Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-05 / 40. szám
tiBUJBSBfl ► Há zilag készített, fémrácsos komposzttároló. Dísztökkel, babbal, esetleg uborkával befuttatva jól álcázható, nem rontja a kert összképét. (Kádek Gábor felvétele) Minden új lépést, vállalkozást előre alaposan végig kell gondolni, íqv van ez a biológiái kertművelésre való áttéréssel is. A kertbarátok és háztáji árutermelők körében mind nagyobb az érdeklődés a vegyszerektől mentes, következésképpen környezetkímélő és egészségvédő termelési módszerek iránt, viszont kérdés, végiggondolták, tudatosítják-e az érdeklődők, mire vállalkoznak? Pusztán divathóbortból nem érdemes olyasmit vállalni, aminek a véghezviteléhez nincs elegendő kitartásunk, kellő feltételünk, esetleg felkészültségünk. Teljes sikerre ugyanis csak az számíthat, aki ismeri a termesztett növények életszükségleteit, specifikus igényeit, kiismeri magát a növények visszajelzéseiben és felkészült a különleges igények kielégítésére. írásunknak nem az a célja, hogy elriassza a kezdeményezőket, hanem hogy tanácsot adjon a környezetkímélő gazdálkodási formára való áttéréshez. Elsősorban azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az átállás feltételeinek megteremtésére az ősz a legmegfelelőbb. Ilyenkor nagy mennyiségű kerti hulladék halmozódik fel, ami lehetővé teszi, hogy sok komposztot készítsünk, ami nélkül elképzelhetetlen a biológiai kertművelés. A komposztálás legegyszerűbb módja, hogy a lehetőleg aprított növényi hulladékokat egyéb összetevőkkel réte- gezve halomba rakjuk. A 30-40 cm vastag rétegre fahamut, csontlisztet, mészkőport ajánlatos szórni, majd 3-5 cm földréteg után újabb halom növényi hulladék kerülhet a komposzttárolóba. Amennyiben a rétegek lezárására felhasznált földben nincsenek giliszták, érdemes más területekről betelepíteni a komposzthalomba. Pénzbe kerül, de érdemes komposzttermelést segítő biogilisztákat vásárolni. Ha megfelelő feltételeket biztosítunk számukra, gyorsan elszaporodnak, s egyszeri beruházással évekre-évtizedekre megoldhatjuk a szerves hulladékok minőségi komposzttá érlelésének kérdését. Az eddig hagyományosan müveit kert átállításának további feltétele, hogy a felszabaduló ágyásokat azonnal bevessük mustárral. Persze előbb meg kell szüntetni - mondjuk gereblyézéssel - a terület ágyásos elrendezésből eredő egyenetlenségeit. Mustárt mindaddig érdemes vetni, amíg a hőviszonyok garantálják, hogy a mag kicsírázik, illetve a mustár elérheti a szikleveles fejlettségi stádiumot. Később célszerűbb a felaprított növényi maradványokat szétszórni a felszabadult területen. Miért éppen mustár kell vetni? Ennek több oka is van. A biológiai művelési módszerek azért tartják nagy becsben ezt a növényt, mert állandó talajborítottságot biztosítva, védi a kert talaját a kiszáradástól, s egyúttal elnyomja az egyébként gyorsan fejlődő gyomokat. Továbbá több általánosan előforduló kártevőt elriaszt, s mituán mínusz 7 fokon lefagy, kora tavasszal bőségesen ellátja táplálékkal a gilisztákat és egyéb talajlakó szervezeteket. Ennek az a haszna, hogy a giliszták gyorsabban szaporodhatnak s több gilisztahumuszt termelnek. A későn felszabaduló ágyásokon ezt a takaróréteget pótolja az aprítás után szétszórt növényi hulladék (felületi komposztálás). November elejére általában megüresedik a kert, tehát következhet az átállítás további tennivalója, a leendő növénysorok kijelölése. A biokertben ugyanis már nemágyásokban, hanem egymást soronként váltó vegyeskultúrában kell gondolkodnunk. A szakemberek többsége 50 cm-es sortávolságot javasol, s tapasztalataim szerint is ez a legjobb. Az A-B-C sorok megjelölésére különböző méretű vagy színű karókat használhatunk. Gertrud Franck az Öngyógyító kiskert című kézikönyvében az A fősorokat piros, a két termést adó B sorokat zöld, a legrövidebb tenyészidejű növényeknek szánt C sorokat kék színű karókkal javasolja megjelölni. Az egymást váltó sorokat ACB- CACBC... sorrendben kell kijelölni. A C sorokba még az ősszel vethetünk-ültethetünk tél alá, bár ez bizonyos kockázattal jár. Ilyenkor vörös- és fokhagymát duggathatunk, petrezselymet,, sárgarépát, vöröshagymát, salátát vethetünk. Az utóbbi ne téli, hanem valamilyen tavaszi fajta legyen. Úgy időzítsük a vetést, hogy a mag csak tavasszal csírázzon ki. Ha jó időpontot választottunk, tavasszal hozzávetőlegesen 2-4 héttel korábban kapunk fogyasztható termést, mint a tavaszi vetésből. Növeli a tél - ha úgy tetszik hó - alá vetés biztonságát, ha ősz végén egy-két hetes különbséggel kötszerre vetjük el a tervezett mennyiséget. Legegyszerűbb, ha a már mustárral borított sorban 6-10 cm széles sávot 3-6 cm mélyen kapával fellazítunk (talajtakarónak levágva a mustárt!), s az így nyert sáv közepére vetünk egy sor gyökérzöldséget, vagy duggatunk szintén egy sor hagymát. Persze a mustár egy részét a konyhán is hasznosíthatjuk (húsételek, szendvicsek, töltött tojás ízesítésére kitűnő). Köte|es Gábor mérnök Mikor szedjük, hogyan tároljuk? Kedvező időjárás esetén rendszerint még októberben is szedhető a paradicsom, paprika, zöldbab, uborka és egyéb melegigényes zöldségféle. Ha a termő paradicsomtöveket gyökerestül feltépjük és száraz, levegős, de fagytól védet helyre visszük, akkor a kifejlett, de még éretlen bogyók 1-2 héten belül beszínesednek a gyökerüknél fogva felfüggesztett töveken. A termés egy részét savanyúság készítésére használhatjuk. Nem ilyen jó az utóérése a paprikának, ezért fagyveszély esetén az egész termést be kell takarítani. Az érett, egészséges darabokat selyempapírba csomagolva, kartondobozban vagy ládában 3—4 hétig, sőt esetleg karácsonyig is eltarthatjuk, ha van megfelelő hűvös, de fagymentes helyiségünk. Az éretlen paprika legfeljebb két hétig tárolható, ezért ajánlatos vegyes savanyúságnak vagy lecsónak feldolgozni. Fagyok előtt kell összegyűjteni a kobakosok termését is, mert ezek szintén fagyérzékenyek. Az éretlen, apró dinnyékből, uborkából, esetleg a tökből savanyúság készíthető, a kifejlett spárgatök és téli sárgadinnye jó ideig elhartható. Kocsánnyal szedjük és óvjuk a terméseket a sérüléstől. A tárolóban úgy helyezzük el őket a polcokon, hogy ne érjenek egymáshoz. Részben a várható időjárás, részben az a tapasztalat vezéreljen bennünket a betakarítás időpontjának megválasztásában, hogy minél később visszük a tárolóba a zöldséget, annál tovább lehet tárolni a termést. Legjobb száraz időben elvégezni a szedést, mert a nedvességgel teleivakodott zöldség ugyanúgy nem alkalmas a hosz- szabb ideig tartó tárolásra, mint a sérült vagy beteg termés. Még a száraz időben felszedett zöldséget is szikkasztani kell betárolás előtt. Ásóval szedjük a gyökérzöldséget. Csavarjuk le a lombját, csak néhány szívlevél maradjon meg. A petrezselyem- és zellerzöld szárítva, sóban vagy jégkockákban tartósítható. A kissé megszikkasztott gyökeret pincében, garázsban, kamrában vagy szabadföldi vermekben prizmázva, nedves homok közé rétegezve tárolhatjuk. Fóliával bélelt műanyag ládákban is megoldható a rétegezés, sőt egy-egy láda zöldséget a melegebb és szárazabb házgyári lakások pincéjében is eltarthatunk így több-kevesebb ideig, ha a ládát fóliazsákba dugjuk. Ilyenkor persze vegyesen kell rétegezni a gyökérzöldséget. Pincében és a szabadban egyaránt tárolható a póréhagyma. A gyökerestül felszedett hagyma lombját megkurtítjuk, a hagymát kötegenként derékig műanyag ta- sakba tesszük, átkötjük, így a pincében márciusig is eltartható. A hasonlóképpen előkészített póréhagymát a szabadban ásónyomnyi széles és mély barázdába szorosan egymás mellé állítjuk, s úgy földeljük el, hogy csak a visszavágott levélzet vége látsszon ki. Az így tárolt termés a fagyok felengedése után fogyasztható, de szalmatakarás alól, esetleg a mész- porral kiolvadásra kényszerített földből enyhébb téli napokon is szedhetünk belőle. Tavaszi fogyasztásra szabadban teleltethető a petrezselyem, sárgarépa, zeller, pasztinák, feketegyökér. Ilyenkor a sorokat töltögessük föl és takarjuk szalmával, szalmabálával. A fekete retek, cékla és zeller akkor lesz igazán zamatos, ha szabadföldi prizmában, föld közé rétegezve tároljuk. A káposztát és karalábét gyökerestül felszedve, a felesleges levelektől megtisztítva, 60 cm mély árokban célszerű elvermelni. Vannak, akik gyökerestül, de fejjel lefelé helyezve, 30-40 cm mély barázdában földelik el ezeket a növényeket. Egy-két hónapig a pincében, polcokra helyezve vagy műanyag hálóba rakva is eltartható a káposzta és karalábé. (km) valóban mérgező Nem múlhat el ősz, hogy néhány kertbarát meg ne kérdezné, valóban mérgező-e a zöld paradicsom. Nos, az éretlen paradicsom, miként számos egyéb zöldségféle, valóban tartalmaz több-kevesebb szolanint. Erről az alkaloidáról pedig köztudott, hogy mérgező hatású. Megfigyelték, hogy 0,02 százaléknyi mennyiségben fejfájást, puffadást és hányást okozhat, 0,06 százalék pedig mérgezésre utaló tüneteket válthat ki. A burgonyacsírában található belőle legtöbb (0,5-1 %), ezért nem szabad még takarmányozásra sem használni. Viszont az is tény, hogy a szolanin savanyú környezetben kevésbé mérgező szolanidinná alakul át. Ebből következik, hogy az éretlen paradicsomból bátran készíthetünk télire bármilyen savanyúságot. Ezzel szemben óvakodjunk az édesített készítményektől, mert a cukor lebontás .helyett állandósítja a zöld bogyókban levő szolanint. -ská Üvegház betonelemekből Valamikor tavasszal a kistermelők között szárnyra kapott a rémhír, hogy egészségi okokból valószínűleg betiltják a fóliás zöldség- hajtatást. Bár hivatalos helyen cáfolták a hírt és az aggodalom megalapozottságát, a kertbarátok és szerződéses árutermelők közül sokan üvegház építésébe fogtak. A mezőgazdaságban zajló privatizálás hatására méginkább nőtt az üvegházak építése iránti érdeklődés. Nemrég azt kérdezte egyik olvasónk, tudjuk-e annak a vállalatnak a címét, ahol betonelemes üvegházakat gyártanak megrendelésre? Kutatni kezdtünk, s kiderült, hogy nem vállalatról, hanem egyéni vállalkozóról van szó. Nevezetesen a nagymegyeri ifjabb Ács Sándorról, aki immár másfél évtizede foglalkozik különféle betonelemek gyártásával.- Kezdetben amolyan kiegészítő jövedelemforrás volt számomra ez a tevékenység - hallottuk tőle. - A hetvenes évek közepén a városi nemzeti bizottság kisüzemeként nyitottuk meg a műhelyt, s csak csodálkoztunk, mennyi érdeklődő akadt. Próbáltam önállósulni, de erre csak az idén nyílott lehetőség. Iparengedélyt váltottam, s ma már magánvállalkozóként dolgozom.- De nem egyedül...- Főleg a család segítségére támaszkodom, de van egy főállású alkalmazottam is. Sőt, ha egyébként nem győzném a megrendelések teljesítést, rövidebb-hosszabb ideig kisegítő munkaerőt is foglalkoztatok.- Mi mindent gyárt?- Elsősorban olyasmit, ami iránt állandóan nagy a kereslet. Nevezetesen különféle méretű betonlapokat, mintázott keriteselemeket. Ezen kívül üvegházak építéséhez betonelemeket, kerti tipegőnek és kocsifeljárónak gyephézagos betonlapokat, vagy tízféle kerti virágtartót, oszlopokat stb. S persze egyedi darabok tervezését és kivitelezését is vállalom.- Maradjunk az üvegházaknál. Milyen méretben készülnek az elemek?- A fesztávolság 4, 5, 8 és 10 méter lehet, s az üvegház hossza 2 méterenként növelhető. Itt mondanám el, hogy az összeállítása nem igényel beton alapozást, sőt, nem is ajánlom hozzá még a részben vagy teljesen földbe süllyesztett, betonozott térséget sem.- Önellátási célokra tökéletesen megfelel egy 6x4 méteres hajtató berendezés. Mennyibe kerül?- A szerelési díjjal együtt 3600 korona. Merthogy az összeállítást szintén magam végzem, viszont a szállítást a megrendelőnek kell megoldania. Csak a miheztartás végett jegyzem meg, hogy egy 30x5 méteres üvegház összeállítása egy napot vesz igénybe.- Az üvegeztetés már a tulajdonos dolga?- Igen. Ez munkadíjjal együtt hozzávetőlegesen 3500 korona.- Mennyi idő alatt tudja teljesíteni a megrendelést?- Az érdeklődéstől és a pillanatnyilag alkalmazható, kisegítő munkaerők számától függően 1-4 hónap a várakozási idő. Persze az is közrejátszhat, hogy adott időpontban mennyire köti le a gyártókapacitást a prágai Sempra vállalat megrendeléseinek teljesítése.- A díszes kerítéselemek és a gyephézagos betonlapok menynyibe kerülnek?- Az utóbbiak darabonként 10-15 koronába, a kerítéselemeknél pedig átlagosan 200 koronát lehet számítani folyóméterenként. Tájékoztatásként ennyit a nagymegyeri PROBET - ÁCS féle magánvállalkozás termékkínálatáról^ (deljt) I Ács Sándor: - Nemcsak a gyártást, az összeszerelést is vállalom (a szerző felvétele) L 1990. X. 5. Hagyományosból biokertet
