Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
Ilasämap HE LYÜNK VAN A POLITIKAI ÉLETBEN • A süllyedő hajóról általában, aki csak teheti, menekül, ön pedig éppen akkor állt ki a kommunista párt mellett a leghatározottabban, amikor az a legmélyebb válságba került. És nem csupán védelmére kelt, hanem az irányítását is vállalta. Mivel magyarázható ez a magatartása, elkötelezettsége?-Tudományos dolgozóként a párt káderpolitikájának elemzésével foglalkoztam. Jól tudtam, hogy a párt a mélypont felé halad, hogy a lakosság és a tagság körében egyre több a bírálat, az elégedetlenség. Felismeréseimet a tömegkommunikációs eszközökben nyilvánosságra hoztam. Ez az akkori vezetésnek nemigen tetszett. A novemberi' események után egyike voltam azoknak, akik a nyilvános párbeszédekben részt vettek. A városkerületi konferencián megválasztottak a rendkívüli kongresszus küldöttjének, az akcióbizottság tevékenységébe is bekapcsolódtam, majd a januári központi bizottsági ülésen megválasztottak a végrehajtó bizottság elnökévé. S hogy miért vállaltam? Elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy tartozom ennyivel azoknak a becsületes tagoknak, akik egész életükben odaadóan dolgoztak, akik a pártba az eszmék miatt léptek be, soha semmiféle előnyük nem volt a párttagságból, azon igyekeztek, hogy a társadalomért minél többet tegyenek. Hogyan is nézhettem volna apám szemébe, aki 1945 áprilisában lépett a kommunisták sorába, ha én visszaadom az igazolványomat? Nem csupán jómagam, hanem a végrehajtó bizottságban szinte mindenki úgy tette fel a kérdést: ha én nem vállalom, akkor ki? Nem véletlen, hogy a központi bizottságunk tagjainak átlagos életkora 37 év, és hasonlóképpen megfiatalodtak a járási bizottságaink is. Ez az egyik garancia arra, hogy a régi garnitúrát a módszereivel együtt valóban felszámoltuk. • Vannak olyan hangok is, melyek az egész párt felszámolását szorgalmazzák. ..-Tény, a kommunista párt a támadások középpontjába került. Sőt olyannyira, hogy például a demokrácia nevében még a Szabad Európa Rádió volt szerkesztője is a védelmére kelt. A tagság körében ezek a jelenségek zavarokat okoznak, de tisztáznunk kell a kérdéseket, és a cél érdekében kell cselekednünk. Ez pedig nem más, mint egy erős baloldali párt létrehozása, melynek Szlovákia politikai életében igenis helye van. Elutasítják a javaslatokat, hogy oszlassuk fel a pártot, hisz a történelem igazolja: a megszüntetett pártok helyén politikai vákuum keletkezik. Néhány párt, illetve mozgalom még szerencsétlennek is érezné magát, ha a kommunista párt eltűnne társadalmunk színéről. Nekik jól jön, hogy a támadások leple alatt saját, belső problémáikat elkendőzzék. És hiába is próbálnak egyesek mindent csupán fehéren-feketén látni, láttatni, az elmúlt 42 évet egy hatalmas gödörhöz hasonlítani, a valóság mást mutat. Nem tagadjuk, rengeteg probléma halmozódott fel, de például Dél-Szlovákiában a mező- gazdasági termelés színvonaláról mindenképpen elismerően kell szólni. Az is tagadhatatlan, hogy a jól műBeszélgetés dr. PETER WEISS-szel, a tudományok kandidátusával, az SZLKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának elnökével ködő szövetkezetek szociális biztonságot jelentenek tagjaiknak. • Dél-Szlovákiát említette, melyet az ország éléskamrájának is neveznek. Ezen a területen él a magyar nemzetiségű állampolgárok, olvasóink túlnyomó többsége, ön hogyan tekint a nemzetiségi kérdésre?- Véleményem szerint a nemzetiségi kérdés nem az évtizedek óta egymás mellett élő, különböző nyelven beszélő szomszédok között éleződött ki. S hogy miből keletkezett? A föderációról szóló alkotmánytörvény, mely világosan megfogalmazta a nemzetiségek jogait, a valóságban nem lépett érvénybe. A meggondolatlan adminisztratív intézkedések - a falvak összevonása, az iskolák integrálása, a szövetkezetek kényszerű „összeházasítása“ - nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vegyesen lakott területeken a helyzet kiéleződjön. Sajnos, a kétnyelvűséget sem oldották meg következetesen. Helytelennek tartom az „erőszakos“, kötelező nyelv- tanulás elméletét. Amerikában például senki sem kényszeríti az ott élököt valamiféle hivatalos nyelv elsajátítására. Aki ezt viszont nem tartja fontosnak, annak kisebb az érvényesülési lehetősége. Szerintem nem az egyszerű emberek körében kell keresni a nemzetiségi problémák gyökereit. Az egyik nagymamám magyar, tehát családi tapasztalatok alapján is beszélek e témáról. A nemzetiségi kérdés a nagy politikához tartozik. A nemzetiségi viszályok szításával nagyon látványos hatásokat lehet elérni. A mi célunk viszont nem ez. De azt is hozzá fűzném, hogy a nemzetiségek közti probléma nem csehszlovákiai sajátosság. Az európai változásokat mindenütt végigkíséri, már szinte természetes velejárója. S a megoldás? Pártunk teljes mértékben támogatja a helsinki folyamatot és azt szeretnénk, ha egy következő konferencia határozatai alapján megteremtődnének azok a politikai feltételek, melyek az európai ház felépítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Olyan házra gondolok, melyben mindenkinek kivétel nélkül helye van, és senki sincs albérletben. • Szeretnénk visszatérni Európába - sokat halljuk az utóbbi időben ezt az óhajt. Ezzel kapcsolatban a szabad választások az egyik fontos lépést jelentik. A kommunista párt hogyan néz a választások elébe?- Érdekünk, hogy a választások valóban szabadok legyenek, a választási kampány a törvényeknek megfelelően bonyolódjon le. Ne legyen ez az időszak az egyes pártok, mozgalmak közötti kölcsönös gyűlölet, rágalmazás ideje, nehogy a kampány a választók közömbösségébe torkolljon. Mindannyiunkon múlik, hogy ez a jelentős esemény valóban a demokrácia iskolája legyen. Politikai kultúránkból is vizsgát teszünk, remélem sikeresen. Elárulom, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom és a Demokrata Párt vezetőivel megegyeztünk, kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymást és kerüljük a felesleges konfliktusokat. De azt is meg kell jegyeznem, az a módszer, ahogyan Csehszlovákia Kommunista Pártját mint legális politikai pártot támadják, megkérdőjelezi, hogy szabályosak lehetnek-e a választások. Ha nem szűnnek meg a támadások, kénytelenek leszünk az ENSZ felügyeletét kérni a választási kampány, illetve a választások és a szavazatszámlálás idejére. A kommunista párt érdeke, hogy valamennyi választó részt vegyen a választásokon. Ha abból indulunk ki, hogy a korábbi „választásokon“ 98 százalékos volt a részvétel, akkor feltételezzük, hogy most, amikor valóban mindenkinek kezében van a jövője, saját sorsáról dönthet, lelkiismerete szerint adhatja le szavazatát, senki sem marad otthon. Nem szeretnénk, ha az érdektelenség miatt a hatalom legitimitása kétségbevonható lenne. Mi korrekt versenyre törekszünk, a könyörtelen harc nem a módszerünk, nem a célunk. Deák Teréz 3 1990. V. 18. Amit jó tudni a választásokról ARÁNYOS KÉPVISELETI RENDSZER Az arányos képviseleti rendszer fejezi ki a legkövetkezetesebben a politikai erők megoszlását. Az arányos képviseleti rendszerben minden politikai párt és mozgalom olyan képviselethez jut az újonnan választott szervekben, amely megfelel az egyes pártokra leadott szavazatok arányának. VÁLASZTÓKERÜLET A választások kihirdetésének napján a választókerületeket az ország egyes kerületeinek területei alkotják. SZAVAZÓKORÖK A szavazóköröket a nemzeti bizottság tanácsa állapítja meg legkésőbb harminc nappal a választások napja előtt. A szavazóköröket a szavazólapok leadására és a szavazatok összeszámlálására hozzák létre, mégpedig úgy, hogy egy szavazókörre legfeljebb ezer választó jusson. ÓNÁLLÓ SZAVAZÓKÖRÖK Az önálló szavazókört a község távolabbi része számára hozzák létre, ha legalább 50 választó van ott. EGYEDI SZAVAZÓKÖRÖK Egyedi szavazóköröket lehet létrehozni a kórházakban és a szociális intézetekben, ha ott legalább 100 választó tartózkodik. Az előzetes letartóz- tatási és az órizetbevételi cellákban, vagy azokon a helyeken, ahol a vizsgálati fogságot vagy a szabadságvesztésbüntetést foganatosítják, egyedi szavazóköröket nem hoznak létre. Az említett létesítményekben tartózkodó személyek azon szavazókörben választanak; melynek körzetében a létesítmény található. VÁLASZTÁSOK Választók mindazok a csehszlovák állampolgárok, akik választójoggal rendelkeznek - tehát azok, akik a választások napján már betöltötték 18. életévüket és a választások napján valamely választókerület területén tartózkodnak. VÁLASZTÓI IGAZOLVÁNY A választói igazolványt a hnb állítja ki annak a választónak, aki nem választhat abban a szavazókörben, melynek választói névjegyzékébe bejegyezték. A választói igazolvány kiadásáért személyesen kell folyamodni, kivételt képeznek azok, akik kórházban tartózkodnak, továbbá azok is, akik vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik. A VÁLASZTÓK NÉVJEGYZÉKEI A választók névjegyzékeit a helyi nemzeti bizottságok a szavazókörök szerint állítják össze, és legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt közszemlére teszik, hogy azokat az állampolgárok megtekinthessék. VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK A Szövetségi Gyűlésbe történő választások céljából létrehozzák a központi választási bizottságot, a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választások céljából a szlovák választási bizottságot, valamint a kerületi választási bizottságokat, a járási választási bizottságokat és a szavazóköri választási bizottságokat. A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE A választási bizottságok az önálló jelölőlistákat előterjesztő politikai pártok, mozgalmak és ezek koalíciói azonos számú képviselőiből tevődnek össze. SZAVAZÓKORI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE A bizottságnak legalább három tagja van. Minden olyan politikai párt, amelynek jelölőlistáját a választókerületben regisztrálták egy tagot és egy póttagot delegálhat a bizottságba.'A helyi körülmények figyelembe vételével a hnb tanácsa felszólíthatja a politikai pártokat arra is, hogy több képviselőjüket delegálják a szavazóköri választási bizottságba. Amennyiben valamely politikai párt nem delegálja képviselőjét, esetleg képviselőit, helyükre a helyi nemzeti bizottság nevez ki tagokat a bizottságba. Ennek során nem kell figyelembe vennie a kinevezett tagok politikai pártállását. A SZAVAZÓKÖRI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE A bizottság biztosítja a szavazások menetét, ügyel a szavazólapok helyes leadására és a rend megtartására a szavazóhelyiségben, összeszámlálja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazások lefolyásáról és eredményéről. JELÖLŐLISTÁK A jelölőlistákat azok a politikai pártok és mozgalmak terjesztik elő, amelyeket a politikai pártokról szóló törvény értelmében politikai pártoknak kell tekinteni. Az egyes pártok koalícióra léphetnek és közös jelölőlistát terjeszthetnek elő. (Folytatjuk.)
