Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-07 / 36. szám

asárnap rs ipte: Az imádsággal gyógyítást büntetheti a törvény Nemrégiben különös bűn­tett vádlottainak ügyét tár­gyalta a bostoni bíróság: Da­vid és Eddie Twitchell 2,5 éves fiuk meggyilkolása miatt került a vádlottak padjára. A szülők az orvosi beavatko­zást elutasító, kizárólag imádsággal gyógyító Christi­an Scientist szekta tagjai, s hitük előírásának megfele­lően nem hívtak orvost beteg gyermekükhöz, aki rövid idő múltán meg is halt. A vád gondatlanságból el­követett emberölés volt. A szülőket 10 évre ítélték, de feltételesen szabadlábra ke­rültek. Roby 5 napos szenve­dés után halt meg bélelzáró­dás következtében 1986 áp­rilisában. A szülők „lelki gyógykezelésnek“ vetették alá a lázas kisfiút, a bírósá­gon pedig azzal védekeztek, hogy egyszerű influenzára gondoltak. Az utólagos orvo­si vizsgálat azonban bebizo­nyította, hogy ha időben hív­A Twitchell szülők fellebbviteli bí­rósághoz fordulnak, mert nem tart­ják jogosnak az ítéletet. „A hitün­ket üldözik" - vallják meggyőző­déssel tak volna orvost, a gyermek ma is élne. Többen remélik, hogy en­nek az esetnek kapcsán vég­re megszűnik a spirituális gyógykezelés törvényes vé­delme. Ez komoly csapást jelenthet a Christian Scien­tists és más hasonló szek­tákra, és fontos lépés lehet a gyermekek jogainak védel­méért folytatott harcban. (TIME) HORDOZHATÓ KÖNYVTÁR Eddig 50 millió darab kelt el a Sony szenzációs, az ifjúság zenehallgatási szokásait meg­változtató walkmanjából azóta, hogy 1979-ben megjelent a pia­con. A Sony most ismét egy „forradalmian új“ szerkezettel lepte meg a világot: a Data Disc- mannak nevezett elektronikus könyvolvasóval. A DD-1 volta­képpen egy elemmel működő hordozható lemezjátszó-tévé kombináció. A lemezekre - s ez az újdonság - zene helyett szö­vegeket, adatokat rögzítettek, melyek kívánságra megjelennek képernyőjén. így például, ha va­lakit a kubizmus mibenléte érde­kelné, csak le kell írnia az 550 gramm súlyú szerkezet billen­tyűzetén a fogalom betűit, s má­ris leolvashatja a képernyőről a XX. század eleji képzőművé­szeti irányzat rövid meghatáro­zását. A tévére kapcsolva a kí­vánt fogalom vagy esemény an­nak nagyobb képernyőjére vetít­ve jelenik meg. Mi több, zenét is hallgathat tulajdonosa, ha fölte­szi a fülhallgatót, s a szöveges lemez helyett zenét tartalmazó CD-diszket illeszt a szerkezetbe. A DD-1 jelenleg csak Japán­ban kapható, s a 100 000 oldal­nyi szöveget tartalmazó CD-le- mezekből egyelőre csak 18-félét árusítanak. Rajtuk egy japán le­xikon tartalma, több útikönyv, üzleti tájékoztatók, és egy japán Ki, kicsoda? szövege. Rövide­sen azonban elkészülnek a kü­lönböző szótárak, kézikönyvek CD-változatai, melyeket elektro­nikus könyveknek neveznek, s exportra is jut majd az elmés és korszerű masinából. (ORSZÁG-VILÁG) Marilyn Monroe a filmsztárok égboltján ma is a legfényesebb csillag. S ez nem frázis, hanem számszerűen bizonyítható tény: ma harminc évvel a halála után még mindig évi egymillió dollárt keresnek rajta az örökösök és a jogdíjakat beszedő ügynökség. Ki hinné? Marilyn Monroe több mint egy éve jogvita tárgya Fran­ciaország és az USA között. A pá­rizsi pénzverde ugyanis a színész­nőt ábrázoló érmét vert, egyik ol­dalán az arcával és nevével, a má­sikon annak a híres aktképnek a reprodukciójával, ami annak ide­jén botrányt kavart. Mindez egy nyolc centiméter átmérőjű bronz­érmén, amit a pénzverde szerint körülbelül ezer példányban készí­tettek el, s darabját 285 frankért árulták. Valószínűleg senki sem figyelt volna fel az érmére, ha aranyból készült kisebb méretű változatát nem exportálták volna Japánba, ami feltűnt Roger Rich­man úrnak. Ez a kaliforniai ügy­véd, a nevét viselő ügynökség ala­pítója, 1982 óta foglalkozik a Ma­rilyn Monroe jogok után járó díjak beszedésével az egész világon. „A párizsi pénzverdének nem volt joga igy felhasználni Marilyn ké­Fizessen Marilynért pét, anélkül, hogy jogdíjat fizetett volna nekünk. Úgy látszik, nem tudtak erről. Az ügyvédünk igyek­szik békésen megegyezni velük, de kezdem elveszíteni a türelme­met" - mondja Roger Richman. Egy olyan törvény betartásával tölti minden idejét, amit ő maga kezdeményezett, majd szavazta­tott meg Kaliforniában 1985-ben. Azóta az Egyesült Államokban tu­catnyi állam átvette ezt a jogsza­bályt, ami előírja, hogy egy híres­ség (színész, államférfi stb.) halála után ötven évig családja vagy örö­kösei megtilthatnak minden olyan reklámot vagy olyan tárgy eladá­sát, amely a nevét, aláírását, hangját vagy képmását reprodu­kálja, hasznosítja. Az engedélyük elnyerése érdekében jogdíjat kell fizetni, ami az adott termék árának néhány százaléka. „Marilyn biztos érték, nagyon jó termék“ - mondja Biard. Éppony jól el lehet vele adni könyveket (legalább 40 jelent már meg), mint képeslapokat, poszte­reket, papírárut, hamutartókat, szobrocskákat, napszemüveget, parfümöt, strandtörülközőket, ágy­neműt, pamuttrikót, naptárakat, sót még bort is. A csillagok égboltján tehát Ma­rilyn Monroe a legragyogóbb, ma inább mint valaha. (LE MONDE) Doromboló lakótárs Az egyedülálló macskatulajdono­sok boldogabbak, mint sorstársaik. Életvidámabbak, optimistábbak, nyíl­tabbak és barátságosabbak ember­társaikhoz. Vizsgálatai során erre az eredményre jutott Reinhold Bergler professzor, a bonni egyetem Pszi­chológiai Intézetének igazgatója. A tanulmány arra is rámutat, hogy a macskatulajdonosok feltűnően fan-- táziagazdagabbak, érzelmesebbek és gyengédebbek, mint a „macskát- lan" kontrollcsoport tagjai. Az egyedülállók, saját bevallásuk szerint, leginkább azt a tulajdonságot becsülik macskájukban, amivel ma­guk is rendelkeznek: az önállóságot. Egy macska ,,nem köti le folyton" az embert - hallhatta Bergler több ízben kísérleti alanyaitól. Másfelől a tulajdo­nosok az állat számára is biztosítot­ták a maguk számára szintén fontos­nak tartott szabad életteret. Míg az egyedülállók valamilyen partner je­lenlétét „sokszor“ vagy „egyre gyak­rabban terhesnek" érezték, addig macskájukkal kapcsolatban ez az ér­zés soha nem merült fel. Az egyedülállók macskái több gondoskodást élveznek, mint a csa­ládban élő állatok: naponta átlagosan 65 percet játszanak lakótársukkal. Ez egyaránt érvényes a férfiakra és a nőkre, bár a férfiak nehezebben vallották meg vonzalmukat. Az érzelmek kimutatásának igé­nye, Bergler szerint „örvendetes mó­don fokozódott". Ez annál fontosabb, mivel mind többen érzik magukat a vi­lágtól fenyegetve, és egyre többek közérzetét rontja a félelem és a bi­zonytalanság érzete. A macska ki­egyensúlyozza ezeket a társadalmi eredetű kellemetlen érzéseket, pozi­tív érzelmeket ébreszt, és ezzel kielé­gíti az ember melegség, biztonság és bizalom utáni vágyát. A macskatartás különösen kedve­zően befolyásolja az idősebbek éle­tét. A macskáról való sokéves gon­doskodás „fontos tényező az időskori kedvező hangulat kialakításában" A lakótárs megóv az elmagányoso­dástól és a hétköznapi bosszúságok kevésbé fontosnak tűnnek. Bergler meggyőződése, hogy a macskával való meghitt barátság erősíti az im­munrendszert, és ezért kedvezően befolyásolja a várható élettartamot. (FRANKFURTER ALLGEMEINE) 15 Annak, akinek az Egyesült Álla­mokban a késő esti órákban meg- kordul a gyomra, nem kell éhesen nyugovóra térnie. A gyorsbüfék éj­jel is nyitva tartanak, némelyek pedig éjjel-nappal. A pult mögötti fiatal arcok fáradtnak tűnnek. Más­nap reggel a kisegítők többsége az iskolapadot nyomja. Az amerikai tinédzserek, akik hetente 30 órát töltenek az iskolában, emellett gyakran állást vállalnak, pénzt ke­resnek. A fiatalok ma már nemcsak fü­vet nyírnak a külvárosokban vagy vigyáznak pár dollárért a szom­széd gyerekére. Az üzletek pénz­tárában állnak, hazaszállítják az árut az áruházakból, és főként a milliárdos üzletet jelentő „fast food“-éttermekben foglalkoztatják őket mint olcsó munkaerőt, a nap bármely szakaszában. A washing­toni Munkaügyi Minisztérium becs­lése szerint a 16-17 évesek egy- harmada, a 14-15 évesek 14 %-a keres rendszeresen pénzt, és nem mindig legálisan. riasztó: a cégek jó része (1400) vétett a gyermekmunkatörvény ellen. Eddig csak abban az esetben jártak el a vállalatok ellen, ha pa­nasz érkezett ellenük. Ezentúl azonban további, megleptésszerű Munkából az iskolába Iskolaköteles gyermekek foglal­koztatása 19-7 óra között, egész­ségüket veszélyeztető munkahe­lyen tilos, mégis mindennapos do­log. „Operation Child Watch“ mot­tóval a minisztérium márciusban megfigyelőket küldött az ország 3400 vállalatához. Az eredmény látogatásokra kerül majd sor. A gyermekmunkatörvóny megsér­tését, történjék ez „haszonszerzés céljából vagy puszta tájékozatlan­ságból“, nem fogják tovább túrni. Az indiai Suzanne Boutros, aki­nek 17 éves fia az USA legna­gyobb pizza-hálózatánál kihordó­ként dolgozott, és munka közben autóbaleset áldozata lett, egy kongresszusi bizottság színe előtt azt követelte, hozzanak szigorúbb intézkedéseket a fiatalkorúak ille­gális foglalkoztatása ellen és emeljék fel a pénzbüntetést. A vál­lalat megúszta az esetet 1000 dol­lár bírsággal, noha 18 esztendős­nél fiatalabbakat nem szabad ki­hordóként alkalmazni. A Burger King, a McDonald’s után a hamburger-üzlet második legnagyobb boltjaiban is rendelle­nességekre bukkantak. Oregon ál­lamban 28 éttermében összesen 357 fiatalkorút alkalmaztak éjsza­kai műszakban. A konszern ellen vádat emeltek és 300 000 dollár pénzbírságra ítélték. SÜDDEUTSCHE ZEITUNG A 21. SZÁZAD TORNYA TOKIÓBAN Az Obajasi japán építé­szeti cégnek csillagokig nyúló tervei vannak: A Tókiói-öböl közepén fel akarják építeni az Aero- polist, egy 2001 méter magas gigantikus felhő­karcolót. A 21. század szimbóluma - ,,a légvá­ros“ - négyszer akkora lenne, mint a chicagói Sears Tower, a világ eddigi legmagasabb irodaépü­lete. A szuperfelhőkarcoló elkészülte után - körülbe­lül 20 év múlva - valóban méltó lesz az elnevezés­hez: 22 millió négyzetmé­ternyi lakóterületén 300 ezer ember él és dolgozik majd. A 16 emeletnyi ma­gasságban levő előcsar­nokból, ahol vízesés és erdő emlékeztet a termé­szetre, a látogatókat és a lakókat rendkívül gyors, mágneses felvonókkal katapultálják néhány má­sodperc alatt az 500 eme­letre. Például az 1120-1450 méter magas­ság között levő kertekbe. A 600-760 méter magas­ság közötti emeleteket la­kások és szálloda foglal­ják el, a 200-600 méter közöttieken cégek, az ENSZ, a japán kormány irodái kapnak helyet. A tűz e kolosszusban katasztrófát jelentene, ezért a védelmet automa­ták biztosítják. Riasztásra a túzoltórobotok különak- nákon át jutnak el a ve­szélyeztetett emeletekre. Egyelőre azonban még egyáltalán nem biztos, hogy az Obajasi cég megvalósítja-e a tervét. Nem csak a csillagászati építési költségek miatt, melyek becslések szerint kb. 600 milliárd nyugatné­met márkát tennének ki. Az is vitás, hogyan állna ki az Aeropolis egy rend­kívüli földrengést, melyre a japán szigeteken már régen számítanak. (GEO) 1990. IX. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents