svédül oktatták a tanárok. A finnek svédül tanulnak • Milyen lehetőségei vannak a hat és fél százaléknak? t «• A PAAVO NURMI UTAT, MINT HELSINKI SOK MÁS UTCÁJÁT, FINN-SVÉD KÉTNYELVŰ TÁBLA JELZI A SZERZÓ FEELVÉTELEI nak és egy felsőfokú svéd óvónő­képzőnek. S hogy el ne feledjük: a finn Színművészeti Főiskolá­nak svéd tagozata van. (De azt sem felejthetjük ki a felsorolás­ból, hogy Helsinkiben működik a híres Svéd Színház, a svéd nyelvű színházi élet központja.) Más .egyetemeken és főiskolá­kon is tanulhatnak a svéd nem­zetiségűek, sőt vizsgázhatnak is svédül - szóbelin és írásbelin egyaránt. A 3. osztálytól kötelező... Persze, akadnak finn anya­nyelvűek is a svéd oktatási in­tézményekben, akárcsak a Svéd Színház látogatói között. A finn általános iskolákban ugyanis a 3. osztálytól tanulják a svéd nyel­vet! A svéd anyanyelvűek'pedig finnül tanulnak. Ez a többség­kisebbség egyenjogúságának nagyszerű - és követésre méltó - példája. A lakosság többsége, 93 százaléka, megtanulja a la­kosság hat és fél százalékának anyanyelvét, a svédet! Ezért csak számomra volt cso­dálni való eset a lappföldi iskolá­ban: a finn diákok svéd nyelvű válasza a svéd fiú finn nyelven mondott kérdéseire. Sztálin minden gaztette ellenére, amely a Szovjetunióban az utóbbi években napvilágra került, személye a népszerűség új hullámának örvend. Bár erős a hivatalos kampány, amely a Sztálin 30 éves uralma alatt elkövetett gaztet­tek leleplezésére irányul, sok ember csodálatát nyilvánítja ki a grúziai foltozó varga fiának, aki a Kreml legfélelmetesebb uralkodójává vált. Áprilisban, születésének 110. évfordulóján megalakították Goriban a Sztálin Társaságot azzal a céllal, hogy tiltakozzanak eszményképük meg- becstelenitése ellen. A társaságnak állítólag már százezer tagja van a Szovjetunió egész terüle­tén. Programjuk egyik pontja öt éven belül meg­újítani az országban Sztálin kemény irányvona­lának kommunista politikáját. Szülővárosában, Goriban nagy jótevőként ün­nepük öt. A márványoszlopokkal körülvett kis kétszobás ház, ahol született, szinte szentéllyé vált. Falait Sztálin és édesanyja arcképei díszítik. A társaság naponta Sztálint dicsőítő leveleket kap. Egy alacsony nyugdijából élő szibériai idős asszony azt írja: havonta három rubelt tesz félre, hogy megfizethesse az útiköltségeket s megláto­gathassa a múzeumot. Egy másik levél Gorba- csovot vádolja, hogy az országban kapitalista rendszert szándékszik bevezetni, s kiárusítja Oroszországot a fasisztáknak. Ezek a hódolók támogatják a sztálini személyi kultusz fenntartását. Sztálint „a világ dolgozói nagy tanítójának, a szovjet emberek bölcs és intelligens vezérének, minden idők legnagyobb géniuszának és hadvezérének, kószán sasnak, s a gyermekek legjobb barátjának" nevezik. Minden ötven évnél idősebb ember emlékszik a nagy hadvezér tiszteletére zengett ódákra, amely már az óvodádén kezdődött. Ezért olyan nagy Sztálin népszerűsége az idősebbeknél még ma is. Gyakran érkeznek Goriba a környék iskoláinak tanulói, hogy meglátogassák Sztálin házát, mivel a moszkvai Sztálin-múzeumot még 1988-ban hi­vatalosan bezárták. Hivei, akik nem titkolják csodálatukat, büszkén viselik az arcképével dí­szített jelvényt, s a „sztálini stílusú erős veze­tés" szükségességét hirdetik. Nemrégen egy gyári munkás Sztálin háza közelében tetoválását mutogatta. A mellén Lenin és Sztálin kettős portréja díszelgett. Amikor azt kérdezték tőle az emberek, miért nincs ott Gor­bacsov képe is, azt felelte: „Az ö nevét még a s...re se tetováltatnám." A Sztálin imádatához való visszatérés furcsá­nak tűnhet abban a korban, amikor a szovjet tömegtájékoztató eszközök és a történészek nyíltan azon vitatkoznak, hogy az ö önkényural­ma alatt 10 vagy 30 millió ember halt meg. Mindezt azonban az országban egyre növekvő gazdasági káosz okozza. Minél jobban ingadozik Gorbacsov a kommunizmus és a p.acgazdasag között, annál bizonytalanabb a Szovjetunió jövő­je. Sok ember a „sztálini évek" stabilitása után vágyakozik. „Az ö uralma alatt csökkentek az árak és emelkedett az életszínvonal - mondja egy tbiliszi taxisofőr. - Most ennek a fordítottja történik. " Az 1920-tól halalaig, 1953-ig tartó sztálini ön­kényuralomról szóló viták Sztálin csodálóit nem győzték meg. Azt bizonygatják, hogy Sztálin kénytelen volt megölni a kommunizmus ellensé­geit, mivel ki akarta vezetni Oroszországot a feu­dális társadalmi rendszerből, s ipari nagyhata­lommá akarta változtatni. S ami a legfontosabb - győzelemre vitte a Szovjetuniót a nagy honvé­dő háborúban. Mindez az ősi orosz hagyományról a kemény- kezű vezér iránti vágyakozásról árulkodik. Gor­bacsov ezt a vágyat nem elégíti ki. Azt, hogy létrehozta s ö maga tölti be a köztársasági elnöki funkciót, ellenfelei kihasználják ellene. Sztálin csodálói azt állítják, hogy Sztálin anélkül is erős volt, hogy új funkciókat kreált volna magának. A 67 éves Ketavan Zdavisvili asszony, a gori postahivatal alkalmazottja, aki harcolt a második világháborúban, megindultan beszél a Sztálin uralma alatti évekről: Csodálatos férfiú volt. Az emberek róla csupa hazugságot mondanak. Az, amit a kormány állít, rágalom. Kész vagyok az életemet feláldozni Sztálinért. " Egy moszkvai értekezleten mondta a követke­zőket egy nyugdíjas tábornok: „Sztálin nem volt gonosztevő. Követett el ugyan hibákat, de hi­szen mindannyian hibázunk. Ö viszont fölemelte az emberek szellemét. Kiépítette az erős államot. Ki tett Sztálin után bármit is ezért a országért?“ A Sztálin Társaság tagjai egyáltalán nem igye­keznek leplezni a Kreml jelenlegi képviselői irán­ti gyűlöletüket. Irakli Dzsorjadze, a társaság 73 éves elnöke gyűlöli Gorbacsovot. és imádja Sztálint, akivel személyesen is találkozott, ami­kor a fiával együtt járt iskolába. „Gorbacsov ellensege vagyok, mert ó Sztálin­ban csak az elnyomót látja - mondja. - Gorba­csov azt állítja, hogy Sztálin gonosztevő volt. Az igazi gonosztevő azonban Gorbacsov. Éppen ó teszi tönkre a Szovjetuniót". Dzsorjadze az idén Albániában szervezi a sztá­linisták találkozóját. A műsor fénypontjának Fi­del Castro jelenlétét tervezik, öt tartja Dzsorjad­ze a sztálini ideálok örökösének. „Hisz a kom­munizmus eszméiben - mondja. - Castro az a férfi, aki mindenki számára irányt mutat". Dzsorjadze, a nyugdíjas katonatiszt, a nosztalgia világában éló, a hidegháború korszakának fogal­mait használó öregember Gorbacsovot trockis- tának nevezi, s óva int, hogy „a kelet-ewopai demokratikus forradalmak a burzsoá kapitaliz­mus kezdetét jelentik, amely háborúra készül a Szovjetunió ellen." Amíg a szovjet emberek többségé Sztálint ördögi tiragnuskent értékeli, aki Kelet-Európá- ban terroruralmat vezetett be, csodáiéinak egyre növekvő csoportjai nyugtalanító jelenségként hatnak. Gorbacsov tudja, hogy a marxizmus passzív befogadásának 70 eve után Sztálin cso­dáiéinak érvei azoknak a kezere játszanak, akik nem értenek egyet az országban végbemenő változásokkal. A grúziai Gori község központjában áll az egész világon Sztálin néven ismert J. V. Dzsugasvili tizenöt méter magas szobra. Ez az utolsó szobor, melyet annak a férfiúnak állítottak, akit a Szovjetunió polgárainak többsége megvet mint tömeggyilkost, szörny- szülöttet és Gulágok létrehozóját - írja a Newsweek című amerikai hírmagazin tudósítója. 1990. VII. 20.-Grúziában szervezkedik a Sztálin Társaság ­I Sztálin szelleme A SVÉD SZÍNHÁZ HELSINKI KÖZPONTJÁBAN ÁLL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents