Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-07 / 36. szám
.„P kíváncsi berliniek 1949-ben üres boltok - kenyér, sör, hús, ruhanemű és lábbeli nélkül - köszöntötték az első német munkás-paraszt állam megalakulását. S negyvenegy évvel később üres boltok búcsúztatták a szokásos, a német történelemben szokásos módon, kenyér, sör, ruhanemű és lábbeli nélkül. Hús az volt az utolsó napokig, de öt-hat kilós darabokban a nyugatiak vásárolták és dugták a fagyasztó- ládájukba - nekik ugyanis volt fagyasztóládájuk és pénzük is. A keletnémet meg az utolsó szombat délelöttön is inkább órákat állt a postán, s betett még negyven márkát a takarékba. Harmincezer ember várta a tizenhatmillió keletnémet roha"anAMc^BoLt2 __ Hatar0rnek 0l ., h0sz évvel ezelőtt «“lelrn ge^ciólát a9történelem most, negyvenei hiszem, a S-ssas hogy nem szu’e« # háb0rú után a sz ^ ndK ugyanis Ott ugyanis von aztán valami más. w ^ vagyoK Ä fe’SÄ *3üÄ.ttÄ •-s^Ssä^ssü®5« SSSÄ3S-'..vi. ne féltse Kenyerét. mát a pénzváltásnál, egy fél nap a kérvény kitöltéséért való várakozás, egy fél nap a maradék húsz-negyven márka számlára tétele, aztán már csak egy újabb fél nap, hogy az ember átvehesse az áhított pénzt, a DM-et. Hatszáz tonna papír és 400 tonna fémpénz érkezett a váltásra; az NDK-márkát pedig vitték égetni. A túlórázó tisztviselők legjobb akarata, s az úgynevezett német precizitás ellenére hétfő reggel több mint három millió polgár ott állt egy fillér nélkül, nem jutott el a kérvénye beadásáig sem (A kissé bürokratikusnak tűnő kérvényezés a visszaélések megakadályozását volt hivatott szolgálni, s ha lassította is a váltást, akadályozta a fekete üzleteket, védte ezzel a DM-et.) A szigorúan ellenőrzött számlák miatti várakozás mellett idegesítette az embereket a felvásárlási láz, június 30-án, szombaton az általam gyakran látogatott két nagy ABC-áruházban csak a következő cikkek voltak kaphatók: citrom, vöröskáposzta, krumpli, zöldségkonzerv, tej, joghurt, 3-4 féle sajt, tőkehús, kolbász, napilap és óvszer. S bár utóbbi a világon a legolcsóbb volt (3 drb/10 Pf), nem tartom valószínűnek, hogy a családanyákat ez a választék elkápráztatta. A kereskedelem nem rendelt, a szállító nem hozott, a képlet nálunk is ismerős... „Hétfőn lesz!“ mondta az eladónő, amikor sört kerestem. A másik boltban rámutatott a diabetikus sörre. „Sört keresek!“ válaszoltam dühösen, s autóztam tíz percet, az első boltig az egykori határon túl. Kifakadá- som sem véletlen: az eladók - akár Pozsonyban - még mindig azt hiszik, mi, vevők vagyunk értük. Két-három hét múlva itt - keserves lesz az ébredés. Két-három vevő panasza, s ki tudja, mikor kap a kidobott eladó új munkát? A belnémet határok júniusban megszűntek. A határőrök csak a külföldiek papírjait nézték, ha éppen kedvük volt, a nyugatnémetek pedig csak a volt szocialista országok autóit kutatták át a csempészáruért. Berlin keleti részén több mint négyezer román és bolgár kért politikai menedékjogot. Koldulnak, lopnak, valutáznak, mindez már nem zavarná a tamil, iráni, lengyel, ki tudja milyen rohamokhoz hozzászokott németeket, de általános felháborodást keltett, amikor kiderült: az átmeneti szállások dolgozói sztrájkba léptek. A vendégek ugyanis összetévesztették a fürdőt és a vécét. Nem, nem a vécében mosakodtak... Németország leendő fővárosa nem változik meg egyik napról a másikra. Hogy július 2-a óta nincs hiánycikk, nem lényegi változás. A legfontosabb kérdések ugyanis még hosszú hónapokig nem dőlnek el. Kremser Péter Interlingua Kevés dolgot irigylek a világon, de amikor tévériporter ismerősöm egyszer angolul, máskor spanyolul, majd oroszul beszélget neves személyiségekkel, mindig hatalmába kerít a csúnya emberi gyarlóság. Mindig eszembe jut, mit kínlódtam felnőtt fejjel az angol nyelvvel, hogy legalább a passzív újságolvasáshoz szükséges tudást megszerezzem. Azóta is mindenkinek azt tanácsolom, gyerekei mielőbb tanuljanak nyelvet. Mindez azért jutott eszembe, mivel a napokban egyik ismerősöm tanácsot kért tőlem, milyen nyelvet tanuljon a gyerek. Nehéz az ilyesmire válaszolni, ezért csak azt mondtam, hogy valamilyen nyugati világnyelvet. Döntse el a család, hogy melyiket. Természetesen élő nyelvet. Feltétlenül élőt. Ugyanis több lapban is olvastam arról, hogy nyugaton gyorsan terjed az interlinguának nevezett mesterséges nyelv. Egy amerikai milliomosnő anyagi támogatásával nyelvészek dolgozták ki és 1951-ben hozták nyilvánosságra. Még főiskolai tanulmányaim idejéből emlékszem, hogy a nyelvészek mennyire ellenezték a mesterséges nyelveket. A nemzetközi turizmus, a kapcsolatok gyors világméretű terjedésével napirendre került a nyelvtanulás átszervezése és meggyorsítása. Az elmúlt negyven évben a mi tájainkon igaziból csak egyetlen világnyelv létezett, de az „elég“ is volt az utazási lehetőségekhez, a beszerezhető külföldi irodalom olvasásához. Most azonban robbanásszerű változások történnek az iskolákban, nincs elég angol, francia, német nyelvtanár. Az újságokban naponta olvashatunk korszerű nyelvtanfolyamokat kínáló hirdetéseket. Az érdeklődés hihetetlenül nagy és ezért külföldről is csoportosan érkeznek nyelvtanárok. A természetes nyelvek nehezek. Rengeteg bennük a kivétel, a nyelvtani buktató. Elrettentő példaként mindig az angolt említik, amelyikben semmit sem ejtenek ki úgy, ahogy leírnak. Ezt a nehézséget akarták kiküszöbölni a különféle mesterséges nyelvek létrehozói. Az eszperantó, amelyet L. Zamenhof varsói orvos talált ki 1887-ben, eléggé befutott nyelv. Számos országban van szöyetsége, saját lapja és könyvkiadója. Ma már irodalmi műveket is írnak eszperantó nyelven. Több világszervezet elismeri. Az eszperantóhoz hasonló, annak egyik változata, az 1907-ben, bizonyos L. Contaret által kidolgozott idő nyelv. Ennek azonban nem sikerült gyökeret vernie. A legújabb műnyelv pedig az interlingua. Kidolgozói a latin és a görög nyelvet vették alapul, mivel ezekből rengeteg szó átkerült az élő nyelvekbe, vagyis ismertek és nem kell tanulni. Az interligua a lehető legegyszerűbben használja a szavakat. Ráadásul szókészletét a román nyelvcsaládhoz tartozó népek passzívan megértik. Számuk eléri a félmilliár- dot. Az angol nyelvterület számára is igen egyszerű, a rengeteg latin eredetű szó használata miatt. A nyelvtanuláshoz erős akarat kell és egy kis nyelvérzék sem árt. Ha valaki rászánja magát nyelvtanulásra, szerény véleményem szerint legyen az valamilyen élő nyelv. Nem hiszem, hogy az interligua meghódítaná Közép-Európát. Körmozi A nyughatatlan emberi elme mindig kitalál valami újat. A tévé elterjedésével sokan eltemették a mozit, a filmgyártást, azonban nem ez történt. Számos kitűnő film ma is soha nem látott világsikert arat és a mozik nem üresek, ha érdekes filmet vetítenek. De azért a feltalálók mindig valamilyen újításon törik a fejüket. Emlékszem rá, milyen sikere volt a montreali világkiállításon a laterna magicának. Az akkori kritika jövőt jósolt neki. Nekem is tetszett két programja. Sajnos a színpad és a film e keveréke nem hódította meg a világot. Hány kísérlet történt már a térhatású filmek vetítésére! Ma is őrzöm a hozzá kapott szemüvegféleséget. Érdekes volt. Mint egy kiállítás valamilyen újdonsága. A közönséget azonban tartósan nem hódította meg. Ezután Amerikában és a Szovjetunióban panoramatikus körmozit építettek, ahol a körképet külön fényképezett részekből állították össze. Ez is érdekes kísérlet, hiszen bárhová néz az ember, kömyes körül fut a kép. Nem tudom, hogy e moziknak milyen a látogatottsága, de nem hiszem, hogy a bevételek fedezik a drága költségeket és a cselekmény követését akkor sem tudom elképzelni, ha forgószéken ülnék. A legújabb hír pedig Nyugat-Berlinből érkezett, ahol megnyílt a Dolby-Stereo rendszerű panoramatikus mozi. Csupán abban különbözik a fent említettektől, hogy különleges lencserendszerekkel 360 fokos szögben veszik fel és vetítik le a filmet. íme néhány érdekes adat e moziról: A terem átmérője 20 méter. Négyszázan férnek el benne. A kupolából vetítik a filmet. Egyetlen félórás film hossza 15 kilométer, előállítása 2,17 millió márkába került. Címe: Destination Berlin és Nyugat-Berlin nevezetességeit mutatja be. Állítólag a program több évig nem változik. A nézők kis csoportokban álldogálnak és ha valaki szédülne, belekapaszkodhat a fejük felett futó rudakba. A sajtó véleménye szerint az új berlini mozi valószínűleg csak attrakció marad, a filmművészet alkotói nem sokat remélnek tőle. Akik kitalálták, azok pedig örülhetnek, ha visszakapják a 15 milliós építési költséget. (Szűcs) 6 1990. IX. 7. ilasirnap BE RLINI változáson
