Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-22 / 25. szám
Biokertbe biohumuszt GILISZTATENYÉSZTÉS: nem olcsó, de megtérül a befektetés Május utolsó napjaiban kaptuk a hírt, hogy három csallóközi vállalkozó - egy orvos, egy mezőgazdász és egy vegyész-közgazdász - kezdeményezése nyomán gilisztatenyésztésre és biohumusz termelésére szakosodott, külföldi vállalatok által is támogatott részvénytársaság alakult Dunaszerdahelyen. Mivel a környezetkímélő biológiai kertművelés lehetőségei iránt nálunk is egyre többen érdeklődnek, úgy gondoltuk, hasznos lehet, ha rovatunkban a szokásosnál nagyobb teret adunk az ígéretes kezdeményezés népszerűsítésének. A részvénytársaság egyik alapítójával, Vida Bélával a társaság céljairól, valamint arró beszélgettünk, ami a kertbarátokat leginkább érdekli: tudnak-e továbbtenyésztésre alkalmas törzseket adni a biohumusz termelése iránt érdeklődőknek, tervezik-e valamilyen szolgáltatási-együttműködési hálózat kiépítését, esetleg a biohumusz kiskereskedelmi forgalmazását? 0 Mi adta az ötletet, hogy ilyen, nálunk eleddig szokatlan vállalkozásba fogjanak?- Ösztönzőként több tényt is említhetnék, de maradjunk csupán a legfontosabbaknál. Az egyik a külföldi tapasztalatok ismerete, a másik, hogy egy idő óta nálunk is fokozottan jelentkezik a környezetkímélő termelési módszerek meghonosítása és elterjesztése, valamint az egészségre garantáltan ártalmatlan élelmiszerekkel való ellátás iránti igény. Márpedig aki legalább a saját részére ilyen zöldséget és gyümölcsöt akar termelni, annak feltétlenül le kell mondania a műtrágyák és növényvédő szerek használatára alapozott termelési módszerekről. A giliszták segítségével termelt biohumusz éppen ehhez nyújt segítséget. • Úgy hírlik, külföldön is akadtak támogatói a csallóközi kezdeményezésnek.- Részvénytársaságunk E. C. E. Európai ökológiai Egyesülés néven alakult meg, s valóban van két külföldi tagja is. A magyar RENTA részvénytársaság és az NSZK-beli Norlande Guana cég szintén érdekelt a vállalkozásban. Itthon a „zöldekkel" akarjuk valamilyen formában kiépíteni az együttműködést, tekintve, hogy elsődleges céljaink között a környezetvédelem szerepel. Arra alapozunk, hogy Közép-Európa legnagyobb természetes ivóvízkészlete fölött rövidesen valószínűleg igen komoly előírások fogják szabályozni a nagyüzemi és háztáji termelést. 0 Maga a részvénytársaság mint termelő vagy termeltető akar szerepelni?- Is is. Elsősorban gilisztaszaporításra rendezkedtünk be, hogy kielégíthessük a bízvást növekvő hazai keresletet, de egyúttal biohumuszt is termelünk. Sót, a RENTA laboratóriumaiban kidolgoztuk a biohumuszból nyert tápanyagok pasztává, illetve folyékony trágyává történő feldolgozásának technológiáját. A pasztává történő feldolgozás a tömény kivonat tárolását, a folyékony koncentrátum a felhasználás lehetőségeit növeli, íav a tenyés? dobén, amikor a szemcsézett műtrágyához hasonló biohumusz bedolgozására nincs lehetőség, a tömény kivonat 1 százalékos oldatban beöntözés- sel, illetve 0,5 százalékos töménységben lombtrágyaként hasznosítható. 0 Olvastam valahol, hogy a biohumusz nem csupán tápanyagpótlásra és a hiánybetegségek gyógyítására vagy megelőzésére kitűnő, de természetes növényvédő szer is egyúttal.- Laboratóriumi elemzések sora igazolja, hogy ez valóban igaz. A gilisztahumusz tápanyagokban rendkívül gazdag (összesen 32 féle elemet tartalmaz), enzimeket, növekedést szabályozó hormonokat és természetesen humuszt tartalmazó, tömény szerves trágya, 6,8-8 pH közötti kémhatással. Javítja a talaj vízbefogadó képességét és vízgazdálkodását, a kötött talajt levegőssé teszi. S ami fölöttébb fontos, a gilisztahumuszban a nitrogén nagyobb része szerves kötésben van jelen, ami mérsékeli vagy teljesen megszünteti azt a veszélyt, hogy a vele trágyázott földben termelt termények nitráttartalma meghaladja az egészség- védelmi küszöbértéket. Bizonyos növényvédő hatása is van, hisz redukálja a dísznövényeket és a burgonyát fenyegető vírusok számát, elriasztja a fonálférgeket, lombtrágyaként használva segít féken tartani a növényzetet fenyegető betegségeket. Nem véletlen, hogy több nyugati országban kedvezményes, sőt vissza nem térítendő kölcsönnel támogatják a gilisztahumusz termelésére vállalkozókat. 0 Nem tudom, hogy nálunk felkarolják-e központilag ezt a kezdeményezést, viszont arról tudok, hogy a kertbarátok és háztáji ker- tészkedők körében van érdeklődés a gilisztatenyésztés iránt. Felkészült-e a részvénytársaság a kezdők megsegítésére?- Biogilisztát és tenyésztésitermelési útmutatást tudunk adni az érdeklődőknek, és természetesen a biohumusz felhasználását illetően tanácsokkal szolgálhatunk. 0 Vegyünk alapul egy 4 áras kiskertet. Mekkora területen kell biohumuszt termelnie egy kertbarátnak, hogy teljesen pótolni tudja az eddig rendszeresen használt műtrágyát és gilisztahumuszból önellátó legyen?- Hozzávetőlegesen 1,5-2 négyzetméteren ekkora területre mindenki elegendő gilisztahumuszt termelhet. Ehhez négyzet- méterenként 35-40 ezer gilisztára van szükség. Itt mondanám el, hogy 100 ezer Eisenia foetida giliszta naponta mintegy 20 kg humuszt termel. 0 Egy lényeges kérdés: menynyibe kerül a giliszta?- Hivatalosan úgy mondjuk, hogy darabonként 20 fillérbe, de így egyszerűen lehetetlen árusítani. Sehol nem válogatják ki és számolják le a gilisztákat, hanem abból indulnak ki, hogy a szaporítótelepre helyezett „csalogátó- anyagban“ meghatározott idő elteltével kilogrammonként 400 vegyes fejlettségű giliszta gyűlik össze. Ennek alapján 1 kg szubsztrátu- mot 80 koronáért árusítunk. 0 Kell-e a termeléshez vagy szaporításhoz valamilyen speciális berendezés?- A gilisztánál prizmázott szerves anyagban dolgoztatjuk", folyamatos alapanyag-utánpótlással és nedvesítéssel. A prizma a kert szegletében is helyet kaphat, de fólia alatt vagy üvegházban köny- nyebb állandóan nyirkosán tartani a felhalmozott anyagot A gödör aljára lyuggatott fólia kerüljön, s a prizmát a vakondok kártételétől csibedróttal kell védeni. A giliszták minden szerves anyagot elfogadnak, amely már átment az érlelés kezdetén jelentkező felmelegedési folyamaton és fermentáción. Például a nyúltrágya a ketrecből közvetlenül a prizmára kerülhet, más trágyaféléket és szerves hulladék- anyagokat megfelelően elő kell készíteni. A hogyanról termelési útmutatónkban olvashatnak az érdeklődök. A teleltetés szintén nem gond, hisz a frissen rakott prizmában a giliszták alulra húzódnak, s némi szalma- vagy nádtakarás alatt jól áttelelnek. Sőt, enyhébb teleken tavaszig fel is dolgozzák a felhalmozott szerves anyagot. 0 Nem tudom, sikerült-e kedvet csinálnunk a kertbarátoknak a gilisztatenyésztéshez, mégis arra kérem, adjon egy címet vagy telefonszámot, amelyen az esetleges érdeklődők kapcsolatba léphetnek a részvénytársaság képviselőjével.- Talán a legegyszerűbb, ha a saját címemet mondom: Jantá- rová, 1902/85, Dunaszerdahely, postai irányítószám 929 01. Telefon a 227 74-es, vagy az esti órákban a 234 50-es számon lehet érdeklődni. Kádek Gábor Tudja, mi az „élökötözés“? A nagyüzemi és a házikerti gyümölcsösökben egyaránt gyakran előfordul, hogy az idősebb fák éles hajlásszögben nevelt vázágai az elágazás helyén lehasadnak. Egyes fajok, illetve fajták nagyobb mértékben, mások kevésbé hajlamosak erre. A fák károsodásának a kertbarátok általában az ágak alátámasztásával vagy összekötésével igyekeznek elejét venni, pedig például az almagyümölcsúeknél nagyon jól kihasználhatnák a lengyel gyümölcstermesztők által kidolgozott, ún. „élókötözést“. Ennek lényege, hogy a helytelen hajlásszögű vázágon előtörő, buja növekedésű fattyúvesszöt az elágazáshoz közel a sudárba oltják. Ha az elágazás közelében nincs megfelelő fattyúvessző, máshonnan vágott, kellő hosszúságú vesszőt használnak fel úgy, hogy az alsó végét a vázágba, a felsőt a sudárba oltják. összeforradás és megvastagodás után ez a híd jelentősen hozzájárul a vázág és az egész korona megszilárdulásához, a fa életének meghosszabbításához. (cif-chleb) AZ „ÉLÓKÖTOZÉSEK“ MÓDOZATAI: A-1 - FATTYÚVESSZŐ RÁOL- TÁSA A VÁZÁGRA, 2 - ÁTHIDALÁS MÁSHONNAN VÁGOTT VESSZŐVEL, 3 - AZ OLTÁS FORRADÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖTÖZÉS; B-1 ÉS 2 - KÉREGBEMETSZÉS NEDVKERINGÉS IDEJÉN VÉGZETT ÁTHIDALÁSHOZ, 3 - MEGVÁGOTT VESSZŐ AZ ÁTHIDALÁSHOZ; C-1 - ÁTELLENES VESSZŐK „ELŐKÖTÖZÉSE“, 2 ÉS 3 - AZ ÖSSZEILLESZTÉSHEZ SPECIÁLISAN ELŐKÉSZÍTETT VESSZŐK, 4 - AZ „ÉLÓKÖTÖZÉST“ BIZTOSÍTÓ KÖTÉS SZÉLKÁR ELLEN. A lombjukkal díszítenek A kert pihenórésze akkor lesz igazán szép, ha következetesen válogatjuk össze a kiültetésre szánt dísznövényeket. Változatosabbá, hangulatosabbá teszi a képet, ha a hagyományos cserjék közé néhány vörös levelű növényt is ültetünk. A választás megkönnyítésére, hadd mutassunk be röviden néhányat ebből a növénycsoportból. Nagyon szép fa vagy bokor nevelhető a Japánból származó Acer palmatum Atropurpureum nevű változatából, melynek nemcsak a vesszője, de a levele is sötét- vagy barnásvörös. Élénkpiros levelű a Tromperbung, sötétvörös színben pompázik a Dissectum nigrum és a Blood- good változat. Általában 1,5 méter magas, sűrű bokrot nevel a tövises szárú, lombhullató, ősszel pirosra színeződő lombú Berberis Thunbergii, melynek májusban a sárga virágai, később a szintén piros termései is díszítő értékűek. Egyik változata, az Atropurpurea nyáron is vörös lombbal díszít, melynek törpe, mindössze 60 cm magasra növő változata is van. Persze van, akinek a Rose Glow változat tetszik, melynek élénk barnáspiros leveleit világos foltok teszik még érdekesebbé. A vérmogyoró (Corylus maxima) Purpurea változatának lombja bíborvörös, feltöltögetéssel, por- bujtással jól szaporítható. A Cserszömörce (Cotinus coggygria) nálunk honos faja hatalmas bokrot nevel, júniusban és júliusban virágzik. Elénkpiros lombú változata a Royal purple. A nagyobb kertekben helyet kaphat a bükkfa (Fagus silvati- ca) Atropunica vagy a Rohanii változat, a kerttelepi kiskertekbe a magas törzsre oltott, földig lógó hajtásokat nevelő, de szintén vörös levelű törpe változat, a Purpurea pendula ajánlható. Szóba jöhet még a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), melyet az oltványszaporítással foglalkozó kertbarátok myroba- lán néven ismernek. Ennek Atropurpurea változata előbb vörösesbarna, később bíborvörös lombjával díszít. Oltással és szemzéssel szaporítják, mint minden gyümölcstermő növényt. (Záhradkár) 1. AZ ACER PALMATUM ATROPURPUREUM JELLEGZETES LEVELEI; 2. A BERBERIS THUNBERGII ATROPURPUREA VÁLTOZATÁNAK VIRÁGZÓ ÁGA; 3. A ROYAL PURPLE CSERSZÖMÖRCE BUGAVIRÁG- ZATA JÚNIUSBAN ÉS JÚLIUSBAN, ÉLÉNKPIROS LOMBJA EGÉSZ ÉVBEN DÍSZE A KERTNEK. Zsúrparadicsom mint árnyékoló Egyszer a zsúrparadicsomból (apró bogyójú, fürtös) fogott magot a veranda ablakpárkányán szárogattuk. Valószínű, hogy néhány szemet elsodort a szél, mert tavasszal a fal tövében felfedeztünk egypár zsenge növénykét. Nem győztük csodálni, milyen bámulatos gyorsasággal kapaszkodtak felfelé. Később már segítettük is őket, mégpedig az eresz alatt szélfogó deszkához erősített dróthuzalokkal, melyekre keresztirányban néhány zsineget feszítettünk. A hevenyészett támrendszeren - némi igazítással - szépen elrendeződtek, tetszetősen fejlődtek a hajtások. Mire megjött a kánikula, amely valószínűleg 40-45 fokosra is felmelegi- tette volna a veranda levegőjét, a mi zsúrparadicsomaink már teljesen eltakarták a nagy üvegfalat s úgy beárnyékolták a helyiséget, hogy nyár derekán ritkítanunk kellett a zöld függönyt, mert kevés volt a fény. Azóta minden évben terem zsúrparadicsom a verandánk előtt. Természetesen nem csupán árnyékfogónak, hisz a termése fogyasztható. Elsősorban ételek díszítésére alkalmas, mert sajnos a bogyói nem nagyobbak egy átlagos szőlőszemnél. Ha a nemesitőink tudnának tenni valamit azért, hogy a bogyók nagyobbak legyenek, talán mások is szívesen nevelnének néhány tő zsúrparadicsomot. Mivel díszítőértéke is van, talán még a kerti pihenők (lefuttatására, esetleg a kevésbé látványos kertrészek eltakarására is megfelelne, egyúttal hasznot is hozna. K. Gy. A szép pázsit titka Kertünk pázsitja akkor szép igazán, ha egyenletes, üde zöld fűszönyeget ad. Ezt csakis rendszeres törődéssel, gondozással érhetjük el. Az ápolás egyik igen fontos része a fűnyírás. A szakszerűen telepített, tápanyagokkal jól ellátott pázsitot mindenesetben nyírni kell, ha elérte a 8-10 centiméteres magasságot. Ennek felére vágjuk vissza a füvet. Négy centiméteres rövidebb tarlóra ne kaszáljunk, mert könnyen átvághatjuk az úgynevezett bokroso- dási csomót, s emiatt kifoltosod- hat a fűszőnyeg. A levágott füvet (kaszálékot) nem szükséges föltétlenül ösz- szegereblyéznünk, mert a zsenge fűmaradvány - a csapadékkal, öntözővízzel a talajba mosódva - rövidesen eltűnik. Ez elsősorban a májusi, júniusi kaszálásokra igaz, későbbi időben - ha a fűszálak megerősödnek- a szálas kaszalékot már célszerű letakarítanunk A pázsit talajának a szellőztetésére is ügyelni kell. Rendszeres öntözés esetén, különösen kötött talajon, könnyen befülled a talaj, elsavanyodik. Persze az öntözésről nem mondhatunk le, hiszen ez a jó gyep éltető eleme. Ezért célszerű a többszöri, ám a kevesebb vízzel való locsolás. A szellőztetést a legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy tavasszal és nyáron egy-két alkalommal „villázzuk“ a gyepet, azaz vasvillával sűrűn megszur- káljuk a talajt. Lazább talajon a vasseprűs átfésülés, vagy az alapos gereblyézés is jól szolgálhatja ezt a célt. Egészen laza, könnyű homoktalajon inkább hengerezni szükséges, mert a lekopott felszínből „kinő“ a fű bokra, és így foltossá, egyenetlenné válhat a pázsit, ha nem nyomjuk vissza a talajba. íSzabad Föld) 1990. VI. 22.
