Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 4. szám
* * Győzelem az ^limpiai bajnok ellen, örömmámor... Vajon az őszi Eb-selejtező befejeztével is lesz ok az örömre? (Ján Súkup felvétele) • A férfi kosárlabda Európa- bajnokság selejtezőinek első része után a csehszlovák válogatott a Szovjetunió mögött a továbbjutást jelentő második helyen áll csoportjában. A játékosok és a szurkolók szívesen lezárnák a fejezetet, de nem lehet, az idén ősszel még három mérkőzés szerepel műsoron. Mateckyék önbizalmát azonban növelheti, hogy a nyitányon legyőzték az olimpiai bajnokot...- Ha a szovjetek ellen elveszítjük a meccset, arra kellett volna várnunk, hogy ók mindenkit megvernek a csoportban, s igy a többiek elleni eredmény dönt a továbbjutás sorsáról. Az ellenük elért győzelemnek akkor lesz értéke, ha a francia és izraeli csapat ellen legalább 50 százalékos sikert érünk el. Gondolom, a szovjet együttes a folytatásban nem fog hazardírozni a nevével, s konszolidálja sorait. * Az őszi mérkőzéssorozat alapján némi javulás jeleit tapasztaltuk a csehszlovák válogatott teljesítményében. ön is így ítéli meg a helyzetet?- Világos volt előttünk, hogy az 1985-ös kontinensbajnoki ezüstérem már a múlté, s a jelenlegi csapat ereje nem felel meg ennek az európai pozíciónak. Válságot él át a sportág, a kulcsemberek távoztak, a fiatalok pedig nem voltak képesek a pótlásra. Az eltelt két évben tapasztalatom szerint alakulgat egy új , csapat, amely képes lehet a 80-as évek elején elért sikerek folytatására. A tavaszi olomouci előselejtező és az őszi sorozat is ezt mutatta. Optimizmusra ad okot, hogy végre az utánpótlás terén is biztató a helyzet, a juniorok bronzérmet nyertek tavaly. Úgy tűnik tehát, hogy a folytonosság biztosított. Tudatában vagyunk azonban, hogy a kosárlabdanagyhatalmakkal, a Szovjetunióval, Jugoszlá viá val, Spanyolországgal, Görögországgal összehasonlítva nálunk a sportág gyenge. Gyenge a tömegbázisa, a ligasorozata. A klubok nemzetközi szinten elért eredményei, az. hogy a kupákban az első, maximum a második fordulóig jutnak, ezt ékesen bizonyítják. S mindaddig, amíg az egyesületekben nem teremtik meg a színvonalat, rettegni fogunk a válogatottért is. . • Mit teszünk azért, hogy felnövünk az említett országokhoz?- Nagyon keveset. Eddig a válogatott úgy állt össze a legjobbnak tűnő tizenöt felnőtt, illetve megfelelő korosztályú játékosból, s köztük művi úton próbáltunk bizonyos konkurenciát teremteni, ha már természetes módon nem létezik az. Mi nem hasonlíthatjuk magunkat a jugoszlá- vokhoz, náluk százszámra akadnak kitűnő kosarasok, nekik nem okoz problémát ha tízen külföldre szerződnek. Nálunk, ha elvesztenénk öthat embert, teljesen meghalna nemzetközileg a sportág. A tömegbázist említette, ami a többi sportághoz hasonlóan siralmas. De hogy akarjuk megszerettetni a kosárlabdát, ha az iskolaudvarokon és másutt levő pályákra a gyerekek be sem tehetik a lábukat?-Gazdaságilag nem áll országunk olyan szinten, hogy a sportág tömegbázisát megteremtse. Az egész országban három olyan csarnok van, amely Európában középszinten megállja a helyét: Zsolnán, Prievidzán és Pozsonyban. A másik dolog, a kosárlabda valamikor az első számú kollektív játék volt a közép- és főiskolákon, az idő haladtával a világban tapasztalt fejlődéssel teljesen ellentétben fokozatosan visszaszorult. Ennek oka, hogy a pedellusok munkaidejük lejártával bezárják a tornatermet. Ezt nem véletlenül teszik, ugyanis a legtöbb helyen az odajárók tönkretették a berendezést, az udvaron levő pályát. Ami pedig összefügg alacsony társadalmi kultúránkkal. Elég, ha egy pillantást vetünk a telefonbódékra, letaposott parkokra... Sok helyütt építettünk aszfalt borítású pályákat, de ez is abbamaradt. Pedig valamennyiünk, a szülők, az iskola, az egész társadalom érdeke, hogy a fiatalok ne kóboroljanak, inkább a sportpályán, egészséges mozgással töltsék idejüket. Amíg ezt mindenki meg nem érti, nem lépünk előbbre. • Térjünk vissza a csarnokok hiányára, ami szintén nemcsak egy sportág problémája. Mindig azt hallottam, társadalmunk óriási összegeket fordít a sportra. Hol van tehát ez a pénz?-Az országos szövetség ereje nagy részét az élsportra és a válogatottra fordítja, a nemzeti szövetségek feladata lenne, hogy a verseny- és tömegsporttal törődjenek. Persze bizonyos átkötések léteznek. Sok a megoldatlan probléma, nem tisztázott például, hogy a sport egyéni vállalkozás lesz-e, azaz a szülők fizetik-e a képzést, vagy képesek lesznek-e a szervezetek arra, hogy finanszírozzák azt. A múltban a nemzeti bizottság képes volt felépíteni egy csarnokot, de arra már nem, hogy azt üzemeltesse is. Rengeteg hasonló probléma várat évek óta megoldásra, az új test- nevelési szerv egyik fontos feladata lesz, hogy mindezt orvosolja. Ez csak akkor lehetséges, ha megteremtik hozzá a gazdasági feltételeket. Ahhoz, hogy Európát utolérjük, az első lépés a liga színvonalának emelése. De kivel? A legjobbak igyekeznek nyugati klubokhoz szerződni, mert ez anyagilag előnyösebb számukra. Nem gondoltunk-e arra, hogy ha tisztázódik a helyzet a sportban, nagyobb önállóságot kapnak a klubok, szponzorokhoz jutnak, esetleg mi is szerződtetünk külföldi játékosokat. Kassán már vendégszerepei két litván kosaras, s ők a klub legponterósebbjei...- Az élsportban, főleg a kollektív sportokban a 70-es évek elején művi úton megszüntették az egyesületek és kollektívák érdekeltségét a válogatottak nevelésében. Úgy hitték, hogy a keletnémet modell alapján az állam önmaga képes ..erre. Rájöttünk, nincsenek anyagi eszközeink, s ráadásul az elképzelés is téves. Most új utakat keresünk, még olyan áron is, ha ez visszalépést jelent. Csak az érdekek összevonásával, üzemek, városok, egyesületek összefogásával lehet megteremteni a sport anyagi feltételeit. Vegyük Magyarországot. A kosárlabdában jóval mögöttünk kullog, s az ottani klubok mégis képesek, hogy a nálunk kiöregedett kosarasok kétharmadát szerződtessék. Sajnálom, hogy nálunk erre a két kassai eset kivételével nincs több példa. Mindaddig, amíg nem lesz úgynevezett szabadpiac a sportban is, addig hátul kullogunk. Mert az, amit a mi játékosaink nyújtanak a hazai ligában, nemzetközi szinten édeskevés. S nem elég az sem, hogy évente egyszer-kétszer komoly próba elé állítjuk őket. Ha hetente rákényszerül a sportoló, hogy bizonyítson, megmérettessék, akkor a szakvezetés és a játékos is felmérheti saját erejét, tudását. S nem történhet meg az, hogy a tőlünk külföldre szerződött játékosok közül néhányan pár hónap elteltével visszajönnek, mert rájöttek, más dolog élvonalba tartozni nálunk, s rendszeresen színvonalas teljesítményt nyújtani odakint. • A liga színvonalával függ össze a hazai lelátók elnéptelenedése. Ahhoz, hogy visszanyerjük a közönséget, vitathatlan, vonzóvá kell tennünk a bajnoki mérkőzéseket.-A csehszlovák korona értékének ismeretében naivitás lenne abban bízni, hogy nyugatról szerződtethetünk játékosokat. Van azonban más megoldás is: nézetem szerint kubai, lengyel, vagy szovjet kosarasok érvényesülnének a csehszlovák bajnokságban. Úgy hiszem, ennek anyagi feltételeit meg tudjuk teremteni, s ezáltal létrejön az a bizonyos konkurencia, amelyet régóta szorgalmazunk. urbáN KLÁRA A svédcsavar nagymestere PETER HORNÁK svédcsavarjaitól már évek óta rettegnek az I. vízilabdaliga kapusai. A pozsonyi Slávia UK csapatában nem volt olyan mérkőzése, hogy ne dobott volna gólt. A válogatottban is már évek óta az együttes legeredményesebb játékosai közé tartozik. Külföldön a tavalyi bonni Euró- pa-bajnokság után lett ismert. Oroszlánrésze van abban, hogy a csehszlovák gárda minden idők legjobb eredményét érte el a kontinensviadalokon. A hórihorgas centerre felfigyeltek az olasz szakemberek is, s csakhamar leigazolták. Október közepétől az A II- ligában szereplő Leonessá Brescia csapatában vízilabdázik. Két hónap után az óév végén hazalátogatott. (Pavel Jakubec karikatúrája) MMár az Európa-bajnokság előtt nyilvánvaló volt: Roman Polácik Budapestről Itáliába helyezi át székhelyét. Augusztusban még együtt játszottatok a válogatottban. Gondoltad-e volna, hogy pár hónap múlva olasz földön egymás ellen pólóztok?- Álmomban sem mertem erre gondolni. Nem reméltem, hogy egyszer külföldön folytatom, ám az élet mindig kiszámíthatatlan. Az olaszok felfigyeltek rám, eljöttek értem Pozsonyba, és az igazat megvallva, elcsábítottak. Nehezen mondtam igent, kicsit féltem az idegen környezettől. M Igaz-e, hogy a sikeres Eb-t követően magyarországi csapatok is érdeklődtek irántad?- Erről már csak akkor vettem tudomást, amikor aláírtam a szerződést a Bresciához. Állítólag, már a magyarok elleni szenzációs bonni győzelmünk után Polácik azt mondta: helyette keresnek egy magas centert, s engem szemeltek ki. De konkrétumról szó sem volt. ■ Hogyan sikerült a bemutatkozás?- Olaszországban mindig az év végén rendezik a kupaküzdelmeket. Bejutottunk a nyolc közé, s ez minden idők legjobb eredménye. Itt Polácik együttese, a Canotieri Napoli búcsúztatott. Kilenc mécsesén harmincegy gólt dobtam. Azért ilyen sokat, mert mi már négyszer kilenc percet játszottunk, s a január 13-án kezdődő bajnokságban is ennyi tesz a játékidő. Várható, hogy a közeljövőben máshol is harminchat percre módosítják a „műsort“. M Milyen gyakran jutsz félelmetes fegyveredhez, a svédcsavarhoz. Odahaza ugyanis a svédcsavar nagymesterének neveztek a szakemberek...-Gyakrabban, mint a hazai medencékben. Amikor beáll zó- názni az ellenfél, ez a leghatásosabb ellenszer. Az igazat megvallva, az olaszoknak nagyon tetszik ez a megoldás. Ők nem nagyon alkalmazzák. ■ Köztudott, Pozsonyban csak munkaidő után járhattál edzésekre, Bresciában viszont a pólón kívül nincs más elfoglaltságod.- Néhány szót még a múltról szólnék. Nap mint nap fáradtan jártam az edzésre, ugyanis a nyolc és fél órát nekem is le kell dolgozni. Jelenleg ilyen gondom nincs, kipihenve megyek az uszodába. Most valahogy jobban érdekel az egész. No nemcsak azért, mert ezt elég jól megfizetik. ■ Ha már előjött a pénz, elárulnád mennyit kaptál az olasz- országi szerződésért?- Nem mintha titok volna, ám csak azért nem mondok összeget, mivel ez csupán parányi része annak, amit a futballista Chovanec vagy a korongozó Rúzicka kapott az átigazolásért. Hangsúlyozom, nem az anyagiak miatt mentem külföldre. Megtiszteltetésnek vettem, hogy egy pólónagyhatalom bajnokságában játszhatok, gólokat dobhatok. ■ Mi az, amire felfigyeltél az olasz vízilabdasportban?- összehasonlíthatatlanul nagyobb eröbedobással játszanak a csapatok, mint náluftk. Ez talán nem meglepő, az viszont igen, hogy az edzések rövidebbek. A tréningeken minden másodpercet kihasználunk, nincs üresjárat. Ha valaki lazít, azonnal hazakül- dík. Itt nem könyörögnek senkinek! A sorsdöntő összecsapások előtt komoly hangsúlyt fektetnek a taktikai felkészítésre. A korábbi mérkőzés egy-egy jellegzetes mozzanatát többször is megnézhetjük videón. ■ Kétségkívül az 1989-es év volt eddigi pályafutásod legsikeresebb időszaka: az UK-val bajnok lettél, a válogatottban a legjobbak közé tartoztál, s téged választottak az év pólósává. Mégis mi az, amire nem szívesen emlékezel vissza!- Arra a bizonyos novákyi meccsre, melyen egygólos vereséget szenvedtünk. Nem az én dolgom a bírók ténykedését kritizálni, ám ami a Delfin uszodában történt, az felettébb furcsa dolog volt. A mérkőzés nagy részét a víz alatt töltöttem... ff Mi a véleményed az olasz bírókról? , -Nagyvonalúak és igazságosak. Ha valaki durva hibát követ el, akkor hosszabb időre elbúcsúzhat a síptól. Ha nem bíráskodnának jól, akkor nem jutottunk volna a nyolc közé a kupában. Mert ugye a pólóban hiába szakad meg egy csapat, ha a játékvezetők nem szimpatizálnak vele. M Válogatottság, további terveid?- Amennyiben Stoffan Rudolf beválogat keretébe, nagyon szívesen hazautazom. Ez benne van a szerződésemben is. Olyan jó lenne részt venni az egy év múlva rendezendő perth-i világbajnokságon, az olimpiáról nem is beszélve ... • Ki nyeri az idei vízilabdabajnokságot Csehszlovákiában?- Ez nem lehet vitás: az UK. ■ És csapatod, a Brescia mire lesz képes?- Hm... Magasra emeltük a mércét, be szeretnénk jutni a szuper ligába. Tudom, ezért igazoltak le. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ az ÚJ SZÓ magazinja % Index 48097 Kiadja a Pravda kiadóvállalat. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Pákozdi Gertrúd és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456. főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453. szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673-70. sportrovat: 505-29 és 506-39. gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava. Martanovicova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava. Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon: 335-090. 335-091. Hirdetési iroda közéleteknek: 819 18 Bratislava. Martanovicova 25.17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. I * # *
