Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-21 / 38. szám

i/asärnap Ab ortuszvész A közelmúltban közzétett adatok szerint, évente világszerte 200 000 asszony veszti életét illegális abortusz következtében, és minden egyes halálesetre 30-40 olyan asszony jut, aki súlyos egészségkárosodást szenved. A washingtoni Worldwatch Institut közzétette az „Abortusz a nem­zetközi gyakorlatban“ (Global Politich of Abortion) című kiadványt. Ennek szerzője, Jodi Jacobson kifejti, hogy az abortusz körül folyó politikai és erkölcsi viták szem elől tévesztenek egy alapvető körül­ményt: „Az abortuszt korlátozó törvények és szabályozó eszközök nem mérséklik az abortuszok arányát, ezzel szemben rengeteg asszony halálát okozzák“. Ha viszont az abortusz nem büntetendő cselekmény, hanem a családtervezés átfogó rendszerének integráns része, akkor kevesebb lesz az abortusz, és több asszony marad életben.“ Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján világ­szerte legalább félmillió asszony hal meg évente terhességgel kapcsolatos okokból, s közülük 200 000 illegális abortusz következ­tében. Az illegális abortuszok túlnyomó többségét képzetlen személyek hajtják végre nem megfelelő higiéniai körülmények között, vagy az asszonyok saját magukon végzik el drótokkal, kötőtűkkel, mérgező teákkal, s más hasonló eszközökkel. „Az abortusz okozta haláleseteknek több mint a fele Dél- és Délkelet-Ázsiában történik, ezt követi Afrikának a Szaharától délre fekvő övezete, Latin-Amerika és a Karib-tenger vidéke“ - állítja a jelentés, amely szerint egyébként a halálesetek nagy többsége „teljes egészében megelőzhető“. „A biztonságos korai abortusz elvégzéséhez szükséges technikai­lag egyszerű, olcsó, könnyen kezelhető eszközök egyes országokban jól ismertek, és széles körben használatosak. A társadalom hajthatat- lansága, a vallási türelmetlenség, a gazdasági önzés, és a politikai közöny azonban megfoszt sok millió asszonyt a választás lehetősé­gétől.“ Jodi Jacobson megpróbálja felmérni azt az árat, amelyet a társada­lom a biztonságos abortusz korlátozásáért fizet: „A tapasztalat szerint a nem kívánt terhességek megtartásának kierőszakolása csecsemőgyilkosságokhoz, gyermekek elhagyásához és elhanyago­lásához, és különösen a harmadik világban, az anya és a gyermek táplálkozásának és egészségének romlásához vezet.“ A jelentés idézi az Alen Guttmacher Intézet kutatásait, amely szerint az USA- ban 1987 folyamán a családtervező szolgálatok 1,2 millió nem kívánt terhességet szüntettek meg. Egy 412 millió dollár költségű szövetségi program a kutatók szerint hosszú távon 1,8 milliárd dollárt takarított meg. A jelentés összefüggésbe hozza az abortusz korlátozását azzal a népességrobbanással is, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a harmadik világ számára. „Az abortuszok száma legradikálisabban azokban az országokban csökkent, amelyekben a törvényes abortusz az igazán átfogó önkén­tes családtervezési szolgálat részét képezi. E kevesek közé tartozik Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország és Hollandia.“ Végül, Jodi Jacobson azzal érvel, hogy „az abortusz jogáért való küzdelem elválaszthatatlan attól a széles körű harctól, amelyet a nők az egyenlőségért folytatnak az élet minden területén, a családi élettől a munkahelyekig.“ THE GUARDIAN Amerika felfedezésének 488. évfordulóján indult útnak a spanyolországi Palos kikötőjéből Kolumbusz flottillája, melynek három vitorlása a Santa Maria, a Nina és a Pinta, Noé bárkájától eltekintve, á világ leghíresebb vízijárművének mondható. A hajók természetesen nem eredetiek, csupán másolatok, melyeket korhűségük ellenére néhány, ma már nélkülözhetetlen kellékkel is fölszereltek: radarral, rádióval, hűtőszekrénnyel. A flottilla útja során felkeresi Amerika 50 kikötőjét, s csak aztán vet majd horgonyt, 1992. október 12-én Santo Dom in­góban, ahol Kolumbusz egyik útja alkalmával partot ért. így készülnek - többek között - a spanyolok a nagy évforduló megünneplésére, bár sok tudós vitatje Kolumbusz elsőségét az Újvilágban. Szerintük ez a dicsőség a norvég Leit Ericsont illeti, aki mintegy 500 évvel előzte meg az olasz hajóst. A spanyolok azonban, s persze az olaszok is, rendü­letlenül kitartanak Kolumbusz mellett. Nádhajóval az óceánon át Thorn Heyerdahl Kon-Tiki expedíciója után egy spanyol kutatócsoport is vállalkozott, hogy nádból épített hajón át­kel a Csendes-óceánon, is­mételten bebizonyítva, hogy évezredekkel ezelőtt őseink is megtehették ezt. Nem vé­letlenek tehát a Peruban, il­letve Polinéziában talált, egymáshoz rendkívüli mó­don hasonlító, ősi nádhajó­ábrázolások. A Peruban ősi „tervrajzok“ alapján egyetlen fém alkatrész fel- használása nélkül megépített 20 m hosszú hajó viszontag­ságos út után szerencsésen eljutott Dél-Amerikából Új- Zélandba. A hajót kiállítják Madridban, Párizsban, To­kióban, sőt talán még Moszk­vában is. ECHO PLANYETI Gyermekek lelki sérülése A nem kívánt gyermekek éle­tük végéig „lelki sérülést“ hor­doznak magukban, és a kívánt gyermekekkel szemben „mérhe­tően hátrányban vannak“. So­kan érzik magukat boldogtalan­nak, és a kívánt gyermekekhez képest gyakrabban szenvednek lelki zavarokban, pszichoszoma­tikus megbetegedésekben, a tár­sadalmi alkalmazkodó képesség hiányában - egészen bűnözésig - és később problémáik vannak partnerkapcsolataikban is. Ezek­re az eredményekre jutott a „Nem kívánt gyermekek élete“ című tanulmányban Gerhard Amendt, a szociológia profesz- szora és Michael Schwarz szo- ciál pedagógus. A nem kívánt gyermekeket egyáltalán nem vagy csak rövid ideig szoptatják. Hajlamosak az ágybavizelésre és rossz evők, gyakran tartják őket makacsnak. Az iskolában és baráti kapcsola­taikban is több problémájuk van, mint a kívánt gyermekeknek. Míg az egyes szülők „dühtől és tehetetlenségből“ fizikailag bántalmazzák a „véletlenül“ vi­lágra jött gyermeket, addig má­sok „túlzott féltéssel“ reagálnak. Ezzel akarják, tudat alatt, kom­penzálni bűntudatukat a gyer­mek elutasítása miatt. SÜDDEUTSCHE ZEITUNG 15 Injekció az öregség ellen Ősi és lebírhatatlan a vágy az emberben az örök ifjúság után. A kozmetikai beavatko­zások, az újabb meg újabb ránctalanító krémek mind azt ígérik, eltüntetik az öregedés jeleit. Most meg egy újabb, & korábbiaknál talán biztatóbb, az idők rontása ellen bevethe­tő ellenszerről érkezett hír Amerikából: a növekedési hor­moninjekciókról. A wisconsini és milwaukee-i kutatóorvosok tapasztalatai szerint ugyanis a növekedési hormont tartal­mazó injekció hatására rugal­masabbá válik a petyhüdt bőr, erősebbé az izomzat, és csök­ken a test zsírtartalma. A harminc alatti fiatalok tes­te ugyanis mindössze 20 szá­zalék zsírszövetet tartalmaz, a többi 80 százalékot az iz­mok, csontok, és a különböző szervek alkotják. A későbbiek­ben az izmok sorvadni kezde­nek, a bőr elvékonyul és egyre nő a zsír mennyisége. Eddig úgy tudták, hogy ez a folyamat megfordíthatatlan. Most azon­ban kiderült, hogy az agyalapi mirigy termelte növekedési hormon ösztönzi a csontok • és a különböző szervek nö­vekedését a gyermekkorban, és segítségével fönntart­hatok az egészséges szöve­tek az idősek szervezetében is. Ám a növekedési hormon termelődése idővel csökken, 60 év fölött az esetek jó részé­ben jelentéktelenné válik. Ha azonban - mint a kísérletet végző kutatók tették - 60 és 80 év között injekció révén juttat­nak ilyen hormont a szervezet­be, az megváltoztatja a szöve­tek összetételét, 10-20 évvel fiatalítja meg a kezelt sze­mélyt. A fölfedezés gyakorlati al­kalmazásáig azonban még számos kérdés vár megvála­szolásra. Egyelőre nem tud­hatni, hány éves kortól és mi­lyen mennyiségben kellene a szervezetbe juttatni a hor­mont, hogy elkerüljék a túlada­golással járó veszélyeket (cu­korbaj, magas vérnyomás, izü­leti gyulladás), s azt sem, hogy vajon a nőkre is úgy hat-e a serkentő injekció, mint a kí­sérletbe bevont férfiakra. Az is kétségessé teszi gyakorlati al­kalmazhatóságát, hogy - lega­lábbis egyelőre - igen magas az effajta kezelés ára: évi 14 ezer dollár. Arról nem is szól­va, hogy e hormoninjekció az öregedésnek csak bizonyos szimptómáit „kúrálja“. Az agysejtekre, a szemre, a fülre, a rugalmas szövetekre nincs hatással. Az öregedés folya­matát megállítani nem tudja. ORSZÁG-VILÁG Befellegzett az autótolvajoknak A csúcstechnológia új vívmánya talán végre hathatósan segít majd az autótolvajok elleni küzdelemben. A massachu- settsi cég forgalmazta LoJack nevű elektronikus műszer egyik elemét, a válaszadásra képes radarkészüléket, autójában rejti el gondosan tulajdonosa, a másik, a jelzés vételére képes komputer a rendőrség kocsijába kerül. Amikor az ellopott kocsi tulajdonosa értesíti a rendőrséget, beírják rendszámát a komputerbe, ezzel nyomban működésbe hozzák az autó­ban elrejtett radart, melynek jelzéseit felfogva, és követve indul el a rendőrségi autó az elcsent jármű felkutatására. A radarjelek irányította nyomozást az esetek 95 százalékában siker koronázta. A szkeptikus természetűek a fenti állítás ellenére sem hisznek az új műszerben, hiszen azt a ravasz, minden hájjal megkent tolvajok már a lopást megelőzően megtalálhatják a kocsi belsejében, s eltávolítása nem okozhat különösebb gondot. De, ha ezt elmulasztják, akkor is nehéz tetten érni őket - mondják -, miután a radarjelzéseket legfeljebb 36 kilométeres körzetben képes felfogni a rendőrségi készülék. A gyártó szerint viszont eddig sem az egyik, sem a másik „kibújásra“ nem volt még példa, pedig 1986 óta 50 000 készüléket helyeztek már üzembe Massachusettsben, New Jerseyben és Floridában. OV 1990. IX. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents